AKCIÓMÛVÉSZET 1978 ÉS 1998 KÖZÖTT ERDÉLYBEN
2. rész  (Itt megnézhetõ az elsõ)
1994-ben egybeesett az AnnART 5 Fesztivál és a MEDIUM Kiállítás, így lett a neve AnnART 5  in/different MEDIUMS Trench Art Festival (Lövészárok Mûvészeti Fesztivál), aminek az  elvártnál nagyobb részvétele volt és sajtóvisszhangja is nagyon bíztató lett. Helyszínei: a Szent  Anna-tó környéke, a sepsiszentgyörgyi Képtár, a Székely Nemzeti Múzeum, a Gyárfás-ház,  Sepsiszentgyörgy utcái és a Tamási Áron színház.  Igazi nemzetköziség uralta egy héten át a várost, a tópartot, mindnyájunk elégedettségére.
A fesztivál köszöntõje: „Isten hozott a Lövészárok Mûvészeti Fesztiválra, ide, a Keleti-Kárpátok  közé, mely­ egy negatív (kiemelkedõ) árkot képez – kultúrákat szétválasztó és  összekapcsoló földrajzi terület – kelet és nyugat között.
Két jól elhatárolt vetülete van az idei fesztiválunknak itt, Sepsiszentgyörgyön: 1. A BAÁSZ Imre (1941-1991) által megálmodott Kortárs Mûvészeti Központ létrehozása, mely  körvonalazódni látszik az évente megrendezett AnnART Nemzetközi Perfor­mance Napok, a  háromévente lét­rehozott MEDIUM Kortárs Mûvészeti Kiállítás és nem utolsó sorban a  dokumentációs anyag begyûjtése révén, mely tények bizonyítják a Baász Mûvészeti Alapítvány  és az ETNA Alternatív Mûvészeti Csoport nemzetközi jegyzettségét. 2. Üzenetünk a világba és az erre kapott válaszok sokasága: Földünk különbözõ égtájain élõ és  dolgozó mûvészek reakciója (az itt kiállított, láttatott, hallatott, éreztetett mûvek) az 1993  decemberében kezdeményezett akciónkra. Mindebbõl az elszigetelt nézõ nyer: „házhoz” hoztuk  a félvilág válogatott kortárs mûvészeti termékét, most, 1994 júliusában. Legyen ez a rendezvény  mérõmûszere a pusztítás és önpusztítás, de a termékenység, az élet intenzitását is  megsemmisítõ háborúk szomszédságában.” 8
Az AnnART 6 (1995) kevésbé zsúfolt programjával és csodálatos idõjárásával talán a  legsikerültebb, könnyed, de mégis színvonalas rendezvényünk volt.  Érdekessége, hogy az ETNA Alternatív Mûvészeti Csoport tagjai elsõ alkalommal próbáltak ki  egy szimultán akció-sorozatot, ami elgondolkoztató véletlenekben bõvelkedett.
Létrehozom az ETNA Alapítványt 1995 novemberében, melynek célja „...az alternatív  mûvészetek támogatása, a mûvészek közötti közvetlen kapcsolatteremtés elõsegítése, az ország  határain innen és túl. Tágabb értelemben a kísérleti mûvészetek fejlõdésére alkalmas társadalmi  közeg kialakításához való hozzájárulás...” 9
1996-ban szerepelt a legtöbb performer a tónál. Az AnnART 7-et az ETNA Alapítvány szervezte  együttmûködve az ETNA Alternatív Mûvészeti Csoporttal és a BAÁSZ Mûvészeti  Alapítvánnyal. Részt vett 37 mûvész 13 országból.
„A rendezvény bekerült a nemzetközi körforgásba, a világtérképet megszemélyesítõ mûvészek  találkozási- és egymásra találási helyévé válik, a per­formance lévén egyike annak az állapotnak,  melyet manapság kulturális no­ma­dizmusnak nevezünk. A fesztivál környezetvédelmi vetületét  erõsítik annak a természeti környezetnek az adottságai, amelyben az AnnART történik, valamint  a hely megkapó és véde­lem­reszoruló szépsége (létezik egy helyi szintû környezetvédelmi  politika). A technológia jelenléte csekély, de nincs is rá igény. A résztvevõknek, mûvészeti  tevékenységük során, alkalmazkodniuk kell néhány napig, a természet ritmusaihoz (beleértve  szeszélyeinek eltûrését) – egyszerûsítés, lényegretörés révén.” 10
Az AnnART 8 (1997) és az AnnART 9 (1998) a szerényebb Nemzetközi Élõ-mûvészeti  Fesztiválok közé tartozott. Az utóbbinak érdeme, hogy létrehoztuk az OPEN Section-t (Nyitott  Részleget), amelyen kezdõk, diákok, egyetemisták produkálhatták magukat.
Az AnnART szerepérõl
Az AnnART Erdély, de egész Románia legfontosabb élõ-mûvészeti rendezvénye lett abból a  BAÁSZ Imre által kezdeményezett egy napos fellépéssorozatból, amit 1990 júliusában  követtünk el.
Fokozatosan, évrõl-évre az AnnART Fesztivál egyre nemzetközibbé változott, és egyre inkább  határokat szüntetett meg.
Eltûntek a határok közönség és mûvész, mûvész és mûkritikus között a különbözõ élõ-mûvészeti  alfajok által és között.
Más szinten eltûntek a valódi határok: útlevél és vízum nélkül, utazás nélkül AnnART-kor  rengeteg nyelven beszélgethet a nézõ, mûvész, mûkritikus. Magyarul, mert Székelyföldön zajlik  az esemény, románul, amikor regáti barátaink és nemcsak megtisztelnek jelenlétükkel, és nem  utolsósorban angolul. És lengyelül, japánul, spanyolul, franciául, németül, olaszul, szerbül,  koreaiul, stb., summa-summarom: sok nemzet kultúrája van itt jelen, sûrítve a résztvevõk  által.
Alapvetõ célkitûzése kettõs: az idegenekkel megismertetni a mûfaj hazai mûvelõit és az Erdélyi,  Romániai mûvészekkel, közönséggel, mûkritikusokkal pedig a világ legkülönbözõbb pontjain  élõ és dolgozó mûvészek által elképzelt és elõadott (megélt) per­for­mance-okat,  hangkölteményeket, akciókat, élõ-installációkat, happeningeket, kísérleti színmûveket, alternatív  zenét, egyszóval: élõ-mûvészetet.
Mert a valóság az, hogy 1989-ig, mint teljesen zárt társadalomban élõknek csak hamis  képzeteink voltak a világban  lezajlott kortárs mûvészeti fejleményekrõl. Az AnnART országos  szinten immár tíz évig ezt az ûrt pótolta be. Valós értékét és értelmét talán a következõ  évezredben ismerhetjük meg.
Célunk mint szervezõknek, ha más rendezvények keretein belül is, de az marad, hogy a  kapcsolatokat, melyek által eddig mûködhettünk ÁPOLNI kell és BÕVÍTENI ajánlatos a világ  mûvészeti vérkeringésében való megmaradásért.
További célunk volt az évek során „...a minél tágabb nemzetközi részvétel Európa Határõrei  helyzetünk felbecsülésére: ebben a Kelet-Európai régióban.” 11
„A Szent Anna-tó környéke – a kápolna – évszázadok óta zarándokhely, de a keresztény hit  térhódítása elõtt ez a vulkáni eredetû tó a pogány szertartások egyik utolsó áldozatokat bemutató  helye volt... Megfigyelésünk tárgya az egyházi (katolikus) és a laikus (mûvészi) Anna-napi  történések párhuzamából fakadó többlet. Szellemi többlet, mely egy merev szertartás és a  mûvészi szabadság egyidõben történõ cselekményeire épül. Identitásunk tisztázásáért....” 12
Az AnnART Nemzetközi Élõ-mûvészeti Fesztivál nem egyedülálló rendezvény Közép-Kelet-Európában. Kapcsolatban állunk hasonló fesztiválok szervezõivel, gyakran mûvészként is részt  veszünk ezeken. Ilyen mindenekelõtt a rendszerességével kitûnõ TRANSART  COMMUNICATION, JUHÁSZ R. József és NÉMETH Ilona szervezésében (Érsekújvár,  Szlovákia), a CASTLE OF IMAGINATION, Wladislaw KAZMIERCZAK irányításával  (Bytów, Lengyelország), a PERFÓRIUM, KOVÁCS István szervezésében (Budapest,  Magyarország), a JUTEMPUS, Dziugas KATINAS és Linas LIANDZBERGIS vezetésével  (Vilnius, Litvánia), a FORT SZTUKI, Artur TAJBER szervezésében (Krakkó, Lengyelország) és  a GIOCONDA'S SMILE, Octavian EªANU által (Chiºinãu, Moldva). Ugyanakkor távoli  szervezõkkel és rendezvényekkel is szoros kapcsolatban állunk, úgymint: a NIPAF Fesztivál,  SHIMODA Seiji szervezésében (Tokyo, Nagano, stb., Japán), a Richard MARTEL és a Le Lieu  társasás által szervezett PERFORMANCE Fesztivál (Québec, Kanada), a ROOT Fesztivál Mike  STUBBS igazgatásával (Hull, Anglia), vagy a CATALYST ARTS csoport (Belfast, Észak- Írország), a VEN­TABREN ART CONTEM­PO­RAIN Julien BLAINE vezetésével (Venta­bren,  Franciaország), az ASA EURO­PEAN, Boris NIESLONY irányításával (Köln, Németország), stb., melyek (csoportok, mûvészek, fesztiválok) tulajdonképpen a szakmai családunkat  jelentik. Ezeket, a moldvai kivételével, mind mûvészek szervezik, sikerrel, kitartással és erõs  hittel.
Ugyanitt kell szólni a bukaresti mûvészekkel lassan kialakuló jó viszonyunkról, illetve az Adrian  GUÞÃ fiatal mûkritikus odaadó, lelkes támogatásáról, aki az események java részén részt vett és  minderrõl tartalmas cikkeket, tanulmányokat is közölt.
 Egyéb rendezvényekrõl
Az 1996-ban megszervezett TA­VASZI ÁLDOZATOK, Élõ-mûvészeti Találkozón  marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, bukaresti mûvészek per­formance-jei, akciói és happeningjei  voltak láthatóak Sepsiszentgyörgy parkjában a Szent György Napok rendezvénysorozat  alkalmával, melyekben a mûvészek nézetei közötti különbözõségeiket csodálhatta meg a szép számú  közönség.
A SEPSI 3 címû Élõ-mûvészeti Találkozó 1997-ben az ETNA Alapítvány által rendezett  akciósorozatának, a sepsiszentgyörgyi Mûvészeti Líceum diákjai voltak a meghívottjai. Kiváló  meditatív, környezetvédõ, stb. perfor­mance-ok jöttek létre.
Az 1998-as Szent György Napokon (SEPSI 4) az ETNA Csoport és meghívottjai léptek fel  társadalomkritikai, kitartásra ösztönzõ és polgárpukkasztó jellegû performenszekkel, akciókkal.
Feltétlenül szólni kell a sepsiszentgyörgyi Mûvészeti Líceum diákjai által szervezett  Performance Napokról (1996­ és 1997), amely kicsiben az AnnART Fesztivált mímelte úgy  módszereiben (zászló, programszerkesztés, technikai megoldások), mint a produkciók  színvonalában. Sajnos, akárcsak a többi akció-mûvészeti rendezvény, ez is a helyi sajtó  érdektelenségét „élvezte”.
Az 1996-os Zona Europa de Est (Kelet-Európai Térség) Performance Fesztivál, amelyet szintén  a lelkes Ile­ana PINTILIE temesvári mûvészettörténész szervezett a Csíky Gergely Színházban,  felvonultatott bolgár, lengyel, magyar, német és román mûvészeket. Kiváló színvonalú  performenszek jöttek létre; hangulatukban a kelet-európai heterogén-életérzés, társadalmi  átalakulások, új mûvészeti felfogások tükrözõdtek.
A MEDIUM 4 Nemzetközi Élõ-mûvészeti Dokumentációs Kiállítást (1997) az ETNA  Alapítvány által tulajdonképpen a dokumentációs központ bõvítésére szerveztük meg a  sepsi­­szentgyörgyi Képtárban (látható volt májustól októberig). „A MEDIUM 4 Kiállítás lejárta  után a dokumentumok az ETNA Alapítvány gondozásában hozzáférhetõ forrásanyagot  jelentenek majd a további rendszerezés, értékelés és mûvészetelméleti kutatás folytatásához.” 13
1997 októberében a kolozsvári CIVITAS Alapítvány TRANZIT programjában többek között  akciómûvészeti bemutatót is tartottak, jeles erdélyi résztvevõk fellépésével. A rendezvény célja  az eseménynek helyet adó zsinagóga helyreállítása volt.
A iaºi-i PERIFERIC (1997 és 1998) nevû rendezvényt a fiatal Matei BEJENARU szervezi a  helyi Francia Intézetben, amelyen java részt fiatal hazai mûvészek lépnek fel.
1996-tól az ETNA Alapítvány keretén belül vetítés zajlik a többnyire diákokból álló  közönségnek hetente egy alkalommal élõ-mûvészeti mûfajokat tartalmazó videokazettákkal.  Részben ennek a Video Living Art Estnek köszönhetõen jöttek létre az iskolai performance- próbálkozások.
A támogatásról
Az 1990 elõtti állapotok a mûvészek önköltségén létrehozott akciókat eredményeztek. Ha tilos  volt a mûfaj mûvelése, nyilván támogatás sem volt.
1990 után a Soros Alapítvány egy Nyílt Társadalomért hathatósan csökkentette az akkori anyagi  nehézségeinket. Mondhatni, nélküle nem lehetett volna megtenni az elsõ lépéseket.
A haladó, avantgarde mûvészeteket általában és egy ideig (1992-1995) az akciómûvészetet is a  bukaresti Soros Kortárs Mûvészeti Központ támogatta a katalógusok nyomtatási költségeinek  fedezésével, késõbb ez a mûfaj kikerült az intézmény érdeklõdési körébõl.
Bizonyos mértékig az épp kormányon lévõ pártérdekeknek megfelelõen a bukaresti Mûvelõdési  Minisztérium is áldozott az akciómûvészetnek, néha számottevõ mértékben is. Általában a  felhasznált anyagok költségeivel és nyomtatási költségekkel támogatott.
Néhányszor sikerült a budapesti Illyés Közalapítványtól kisebb támogatást szerezni és a szintén  budapesti Magyar Narancs Alapítványtól is egy alkalommal (1993).
És nem utolsó sorban gyakran szimbolikus összegekkel vagy termékekkel segítenek a helyi  kisebb-nagyobb cégek.
Mindez a támogatás korántsem fedi a szükséges költségeket, így a szervezõ igen gyakran a baráti  köre önkéntes munkáját használja, a mûvész-tanár-szervezõk diákjaik segítségét élvezik, szállást  ismerõs családoknál kapnak és végül saját pénzükön vásárolják meg a legfontosabbakat, ha  minden kötél szakad.
És ne felejtsük el, hogy az itteni szervezõ nem kap szervezési díjat, a posta és távközlési (telefon,  fax, e-mail) költségeket saját pénzén intézi, a katalógusszerkesztési, grafikusi teendõket ingyen  végzi, stb., stb.
Ambíció és fölös energiák nélkül a kezdeti lelkes társak lassan lemorzsolódnak, megmaradva a  már említett erõs hitûek.
Az ismertebb Erdélyi performerekrõl
A szóban forgó mûfajok egyik legjelesebb képviselõje vidékünkön ANTIK Sándor (Kolozsvár),  akinek hírhedt akciója 1986-ban zajlott le a szebeni Gyógyszerészeti Múzeum pincéjében.  Erõsen önelemzõ és egyben társadalomelemzõ, mazochista gesztusokban bõvelkedõ mûvet  hozott létre, melynek végére megjelentek az akkori Szekuritate civil tisztjei és elkobozták  filmjeinket a fényképezõgépekbõl, bizonyos mértékû zaklatásnak tettek ki mûvészt, szervezõt,  nézõt egyaránt.
Bár kevés performenszt és akciót hozhatott létre, BAÁSZ Imre (1941 Arad – 1991  Sepsiszentgyörgy) mûveire a vizuálisan és verbálisan tömör fogalmazás volt a jellemzõ és  törekedett a nyílt és egyértelmû közlésmódra. Az egyéni és kollektív szabadság, illetve a  személyek közötti viszonyrendszer volt az akciói központi témája, de gyakran használt  környezetvédõ, ökológiai tárgyú elemeket is performance-eiben.
Aradon él és dolgozik BARTHA Sándor, akinek élõ-mûvészeti megnyilvánulásait, bár ritkák, szigorú felépítettség jellemzi. Általában technikát használ: kamerát, mikrofont, monitort, stb. , ami indokoltan beépül a koncep­tualista, technikát gesztussal ötvözõ felfogásába.
A BOB József (Marosvásárhely) performanceit és akcióit hol egy mélyen átélt, individuális  mitológián alapuló felfogás jellemzi, hol pedig a nihilizmus határát súroló, gyakran minimalista  gesztusként értékelhetjük. Fokozottan helyhez kötött, lokálpatrióta mûveket hoz létre 1991 óta,  amikortól az akciómûvészet területein is tevékenykedik (ETNA Csoport alapító-tag).
BONÉ Rudolf (Nagyvárad) akcióira szintén a magas fokú racionalitás volt jellemzõ (múlt  idõben, mert elég rég abbahagyta az élõmûvészeti megnyilvánulásokat), gyakran szobrászias  formavilágban felépített hatást hozva létre.
A Cosmin Pop (Kolozsvár) és Veres Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) páros mûveire a  polgárpukkasztás és a blöff jellemzõ. Általában derûs hangulatot keltenek ötlet szinten is, de  fõleg eszközhasználatukban, gesztusrendszerükben. Friss színfoltja õk az ETNA Csoportnak.
A szintén marosvásárhelyi mûvész Szabó Zoltán (Judóka) – ETNA Csoport-tag –  performamceire a tran­szil­vanista koncepció jellemzõ, melyek transzcendentális jellegûek; gyakran óegyiptomi motívumrendszer épül be mûveibe. Képzését illetõen, mint valamennyi  erdélyi performer, õ is képzõmûvész és mesterének a hetvenes években Francis Bacon-t  tekintette.
A sepsiszentgyörgyi Toró Attila minden performensze erõs ökológiai kötõdésre utal, így az  összes mûve egyetlen tiltakozás a természet rombolása, szennyezése ellen. (ETNA Csoport-tag).
Végül néhány sor magunkról, Ütõ Gusztáv és Kónya Réka (Sepsiszentgyörgy) közös  mûveirõl. Ellentétpárokra építünk, a vizualitás, a hangeffektusok és a verbalitás szintjén is.  Mondandónkat hol direkt, hol pedig burkolt, árnyalt formában jelenítjük meg. Központi témánk  a kitörés a meglévõ keretekbõl (ETNA) és „határtalanul szeretjük Erdélyt” (az ETNA Alternatív  Mûvészeti Csoport alapító tagjai vagyunk).
Mint ahogy az AnnART Fesztivált, a MEDIUM Kiállítást, a SEPSI Találkozót, is mûvészek  szervezik,  (mint már említettem, a világ különbözõ pontjain is zajlanak mûvész-szervezõk  által kitalált és lebonyolított rendezvények).
Ez az állapot kitûnõ abból a szempontból, hogy a mûvész tudja igazán, mi kell az esemény  sikeréhez, így nem a tanultakból (mûvész-menedzser képzés), hanem a tapasztaltakból (részvétel  rendezvényeken, mûvészi tevé­keny­ség) ítél. Ez az állapot lehangoló, amikor a mûvész-szervezõ következne a mûsorban az általa rendezett  fesztiválon performensze bemutatásával, de már minden energiáját átadta a meghívott mûvészek  produkciója  sikeréhez.
Ebben a kettõsségben néhány éve mi, a Kónya-Ütõ mûvész-szervezõ páros az általunk  szervezett AnnART Fesztiválon csak igen diszkrét akciókat mutatunk be. Az az önként vállalt  frusztráltság alakul ki, amikor egy seggel két lovat szeretnénk megülni, és ez nem sikerül. Be kell  látnunk, hogy vagy mûvészek vagyunk, vagy pedig szervezõk. A kettõ együtt szinte cirkuszi  mutatvány. Váltakozva ideális.

Ütõ Gusztáv,
Sepsiszentgyörgy

Jegyzetek

 8. 1994. június 23, Ütõ Gusztáv, az AnnART 5 katalógus köszöntõje, 3. oldal
 9. 1995. november 11, Ütõ Gusztáv, részlet az ETNA Alapítvány statutumából
10. 1996. Adrian GUÞÃ, AnnART 7, részlet a katalógusból, 39. oldal
11. 1994. Ütõ Gusztáv, AnnART 5, hivatalos meghívó részlet
12. 1993. Ütõ Gusztáv, AnnART/4, részlet a nevezési lap szövegébõl, 2. old.
13. 1997. május 17, Ütõ Gusztáv, MEDIUM 4, a katalógus köszöntõje, 1. old.
Könyvészet
Errõl az 1999 januárjában Richard Martel (Le Lieu, Québec) által igényelt mûvészeti ágazatról írni, átfogó kutatómunka nélkül: felelõtlenség.  Lássuk tehát a fellelhetõ forrásanyagot!
– MAMÛ katalógus, Barátság Mûvelõdési Központ és Könyvtár, Budapest, 1990
– KUKAC 3, Alternatív Mûvészeti Lap, Antik Sándor, Kolozsvár, 1992
– LELTÁR UTÁN, katalógus, Etna Alternatív Mûvészeti Csoport, Sepsiszentgyörgy, 1992
– AnnART 3, Nemzetközi Performance Napok, katalógus, BAÁSZ Mûvészeti Alapítvány és  Etna Alternatív Mûvészeti Csoport, Sepsiszentgyörgy, 1992
– AnnART/4, Nemzetközi Performance Napok, katalógus, BAÁSZ Mûvészeti Alapítvány és  Etna Alternatív Mûvészeti Csoport, Sepsiszentgyörgy, 1993
– Zona Europa de Est, Performance Fesztivál, katalógus, Temesvár, 1993 – AnnART 5 in/different MEDIUMS, Trench Art Festival, katalógus, BAÁSZ Mûvészeti  Alapítvány és Etna Alternatív Mûvészeti Csoport, Sepsiszentgyörgy, 1994
– AnnART 6, Nemzetközi Performance Napok, katalógus, 1995 – AnnART 7, Nemzetközi Élõ-mûvészeti Fesztivál, katalógus, Etna Kiadó    Sepsiszentgyörgy,  1996
– Zona Europa de Est, Performance Fesztivál, katalógus, Temesvár, 1996 – EXPERI­MENT, katalógus, SOROS Kortárs Mûvészeti Központ, Bukarest, 1997
– AnnART 8, Nemzetközi Élõ-mûvészeti Fesztivál, katalógus, Etna Kiadó, 1998
– MEDIUM 4, Nemzetközi Élõ-mûvészeti Dokumentációs Kiállítás, katalógus, Etna Kiadó,  1998
– AnnART 9, Nemzetközi Élõ-mûvészeti Fesztivál, katalógus, Etna Kiadó, 1999

VISSZA A FÕOLDALRA .........ELÕZÕ OLDAL