201. 1882. július 16./30. sz. Kolozsvári Sajtó.
nn: Kriza Ünnepség Nagyajtán.
E hó 30-án leplezik le Kriza János püspök emléktábláját. Már egészen kész, szép fekete márványból Lorenz kolozsvári szobrász készíti, s a napokban már közszemlére lesz kitéve Lorenz szobrász kirakatában. (Itt született 1811. jún. 28.-án Kriza János....). Az emlékverset írta Nagy Lajos veterán költő. Az emléktábla tervét Pákey Lajos készítette. (Kriza János. 1811. jún. 28.-1875. márc. 26 - haláláról: Erdélyi Protestáns Közlöny, 1875. ápr. 1. 13. sz.; A Kriza emléktábláról ír: Ellenzék, júl. 11. 156. sz., júl. 14. 158. sz.

202. 1882. július 20./163. sz. Ellenzék.
Úgy látszik a hólnapi városi bizottsági ülésen határozott stádiumba fog jutni Mátyás király szobrának ügye. A szakosztályok ugyanis dicséretes lelkesedéssel magukévá tették a szobor létesítésének az ügyét...

203. (LEVÉLTÁR): Kolozsvár város rendes közgyűléseinek jegyzőkönyve.
(Kolozsvári Állami Levéltár. 1882. július 22. - 113. pont. 102-103. old.)

Az I. (jogügyi) és II. (pénzügyi) szakosztályoknak keblükben fölmerült indítvány folytán f.é. július 17.-ről 6745. tan. sz. a. tett javaslata terjesztették elő, Mátyás nagy királyunk, mint e város szülöttje emlékére itt helyben emelendő megfelelő szobor iránt. Dicső emlékű Mátyás király, hazánk ezen, egyik legnagyobb fiának, mint Kolozsvár város szülöttjének emlékét méltó jellel örökíteni meg: Közgyűjtés legközelebbről városunk közönsége hazafi érzelmű hivatásában állónak ösmervén: szakosztályok javaslatát egyhangúlag teszi magáévá, s Hunyadi Mátyás, a nagy magyar király emlékére városunk valamely e célra legalkalmasabb közterén, illő magas szabású emlékszobornak emelését - kilátással az egész magyar haza lelkes közbejárulására - elhatározza.
Az emlékszobor felállítása költségeihez megfelelő részesedése mellett - a város összes polgárát, a hazai törvényhatóságokat közmívelődési és egyéb testületek, egyletek és társulatokat, a magyar kormányt és az országgyűlés mindkét házát, valamint az egész haza minden rendű és rangú polgárait, az magyar haza egyik legdícsőbb királyának emléke iránt való hazafias kegyelettel hozzájárulásra felkérni a városi bizottság szintén elhatározza. Végre a felrakott célra teendő adományoknak gyűjtésére s a szobor felállítási munkálatainak vezetésére a városi bizottságból s azon kívül álló polgárságból a következő állandó bizottságok alakítván meg: Ajtai K. Albert, Bakk Lajos, br. Bánffy Ádám, Bányai József, Bartha Miklós, Békéssy Károly, Benigni Sámuel, gr. Bethlen Gergely, Bíró János, Bónis István, Dávid Antal, Dobál Antal, Éjszaky Károly, Éltes Károly, Feleméri Lajos, Ferencz József, dr. Ferenczy Zoltán, Finály Henrik, Fritz Albert, Gámán Zsigmond, dr. Groisz Gusztáv, Gyarmathy Miklós, dr. Haller Károly, Hegedűs István, dr. Imre Sándor, dr. Jenei Viktor, dr. Kolozsvári Sándor, Kőváry Endre, Kőváry László, Móricz István, Nagy Mór, Nagy Lajos, Pákei Lajos, Páll Sándor, Sárdi István, Szabó István, dr. Szász Béla egyet. tan., Szász Domokos, dr. Széchy Károly, Székely János főmérnök, Váradi Mózicz, dr. Török István, Vizi Endre. Elnökül felkérték gr. Esterházy Kálmán főispán ő mtsg., alelnökül Minorich Károly polgármester, Szabó Károly egyetemi tanár. Ezen bizottságok feladatává tűzi ki, s terjeszteni a közgyűlés elé a kiviteli módozatai, s a létesítő bizottság eljárási ügyrendje iránt.

114. pont. 103-104. old.: Mátyás király születési házának emléktáblával való megjelölése ügyében 1880-ki 153. hzgy. sz. alatt megbízott küldöttség véleményezése folytán m. hó 17.-ről, 6746. tan. szám alatt tett javaslata terjesztetik elő, melyben, miután a fentebbi küldöttségnek egyik megbízottjától dr. Szabó Károly egyetemi tanár úrtól kétségbevonhatatlan történelmi adatokkal itt kimutatva, hogy a nagy király születésháza az Óvárban, éppen az a ház, melyet e város lakói századok óta máig e néven ismertek és ismernek, miután továbbá e küldöttség e háznak miként való helyreállítása és fenntartása iránt, valamint az emléktábla szövegére nézve is megtette az id. 763. és 4984. tan. számok alatt véleményezését: szakosztályok ajánlják azon történelmi fontosságú háznak a magyar állam részére, valamely nemzeti közművelődési célra fenntartás végett való átengedését s ez érdekben a kellő felfolyamodásoknak megtételét, azok kimeneteléig pedig az emléktáblával való megjelölésnek függőbe tételét. Egyszersmind előterjesztették az Erdélyi Múzeum Egyletnek is ez érdekben a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz már meg tett és hasonló irányban 5749. tan. szám alatt megküldött felterjesztése.
A szakosztály előterjesztése alapján városi bizottság átlátva, hogy Mátyás nagy magyar királyunk emlékét nem is annyira szülővárosa, mint az egész magyar haza van hivatva megörökíteni, a dicső király Óvár városrészben fennálló, s városunk tulajdonát képező szülőházát a magyar állam örök birtokában átbocsátani azon feltétellel határozza el, hogy azt az állam a nagy király emlékéhez méltó csínnal és stylszerűen saját költségén állíttassa helyre és tartassa fenn, s használja örök időkig valamely nemzeti közmívelődési célra, az Erdélyi Múzeum régiségtárának, vagy egyéb tudományos gyűjteménynek elhelyezésére. E végre intéztessék az Erdélyi Múzeum Egylet feliratához csatlakozással, felirat a m. kir. közoktatásügyi kormányhoz, s azt hasonló folyamodvánnyal támogatni a helybeli m. kir. Ferenc József Tudományegyetem is kéressék meg. A felirat és átirat megtételőkkel a tanács bízatván meg, s azok eredményének leérkezéséig a háznak emléktáblával való megjelölése függőbe tétetik.

204. 1882. július 23./167. sz. Magyar Polgár.
nn: Mátyás király emlékszobra.
A ma délutáni városi közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta el a Mátyás király emlékszobor ügyében beterjesztett szakosztályi javaslatot. A szoborbizottság gr. Esterházy Kálmán elnöklete, Minorich Károly és dr. Szabó Károly alelnök vezetése alatt kolozsvári notabilitásokból van összeállítva.....

205. 1882. július 24./166. sz. Ellenzék.
nn: Kolozsvár közgyűlése (júl.22.).
Hírlaptudósítók és mintegy 5 bizottsági tag előtt olvasta fel a gyűlés kezdetén Nagy Mór városi tanácsos a szakosztály javaslatát, melyben javasolta Mátyás király emlékét impozáns szobor-emlékbeni megörökítését. E közben gyülekezni kezdtek a bizottsági tagok és Nagy Lajos biz. tag legalább volt kihez intézze szépen kidolgozott, s a tárgyhóz méltó beszédet... Wolf János képviseleti tag, kissé félre értve a felállítandó szoborral szemben hozandó anyagi áldozatát a városnak, nem tartja erre nézve kedvezőnek a jelen körülményeket ....megtárgyalták az emléktábla ügyét is. Wolf János gyógyszerész gondoskodott róla, hogy a lelkes hangulatot megzavarja, mennyibe bátorságot vett magának és az indítvány ellen szólt. Felszólaló a maga szűklátókörűségével, kicsinyes szempontoknak hódolva, nemcsak hogy ellene mondott a nemes ügy megvalósításának, de pellengérezni kezdte a hazafias eszme megvalósítóit...felszólalását azzal indokolta, hogy szűk pénz viszonyaink között, még szükségleteinkre sem telik, annál inkább nem engedhetünk meg magunknak ilyen "luxust." Utána Szász Domokos szólalt fel az ügyhöz méltó komolysággal... s leszögezi, hogy ezen szobor felállítását az anyagi helyzet kedvezőtlen volta miatt ellenezni nem szabad, mert nem csak a város fogja a szükséges költségeket hordózni, hanem országos gyűjtés árán állítják elő a szükséges összegeket. A főispán rövid, ajánló felszólalása után a közgyűlés az indítványt elfogadta.
A Mátyás király szoborbizottság tagjai: (Lásd Levéltári adatok 203 pont alatt.).

206. 1882. július 27./111. sz. Kolozsvári Közlöny.
448-449. old. nn: Mátyás Király szobra. (Közli az Egyetértés-ben megjelent írás szövegét.)

207. 1882. július 27./170. sz. Magyar Polgár.
nn: Mátyás király. (Vezércikk).

208. 1882. augusztus 1./173. sz. Ellenzék.
Sárdi István: Mátyás király szobra.
Lükő Gábor orsz. képviselő...levelét olvasván szintén hazafias kötelességemnek tartom némi adattal szolgálni a dicső emlékű Hollós Mátyás számára ezelőtt évtizedekkel tervezett szobor céljából, a 40-es évek folyamán Bp.-en alakult bizottság működésének positiv érdemeiről. Ugyanis 1873-ban, mint a müncheni bajor kir. Képzőművészeti Akadémia növendéke huzamosabb ideig laktam Münchenben a Schwanthaller utcában, melyen naponta végig menvén, egy ízben betérvén az egykori híres német szobrász Schwanthaller-múzeumába, ... ahol ott volt Mátyás király szobrának makettje - középkori festői magyar öltözetben, lován ülő király és két apród alakja. Ezt a szobortervet még Schwanthaller készítette a 40-es években ... s melynek mintájára Schwanthaller a müncheni Ludwistrassen felállította I. Lajos bajor király szobrát. (Magyar Polgár, 1882. aug. 1. 174 sz. nn: Hunyadi Mátyás szobra.).

209. 1882. augusztus 20./190. sz. Magyar Polgár.
A Mátyás király emlékszobra tárgyában kiküldött biz. részint a tagok távolléte miatt, részint egyéb elhárítatlan akadályok miatt, eddig érdemleges ülést nem tartott. Mihelyt a biz. távollevő elnöke, gr. Esterházy László főispán városunkba visszatér, össze fogja hívni a bizottságot, s akkor reméljük, hogy eréllyel és az ügyhöz méltó lelkesedéssel fogják a szükséges intézkedéseket megtenni.

210. 1882. október 19./240. sz. Magyar Polgár.
A Mátyás király szobra ügyében július 16-án tartott közgyűlésből megválasztott biz. tagjainak a tanács ma osztotta ki a megválasztásáról szóló értesítést.

211. 1882. október 26./187. sz. Kolozsvári Közlöny.
652. old. Ma délelőtt a megyeházán a Sámi László Emlékbizottság gyűlést tartott. ...Három terv közül Muderlak bp.-i szobrász tervét fogadták el, ...mely egy gúla alakú emlékkő leend, felül Sámi László szobrával...

212. 1882. október 26./245. sz. Ellenzék.
Sámi László temetésének évfordulóján...beérkezett tervekkel foglalkozott a biz. 4 terv érkezett, 2 Hottner József ifjú építész munkája, 2 tervet Muderlak bp.-i művész készített...

213. 1882. november 7./254. sz. Ellenzék.
A Mátyás-szoborbizottság tagjait Minorich Károly Polgármester ma du. 4 órára alakuló köz-gyűlésre hívta össze a városi tanácsterembe.

214. 1882. november 8./255. sz. Ellenzék.
Megtartották a Mátyás szobor bizottság alakuló ülését, melynek határozatából egy szűkebb körű bizottságot küldtek ki, hogy a gyűjtés módozatairól tanácskozzanak...

215. 1882. november 9./257. sz. Magyar Polgár.
A Mátyás szobor ügyében tartott alakuló biz. ülésen ... az elnök br. Esterházy Kálmán megjegyezte, hogy a gyűjtésre nem találja az időt éppen alkalmasnak, mert hasonló célra a nagyközönség áldozatkézsége már több oldalról igénybe van véve. A szent István, az aradi Vértanúk-szobra, a budavári Honvéd-emlék, stb., költségei mind most gyűlnek. Mindamellett a gyűjtést a Mátyás-szoborra is minél hamarabb meg kell kezdeni...

216. 1882. november 20./265. sz. Ellenzék.
Kéler Ilona síremléke készen van. A szoborrészen Klősz szobrász még a síremlékbizottság által javasolt igazításokat teszi. Az emlékkő felállított részét most körüldeszkázzák védelmi szempontból. A leleplezés tavaszon lesz.

217. 1882. december 4./277. sz. Ellenzék.
Muderlak Lajos értesíti a Sámi László emlékkő-állítási bizottságot, hogy kész a sírkövet elkészíteni..

218. 1883. március 20. Magyar Polgár.
A Mátyás szülőház állam által leendő restaurálása ügyében a ház mérnöki felvételét kérte volt az egyetem tanácsa, a városi mérnöktől. Pákei Lajos városi mérnök közelebbről készült el a felvételekkel. A tanács már át is küldte azokat az egyetemnek. Ezzel meg lévén adva a lehetősége egy tüzetes felterjesztésnek.....

219. 1883. március 20. Kolozsvári Közlöny.
Mátyás szoborra... ma 6 Ft-ot vettünk Szenkovich Márton úrtól. Ő a második, aki ad is a szobor javára. A helyi Kisegítő Takarékpénztár Egyesület 25 éves fennállásának jubileumán 1000 Ft-ot szavazott meg...

220. 1883. augusztus 26. Kolozsvári Közlöny.
Csínos márványtáblát illesztettek a helyi Szent József szeminárium kapuja felé, mely aranyos betűkkel Báthorynak és Apórnak, mint a szeminárium alapítóinak nevei vannak megörökítve. Szent Józsefnek, mint a szeminárium védőszentjének, életnagyságú szobra van a kapu fölötti mélyedésben, éppen a fölirat fölött. A fölirat latinul van szerkesztve: SEMINARIUM BATHOR APOR. S. JOSEPHI.

221. 1883. október 12. Magyar Polgár.
Kéler Ilona síremléke... Pákey Lajos főmérnök úr terve minden feltételnek megfelel, úgy Nagy János és Reimann kőfaragó urak, mint különösen Kloesz József szobrász úr megmutatták, hogy lehet stylszerű művet kolozsvári erőkből is végeztetni... (Ellenzék, 1883. okt. 11. és okt. 23.).

222. 1883. október 16. Kolozsvári Közlöny.
Kéler Ilona síremléke. ...A mű ion stílusban, bácsi kőből készült. Pákei Lajos tervezte és Klősz mintázata után mintegy 700 Ft-ba került... (Felavatására okt. 28-án került sor).

222/A. 1883. A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése. Kolozsvár.
272. old. Az építészeti csín fejlődésének bizonyításául tekintjük, hogy egyetlen szobrászunk Klősz József, hosszú idő múlva Bertha Mihályban társat kapott és most két szobrászunk van..

223. 1884. február 1. Ellenzék.
Arany János síremlékét Kolozsvárt fogják készíteni. Arany László, az elhunyt költő fia, a síremléket erdélyi ditrói kőből óhajtja faragtatni, s kolozsvári kőfaragókkal és Bertha szobrásszal áll alkuban a síremlék elkészítése iránt.

224. 1884. február 9. Ellenzék.
A Mátyás szoborra Kolozsvár város képviselőtestülete tegnapi közgyűlésén 5000 Ft-ot szavazott meg Nagy Lajos indítványára, s egyhangúlag.

225. 1884. február 10./34. sz. Magyar Polgár.
Mátyás szobor. A városi közgyűlés tegnap, Nagy Lajos meleghangú indítványára...5000 Ft-ot szavazott meg a Mátyás-szoboralap javára...

226. 1884. március 8./57. sz. Kolozsvári Közlöny.
Az 1885-ős Országos Kiállításra benevező kolozsvári iparosok között, Bertha Mihály szobrász (neve is szerepel).

227. 1884. március 12. Ellenzék.
Szép emlékkel lepte meg a távozni készülő Gabányi lapunk szerkesztőségét. Egy 26 cm. magas Arany János-szobor agyag mintázatával. A költő ülő helyzetben van, egyik kezében könyveket tart. Gabányi hosszan foglalkozott a művel. Az Arany-szobor pályázat fogja kideríteni, hogy nem hibázott-e midőn e mintát nem mutatta be, mint pályaművet.

228. 1884. március 16./64. sz. Magyar Polgár.
Sámi László sírkövére Lorencz Ferencz helybeli kőfaragóval az alkut megkötötték...
(Magyar Polgár, 239. sz. Felszentelve okt. 16.-án. U.a: Ellenzék, márc. 15. A gúla alakú emlékkő carrarai márványból készül Sámi dombormű arcképével).

229. 1884. március 23./12. sz. Erdélyi Protestáns Közlöny. Kolozsvár.
Sámi László síremléke iránt megkötötték a szerződést Lorenz Ferencz helybeli sírkőfaragóval. A síremlék, mely egy gúlából fog állni, Sáminak carrarai márványból kivésett dombor-mellképe, ez év okt. 23-ra lesz kész...

230. 1884. március 29./74. sz. Magyar Polgár.
Az Ipartestület házának építésénél...szorgalmasan megy a munka, s a megrendelt 8 szobor készen van már, mi szintén helyi munka, mik Kloesz József és ifj. Bertha Mihály szobrászaink műve.

231. 1884. április 5./80. sz. Kolozsvári Közlöny.
A Városi Szépítő Egyesület febr. 24-én tartotta alakuló ülését kitűzött céljai között szerepel a Torda utcai szobor (Mária oszlop 1774-ből) környékének befásítása, Emléktáblák elhelyezése, a Mátyás szobor alapjainak gyarapítása, stb.

232. 1884. április 10. Ellenzék.
Az óriás Szabadság szobor, melyet Franciaország ajándékozott az Egyesült Államoknak már készen van. E szobor nagyobb, mint bármely létező szobor...

233. 1884. április 18./90. sz. Ellenzék.
Az Iparosegylet új főtéri házához megérkeztek Bécsből a szoborminták. A mintázatok Bertha Mihály műfaragónál vannak elhelyezve, s ott lesznek a szobrok kifaragva bácsi kőből. A szoborművek - az ipar, kereskedelem, művészet és tudomány allegorikus alakjai.- Kloesz és Bertha műfaragóink által lesznek júniusra elkészítve. E szobrok az épület homlokzati tetejére fognak elhelyezni.

234. 1884. április 25./95. sz. Magyar Polgár.
(Saját tudósítónktól): Bécsi levél a Művészetek Házából. I. Szobrászat. (Folyt: 1884. ápr. 26. 96).

235. 1884. május 10./108. sz. Kolozsvári Közlöny.
nn: Emlékszobor Mikó Imrének. ...Az Erdélyi Múzeum Egylet Hidvégi Mikó Imrének, mint az Egylet alapítójának emlékszobrot készített. A szobor mintázatát ifj. Vay Miklós vállalta magára, az ércbe öntést egy bécsi cég végzi el.

236. 1884. július 7. Ellenzék.
A városi Szépítő Egylet a Mátyás király emlékszobra tárgyában a következő előterjesztést intézett a városi tanácshoz.
Tisztelt Városi Tanács!
Köztudomású dolog, hogy a köztereink dísztelenek, tátongó üresek. És mi töltene be illőbben egy köztért, mint egy szobor, mely nagy időkről, nagy emberekről beszél... Városunkban... Mátyás király bölcsője lengett. Az ő emlékszobra felállítása tervbe vétetett, bizottság is alakult, de az ügy felette lomhán halad. Általános, országszerte eszközölendő gyűjtés nélkül ily nagy eszme létesítése képtelenség. Ez a város Szépítő Egylet választmánya lelkes megbeszélés tárgyát képezte és azon meggyőződés jutott érvényre, hogy e szobor egy évtized alatt okvetetlenül létesítendő. Ugyanis 1894-ben leend Magyarország 1000 éves fennállásának éve...

237. 1884. július 11./159. sz. Kolozsvári Közlöny.
Sámi László márvány képe, mely a sírjára helyezendő piramist fogja ékíteni, már elkészült és meg is érkezett Kolozsvárra. A carrarai fehér márványból, magában Carrarában készült féldombormű, az életnagyságnál nagyobb alakban mutatja be jelesünk fejét. Carló Nicoló, így hívják a készítőt, Veress Ferenc egyik kabinet-fényképe után faragta...ára 270 Ft volt. (Felavatására október 16-án került sor).

238. 1884. július 20./167. sz. Kolozsvári Közlöny.
Mátyás szobor. Tudósítás a Városi Bizottság közgyűléséről, mely tegnap 19-én volt.
...Nagy Lajos bizottsági tag interpellációt nyújt be, mely szerint figyelmeztet, miként 1882-ik év júl. 22.-én történt határozat szerint gr. Esterházy Kálmán főispán elnöklete, valamint Minorich Károly és Szabó Károly alelnökségeik alatt egy Szobor Bizottság alakult, de az óta csak egy ülést tartott... (júl. 31.-én, 176. sz.) ..A szobor ügyben tegnap d.u. szűkebb körű albizottsági gyűlést tartottak, ahol főleg a pénzügyek kerültek terítékre...
(1884. júl. 19.-én az Ellenzék is adja a hírt).

239. 1884. augusztus 29./199. sz. Kolozsvári Közlöny.
Nyílt levél a Jósika Emléktábla ügyében. Torda. 1884. augusztus 27.
Tkts. Szigethy Sándor Torda Város Polgármester úrhoz! (Aláírás: Több városi polgár).
Örvendetes mozgalom indult meg másfél évvel ezelőtt városunkban... a Piacon levő u.n. Jósika Házat emléktáblával megjelölni... (kérik, hogy az "elfeledett" ügy érdekében tegyen lépéseket..).

240. 1884. szeptember 1./253. sz. Kolozsvári Közlöny.
A Széchenyi szobor... kőből készült mellszobra díszíti a városház lépcsőházának felmenetelét. A Széchenyi-kúton volt mellszobor ez, melyet a Tanács rendeletéből a tavaly levettek, s melyet most a polgármester szerencsés gondolata a lépcső egyik oszlopára helyeztetett.

241. 1884. szeptember 15. Ellenzék.
A Sámi László emlékkő sziléziai márványból készült gúla, melybe be van illesztve Sámi Lászlónak művészi kivitelű mellszobra carrarai márványból. A sírhoz díszes lépcső készül. Az emlék-kő okt. 15-én biztosan föl lesz állítva. A síremléket Lorencz Ferencz, a lépcsőt Nagy János és Reimann fogják elkészíteni. (Ellenzék 1884. okt. 15. Sámi László emlékkövét ma adták át a létesítő bizottságnak...).

242. 1884. október 23. Ellenzék.
nn: Mátyás király szobra Kassán.
E hó 21.-én állították fel Hunyadi Mátyás király szobrát a székesegyház déli kapuja fölött. A szobrot Hölzl S. szobrász faragta.

243. 1884. november 6./256. sz. Kolozsvári Közlöny.
nn: Két régi kő. A régi bástyákból, melyek Kolozsvárt körülvették, két érdekes emlék maradt fenn. A Tanácsház egy sötét folyosóján őrizték. Most a polgármester a lépcsőházban egy díszes helyre állíttatta. Az egyik kő a régi Monostor kapuról, a Puskaporos bástya felé menőleg, a várfalban állott... (1581-ből Báthory címerrel, a másik 1641-ből, a Rákóczy címerrel...). (u.a.: Ellenzék, 1884. nov. 5.).

244. 1885. január 24./19. sz. Kolozsvári Közlöny.
Huszár Adolf szobrászművész halála… 43. éves volt. 1843-ban született Besztercebányán. (Hosszú cikk, jó életrajzzal).

245. 1885. január 24./19. sz. Magyar Polgár.
nn: Huszár Adolf (1843-1885) halála.
...Az "Aradi Vértanuk" szobrának tervezője tegnapelőtt meghalt... Besztercebányán született polgári családból, mely Erdélyből származott.... Ő készítette Gyalui Ferenc szobrát is a kolozsvári színháznak....

246. 1885. január 25./20. sz. Magyar Polgár.
A Mátyás-szobor ügye is téli álmát alussza sok más üggyel együtt, miket nálunk nagy hangon szoktak megindítani, hogy aztán a különböző retorikák tömkelegébe temessenek...

247. 1885. február 11. Ellenzék.
Nn: Az aradi Vértanúk szobra.
...Kivitelezése ügyében vasárnap, Keszler Adolf szobrász, Huszár Adolf volt tanítványa és segédje Mátray (Muderlak) Lajosnak, a művészakadémia tanára kíséretében Aradon jártak. Keszler, Mátrayval egyesülve, kész a szobrot elkészíteni.

248. 1885. március 1./50. sz. Kolozsvári Közlöny.
nn: Készülnek az országos Kiállításra... Tegnap a Finály Henrik vezette előbizottság meglátogatta Klősz műtermét... Klősz, ez a kiváló képességű és ügyességű épületdíszítést faragó mester, egy paraszt bicskást modellírózott agyagból, mely 110 cm. magos, s igen figyelemreméltó nemes mű.

249. 1885. március 14. Ellenzék.
Kloesz József helybeli tehetséges szobrászunk az Országos Kiállításon egy olyan művel jelenik meg, mellyel városunknak becsületet fog szerezni. "Falurossza" lesz a címe egy faszobornak, mely Tóth Ede, e hallhatatlan alkotását igyekszik plastice ábrázolni. Az arcz szenvedélytől dúlt vonásai ügyesen vannak oda szelídítve, mondhatni finomítva, hogy Göndör Sándor lelki állapotát azonnal eszünkbe juttatja. A ruházat gondos, teljes részletekig kidolgozott. Emlékeztet ugyan Izsó Miklós "Búsuló juhász"-ára de ez Kloesznak csak dicsőségére szolgál..

250. 1885. március 5. Ellenzék.
Az aradi Vértanúk szoborbizottság egyhangúlag elhatározta, hogy Huszár Adolfnak, a szoborra vonatkozó tervének kivitelezésére Zala Györgyöt bízza meg.
(Ellenzék, 1885. ápr. 2. A szobor felavatása 1889. okt. 6.-án lesz... a megbízást Zala György kapta).

251. 1885. április 11. Ellenzék.
Bertha és Kristóf szobrász uraknak nézeteltérései vannak Bakk Lajos úrral, akinek kiállításra szánt kapuját nem akarják befejezni...

252. 1885. április 16./87. sz. Kolozsvári Közlöny.
Az EMKE számára Bertha Mihály szobrász 100 Ft-ot, Kristóf István szobrász 100 Ft-ot adományozott.

253. 1885. április 26./96. sz. Kolozsvári Közlöny.
nn: Széchenyi emlék a Vaskapunál. A Mérnök és Építész Egylet legutóbbi gyűlésén bemutatták "Széchenyi Táblát", mely a Vaskapunál lesz felállítva... (nagysága 7x5 m).

254. 1885. május 9. Ellenzék.
nn: Magyar festők és szobrászok a bp-i Országos Kiállításon. (Az Ellenzék tárcája. Folyt: máj. 12).
Az Orsz. kiállítás egyik legnevezetesebb momentuma, hogy először hozta össze a szobrászatot. Éppen 10 szobrász van képviselve: Stróbl Alajos, Tilger Viktor, Zala György, Kiss György, Engel József, Lóránfi Antal, Sefczik Antal, Huszár Antal, Huszár Adolf, Gerenday B., Sennyei Károly, stb. (Bemutatja a kiállított műveket is)

255. 1885. június 31./133. sz. Kolozsvári Közlöny.
nn: Petőfi Sándor segesvári síremléke.... a kolozsvári Meltz Hugó kezdeményezésére indult el megszervezése..

256. 1885. július 22./166. sz. Magyar Polgár.
nn: Vezérszobrok. Sétaterünk megint szépül.
A Külső Magyar utcában, a volt egykori Fejedelem-kertből a magyar 7 vezér szobrai a temetőbe kerültek volt, onnan a polgármester a Sétatérre szállíttatta, s megbízta Kőváry igazgatót, hogy alkalmas helyre állítassa fel. E végre a Sétatér elején, már az ősz folyamán rendbe tétetett kertészetileg a terület, s a tegnap felállították a még meglevő 4 szobrot (Árpád, Lehel, Verbulcs, Tuhutum).

257. 1885. augusztus 22. Ellenzék.
Klősz József egy szobrot ajándékozott a Kultúregyletnek, mely most a pesti kiállításon van és Göndör Sándort ábrázolja a "Falurosszá"-ban. A Párizsi Magyar Társulat is kérte, de ő inkább a Kultúregyletnek (EMKE) adta...

258. 1885. november 30. Ellenzék.
Mikó Imre, elhunyt miniszternek másfél méter magas bronz- mellszobra, a napokban készült el a Schlick-féle bronzöntődében. A szobrot a kolozsvári múzeum megbízásából ifj. Vay mintája után öntötték.

259. 1886. január 1. Kolozsvári Közlöny.
1882-nek a nyarán Kolozsvár város Communitása nagy lelkesedés között, nagy határozatot hozott ....Állítsunk szobrot Kolozsvár városában a nagy Mátyás királynak... A lelkes gyűlésben egyetlen mogorva hang volt, valami patikus uraságé, aki azt mondta: úgysem lesz ebből semmi, miért fogjunk bele? Azt a hangot rossz néven is vettük. A lapok szintén lelkesen szóltak a dologhoz. Üdvözölték Kolozsvárt, bíztak a sírkertben, mely jó vezetés mellett el nem maradhat. Egy talpalatnyi föld sem lesz a hazában, hol meg ne hallják a bizottság felhívó szavát. Úgy, de a bizottság, melynek elnöke, két alelnöke, s sok tagja volt, a nyári melegség elmúltával átengedte magát az ősz kellemeinek. Közben Arany János szoborbizottsága elkezdett gyűjteni, s a tekintélyes alapot megszerezte. Aztán a "Szabadság-szobor" eszméjét vetették fel. Nagy összeg van összegyűlve, a szobor el fog készülni. A mi szobrunk ügye maradt. Megelőztek mindenfelől. A szoborbizottság egyetlen ülést sem tartott. Gyűjtést nem indítottak, s egyedül a Kolozsvári Kisegítő Takarék Pénztár ajándékozott 1000 Ft-ot 1883-ban tartott jubileuma alkalmából. Ha jól emlékszem a tavaly nyáron újból valami nekibuzdulás esett. Az egyik városi tanácsos terjedelmes és okos memorandumot dolgozott ki a gyűjtés miként eszközölése tárgyában, s ezen kívül egy felhívást is. Akkor jött a Cultur Egylet. Ez a hatalmas keretekben megindított mozgalom igazi argumentum volt a szobor alapja gyűjtés ellen. Ez előtt meghajolunk. Ám de úgy látszik, hogy éppen a felköltött nemzeti érzés okát most már A Cultur Egylet keletkezése után egy évvel, meg kellene indítani ezt a mi szobrunk ügyét. Lelkes, buzgó munka meg hozná a gyümölcsét. Fel kellene lépni a szobor bizottságnak, feleleveníteni az eszmét, megbeszélni a módozatokat, megindulni az országba mindenfelé, s dolgozni fáradatlanul a nagy ügy érdekében...

260. 1886. február 6./111. sz. Ellenzék.
Az aradi Vértanuk szoborbizottság tegnapi ülésén, elnök bejelentette, hogy a Vértanú-szoborból eddig a Hungária-alak és az Ébredés-csoportozat van készen. Zala szobrász köteles a szobor minden egyes részét még ez évben elkészíteni, és öntésre adni.

261. 1886. szeptember 2. Kolozsvári Közlöny.
nn: A Főtéri templom kődíszei. ...részére több díszes műfaragványt készített Schnell Mihály helybeli kőfaragó. Különösen a szenteltvíztartó és térdeplő zsámoly igen szép munka.

262. 1886. október 29./249. sz. Magyar Polgár.
Az alsójárai unitárius egyház cintermében, Dávid István birtokos emlékkövet emeltetett az 53 magyar vértanú emlékére, kiket itt 1849-ban legyilkoltak...
(Magyar Polgár, 1886. nov.10. 258. sz. E hó 2-án megtörtént Siménfalvi György unit. lelkész által a sírkő leleplezése...

263. 1886. december 9./281. sz. Ellenzék. (A lap eredeti tárcája).
nn: Kolozsvári szobrászok a XIV-dik században. (Márton és György)

264. 1886. december 10. Ellenzék.
De Gerando Attila holnap a Vegytani Intézetben felolvasást tart Michael Angelo életéről.
Kereskedelmi Akadémia épületének átadása; 1886. nov. 28: A vágóhíd megnyitása.

265. 1887. február 21./47. sz. Kolozsvár.
...Szász Domokos püspök megkötötte az alkut néhai Nagy Péter síremlékét illetően Gerenday sírkőraktárossal Budapesten… Carrarai márványból van... (Kolozsvár, 1887. okt. 31. 255. sz. …ma volt a síremlék felavatása).

266. 1887. június 1./122. sz. Ellenzék.
(A bp.-i Írók és Művészek május 31-én látogatást tettek Kolozsvárott, valószínű, hogy ennek kapcsán íródott ez a cikk).
Évekkel ezelőtt bizottság alakult meg azon célra, hogy Mátyás királynak e városban valamely örök időre szóló mű hirdesse fényes emlékezetét. .A Pesti Hírlap írja: ...Kolozsvár létrehozhatná Mátyás király lovas szobrát, a mely lehetne az Óvárban, a születési háza előtti kis téren, s a ház addig valami tudományos, vagy művészeti célú közintézetté lenne átalakítandó... Ezzel nyilvánosan is felhívjuk a bizottságot, adjon valamelyes életcélt magáról, s ha nem képes szolgálni a kitűzött célt, adják át másoknak e szerepet...

267. 1887. szeptember 14./208. sz. Ellenzék.
Ferenc József látogatása tiszteletére emelt díszkapu... Maetz Frigyes Külmagyar utcai műtermében elkészült "Hungária" szobra gipszből, melyet a díszkapura fognak fölhelyezni...

268. 1887. szeptember 17./211. sz. Ellenzék.
Ferenc József szobra, melyet Moretti olasz szobrász készített csíki (szárhegyi) márványból, a Bánffy palotában lesz felállítva.

269. 1887. november 18./264. sz. Ellenzék.
P.J.: Mátyás Király. Vezércikk. (Ismétli Szabó Károly kutatásainak eredményét, melyből kiderül az, hogy a Mátyás születésének helye Kolozsváron van).

270. 1887. november 28./278. sz. Kolozsvár.
Ürmössy Lajos: A Magyar Társadalom, az irodalom és művészet.
(Folyt.: 1887. nov. 29. 279. sz.). ..Leginkább el vagyunk maradva a képzőművészet terén Néhányan ugyan igen, de általában a nagy közönség ...a képeket luxus tárgynak tekint, melyre kár pénzt kiadni. Egy rosszul aranyozott keret és benne tíz forintos olajnyomat az egész, ha a lakásban egy üres falra akarunk valamit függeszteni, s az urak akik 500, vagy 1000 forintokat könnyen kiadnak egy lóért megütköznek, ha valaki őket megszólítja, hogy a hazai művészetek pártfogására adjanak ki néhány forintot, azaz vegyenek meg olcsó pénzen egy jó képet, egy ló árán egy mester-művet... A művészetek virágoznak, de a művészek sanyarognak. Ilyen abszurdum van nálunk. Vegyük elé a szobrászatot. A társadalom kevés foglalkozást ad még a szobrászoknak, néhány szobor és emlékoszlop minden mit felállított. Magyar úri termekben bronzból, márványból szobrot nem láthatunk, csak gypszfigura mutogatja törött képét. E tekintetben még igen hátra van az ízlés, s az értés. A családoknak csak kőfaragó kell, sírkövet rakni.

271. 1887. november 29./273. sz. Ellenzék.
nn: Mátyás király emlékszobra. (cikk).
...Nagy Lajos interpellációja a városi bizottság előtt:.. A hazai sajtó annak idején melegen üdvözölte a javaslatot. Lükő Géza orsz. képviselő, Sárdi Ferencz festő, sőt az "Egyetértés" 1882. júl. 25.-i száma vezércikkben üdv. az eseményt (sürgeti a szobor megvalósítását).

272. 1887. november 29./279. sz. Kolozsvár.
Mátyás szobor tárgyában interpellált ma a városi közgyűlésben Nagy Lajos....

273. 1887. december 3./277. sz. Ellenzék.
Budapest Főváros Tanácsa tegnapelőtt a Mátyás szobor üggyel foglalkozott, s azt határozta el, hogy feliratot intéz a kormányhoz, melyben felkéri "vegye kézbe az ügyet"... Budapest magáénak akarja a szobor felállításának lehetőségét.... Az Egyetértés-ben közlemény jelent meg ennek kapcsán.

274. 1887. december 30./304. sz. Kolozsvár.
nn: Év végi összefoglalónk.
Festőművészetről az erdélyi részekben alig szólhatunk, ami - ismerve viszonyainkat - természetes is. ... Szobrászat rovata alatt szólhatunk talán Őfelsége szép szobráról, mely Kolozsvárott volt kiállítva, s melyet Moretti olasz művész faragott. Szárhegyi márványból, melyet egy bp.-i cég bányászott ki...

275. 1888. január 4./4. sz. Erdélyi Híradó.
A Városi Bizottság Nagy Lajos v.b. tag által tett interpellációja következtében átiratot intézett a Mátyás kir. sz. ügyének előkészítése végett, még 1882. nyarán kiküldött biz. elnökével, gr. Esterházy Kálmánnal, országgyűlési képviselőhöz, felszólítván őt a bizottság eddigi munkálkodását feltüntető jelentés beterjesztésére, illetőleg jelzésére azon akadályoknak, melyek munkálkodásában gátul szolgáltak. Esterházy jan. 13.-án válaszolt a feltett kérdésre, mi szerint, mivel ő főispáni állásából leköszönése után, mindennemű biz. tagságban viselt tisztét meg-szűntnek tekintette, s ez oknál fogva a kívánt jelentést be nem adta.

276. 1888. január 12./9. sz. Kolozsvár.
A Mátyás király emlékszobra tárgyában évekkel ezelőtt kiküldött bizottság elnöke gr. Esterházy Kálmán közelebbről jelentést terjesztett be a polgármesternek a biz. eddigi működéséről.

277. 1888. január 13./10. sz. Ellenzék.
Mátyás szobor ügye, úgy látszik, ismét kialudt...

278. 1888. január 26./22. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás- szoborbizottság elnökéül Sigmond Dezső országgyűlési képviselő javasoltatott felkéretni...

279. 1888. január 26./21. sz. Kolozsvár.
Ma a tanács Jósika Sámuel br. elnökletével előkészítő gyűlést tartott a holnapi közgyűlésre... A megüresedett elnöki tisztség betöltésére holnap Hegedűs Sándort fogják ajánlani, alelnöknek Sigmond Dezsőt. (ua. Ellenzék, 1888. jan. 26. 21. sz., jan. 28. 23. sz.).

280. 1888. január 28./24. sz. Erdélyi Híradó.
(Vezércikk) Július: Mátyás Király szobra.
A városi Törvényhatósági Bizottság tegnap tartott közgyűlésén megmozdult valahára ez a régen szunnyadó ügy... megalakult az új Szoborbizottság.

281. 1888. február 28./49. sz. Ellenzék.
nn: Mátyás király szobra. (Ferenczy István korabeli próbálkozásáról).

282. 1888. február 27./50. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás Szobor Bizottság - remélni lehet - közelebbről megkezdi működését. Hegedűs Sándor orsz. képviselő levélben tudatta, hogy az elnöki tisztséget elfogadja...

283. 1888. február 28./51. sz. Erdélyi Híradó.
nn: A kolozsvári Mátyás -király szobor története.
1839-ben összeállottak Fáy András, Kubinyi Ferenc, Földváry Gábor és többen, s 1839-ben társaságot alapítottak, melynek célja, a haza nagy férfiainak emlékének megörökítése volt. Még ugyan azon évben aláírási íveket bocsátottak ki Mátyás Király emlékének megörökítése végett az ország összes törvényhatóságaihoz és megyéihez, melyben adakozásokra szólította fel, másfelől pedig "honi szobrászat ügyében keletkezett társaság"-ba való belépésére. Erre 1840-ben megalakult a társulat és el is fogadta a nagy királynak Ferenczy István által rajzban bemutatott tervét, mely 100.000 pengő Ft-ba került volna. A gyűjtés azonban nagyon silányul ütött ki, úgyhogy 1845-ben csak 14.180 p. Ft folyt be, mely összeget Ferenczynek rendre ki is adták. Több pénz nem gyűlt, a művész maga vagyonát is rááldozta és ekkor a királyhoz folyamodott, hogy míg műve elkészül, évi segélybe részesítse. Az 1845-ben beadott kérésre a Helytartó Tanács 1846-ban 1051 szám alatt a következő választ adta: "A folyamodó Ferenczy István azon kérelmét, hogy a Mátyás szobor elkészítése végett részére 10 éven át segély adassék cs. és kir. Apostoli Felsége helyet adni nem méltóztatott". Ezután Ferenczy félbehagyta elkezdett művét és visszavonult szülőföldjére, a szobor elkészült darabjait pedig a Nemzeti Múzeumba helyezték el. Az ügyről 1860-ig hallgattak, mikor aztán Máramaros megye intézett felszólítást a megyékhez, minek következtében újra megmozdult a gyűjtés, de rendkívül silány eredménnyel. Pest megyéhez küldötte a begyűlt pénzösszegeket, mely azonban visszaküldte az illető hatóságokhoz, hogy kedvezőbb időkig gyümölcsöztessék , a maga keblében gyűjtött összegeket pedig most is letét képen kezeli. A szobor egyesület iratai és számlái most is irattárban őriztetnek.

284. 1888. március 17./68. sz. Erdélyi Híradó.
Tegnap d. u. Sigmond Dezső országgyűlési képviselő elnöklete alatt gyűlést tartott a Mátyás szoborbizottság. Titkárául dr. Szabó Gyula, pénztárnokul Nagy Lajos választatott meg. Végül, az ügy előkészítésére és a munkaprogram megállapítására egy 15 tagú bizottság alakult. (u. a: Ellenzék 1888. márc. 17. 65. sz.).

285. 1888. március 19./69. sz. Erdélyi Híradó.
(Cikk) K. Gy.: Mátyás Király emlékszobra.
…A 16.-án tartott közgyűlésen megjelentek Albach Géza polgármester, dr. Szabó Károly alelnök, Bakk Lajos, Bartha Miklós, Bíró János, Dobál Antal, Éjszaki Károly, dr. Ferenczy Zoltán, Gámán Zsigmond, Gyarmathy Miklós, dr. Hegedűs István, dr. Kolozsvári Sándor, Kővári László, Nagy Lajos, dr. Szabó Gyula és dr. Török István, mint a Bizottság tagjai.
Sigmond Dezső működő alelnök a gyűlést megnyitotta... ígéri, hogy komolyan fog az ügy érdekében munkálkodni... Az ülés első teendője volt, hogy magát a törvényhatósági bizottság köz-gyűlésétől nyert felhatalmazás alapján, új tagokkal kiegészítse. Az értekezlet a Biz. 100 tagra kívánta kiegészíteni és így még 1882. évi június hó 22-én tartott közgyűlésen megválasztott régi tagokkal együtt a Bizottság teljes névsora a következő: Elnök: Hegedűs Sándor. Működő alelnök: Albach Géza polgármester és dr. Szabó Károly. Bizottsági tagok: Ajtai K. Albert, Bakk Lajos, br. Bánffy Ernő, gr. Bánffy György, br. Bánffy György, Barcsay Domokos, Bartha Miklós, dr. Békéssy Károly, gr. Béldi Ákos, Benel Ferenc, Benigni Sámuel, Berde Mózes, gr. Bethlen Gergely, dr. K. Biasini Domokos, dr. Bíró Béla, Bíró János, Bogdán István, Bokros Elek, Bónis István, Brassai Sámuel, Bucsi József, dr. Choncha Győző, dr. Csernátoni Gyula, Dávid Antal, Deáky Albert, Dobál Antal, Dorgó Albert, Éjszaki Károly, gr. Esterházy János, Fazakas József, dr. Feleméri Lajos, Ferencz József, Ferenczy Miklós, dr. Ferenczy Zoltán, dr. Finály Henrik, dr. Fischer Vilmos, Farkasházy Fischer Vilmos, Frits Albert, Gámán Zsigmond, Girsik János, dr. Groisz Gusztáv, dr. Groisz Viktor, Gyarmathy Miklós, dr. Haller Károly, Haller Dezső, dr. Hegedűs István, dr. Hintz György, Holdampf Gerő, Hory Béla, Horovitz Sámuel, Kacsó Lajos, Kiss Sándor, kegyesrendi tanár, dr. Kolozsvári Sándor, Kondász Ferenc, Korbuly Bogdán, Korbuly József, Kovács János, Kőváry Endre, Kővári László, Kővári Mihály, dr. Lánczy Gyula, dr., Lázár Gyula, Losonczi János, Maetz Frigyes, Matskásy Pál, Medgyesi L. József, Merza Lajos, Móricz István, Nagy István, Nagy Béla, Nagy János, Nagy Lajos, dr. Nagy Mór, Óvári Kelemen, Paál Ferenc, Pákei Lajos, Páll Sándor, Pielle István, Péterfi Dénes, Polcz Rezső, Puhala Adolf, dr. Rozsahegyi Aladár, Rucska János, Salamon Antal, Sándor József (EMKE titkár), Sárdi István, dr. Schilling Lajos, Sigmond Ákos, Szabó Ádám, dr. Szabó Gyula, Szabó István (Külközépi), Szabó Sámuel, dr. Szamosi János, dr. Szász Béla (egyetemi tanár), Szász Domokos, Szász Gerő, Szathmáry Elek, dr. Széchy Károly, Székely János (főmérnök), Széky Miklós, dr. Sinnyei József, Tauffer Ferenc, dr. Török István, dr. Vajda Gyula, id. Varga Dániel, Weis Mór, Virányi István, Vöröss Sándor, Züllich István. Ezután a Biz. titkárául dr. Szabó Gyulát és Nagy Lajost választották meg. Mielőtt a Bizottság érdemleges munkáját megkezdené, a munkaprogram megállapítása végett, egy szűkebb körű bizottság küldetett ki, melynek tagjai a titkáron és pénztároson kívül a következők: Albach Géza, Benigni Sámuel, Dobál Antal, dr. Ferenczy Zoltán, Gámán Zsigmond, dr. Groisz Gusztáv, Gyarmathy Mihály, dr. Hegedűs István, Kőváry László, Sándor József, dr. Szász Béla, dr. Török István, dr. Weis Mór.
...Az albizottság munkájával április közepéig legyen kész... Ami a Szoborbizottság rendelkezésére álló pénzösszeget illeti, ez összesen 3451 Ft 64 krc. tesz ki, melyből 2000 Ft Kolozsvár város adománya, de a város évenkint 500 Ft-ot, törlesztendő 3000 Ft-al fog még járulni a nemes célhoz, továbbá a Kisegítő Pénztár 1000 Ft-nyi adománya.... végül magángyűjtésből 31,32 Ft ...Ez alkalommal nem mulasztjuk felhívni (ismételten) a Bizottság figyelmét azon összegek megszerzésére, melyek egyes törvényhatóságoknál... vannak letéve...

286. 1888. április 7./80. sz. Kolozsvár.
Peielle István 25 Ft-ot adományozott a Mátyás szoboralapba...

287. 1888. április 13./89. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás Szoborbizottság tegnap gyűlést tartott, azonban tekintettel a megjelentek csekély számára, érdemleges határozat hozatala nélkül, egy kis eszmecsere hozatala után, eloszlott. A 15-re meghirdetett közgyűlés bizonytalan időre elmarad...

288. 1888. április 14./87. sz. Ellenzék.
Pestmegye tegnap tartott közgyűlésén a Mátyás szobor kapcsán elhatározta, hogy Kolozsvárra utalja az 1840-ben begyűjtött pénzt....

289. 1888. április 17./92. sz. Erdélyi Híradó.
Nn: Michel Angelo. (Folyt: 1888. ápr.18. 93. sz, 19. 94. sz., 20. 95. sz.).

290. 1888. április 18./93. sz. Erdélyi Híradó.
... Tegnap 5 órakor megtartotta első ülését a Mátyás-szobor munkabizottsága...

291. 1888. május 3./103. sz. Ellenzék.
Fadrusz János Bécsben van, a pozsonyi takarékpénztár költségein folytatja tanulmányait, ahol elnyerte az idei művészeti Nagydíjat...

292. 1888. május 11./117. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás Szoborbizottság tegnap Albach Géza vezetése alatt ülést tartott ...előkészítette a nagy-gyűlést, melyen Hegedűs Sándor is részt fog venni...

293. 1888. május 15./115. sz. Erdélyi Híradó.
nn: Mária Terézia emlékoszlop leleplezése Bécsben. (Fadrusz János műve).

294. 1888. május 19./119. sz. Erdélyi Híradó.
(Cikk). Hegedűs István: Mátyás Király. (Gyűjtés, s adakozásra buzdítás).

295. 1882. május 22./116. sz. Kolozsvár.
(Vezércikk). Hegedűs Sándor: A Mátyás szobor ügye. (adja felszólalásának szövegét).

296. 1888. május 22./117. sz. Ellenzék.
nn: Mátyás király szobra. (Vezércikk a kolozsvári közgyűlés határozatáról).

297. 1888. június 2./129. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás-emléktábla felállítása ügyében a bizottság ma d. u. ülést tart, melyen az emléktábla szövege állapíttatik meg...

290/A. 1888. június 11./136. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás Szoborbizottság Irodalmi szakosztálya jún. 9-én (szombaton) ülést tartott Ferenczy József püspök elnökletével. Ennek célja a végleges megalakulás volt. E végett a gyűlés, a szakosztály kiegészítésére 30-nál több új tagot választott.

291/A. 1888. június 13./138. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás-ház emléktáblájának a szövege: EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT 1443. MÁRCIUS 27-ÉN / HUNYADI JÁNOS ÉS SZILÁGYI ERZSÉBET FIA MÁTYÁS AZ IGAZSÁGOS...

292/A. 1888. június 13./135. sz. Ellenzék.
Mátyás király születési házára teendő emléktábla szövegét felküldték Budapestre engedélyezés végett.

293/A. 1888. július 5./153. sz. Ellenzék.
Mikó Imrének az Erdélyi Múzeumban felállítandó mellszobra talapzatának elkészítéséhez már hozzáfogtak a sztólnai, illetve a kisbányai Kovács Albert-féle kőbányában.... A Mikó-szobor talapköveinek csiszolását Gáll József mérnök vállalta magára.

294/A. 1888. július 16./166. sz. Erdélyi Híradó.
(Cikk) Nn: Mátyás Király szobra. (...Szó van benne a Mátyás ház emléktáblájának ügyéről is).

295/A. 1888. augusztus 9./187. sz. Erdélyi Híradó.
(Vita az emléktábla leleplezésének időpontjáról).

296/A. 1888. augusztus 22./252. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás Szoborbizottság tegnap, dr. Szabó Károly fogalmazásában megtárgyalta és elfogadta a kibocsátandó adakozási fölhívást...

297/A. 1888. augusztus 24./200. sz. Erdélyi Híradó.
Tegnap a bizottság elfogadta Pákei Lajosnak, a Mátyás-ház emléktábla tervezetét....s meg is kérte a mérnök urat, hogy annak megrendelése végett utazzék fel Budapestre. A leleplezési ünnepség szept. 23-án fog megtartatni. (u.a. Ellenzék. 1888. aug. 24. 194. sz.)

298. 1888. szeptember 1./207. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás király ház emléktáblájának az ügye fordulatot vett. Pákei (Pákey) Lajos referált a tényállásról, miszerint az emléktábla kivitelét Zala Györgyre bízta, de aki csak jövő év februárjára tud kész lenni. Az ünnepség így 1889. március 27.-re, Mátyás király születési napjára halasztódott.

299. 1888. november 26./281. sz. Erdélyi Híradó.
A Mátyás Szoborbizottság elhatározta, hogy a gyűjtőíveket elküldi az egész Magyarország területére, s nem csak az erdélyi részekbe...