400. 1894. május 2./102. sz. Erdélyi Hiradó (Reggeli kiadás) Kolozsvár.
(Cikk) nn: Mátyás szobra.
...A Kereskedelmi Akadémia dísztermében ma nyílt meg a pályázati kiállítás...összesen 7 pályamű érkezett.
Ifj. Vastagh György. reneszánsztól illetet gót stylű kupola alatt tartja bevonulását Mátyás királyt. Apród vezeti a lovát. A kupola tetején nemtő áll, egyik kezében a tudomány fáklyáját magasba tartva, a másik kezében a győzelem pálmáját ejti a bevonuló hős felé. A reliefek közül az egyik azt a jelenetet ábrázolja, mikor Mátyás bevonulva Kolozsvárra, a Híd-utcai kapubástyánál átveszi a város kulcsait. A másik relief Mátyás királyt a tudósok között tünteti fel. Vastagh (írásos) véleménye szerint a szobrot nem a Főtérre, hanem a Trencsin-térre kellene elhelyezni. Kőllő Miklós a győzedelmes király alakját ábrázolja... Bezedéry Gyula szobrán sok a középkori vonás...a talapzatán letiport zászlók sokasága... Sovánka István egyike a legérdekesebb látnivalóknak. Olaszországban, ahol a zseniális, egyszerű szobrok kultusza divatos, bizonnyal ennek adnák a jutalmat. Nincs benne semmi sablon. Egy sziklán áll Mátyás lovas alakja. A szikla előre leejtős, a ló éppen a leejtőre lép. Megindító egyszerűséggel van kifejezve benne a gondolat: a büszke magaslaton álló királyi alak indul le a nép közé. Tóth András debreceni szobrász műve is előkelő lélek agyában fogant. Mátyás lóháton ül, s a lovat zabolán az igazság kardos-mérleges alakja vezeti. Róna József mintáján magas, keskeny talapzaton áll a király. A talapzat igazi remekmű, rajta másolatok a Corvinákból és egyéb reánk maradt hagyományokból. Itt is a reliefek a legjobbak: Mátyás a tudósok között, Mátyás bevonulása Bécsbe. Phádrusz Károly (így!!!). Legutoljára hagytam egy szobrot, nem azért, mert utolsó valamennyi között, hanem mert azt szeretném, hogy ez maradna meg legjobban a közönség emlékezetében ...A szobor, amelyikről most szólni akarok, nem szorul kommentárra. Azt mondja, hogy ilyen volt Mátyás király, és aki ránéz, azt mondja: ilyen volt. Egy Istentől ihletett szobrász gyönyörű költői álma ez a szobor. Terméskő ívezett tetején, alig embermagasságban áll a lovas szobor... Arcán a jóság, kard kezében. Ilyen szépen kardot feküdni, még soha nem láttam. Lent, körülötte hatalmas hősök...a művész neve: Phádrusz Károly, köszönjük meg neki alkotását.

401. 1894. május 4./102. sz. Ellenzék.
Molnár József: Mátyás király.

402. 1894. május 4./102. sz. Kolozsvár.
...A Mátyás szoboralapra ez idáig 70.623 Ft. gyűlt össze. Bizony nem sok egy impozáns emlék emelésére... Tegnap délben a Mátyás szobor végrehajtó bizottsága Sigmond Dezső elnöksége alatt összeállította a Bíráló Bizottság névsorát. A 11 tagú bizottság tagjai: A Szoborbizottság részéről: Sigmond Dezső, Pákey Lajos, Nagy Lajos. A város részéről : Albach Géza, Groisz Gusztáv. Az egyetem részéről: Feleméri Lajos, mint esztéta, Szádeczky Gyula, mint történész. Az Erdélyi Irodalmi Társaság részéről 1 tag. Két ismert szobrászművész: Strobl Alajos és Zala György és esetleg Tilgner szobrász Bécsből. A pályaművek 5 és 15-e között közszemlére lesznek kitéve 8-1 és 2-6 között...

403. 1894. május 7./104. sz. Kolozsvár. Kolozsvár.
De Noire: Mátyás király szobra. (A Kolozsvár eredeti tárcája).
....Egy (szobor) alakot vártam, mely, ha szabad az új kor küszöbén uralkodó nemzeti hőst a XIX. század gavallérjához képzeletben hasonlítani, rokon vonású lesz a boldog emlékezetű Bánffy Gyurka báróval, kinek képe attól a pillanatból, mikor a neves bandériumával koronás királyát fogadta Kolozsvár főterén, élénk emlékében él mindnyájunknak. A szoborra pályázó hét mű-vész közül ezt a Magyar királyt egyik sem mintázta, vésője alól a reneszánsz hatalmas imperátora került ki, s nem a nemzeti hős. Ilyen lovag szobrot, mint amilyen a főalak a pályázó minták legtöbbjén, bátran állíthat reneszánsz, vagy gót talapzatra akármelyik európai nemzet XIV-XV-ik századbéli hősének. Borotvált arcán, mely elismerem, lehet divatszerű, lehet korhű, de soha sem magyar, - akármelyik nemzet hősének ott kell lebegni a diadal büszke érzetének, jobbjába, csípejére, vagy combjára támasztva ott áll a jogar - mint áll az a Mátyás király mintákon hét közül haton. A művészek közül Róna József, Kőllő Miklós, Bezedéry Gyula, ifj. Vastagh György, Sovánka István és Tóth András ezt a jogart tartó imperátort ábrázolták, még pedig Tóthon kívül - ki díszmagyarba öltöztette- mindnyájan többé kevésbé hasonló lovag kosztümben.... A hét minta közül mindjárt első tekintetre 3 csoportot lehet megkülönböztetni- s melyben magában áll Tóth András szobra, eltekintsünk.
Vegyük rendre. Elsőnek állítom a gót stylt használó művészeket: Bezedéryt és Vastaghot. Diadalmas Mátyásunkról keveset beszélnek. A Bezedéryé nemes paripán ül, lábai alatt a legyőzött seregek zászlaja. Mátyás méretei még a könnyű lóhoz képest is kicsinynek tűnnek fel, pedig ha nem csalódom, a krónikások úgy említik éppen, hogy Mátyás lóháton egy fejjel magasabbnak látszott. A Bezedéry alakja uralkodó, de hiányzik belőle a hős lovag, ki a cseh bajvívót porba terítette. Talpazata nemes góth motívumokat használó postamens, hajolva a román stílhez. Felső részén négy oldalt a király országainak a címerei, négy szögletén, kevésbé sikerült címertartó oroszlán áll. Kevésbé sikerültnek mondom, mert egy-egy szögletkére vannak szorítva, hol macska módra kuporognak, tehát hiányzik róluk az állatkirály nyugodt méltósága. A Vastagh György Mátyás királyának lovát két apród vezeti magas, impozáns góth kupola alatt. Az egész mű impozáns, az egész összbenyomás nagy és tetemes. Csak egy megjegyzésem volna reá. Mi-ért kell a kupola tetejére, mint egy szarkofágra szövétnekes angyalt állítani? s egyáltalán mit a-kart azzal jelképezni, hogy Mátyást a négy oszlop emelte magas kupola alatt mutatta be...ami egy, Buda főterén álló szobrot juttat az eszünkbe... Mint Bezedéry, mint Vastagh szobraik alkotásánál a helyet, hova az felállítandó lesz, mintájuk styljéra nagy befolyással bírónak tartották. Ez lehet az oka, hogy a góth-román stylt ábrázolták.
A másik csoport, hova Róna József és a Kőllő Miklós szobrai tartoznak, a Mátyás korának jellegző styljét, a reneszánszot alkalmazza. Róna József magas, előkelően emelkedő, négy oszloptól emelt párkányzatú talapzaton mintázta Mátyást. Tüzesvérű lovát baloldalon erővel tartja vissza egy apród, hozzádűlve a paripa oldalához, mely bal lábával kifelé vág. A talapzat kedves, igazi nemes munka, de sokaknak nem tetszik, hogy igen keskeny. Kőllő Miklós reneszánsz talpazata már sokkal erőteljesebb, a főpárkányzatát, mely nemes ízléssel van mintázva, igen szép 8 oszlop emeli. A két első oszlop között Justicia ül, a két hátsó között a bölcsességet szimbolizáló agg. A főalak itt is diadalmas uralkodó, ki hátsó lábaira emelkedett, ágaskodni készülő csata-ménjét, nyugodt méltósággal üli meg. A négy szobron - s hogy itt mindjárt a Tóth András-féle szoborral is végezzek - ez ötön a postamens oldalain reliefek vannak mintázva. A domborművek Mátyás az igazságost, Mátyást, a tudóst, s végül a hőst ábrázolják. A Vastaghén például a Bécsbe való bevonulása és tudósai körében időzése van kivésve, Kőllő már csak szimbólumokat, a tudomány, a művészet és hadviselés jegyeit mintázta meg, de a Róna nemes, valóban gyönyörű reliefjein Bécs meghódol Mátyás előtt és a király tudósai között van feltüntetve. Ugyanezek a motivek vezették Bezedéry vésőjét is.
Harmadikra hagytam azt a két művészt ki eredetiségre törekedett, s így szakítva a sablonos postamensekkel, nem megszokott, mindennap látott talapzatra állítja hősét. Ezek Sovánka István és Fadrusz János. Sovánka István, mint hallom, naturalista, de olyan tehetséget árul el egyszerű szobrával, hogy bátran méri össze hatását a pályázok legjobbjaival. Büszke, öntudatos Mátyás királya, bár kissé sablonos pózban, de előkelő nyugalommal üli meg lovát, mely sziklatalapzaton jön lefelé. Ez a ló, bár az anathomus találhatna benne hibát, oly állásban van kifaragva a menedékes sziklán, milyent nem mindennap láthatunk. Minden esetre megkapó, kifejező és eredeti.
Fadrusz Jánost hagytam utoljára, bár a "Krisztus a keresztfán" című szobor kitüntetett mestere, a pozsonyi Mária Terézia szobor pályázat fiatal mestere Mátyás szobrával is megérdemelné az első sorban való említést. Íme a minta: Hatalmas méretű szobor-csoportjának hátterét egy ívben emelkedő, boltozatos, oszlop tartotta várfal motívum alkotja, melynek közepén erős, masszív bástya emelkedik. Ez a várfal és ez a bástyamotívum olyan, mit a művész meríthetett a kolozsvári, a fehérvári, vagy akár a vajdahunyadi várból. Erős, jó magyar sziklakövekből, évszázadokra összerótt építmény. A közbül álló bástyán áll Mátyás király. Nem az a Mátyás kit szeretek. Ez az a király, ki előtt meghajolok, ez a nagy, ez a hős, ez az alattvalói hódolatát váró király, ki fejét türelmetlenül megszegő, feszült lábakkal álló hatalmas harci ménjén ül. Nem tart jogart, de azért királyi egész valója, két kezében keresztbe fektetve fekszik pallosa, ez a hős fegyvere. Az egyetlen mivel győzelemre vezette katonáit, kik lenn állnak a bástya lábánál, meghajtva a meghódított zászlót és diadalmasan lobogtatva a győzelmet aratottat. Ezek a katonák a szobor lábánál élnek és beszélnek. Egész valójukban ott van a rajongás, mivel uralkodójukon, az első állandó hadsereg megteremtőjén csüngenek a fekete-sereg vitézei. Ebbe a csoportba beleszeret az ember ha sokáig nézi. De első pillanatra a vármotívumok miatt idegenszerű, szokatlan, s a közönség bizonyosan nem fogja az alatt a pár perc alatt , míg keresztül fut a minták termén, ezt a munkát megérteni és megkedvelni. Bizonyos vagyok arról is, hogy ezt a szobrot nem fogják felállítani Kolozsvár főterén, de azt is érzem, hogy egy ilyen eredeti dolgot provokáló idegen művészt, a külföld épp úgy ünnepelne, mint ünnepli ma például Mascagnit, vagy Leoncavallot. Nekünk azonban - azt mondták - nem szabad szakítani a tradícióval, mert nekünk nincsenek művészeink, nekünk még nincsen magyar szobrászatunk, csak kézi ügyességgel, talán ízléssel bíró képfaragó mestereink és minden szobor pályázat után a sajtó sajnálattal konstatálja, hogy Magyarországnak nincs szobra, mire a külföld előtt büszkén mutathatna: íme egy eredeti magyar mű. Vajon Kolozsvárt milyen lesz? Ez a Bíráló-, és nagy Szoborbizottságtól függ, s ezek ítélete elé nem vághatunk.

404. 1894. május 12./109. sz. Kolozsvár.
Szekula János: A Mátyás-szobor pályázatról. (Hang a közönségből).
...Hát én is jártam már sok mindenfelé, sok lovas szobrot is láttam már, jókat rosszakat, nagyon kevés eredetit, annál több sablonos és semmit mondó dolgot és íme, a Mátyás pályázatnál is látom, hogy a külföld untig ismert lovasai Mátyás királyunk álneve alatt, belovagol Kincses Kolozsvárra, többen vannak, de részben hamis trónkövetelők. Fényes kísérettel jöttek az is igaz. Az a kissé elhízott római imperátor például az ő kísérőivel, ki ne látta volna már őket a külföld szobrait körül ülni, vagy más helyeken állni, lebegni. Ott guggolnak a Deák-szobor talapzatán is, az "Igazság" a mérleggel és karddal, változatosság kedvéért, szabad szemmel... A világ összes sablonszerű szobrain láthatjuk ezen kipróbált hadastyánjait, de láthatunk hazánk művein is, többféle kiadásban...

405. 1894. május 15./112. sz. Erdélyi Híradó.
Ma ül össze a jury, hogy megbeszélje a pályázat eredményét. Ebből az alkalomból Bp.-ről Zala György, Marghitay Tihamér, Strobl Alajos művészek leutaztak Kolozsvárra......

406. 1894. május 15./110. sz. Kolozsvár.
nn: A Mátyás -szobor bírálata.
Ma de. 10 órakor vette kezdetét. A bizottság Sigmond Elek elnöklete alatt ült össze a Kereskedelmi Akadémia dísztermében, hol a minták fel vannak állítva. A Bíráló-bizottság tagjai: A város részéről: Albach Géza polgármester, Groisz Gusztáv egyetemi tanár. A Szoborbizottság részéről: Pákey Lajos mérnök, Nagy Lajos tanár. A kolozsvári Tudományegyetem részéről: dr. Finály Henrik, dr. Széchy Károly. Az Országos Képzőművészeti Társulat részéről: Marghitay Tihamér festőművész. Az Erdélyi Irodalmi Társaság részéről: dr. Ferenczy Zoltán titkár. Valamint Zala György és Strobl Alajos szobrászművészek.
Mint lapunk zártakor értesültünk, a jury ítélete a következő: Az első , 4000 koronás díjat Fadrusz tervének ítélte a bizottság egyhangúlag, mint olyan alkotásnak, mely eszméjében eredeti, és az eszme kivitelében összhangzatos és következetes, s nemcsak Kolozsvár büszkesége lesz, de a magyar műtörténet fejlődésében is mozzanatot, eredményt képez. A második díj Bezedéry (3000 korona9, a harmadikat Kőllő nyerte 82000 korona). A bizottság a Róna, Vastagh, Sovánka és Tóth terveit is megvételre ajánlotta.

407. 1894. május 16./112. sz. Erdélyi Híradó (reggeli szám).
Az első díjat Fadrusz János kapta, ...a másodikat Bezedéri Gyula, ... a harmadikat Köllő Miklós...

408. 1894. május 16./111. sz. Kolozsvár.
Tegnap a művészek tiszteletére Albach Géza polgármester ebédet adott a Központi-szálló emeleti termében.. A lelkes hangulatú ebéden felszólalt Zala, Strobl és Marghitay is.

409. 1894. június 2./22. sz. Aranyosvidék. Torda.
Harmath Lujza: A Jósika - emléktábla leleplezése. Torda, 1894. jún. 3-án volt az ünnepélyes felavatás.

410. 1894. június 9./131. sz. Kolozsvár.
....A Mátyás szobor bizottság.... heves vita után elhatároztatott, hogy a kivitellel Fadrusz megbízattatik,.s megveszik a többi szobrot is, még pedig Róna 600.Kr, Vastagh 500 Kr, Sovánka 400 Kr, Tóth 300 koronáért...

411. 1894. június 9./132. sz. Erdélyi Híradó.
A kolozsvári Mátyás-szobor végrehajtó és 100-as bizottsága tegnap d.u. gyűlést tartott... Elhatározták, hogy Fadrusz tervét első, 4000 koronás díjjal tüntetik ki és megbízzák a szobor kivitelezésével is... "Oly pályaművet tálalt a bizottság elé, mely eseményt jelöl művészetünk történetében, melyből a nagy király korának szelleme, történelmi és erős nemzeti érzés, önállóság...egység és összhang nyilvánul, a szerencsésen megoldott fő és mellékalakok elhelyezésében pedig a korszellem találóan nyilatkozik..."

412. 1894. június 9./132. sz. Erdélyi Híradó.
Sz-g.-: Fadrusz Jánosról. (Az Erdélyi Híradó eredeti tárcája).
Ebben a politikus országban, ahol mindenki töri a fejét, hogy egy-egy gondolattal segítsen a minisztereken - ebben az országban félelmetes versenytársuk akadt Wekerle, Szilágyi és Hieroeymi uraknak. Ez a versenytársuk: Fadrusz, a Mátyás szobor pályázat nyertese, akivel éppen annyit foglalkoznak most itt, mint a miniszter urakkal.
Mindenki szeretne valamit róla tudni. Idegen hangzású a neve. Idegen szerzet-e? Fiatal-e? Öreg-e? Katona-e? Fadrusz jött, győzött és elment. Alig egy-két ember látta. Teli pedig dicsérettel a levegő. Szobrász pályatársai a legáradozóbb dicsérettel szólnak róla: műértők fellengő mondatokban magasztalják. Mindenki beszél róla, s senki sem tud róla... Fadrusz nem idegen szerzet. Erős magyar legény, Pozsonyba nevelkedett s ezért kissé idegen akcentussal beszél, de kifejezésben, érzésben erős jó magyar ember, s ha nem félnék az oláhoktól, azt írnám: ismos sovenista magyar (így!). Ez a Fadrusz fiatal ember. Vagy 34-35 esztendős ismos bikafejű ember. Szálas, vállas férfiú, kissé nehézkes járásban, gesztusaiban, s táncmester semmiképp nem lehetett volna belőle, huszár generális bizonyosan inkább. Táncmester már csak azért sem lehetett volna, mert 30 éves koráig egyébbel volt elfoglalva. Addig lakatos legény volt!. Lakatos! tisztelt előkelő gentriség. Ez az úr vasat vert 30 éves korában! Valószínűleg jól verte. Látszik is rajta. Jól megizmosodott, s olyan lett a karja, hogy a karjaival Athlasznak ülhetett volna mintául ki, a tenyerén a földgolyóbist fogva... Beszéde nem valami nyájas és pallérozott. De hát, Szilágyi Dezső se tud, s mégis szerelmes belé a szabadelvű párt. Ez a Fadrusz Hellmernek a tanítványa volt Bécsben. ....Fadrusz még fiatalember. A Mátyás szobra mintája impozáns, csodálatos alkotás. Fő és mellékalakjaiban egészen új, eredeti, és megkapó. Ez a fiatal magyar mester új ösvényt ver a szobrászatban. Meghódította mintájával a műértőket (köztük Zala, Strobl) a kritikusokat, a közönséget. Mindenki róla beszél, őt magasztalják. Mindenki nagy dolgokat vár el tőle. Asszonyok eredetisége, professzorok tudása, szobrászok ihlettsége felől beszélnek elragadtatva. A magyarok Istene jó kedvében teremtette nekünk. Tartsa is meg díszül nekünk. Sz - g

413. 1894. június 12./134. sz. Erdélyi Híradó.
Fadrusz két nap óta Kolozsváron időzik. Ma elvitte a Mátyás-szobor mintáját a Technikai Iparmúzeum helyiségéből, s pakoltatja a pompás munkát, hogy Budapestre szállítsa, s ott nagyba mintázza. Fadrusz Budán nagy műtermet kel építsen, hogy a nagyméretű szobrot elkészítse. A műterem a főváros budai oldalán emeltetik, Pákey Lajos építő mérnök tervei szerint.

414. 1894. jún. 20./140. sz. Kolozsvár. Kolozsvár.
A Mátyás-szobor kész kel hogy legyen a milleneumi ünnepségekre...Újból indul a gyűjtés és a várostól is kérték a szobor helyének átadását...

415. 1894. június 24./25. sz. Szilágy. Zilah.
A zilahi Wesselényi szoboralap jelenlegi állása: 7752 Ft...

416. 1894. augusztus 19./33. sz. Szilágy. Zilah.
Wesselényi Miklós báró Zilahon emelendő emlékszobrára vonatkozó pályázati hirdetés feltételeinek megállapítására a Szoborbizottság szept. 2-ra Zilahon a Megyeház gyűléstermében tar-tandó gyűlésre hívja meg a Bizottság tagjait.

417. 1894. október 5./228. sz. Kolozsvár.
...Fadrusz várja a megrendelést....A Szobor Bizottság kimondta, hogy 100.000 Ft-ra van szükség, de 70 felül alig pár ezer forintja van. Ez nem elég, tehát a Mátyás-szobor nem lesz meg a milleneumra...

418. 1894. október 31./250. sz. Kolozsvár.
A Szoborbizottság ma tartott ülésén elhatároztatott, hogy Fadrusz Jánossal megköttetik a szerződés 100.000 Ft-ért, s a Mátyás szobor kész kell hogy legyen a milleneumi ünnepségekig..

419. 1894. november 10./258. sz. Ellenzék.
A Főtéri oszlop (Státua) eltávolítását ajánlja Fadrusz János...ki néhány napja Kolozsváron tartózkodik, hogy megtegye az előkészületeket a Mátyás szobor talapzatának a felállítására...

42. 1984. december 10./258. sz. Kolozsvár.
Ma délelőtt 11 órakor írták alá a szerződést a városházán Fadrusz János szobrásszal a Bizottság tagjai: Albach Géza polgármester, Sigmond Dezső képviselő, alelnök, Ferenczy Zoltán dr. titkár, Groisz Gusztáv dr. Pákey Lajos és Szvacsina Géza bizottsági tagok.

421. 1894. december 14./286. sz. Kolozsvár.
Szilágy megye még év elején elhatározta, hogy nagy fiának Wesselényi Miklósnak a milleneumra szobrot emel Zilahon. A szoborbizottság elnöke Szikszai Lajos alispán öt szobrászt szólított fel arra, hogy pályázatban, mely dec. 15-én jár le részt vegyen. Az első művész ki beküldte pályázatát Holló Barnabás, az akad. Széchenyi-emléktábla készítője...

422. 1894. december 30./52. sz. Szilágy. Zilah.
A Wesselényi Miklóst megörökítő emlékszobor elkészítésére nézve kihirdetett pályázat következtében beérkezett pályázatok és vázlat minták bírálat alá vétele, s a pályázatok kérelme feletti határozat hozatalára a Wesselényi Szoborbizottság 1894. évi dec. 30-kán de. 11 órakor Zilahon a vármegye székházának dísztermében tartandó gyűlésre meghívja Szikszai Lajos, a bizottság elnöke.

423. 1895. január 5./4. sz. Ellenzék.
Zwörner Sándor fiatal szobrász elkészítette Teleki Sándor gróf szobrát. Ez Gabányi munkája után készült, mely az "Újvilág" kertjében volt kiállítva. (Kolozsvár, 1894. jan. 5. 4. sz.: ...az életnagyságú mellszobor a Zobátz-féle virágkereskedés kirakatában látható).

424. 1895. január 20./4. sz. Szilágy.
nn: A Wesselényi szobor ügye.
A Szoborbizottsághoz beérkezett két pályamű. Az egyiket Holló Barnabás, a másikat Bezedéry Gyula, mindkettő álló, szónokló alakban ábrázolja a nagy Wesselényit, eléggé kifejező arccal. A bizottság felkérte Zala György és Strobl Alajos elismert, kiváló szobrászainkat, hogy jöjjenek le bírálatot mondani. Miután azonban nagy elfogultságuk miatt ők nem jöttek, a Szoborbizottság egymagában nem mondott bírálatot, hanem elhatározta, hogy a két szobormintát több oldalról lefényképezteti és az említett két szobrásznak és még egy ismert nevű tekintélynek megküldi, felkérvén őket, hogy bírálatukat mielőbb küldjék meg, mert a folyó hó végéig a bírálatnak, illetve a döntésnek meg kell történnie. A Szobor bizottság fenntartotta magának a jogot a végbírálatot kimondani, esetleg új pályázatot hirdetni ki. A pályázatra beküldött szobron a test nagysága kb. 5 m.-re van tervezve, a talapzata 7 m.-re, ebben a biz. a szobrászoknak szabad kezet ad. A szobor költsége 20.000 Ft-ig mehet, s a milleneumra kész kell hogy legyen.

425. 1895. február 17./8. sz. Szilágy. Zilah.
nn: A Wesselényi szobor. (Vezércikk, felszólítás adakozásra)

426. 1895. február 24./9. sz. Szilágy. Zilah.
A Wesselényi szobor alap jelenleg 10.606, 67 Ft-ot tesz ki. Ezen összegből a vármegye főpénztárában 9089, 67 Ft, a bp.-i Szék és Főváros pénztárában 1000 Ft, a Magyar Földintézetnél 516, 80 Ft. van...

427. 1895. március 2./51. sz. Erdélyi Hiradó.
Fadrusz János a napokban tartotta esküvőjét Deréky Annával, a budai Mátyás templomban...

428. 1895 március 10./11. sz. Szilágy. Zilah.
A Wesselényi Szoborbizottság ma de. 11 órakor a vármegyeház kis termében gyűlést tart, melynek tárgya lesz Zala György szobrászművész által, mint felkért bírálótól, a szobor pályázatokról mondott véleményének tárgyalása, illetve a pályázatok felett végleges határozathozatal.

429. 1895. március 11./58. sz. Ellenzék.
nn: A kolozsvári Mátyás szobor kérdése az egyetemen. ...Legutóbb Széchy Károly dr. eszteticai előadásában Fadrusz János Kolozsváron felállítandó Mátyás-szobrára tett nagyon érdekes kitérő megjegyzéseket. (Talapzata a Hunyadi várat utánozza, a kompozíció egyik alakját, melynek nyitott a szája, a Laokon szoborhoz hasonlítja...stb.).

430. 1895. március 17./12. sz. Szilágy. Zilah.
A Wesselényi szoborbizottság úgy határozott, hogy Bezedéry és Holló pályaműveit 200-200 Ft. tiszteletdíjjal jutalmazza, azonban egyik művet sem fogadja el, s e dologban külön megbízás útján fog dönteni.

431. 1895. április 1./75. sz. Erdélyi Hiradó.
Fadrusz János tegnap óta Kolozsváron van. Zilahra való utazásában pihen meg nálunk 2 napra..

432. 1895. május 5./4. sz. Erdélyi Híradó.
Teleki Sándor életnagyságú mellszobrát készítette el Zwörner Sándor fiatal tehetséges szobrász. A szobor Gvadányi munkája után készült, mely az "Újvilág" kertjében volt még a népszerű főúr életében kiállítva. A szobor most Zobátz-kertész főtéri üzletében látható.

433. 1895. július 13./157. sz. Ellenzék.
Fadrusz javában dolgozik a Mátyás-szobron. A főalakról, hagyományos arcképei nyomán, már több mintát készített. Jövő héten Mezőhegyesre utazik lótanulmányozás elnyeréséért... (u.a. Erdélyi Híradó 1895. júl. 13. 158. sz.).

434. 1895. július 13./158. sz. Kolozsvár.
…Az érdekes emlékműnek (Mátyás szobor) a milleneumra csak a mintája lesz meg, de a következő évben már bronzba öntik a szobrot... Leleplezése 1898-ik év elején megy majd végbe... (Ua. Ellenzék, 1895. júl. 13.)

435. 1895. július 17./161. sz. Kolozsvár.
Mária Terézia szobra, mely Pozsonyban a város terét fogja díszíteni, most van a végleges kivitel alatt. Fadrusz János, a szobor tervezője, már elésíztette a szobornak eredeti nagyságú mintáját, melyet leküldött Carrarába, a híres olasz márvány hazájába. A szobrot itt hófehér márványból kinagyolják, s úgy küldik Pozsonyba, hol a művész vezetése alatt fogják a legapróbb részletekig kidolgozni.

436. 1895. augusztus 6./192. sz. Ellenzék.
Aradi Zsigmond Olaszországban élő szobrászművész, egy Petőfi-szobrot ajándékozott az Erdélyi Múzeumnak...mely most Budán van kiállítva.

437. 1895. aug. 15. Kolozsvár.
Nagy Károlyban felállították Kölcsey Ferenc szobrát Kallós Ede munkáját...

438. 1895. szeptember 24./218. sz. Ellenzék.
Fadrusz a Mátyás-szobor négy vezér gypsz és viaszmintáit már elkészítette, a király lovát is megalkotta... Most jött rá Fadrusz, hogy a tér méreteihez a másfél nagyság kicsi...

439. 1895. szeptember 27./4. sz. Erdélyi Napló.
Fadrusz János nagyban dolgozik... A szobor nagyjából kész is van. Elkészült a 4 vezér alakja, a ló modellje is kész.. Fadrusz az egész szobrot fél életnagyságban készíti, hogy az ezredéves kiállításon bemutassa. (Ír a szobor nagysága körül kibontakozott vitákról).

440. 1895. október 11./233. sz. Ellenzék.
...Jövőben le fog lepleztetni a Mátyás szobor... reméli Bánffy Dezső miniszterelnök... ez sehogy sem fog menni, még nincs meg az anyagi fedezet, Fadrusz is rosszul áll a munkával....

441. 1895. október 22./242. sz. Ellenzék.
...A bautzeni Orenburg úgynevezett Wenczel-tornyán van Mátyás király legrégibb szobra. Most másolat készül róla. Roch dresdai szász királyi udvari stukkateurt bízták meg e munkával...

442. 1895. október 31./251. sz. Kolozsvár.
nn: Nagyváradon megtalálták Szent László szobrát.
Nagyváradról jelentik, hogy az ottani vár udvarának földjében megtalálták Szent László király régi szobrát, mely Magyarországon a legrégibb szoborművek egyike. Ez a szobor eltűnt még a török világban és mind a mai napig senki sem tudta hova lett, emléke csak a krónikák révén maradt fenn. Most a kaszárnyává lett nagyváradi vár udvarán valami építkezést folytatnak. Az alapok ásása közben került elő a föld mélyéből a szobor. Két lába le van törve, de az arcvonásai épek, fején koronát látni, vállán palást, jobb kezét szívére teszi...

443. 1895. november 13./260. sz. Ellenzék.
Fadrusz János tegnap Kolozsvárra érkezett, s meggyőzni kívánja a szoborbizottságot, hogy a kétszeres nagyság a szükséges a Mátyás szobornál...

444. 1895. november 13./261. sz. Kolozsvár.
Fadrusz ma Kolozsvárra érkezett. Jövetelének célja, hogy szobor arányait a bizottsággal egyetértőleg megállapítsa. A bizottság ugyanis akkor, midőn Fadrusz Jánossal a szerződést megkötötte, a szobor arányait másfélszeres életnagyságban állapította meg. Fadrusz a pozsonyi Mária Terézia szobrot megmintázva, azt tapasztalta, hogy nagyobb téren egy másfélszeres életnagyságú szobor monumentális effektusa teljesen elvész, s ezért óhajtaná, hogy a Mátyás-szobor legalább 2 életnagyságúban öntessék meg...

445. 1895. november 24./271. sz. Kolozsvár.
Mátyás királyról tartott a napokban előadást Márki Sándor az iparosoknak...

446. 1895. november 26./271. sz. Ellenzék.
nn: Állítsunk emlékoszlopot a székely-vértanuknak Kolozsváron. (A Kolozsvár melletti Szamosfalva határában kivégezték ki Tamás Andrást és Sándor Lászlót).

447. 1895. december 24./296. sz. Kolozsvár.
Dr. Márki Sándor: Egy kolozsvári műremek. (A Szent György szoborról.).

448. 1896. január 7./4. sz. Erdélyi Napló.
....Ő felsége a Mátyás szoborra az udvartartás művészi alapjából 10.000 Ft-ot adományozott. E hírt báró Bánffy Dezső miniszterelnök tudatta tegnap Hegedűs Sándor orsz. képviselővel a Szoborbizottság elnökével.

449. 1896. január 8./5. sz. Kolozsvár.
(Ferenc József adományáról) A tanács elhatározta a szobor 2:1-es léptékű méretezését...

450. 1896. január 10./7. sz. Erdélyi Híradó.
Fadrusz János új műterme a budai Naphegyen néhány hét múlva elkészül, s akkor a fiatal mester azonnal hozzáfog, hogy a Kolozsváron felállítandó Mátyás király szobrot nagy arányokban fölépítse. Fadrusz most az emlékmű egyik öreg harcosát mintázza viaszból. A szoborcsoport 2-es nagyságban készül el..

451. 1896. január 11./8. sz. Ellenzék.
Mátyás király szobormásolata, melyet Roch Kurt drezdai szobrász készített a napokban Buda-pestre érkezik...

452. 1896. február 7./31. sz. Ellenzék.
nn: Honvédszobor Szamosfalva közelében.
...beadták a kérelmét, hogy az államvasutak területén felállíthassák a 6 méter magas emléket..

453. 1896. február 15./38. sz. Kolozsvár.
A milleneum országos megünneplésének egyik része Kolozsvárt fog lefolyni. Ez a Mátyás szobor alapkő letétele lesz... valószínű szeptember havában...

454. 1896. február 19./41. sz. Kolozsvár.
Lázas munkában fog lefolyni Kolozsváron a millenáris nyár, hogy a Főtér őszig, mikor a Mátyás szobor alapjának letétele eljön, rendben legyen. Holnap dől el az alapkőletétel pontos dátuma.

455. 1896. február 22./44. sz. Kolozsvár.
nn: A Mátyás szobor. (cikk). (Szorgalmazza a még hiányzó pénz gyűjtését).

456. 1896. február 24./45. sz. Kolozsvár.
A Mátyás szoborbizottság tegnapi ülésének egyetlen tárgya a még hiányzó 50.000 Ft előteremtése... 5 tagú bizottságot alakítottak: Nagy Lajos, Ferenczy Zoltán, Sándor József, Szvacsina Géza, Fekete Nagy Béla.

457. 1896. február 25./46. sz. Kolozsvár.
nn: Mátyás király szobra. (Vezércikk)
Mottó: Adakozzunk Mátyás király szobrára.

458. 1896. március 6./55. sz. Kolozsvár.
nn: Szent György szobor Prágából Kolozsvárra.
Lapunk karácsonyi számában Márki Sándor indítványt tett arra, hogy a XVI (így!) kolozsvári szobor mását hozzák el Kolozsvárra. Most a városi bizottság ajánlja ez ötlet megvalósítását.

459. 1896. március 16./63. sz. Kolozsvár.
A templom körüli kerítés ügyét ma tárgyalta a város és a kat. egyház... s a Mátyás szobor helyének kiválasztása előtt le kell szállítani a Főtér szintjét 30 cm-el.

460. 1896. március 17./64. sz. Ellenzék.
nn: Felhívás a Nemzethez. (Az újság első oldalán megjelent a Mátyás szobor makettjének fényképe).

461. 1896. március 18./65. sz. Kolozsvár.
...A Mátyás szobor alapkőletétele szept. 30-án fog megtartatni. Előbb szept. 27-re tervezték, de mivel akkor lesz a Vaskapu megnyitása, a kolozsvári ünnepséget pár nappal arrébb helyezték..

462. 1896. március 21./68. sz. Ellenzék.
Bertha Mihály elkészítette a 19 erdélyi fejedelemnek szoborfejét... E reliefek életnagyságban, szépen, művészileg vannak kidolgozva, s jelenleg az iparosok székházának tanácstermében vannak kiállítva. (Márc. 23/69...Bertha tervezi, hogy ezeket kicsibe is elkészíti...s elképzelhető, hogy ezekkel a domborművekkel fogják az épülő megyeháza dísztermét díszíteni).

463. 1896. március 24./70. sz. Kolozsvár.
nn: A legújabb Mátyás szobor.
Gróf Esterházy Miklós tulajdonát képező tatai várat most renoválják, s ez alkalommal a gróf elhatározta, hogy Mátyás király kedvenc mulatóhelyén méltó emléket állíttat a nagy királynak. A szobor (60.000 Ft) már kész és most öntésre vár.

464. 1896. március 26./70. sz. Erdélyi Hiradó.
nn: Kolozsvári szobrász a Milleneumon.
Ifj. Bertha Mihály az erdélyi fejedelmek szobraival vesz részt a Milleneum kiállításon. A 19 fejedelem szépen, sok ízléssel és még több eredeti felfogással kimintázott mellszobra becsületére válik Berthának...

465. 1896. március 26./71. sz. Kolozsvár.
A kolozsvári Honvéd emlék helyének kijelölésére holnap kerül sor...felállítója Smiel Dávid kőbánya-tulajdonos, a munkát erélyesen fogja végezni, hogy a húsvéti ünnepekre kész legyen.

466. 1896. április 2./77. sz. Kolozsvár.
nn: A Honvédemlék alapkő letétele.
Kossuth Lajos temetése évfordulóján történt meg... (ua. Ellenzék, 1896. ápr. 2. 77. sz.).

467. 1896. április 4./78. sz. Ellenzék.
A Szamosfalva közelében emelendő "Honvédszobor" alapja már 2 méterre kint van a földből ...melynek ajándékozója és fölállítója Smiel Dávid kőbánya tulajdonos..

468. 1896. április 4./78. sz. Kolozsvár.
Fadrusz János Kolozsvárt... a szobor méreteit akarta kipróbálni az elkészített léc mintával, de mivel a Főtér nívójának megállapításával még nem készültek el, a próba a jövő hónapig elmarad.

469. 1896. április 21./91. sz. Ellenzék.
...A Mátyás király szülőház falait gerendák támasztják...

470. 1896. április 21./91 sz. Ellenzék.
nn: A brassói Árpád szobor.
A 18m. magas milleneumi emlékoszlop, melyet a Cenk tetejére állítanak, 22 és fél méter magas lesz. Az emlékoszlophoz 270000 kg. faragott követ szállítottak, 27 vagonnal Schmiell Dávid kőbányájából..

470/A. 1896. május 11./106. sz. Erdélyi Hiradó.
Dr. Nagy Mór: Kolozsvári Márton és György emlékezete.

471. 1896. május 12./107. sz. Erdélyi Hiradó.
A most megalakult Ipartestület nevében Hirschfeld Lajos 40 Ft-ot adott a Mátyás szobor javára.

472. 1896. május 15./110. sz. Ellenzék.
Deáky Albert: A Mátyás király háza. (Ajánlja, hogy múzeumot alakítsanak ki az épületben).

473. 1896. május 19./113. sz. Kolozsvár.
A Mátyás szobor vázát a tegnap felállították a város főterén, egyelőre ugyan csak lécből és csak pár órára, de reméljük, hogy az igazi szobor is hamarosan elkészül. Ezúttal Fadrusz János azt óhajtotta kipróbálni, hogy szobrának méretei megfelelnek-e a tér nagy arányainak, s hogy melyik lesz a hely, hova a szobrot annak idejében fel kell állítani. A szobor végrehajtó biz. a kísérletek alapján egyhangúan elfogadta a művésznek azt a tervét, hogy az emléket a főtéri templom déli oldalán levő ajtó irányában, a mostani cinterem külső kerítésén kívül 6 m. távolságban állíttassák fel..

474. 1896. május 19./112. sz. Erdélyi Híradó.
Fadrusz tegnap Kolozsvárra jött, hogy a bizottság tagjaival egyetértőleg elhatározza, melyik hely volna a legalkalmasabb a szobor számára. Összeállították ezért lécekből, deszkából a szobor alakját oly nagyságban, a mint az valóban lesz, hogy a helyét megállapítván f. év szept. 30-án nagy ünnepségek közepette le lehessen tenni az alapkövet. A szobor helye a rom. cath. templom a Főtérre néző kettős ajtajával szembe lesz, a kerítéstől mintegy 6 méterre.

475. 1896. május 19./113. sz. Ellenzék.
A Mátyás szobor végleges elhelyezése felől tegnap döntött a bizottság... Fadrusz is jelen volt személyesen... A szobor vázát falécekből elkészítette és azt az eredeti nagyságban fölállítatta egy hatalmas teher szekeren, a Főtér déli részén ide-oda tologatta. A város elöljárói sokáig tárgyaltak a művésszel... míg a magas fa alkotmány trójai faló gyanánt járt ide-oda. Végül is megállapodás történt, hogy a szobor a főtéri templom déli oldalán, a Szentkereszty-féle ház felé fordítva, egy vonalba a templom déli kapujával, ahhoz mintegy 25-30 m.-re állíttassék fel, minthogy a művész az egész tervet már eredetileg így készítette és így kívánta a szobor architektikus megoldása, háttérül számítva a templomot. A szobor mögött ennek megfelelően egy park lesz, keskeny járóval, a főtér pedig két keresztúttal a közepén ketté lesz vágva. Köröskörül a főtéri házak előtt 7 méter járda és 12 méter kocsiút... a Karolina emlék (Státua) pedig a Óvár piacán állítandó fel....

476. 1896. május 20./113. sz. Erdélyi Híradó.
nn: Mátyás szobor elhelyezése.... A nap zavarni fogja a szobor helyét, s zavarni fogja a szobrot a templom háttere...Egy budapesti építész (Alpár Ignác) azt ajánlotta, hogy a szobor számára alkalmasabb hely nincs mint a Központi-szállodával szembefekvő tér...itt találkozik a Főtéri utakkal a Magyar-utca... itt jobban szem előtt lenne...

0478. 1896 május 20./114. sz. Kolozsvár.
Bucsi József: A Mátyás Ház.
....Legcélszerűbbnek vélem, ha a jelenlegi épületet pontosan felmérnénk, lerontanánk és újra építenénk korhű alakjában...

479. 1896. május 24./147. sz. Erdélyi Híradó.
Fadrusz budapesti műterme kissé szokatlan látványt a másokéi mellett. Kohó és üllő is van a műteremben.... Mátyás szobrát igazi nagyságban, agyagból készíti, s az agyagot vas, és favázakra viszi fel...

480. 1896. július 1./147. sz. Kolozsvár.
A Mátyás szobornak még csak a vasváza van meg Fadrusz naphegyi műtermében... Az alapkő-letételt követően... leleplezik a Bocskai szülőházra teendő emléktáblát..

481. 1896. július 15./159. sz. Kolozsvár.
Wesselényi Miklós zilahi szobrának mintázásával Fadrusz Jánost bízták meg... aki már dolgozik is rajta. Leleplezése jövő év tavaszán lesz...

482. 1896. július 20./163. sz. Kolozsvár.
Most mintázza Fadrusz Mátyás szobrát a Naphegyen épült új villájában. A hatalmas lovas szobor agyagmintája kész, most fogják gipszbe önteni.

483. 1896. augusztus 10./181. sz. Kolozsvár.
nn: A brassói milleneumi emlék. (Árpád szobor)
...Megrongálták a Teréz gőzmalom udvarán. A szobornak jobb válláról, melléről, és sisakjáról hasítottak le kőszilánkokat..

484. 1896. augusztus 11./182. sz. Kolozsvár.
A Volp-féle állatcirkuszban a mai előadást a Mátyás szobor alapja javára rendezik... (62.frt. gyűlt össze.. (ua. Ellenzék, 1896. aug.10. 181. sz.).

485. 1896. szeptember 4./201. sz. Kolozsvár.
...A Cenk-hegyre szánt millenáris emléket tervező Jankovich Gyula már átadta a szoborbizottságnak. A negyedfél méter magas kőszobor Árpád vezért ábrázolja, egyik kezében kardját, a másikban Magyarország címerét tartja. A Cenken már építik a talapzatot, melyet Berczik Gyula műszaki tanácsos tervezett... Leleplezésére okt. 18-án kerül sor..

486. 1896. szeptember 9./204. sz. Kolozsvár.
A városi mérnökhivatal Pákei tiszteletbeli főmérnökkel együtt ma du. fogja véglegesen megállapítani a Mátyás-szobor alapzatának a helyét és pár nap alatt elvégezteti a szükséges alapozási munkálatokat, minthogy csupán az alapzat középső részének elkészítéséről van szó.

487. 1896. szeptember 12./204. sz. Kolozsvár.
A Mátyás szobor alapja építéséhez ma fogott hozzá Fadrusz megbízottja Pákei Lajos... A most kiépítendő alap O alakú, 6,6 m. hosszú és 4,4 m. széles, 2 m. mély a föld színe alatt, s kemény cyklops kövekből készül. Középpontjában nagy faragott kő lesz elhelyezve, melybe az okirat helyeztetik. Az okmánnyal együtt, a ma forgalomban levő ércpénzekből fognak egy-egy darabot az üregbe betenni, melyet hatalmas kőkockával zárnak le. Az okmány szövegét dr. Ferenczy Zoltán készítette, s a vastag pergamenre írott szöveg, kettős üveg és bádog dobozba fog tétetni.

488. 1896. szeptember 16./210. sz. Ellenzék.
A Mátyás szobor alapkő letétele ünnepségére most küldik szét a meghívókat, mely szept.30-án lesz...

489. 1896. szeptember 19./213. sz. Kolozsvár.
A Mátyás-szobor alakövét ma reggel tették le. A munkások a tegnap befejezték a földásást, miután a felszín alatt 4,5 m. mélységre jutottak. Az ép földet 4 m. mélyen találták meg, s még ezután 50 cm-rel lejjebb haladtak. A kövek lerakásához ma reggel kezdtek hozzá, s így a tulajdonképpeni alapkövet már lerakták... Az alapkő, mely két részből áll, 1 méter mélyre kerül a felszín alá... (ua. Ellenzék, 1896. szept. 19. 213. sz.).

490. 1896. szeptember 21./214. sz. Kolozsvár.
A király képviselője számára, a hadügyminiszter Fejérváry Géza báró részére a New York szálló első emeletén rendezett be a város fejedelmi lakot. ...Ifj. Nagy János kőfaragó felajánlotta, hogy a Mátyás szobor alapkövét a saját anyagából ingyen kifaragtatja..

491. 1896. szeptember 22./215. sz. Ellenzék.
A Mátyás szobor alapkövébe helyezendő okmányt, Ferenczy Zoltán fogalmazott s Lázár Ödön egyetemi hivatalnok írt bőrre készen van... ezen a napon általános munkaszünet lesz...

492. 1896. szeptember 23./216. sz. Kolozsvár.
Ma állították fel a királyi sátor favázát. A kupolás tetőt összefogó korona 12 m. magasba emelkedik a felszín felé. A sátor belvilágának magassága 5 m. magasra van tervezve.

493. 1896. szeptember 24./217. sz. Kolozsvár.
A Mátyás szobor alapkövében helyezendő okmány szövegét dr. Groisz Gusztáv fogja felolvasni... Az alapkőbe helyezett oklevél szövege (részlet)... Legyen ez a kő megingathatatlan alapja a rövid időn belül rajta emelkedő emlékszobornak, melynek hivatása lesz egyrészről bizonyságot tenni arról, hogy Kolozsvár szabad királyi-város közönsége a nagy királynak, mint laknagyobb szülöttjének emlékét kegyelettel őrzi, másrészt egyik nevezetes tanújele lenni annak, hogy e haza fiai az ezredik év emlékét minő alkotások által kívánták megörökíteni. De legyen egyszersmind e szobormű egyik rombolhatatlan hirdetője nemzeti múltnak, nagyságnak, dicsőségnek és mint ilyen, dobogtassa meg a haza minden hű fiának szívét, s teljesítse e magasztos hivatását, míg magyar él ezen a földön..."

494. 1896. szeptember 26./219. sz. Kolozsvár.
nn: A Mátyás ünnep sorrendje. (1896. szept. 30.)

495. 1896. szeptember 29./221. sz. Kolozsvár.
Szász Gerő: Mátyás király. Elnöki megnyitó. Beszéd az Erdélyi Irodalmi Társaság 1896 szept. 29-i ülésén.


496. 1896. szeptember 29./221. sz. Ellenzék.
(Vezércikk). Kőváry László: Mátyás király.

497. 1896. szeptember 30./222. sz. Kolozsvár.
Fadrusz János városunkba érkezett és részt vett az ünnepségen...

498. 1896. szeptember 30./22. sz. Ellenzék.
nn: Mátyás király szobor. (Vezércikk).

499. 1896. október 1./224. sz. Kolozsvár.
Márki Sándor: Mátyás és a reneszánsz. (Folyt: okt. 2. 225. sz., okt. 3. 226. sz.).