0500.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Június 9. 130 szám, 519 old.
Nn: Orlay Soma halála.
/…/ 58 éves volt, 1880. június 5-én hunyt el /…/
Ua.: “Vasárnapi Újság” 1880. Június 13. 24 szám, 383 old.

0501.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 4. 152 szám.
De Gerando Antónia: Kolozsvár és a képzőművészeti kiállítás. /vezércikk/
Ha Kolozsvár városa /…/ saját érdekeit jól szem előtt tartaná, mindent elkövetne most, hogy mihelyt vidéki képzőművészeti kiállítás jő szoba, e kiállítás Kolozsváron jöjjön létre /…/. Anyagi áldozatba nem igen kerülne, vannak ugyanis elég középületek /Redoutte, Városház /, melyeket e célra fel lehetne használni /…/. Rettenetes elgondolni, hogy Kolozsvárt még eredeti festményt nem nézhet a közönség, legfeljebb csak rossz olajnyomatokban /…/.

0502.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 5. 153 szám.
Hegedűs István: Nyílt levél De Gerando Antónia Ő Nagyságához. /vezércikk/
/…/ Van-e nekünk egyetlen maradandó műbeccsel bíró emlékünk? , akár szobrászati, akár kép-irati remekünk? /…/. A hivatalos udvariasság alkalmi emlékoszlopán és a Széchenyit parodikus kicsinységre leszállító szobron kívül, még csak a temető egyik sírboltjában találunk egy utánzott szoboremléket, mely figyelmet keltene. Pedig kevés városnak van olyan szerencsés berendezése, mint Kolozsvárnak. A Mátyás király szülőháza előtt, már rég állhatott volna emlékszobra e nagy uralkodónak, a Státua helyén már rég állhatna az erdélyi fejedelemség egyik typikus alakja. De nem láthatni – egy pár előkelő házat kivéve – egy képet, mely mélyebb benyomást keltene. A Vigadó fala meztelen, a városi tanácstermének egyetlen derék képe van.

0503.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 31. 175 szám.
Nn: Mezey Lajos halála.
Akadémiai festő és községi iskolai rajztanár, Nagyvárad egyik köztiszteletben és közszeretetben álló polgára, folyó hó 29-én történt elhunyta /…/ Legidősebb özvegy Mezey Mihályné, született Török Klára, Mezey Ilka, Mezey Lajos és neje, Mezey Kálmán, Mezey Károly, idősebb özvegy Mezey Mihályné /…/ tudatják Mezey Lajos, folyó hó 29-én, reggeli 2 órakor, élete 60-ik évében /…/ történt gyászos halálát.

0504.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 28. 222 szám, 882 old.
Vastagh György közelebbről ismét néhány arcképet fejezett be / Unger Leó / A művész, József főherceg alcsúthi kápolnája számára nagy oltárképet fest, mely Szent István királyt ábrázolja.

0505.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Október 10. 233 szám.
É-n: Megszorult tárcaíró panasza. / tárca /
/ Panaszkodik a színházi élet pangásáról, a művészetetek általános hanyatlásáról /
/…/ Következik a műkiállítás /…/ Mióta Vastagh György megvetve a mi értelmetlenségünket, Va-cano Emillel bámultatja nudításukban tetszelgő képeit s az arcképfestés múzsáját fejős tehén múzsájában imádja, meg kell elégednünk Gabányi torzképeivel, vagy szobraival /…/

0506.- 1880. Ellenzék. Kolozsvár. Október 15.
Bayrad: Egy kolozsvári műteremben. Látogatás Melka Vicénél.
Egy jó barátom szívességből kiváló élvezetben részesültem a múlt vasárnap. Köszönhetem ez élvezetet kíváncsiságomnak, ugyanis beszélgetés közben előhozta, hogy Bánffy Ádám báró, e művészetet kedvelő és finom ízlésű főúr válaszúti kastélyéban, az ebédlő termét, saját faragványaival akarván ékesíteni, az ékítmények által körülzárt puszta mezőt, falfestményekkel szándékszik betölteni és e célból megrendelte Melkánál a többek közt Rubens vadász-képét, mely egyike a művészet legérdekesebb alkotásainak. Kész voltam azonnal a tervvel, hogy Melka úrnál, kiről korábban is sok dicséretet hallottam, bekopogtatok.
Szíves udvariassággal sietett és késznek nyilatkozott termének megmutatására. Igaz ugyan, hogy Melkánál műteremről beszélni olyan forma Lucus a non lucendo, mégpedig két okból:
1.- Mert kisded alacsony szobája szorítja be gazdag gyűjteményét és /…/ e mellett itt is dolgozik.
2.-Mert tele van már részint saját maga alkotta művekkel, részint másolatával e terem, hogy szobának is szűknek tartható, no de annyi érdekessé találtam, hogy az ember előtt megnyílik a művészet üde mezeje és elfeledi, hogy szobában van. Azaz: úgy érzi, mintha az égbe meredő görgényi havasokon, vagy a Retyezát havas magaslatain járkálna.
Melka kiváló tehetség és pedig tájfestő, de abból a fajtából, amelyik a tájt az ember nélkül, puszta színpadnak tekinti, előadás előtt. /…/ Legszebb képe, mely külföldön, kivált Prágában figyelmet költött, /…/ egy öreg oláh parasztot ábrázol, amint egy elesett medvén ül. /…/ Gratulálunk a Felső Leányiskolának, hogy Melkát nyerte meg rajzoktatásra. És most búcsúzóul egy kegyes óhaj: miért ne remélhetnének az erdélyi festők egy kiállítást? Csak Melka Vince, Kőváry Endre, Sárdi István képeiből szép kis szobát lehetne megtölteni. Hátha Vastagh György is küldene képeket. Hát egyéb műtárgyakat nem lehetne kiállítani? Csak ne mindig országos, nagyszabású dolgokat akarjunk, de a művészet ízlése fejlesztésére maradjunk meg az egyszerűbb eszközöknél.

0507.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 31. 253 szám.
Kőváry Endre kitűnő arcképfestőnk Sétatér utcai 8 szám alatti műtermében, néhai Jósika Gyula, volt országgyűlési képviselő életnagyságú képét bevégezte /…/

0508.- 1880. Ellenzék. Kolozsvár. November 30.
Marosvásárhelyen Kossuth Lajos életnagyságú arcképét ma leplezték le /…/ Vastagh György festette.

0509.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 3. 281 szám.
Nekrológ. Pielle Róbert festőművész nagybátya halála.
Pielle István kereskedő és neje, Reuch Katalin, gyermekei István és Róbert /…/ szeretett testvér és rokon, Pielle Sándor honvéd örnagy, élete 55-ik évében, folyó hó 1-én elhunyt.

1881.

Kolozsvár lakosainak száma: 27. 456. /honvéd-172, tiszt és legénység-1625, csendőr 29 /
Összesen: 28. 282 Felek község: 1578, összesen: 30. 869
1850- 18. 166, 1857-21. 446, 1869-26. 551.

0510.- 1881. Kelet. Kolozsvár. Január 8. 5 szám, 21 old.
Nn: Bethlen gróf, mint festő. Levél Münchenből.
/…/ Itt van közöttünk rendszeresen Bethlen Aladár gróf Bethlenből, a ki csak passzióból rajzol Benczúr Gyula iskolájában és fest Greguss Imre atelierjében /…/ Egyhangúlag a vélemény róla, hogy tehetséges /…/

1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 9. 55 szám.
A Képzőművészeti Társulat közgyűlése alkalmából az Erdély-részi közönséghez felhívás. /…/ Beszámolójában Ipolyi Arnold /…/ igazán elszomorító tükröt tárt elénk /…/ midőn utal arisztokráciánk, s nagyjainknak palotái dísztermeinek képcsarnokaira. Mint láttuk ott? - mondá – mindent csak valódi magyar művészetet nem /…/

0511.- 1881. Kelet. Kolozsvár. Április 3. 76 szám, 320 old.
Madarász Viktor egyetemünk számára festi Eötvös József, dr. Pauler Tivadar és dr. Trefort Ágoston képeit, melyet a díszterembe helyeznek el /…/

0512.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 3. 76 szám.
Bem arcképe látható a Franklin-Kiss-féle porcelán kereskedés kirakatában. Ez egy utánzat. Az eredetit Tóth Ágoston rajzolta és Sámi Lászlóné birtokába jutott. A másolatot Sárdi István ké-szítette /…/ Sárdi Pista barátunk műtermére alkalmilag külön tárcacikkben visszatérünk.

0513.- 1881. Kossuth Világ. Kolozsvár. Április 23. 4 szám.
Kéler Ilona / színművésznő / síremlékének igen ügyes rajzát készített el városunk síremlék-raktárosa Lorenz. E terv szerint Kéler Ilona domborművű, s carrarai márványból készítendő mellszobra az emlékkő közepén levő ovális mélyedésbe jönne /…/

0514.- 1881. Kossuth Világ. Kolozsvár. Május 6. 6 szám.
Benkő Károly nyomdász Kolozsvárt, május 1.-én meghalt. 1849. január 31.-én Debrecenbe született /…/

0515.- 1881. Kelet. Kolozsvár. Május 8. 104 szám, 441 old.
Alkalmunk volt azok két igen díszes albumot látni, melyben Kolozsvár és a Kolozsvári Keres-kedelmi és Iparkamara hódoló feliratait fogják a királyfi lakodalmának ünnepélyére felküldeni. Mindkettő teljesen honi készítmény. A városé 50 cm magas, 35 cm széles, kék bársony alapon fafaragványú és porcelán fényképekkel díszített tábla. A diófából igen szépen faragott lap ara-beszkjeit Melka Vince rajzolta, s Kupcsai János tanár felügyelete alatt a hosszúfalusi műfaragó iskolában Dávid András faragta /…/ Az iparkamara albumához a rajzokat Cserny Antal helyi díszművész készítette /…/
U.A Magyar Polgár. 1881. Május 8. 104 szám.

0516.- 1881. Nép Barátja. Kolozsvár. Május 22. 59 szám.
Mikó Imre életnagyságú arcképét Háromszék megye Barabás Miklós által megfestette. A kép készen is van /…/ 500 ft-ba került.
U.a.: Magyar Polgár. 1881. Május 20. 114 szám.

0517.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. Július 4. 150 szám.
Igen szép kivitelű olajfestmények láthatók Frank-Kiss-féle üzlet kirakatában, melyek a “Societe Parisiene” nevű társulat bécsi műterméből kerültek ki. A társulat képviselője pár napig váro-sunkban időzik, és megrendeléseket elfogad. A festmények fényképek, vagy másnemű képek után a legrövidebb idő alatt készülnek el.

0518.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 29. 171 szám.
Ballagi: Elmefuttatás a művészet, aestetika és kritika körében.
Folytatás: VII. 30. 172 szám, VIII. 2. 174 szám, VII 3. 175 szám, VIII 4. 176 szám,
VIII. 5. 177 szám, VIII. 6. 198 szám, VIII. 7. 179 szám, VIII. 9. 180 szám.

0519.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 20. 213 szám.
Nn: Színészek pantheonja.
Biz az nem valami fényes helyiség, mindössze egy szerény öltöző szoba, téli színházunk hátsó részébe, de annál érdekesebb most a kitűnő szénrajzok által, melyek a négy falát egy idő óta díszítik. Gabányi Árpád a nyáron megörökítette a színház volt tagjait /…/ 18 szebbnél-szebb rajz díszíti a férfi öltözőt. / Szentpéteri Zsigmond, id. Lendvay Márton, Pergő Celesztin, Jancsó Pál, Gyulai Ferenc, Rónai Gyula, Újfalusi Sándor, Tóth József, Bartha János, Egressy Gábor, ifj. Lendvay Márton, Megyeri Károly, Szeredahelyi József, Körösi Kálmán, Albisi László, Udvarhelyi Miklós, Szeredahelyi Kálmán, Szobathelyi Béla /

0520.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 8. 204 szám.
Biasini Mari festőművésznő, ki a festészet terén már eddig is kiváló tehetségre való műveket hozott létre, a tegnap esti vonattal, atyja kíséretében, Münchenbe utazott, ahol a festészeti akadémián fog három évig tanulni.

0521.- 1881. Kelet. Kolozsvár. November 6. 252 szám, 1039 old.
Sámi László emlékét Vastagh György fogja megörökíteni egy nagy képben.

0522.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. November 26. 270 szám.
Gyárfás Jenő Brüsszelben kiállított festményét az ottani kiállítás elnöke megvette /…/

0523.- 1881. Kelet. Kolozsvár. November 27. 270 szám, 1111 old.
Nn: Sámi László síremléke.
Demjén László / aki elindította a gyűjtést / könyvkereskedésének kirakatában látható annak az emléknek a tervrajza, melyet elhunyt jelesünk sírja felé, vagy esetleg a református kollégium előcsarnokában felállítandónak terveznek tisztelői. Az emléket Szász Gyula fiatal szobrász, Wastagh felkérésére készítette, tetején Sámi bronzból öntött szobra /…/ Vastagh most festi Sámi arcképét Demjén számára /…/ 1889-ben a Demjén féle könyvkereskedés tulajdonosa Márton Kálmán / Erdélyi Híradó 1889 II. 14/ 41. /

0524.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. December 6. 279 szám.
Gyárfás Jenő, fiatal festőművészünk jelenleg Olaszországban tartózkodik /…/

0525.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. December 19. 259 szám.
Kőváry Endre festőművésznek sikerült műve van kitéve a Frank-Kiss-féle kirakatban. A kép kerete is kolozsvári munka /…/

0526.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. December 21. 291 szám.
Iparrajziskola felállításáért a tanács a tegnap 1500 Ft-ot szavazott meg, Pákey Lajos városi mérnök csínos beszéde után. /…/ Az új tanintézet a Polgári Iskola egyik termében fog beren-dezkedni a jövő évben /…/

1882.

KOLOZSVÁRI KÖZLÖNY Az Erélyrészi Szabadelvű párt lapja. / Utolsó szám: 1886-ban /
I-ső évfolyam, 1-ső szám: 1882. III. 2.
Szerkeszti: Békéssy Károly. Szerk. és kiadó: Fő tér 12 sz.

0527.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Január 7. 5 szám.
P.: Bécsi levél. – Krisztus a Pilátus előtt. / Munkácsy festménye./

0528.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Február 18. 40 szám.
Sámi László, elhunyt jelesünk mellképe látható a Polcz-féle üzlet kirakatában a Főtéren, melyet Sárdi István festőművész készített. /…/

0529.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Február 23. 44 szám.
B. Prónay Gábor: Munkácsy.
/…/ Munkácsy a magyar festészetben Petőfi /…/

0530.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Február 28. 48 szám.
Teleki Bella grófkisasszony megmutatta Munácsynak Teleki Sándorról készített képét /…/ másnap Munkácsy bemutatta őt Vastagh György festőművésznek. /…/

0531.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 9.
Munkácsy Mihály világhírű festőművész megtekintésére, vasárnap Kolozsvárról is többen fel-rándultak Pestre, köztük Kőváry Endre és Sárdi István jó nevű festőink is.

0532.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Március 16. 62 szám.
Ferenczy Zoltán: Munkácsy Mihály “Krisztus a Pilátus előtt” című festményéről. /tárca/.

0533.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Április 1. 75 szám.
Az aradi 13 vértanú szoboralapjára, egy nagyszabású képkiállítás rendezését tervezik /…/

0534.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 18.
Nn: Kéler Ilona síremlék bizottság.
/…/ tegnap tartott gyűlésén Pákey Lajos városi főmérnök tervezete fogadtatott el kivitelre /…/ A kivitelre azonban mindeddig nincs elég anyagi erő, s az, hogy mégis megvalósítható legyen, elhatároztatott, hogy a síremlék mintájával kapcsolatosan kolozsvári művészek és műkedvelők műtárgyaikból kiállítást rendeznek. A megbeszélés szerint rendkívül érdekesnek ígérkező művészeti kiállítás annál több vonzóerővel bír, mivel ez az első ilyen nemű kiállítás Kolozsvárt. A Rendező Bizottság, Pákey Lajos főmérnök elnöklete alatt, a következő tagokból áll: Békéssy Károly, Hegedűs István, Hóry Béla, Kloesz György, Melka Vince, Sárdi István, Szász Béla. A kiállítás május 28-án fog megnyittatni, s körülbelül 5-7 napig lesz csekély belépti díj mellett látható /…/

0535.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Április 25. 93 szám.
Sárdi István tagja az elhunyt Kéler Ilona színművész Emlékkő Bizottságának.

0536.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 25. 35 szám.
Nn: Képkiállítás a vidéken.
A vidéken rendezendő képkiállítások ügyében megindult mozgalom, mint nagyobb és határo-zottabb mérveket ölt és az érdeklődés e kiállítások iránt a művészeti körökben mind inkább fokozódik. A bizottság legutóbb elhatározta, hogy az összes hazai festőművészekhez és szob-rászokhoz körlevelet intéz, melyben azokat a részvételre felhívja. A kiállításokon a festőművé-szeken kívül több szobrász is részt fog venni kisebb szobor-művekkel. Az első kiállítást Szé-kesfehérvárott rendezik, s az első kiállításnak sikerétől függ a továbbiak rendezése.

0537.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 5. 44 szám, 179 old.
Nn: Magyar művészek külföldön. / adja nevüket /

0538.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 14. 52 szám.
A vidéki képkiállítás eleje Székesfehérvárt lesz, azután Debrecen városának fölkérésére, ott tarttatik a második. Művészeink tömegesen jelentkeznek a kiállításra. Óhajtandó volna, hogy már Kolozsvár is tegyen valamit az ügyben.

0539.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Június 30. 146 szám.
Vastagh György művészünk ma reggel Kolozsvárra érkezett és néhány napig körünkben fog maradni /…/ Tanulmányokat készít a cigányéletből /

0540.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Június 30. 146 szám.
Torda-Aranyos vármegye új címerét festi jelenleg Sárdi István fiatal festőművész /…/

0541.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 1. 89 szám, 360 old.
Vastagh György ma körünkbe érkezett és pár hetet tölt nálunk /…/

0542.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 1. 148 szám.
Vastagh György festőművész Kolozsvárra érkezett. Tanulmányi utat tesz az erdélyi részekben, s hosszabb ideig városunkban fog időzni /…/ Megérkezésekor Kőváry Endre és Sárdi István festőművészek fogadták.

0543.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 7. 94 szám, 380 old.
Vastagh György szorgalmasan dolgozik. A délelőtti órákban Hutflesz-család arcképeit festette, dél után genre-kép változatokat készít. Műterme Veress Ferenc fényképészünk udvarában van, s háttere a gyönyörűen gondozott kert /…/

0544.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 10. 154 szám.
Vastagh György részt vett és tagja a július 9-én megalakult Sámi László Emlékkő Bizottságnak

0545.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 11. 155 szám.
Vastagh György e hét végén utazik Radna vidékére, Demjén László és Sárdi István kiséreté-ben, hol vázlatokat készít /…/

0546.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 12. 156 szám.
Egy kis “Munkácsy Mihály”-ra hívja fel az “Arad és Vidéke” a figyelmet. Szilágyi Ferencnek hívják a 14 esztendős fiút. Apja, szegény asztalos mester, ki nem bírja a fiát tanítatni, pedig az a festészet és a rajz iránt meglepő tehetséget mutat /…/ Dömötör László főreáliskolai rajztanár nagy érdeklődéssel nézte rajzait /…/

0547.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 15. 159 szám.
/…/ Vastagh György Demjén Lászlóval és Sárdi Istvánnal hólnap utazik Radna vidékére /…/

0548.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 16. 161 szám.
/…/ Vastagh György festőművész és egykori tanítványa, Sárdi István tanár, aztán Demjén László és többek kíséretében, holnap reggel indul a szamosvölgyi vasút vonaton Deésre, onnan pedig a Naszod-vidékére és a Radnai-havasokba, hogy az erdélyi cigány népélet körében újabb tanulmányokat tegyen, s az a Klotild főhercegnő által megrendelt festménynél felhasználja. Tanulmányútjuk 10 napra van tervezve. Sárdi István szíves ígéretét bírjuk, hogy a körút jelentékenyebb állomásairól értesíteni fog.

0549.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 25. 168 szám. Folytatás: Július 26. 169 szám
Sárdi írásai. Semmi fontos, közhelyekkel teletűzdelt úti beszámoló Vastagh tanulmányútjáról.
Az utjukról Július 29-én tértek vissza, ahol 12 vázlatot készített /…/ Vastagh György augusztus 2-án tért vissza Pestre.

0550.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 24. 166 szám. /hétfő/
Vastagh György, mint lapunknak írták, pénteken érkezett meg Radnára /…/ Besztercéről jött, hol Szeremlei Lajos tanfelügyelő kalauzolta /…/

0551.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 25. 167 szám.
Vastagh György Naszód – Dombhát – Beszterce – Borgó – Kolozsvár útvonalon utazik /…/

0552.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 26. 168 szám.
Vastagh György társaival a tegnap esti szamosvölgyi vonattal Kolozsvárra érkezett /…/ Egy pár nap még itt marad /…/

0553.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Augusztus 1. 173 szám.
Sárdi István: Mátyás király szobra.
Egy 1873-ból való müncheni diákkori emlékét meséli el, amikor a híres Schwanthaller szobrász műtermében egy Mátyás szobortervet látott.

0554.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Augusztus 2. 174 szám.
Vastagh György a tegnap esti vonattal Budapestre utazott /…/

0555.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 29. 138 szám, 465 old.
Nn: Kéméndy Jenő festőművész.
Kéméndy István dévai törvényszéki jegyző fiát, a müncheni festészeti akadémián ezüstéremmel tüntették ki /…/ Ezt a festményt / a téma a 30 éves háborúból, 19 személy ábrázolásával festve / most a dévai ev. Ref. Iskola helyiségében van kiállítva.

0556.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 18. 181 szám, 629 old.
Vastagh György befejezte Govore Antal életnagyságú térdképét, Kiss Miklós földbirtokos számára /…/

0557.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 31. 191 szám, 666 old.
Sárdi István kolozsvári festőművész és rajztanár, a kolozsvári tantestület ma tartott közgyűlé-sén felolvasást tartott a műízlésről, keményen ostorozva mindazon számos bünőket, melyeket a közönség a jó ízlés ellen naponként elkövet.

0558.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 17. 205 szám, 715-716 old.
Folyt: XI. 18, 20 sz.
Sárdi István: A közízlésnevelésről.
/ szól a háziipar és a művészet kapcsolatáról, fontossága felismerésének szükségéről /

0559.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 3. 219 szám, 775 old.
Vastagh György jelenleg Tolnay Lajos életnagyságú arcképén dolgozik /…/

0560.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. December 6. 279 szám.
Az első vidéki képkiállítás tegnapelőtt nyílt meg Székesfehérváron, a Megyeház nagytermében.

0561.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. December 28. 295 szám.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron.
/…/ A képkiállítást Székesfehérvárról Debrecenbe hozták, hol karácsony napján nyitották meg. A kiállítást februárban Kolozsvárra is elhozzák /…/

1883.

0562.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 11.
Zichy Jenő, mint a vidéki képkiállítások rendező bizottságának elnöke, ma értesítette Minorich Károly polgármestert, hogy a jövő február hó elején, városunkban szándékoznak rendezni kép-kiállítást. Egyszersmind felkéri a polgármestert, hogy a kiállításra alkalmas helyet jelöljön ki. /…/ A polgármester f. hó 12-én d.u. 3 órakor tanácskozásra hívta: Páll Sándort, dr. Éles Ká-rolyt, dr. Vajda Gyulát, Szász Bélát, Sárdi Istvánt, Kőváry Endrét, Veress Ferencet, Melka Vin cét, Gráf Jakabot, Pákey Lajost, Ferencz Józsefet, Várady Károlyt, Hegedűs Istvánt, s a helyi lapok szerkesztőit /…/

0563.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 11.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron. /vezércikk/
A vidéki kiállítások eddigi hiányáról ír. /…/ Az első ily kiállítás Székesfehérvárott igen szé-pen sikerült, s a második most Debrecenben is hasonló szép eredményekkel biztat /…/ Eddig festőink a fővárosban összpontosították munkáik gyümölcseit, de az ország nagyobb részére nézve örökre ismeretlenek maradtak. Ezen túl, a vidéki gócpontok mégis hozzáférhetőbbek lesznek, mert ilyen helyre a vidék előkelőségei is kevesebb költséggel és fáradsággal jő be, így művészeink is nagyobb pártfogásba részesülhetnek /…/ Jó volna /…/ ha kisebb és olcsóbb képekre helyezik a hangsúlyt /…/. Tárgyuk a lehetőségig legyen hazai, mert örömmel kon-statáljuk, hogy a vidéki közönségünkre nézve, már ez magában véve nagy varázserőt gyakorol /…/ Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy városunk hatósága rögtön egész kézséggel karolta fel az ügyet, s lépéseket tett egy előkészítő bizottság alapítására.

0564.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 12.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron.
Mint már alkalmunk volt írni, a képkiállítás következő állomása Debrecenből, nem Nagy-Vára-don, hanem Kolozsváron lesz. Ne4m egyszer említettük meg már sajnálattal az erdélyi részek-nek, főleg városunknak, a művészeti dolgokban való elmaradottságát /…/. Egyedül a színház az, ami iránt még pislog a régi lelkesedés tüze /…/, képekben, szobrokban, díszesebb kompo-zíció, vagy díszítés által kiváló újabb építményekben érzi nagy elmaradottságunkat mindenki. /…/ A képkiállítást e képzőművészetek iránt való érzék felköltésének tekintetéből üdvözöljük hát Kolozsváron. Hisszük, hogy jó eredménye lesz. Nem ilyen későn kellene hozzánk érkeznie képkiállításnak. Úgy tudjuk, hogy a Képzőművészeti Társulat alapszabályai szerint kötelezve van, hogy azon vidéki városokban, hol 100 pártfogó tagja van, évenkint köteles képkiállításo-kat rendezni. Tudjuk, hogy a Kolozsvárt, kis utánajárással könnyen tudnánk 100 pártfogót sze-rezni /…/ és akkor nem így elvétve, hanem évente lennének kiállítások. /…/ A vidéki képkiállí-tásokat rendező bizottság hozza most hozzánk Székesfehérvárt és Debrecen ben nagy érdek-lődéssel találkozott képeit. Zichy Jenő gróf, mint a kiállítások elnöke, tegnap értesítette polgár-mesterünket hivatalosan, hogy február hó elején a kiállítás Kolozsvárt nyittatik meg, kérve, hogy alkalmas kiállító helyiséget jelölve ki, ez az ügy iránt keltsen érdeklődést /…/. A helybeli megbeszélésen Pál Sándor, dr. Éltes Károly /…/ Sárdi István, Kőváry Endre, Veress Ferenc, Melka Vince, Gráf Jakab, Pákey Lajos /…/ és a lapok főszerkesztői voltak jelen.

0565.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 12.
A képkiállítás ügye a létesítés stádiumába lépett. Ma délután tanácskozott azon bizottság, mely a polgármester, a Zichy gróf e tárgyú levele folytán összehívott /…/ a kiállítási bizottságnak föl fog ajánlani a Lyceum auditóriuma, szükség esetén a mellette levő rajzterem is /…/

0566.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 13.
/…/ A bizottság hosszabb tanácskozás után abban állapodott meg, hogy a Rom. Kat. Lyceum dísztermét fogja felajánlani, vagy esetleg néhai gróf, Mikó Imre termeit kéri ki e célra.

0567.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 14.
Jakab Elek: A kolozsvári képkiállítás ügyéhez. /Képzőművészeti tárca/
Támogatja a hazai szellemben fogant értékeket, melyet maga is szívesen vállal terjeszteni.
/…/ Ha ez így van / t.i kevés a hazai tárgyú festmény, kép, fotó stb. / nem jött el már az ideje, hogy a hazai festőművészek saját nemzete és hazája művészeti tárgyait rajzával és ecsetével fölvegye, s a művészet világába bevezesse?. Nem minél előnyösebb-e: hogy ha magyar, székely , szerb, román, szász és ót nemzeti testalkatok, jelenetek, viseletek, sajátságos mivoltukban is-mertessék, s képekben megszerezhetők legyenek? Nem az a kötelességünk-e: hogy hazánk ter-mészeti szépségeit, hegyeit, völgyeit, síkságait /…/ ezernyi ezer példányba bírják a könyvkeres-kedések, s megszerezhessék a tudósok, a múzeumok, egyetemek /…/ kép és rajzgyűjteményeit az utazók /…/ Az én derék barátom, Veress Ferenc, egy alkalommal be akarta utazni ily célból egész Erdélyt, h a jól emlékszem 3000 Ft költsége volt minden fölvételekre általán előtervezve. A nagy emlékű Mikó Imre gróf hajlandóságot mutatott egy időben az eszme valósítására, mert – úgy mondá – a főispánok és városok polgármesterei a költségek nagy részét, a magyar ven-dégszeretet és tudományos hajlam generosítása által elő fogják teremteni. Azonban a viszo-nyok más alakulása, a nagy eszme valósítását nem engedé meg. Vajon a mostani kiállítás nem lehetne-e a megvalósításnak alkalmas időpontja /…/

0568.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 14.
Javasolják /…/, hogy a Jótékony Nőegylet szövészeti és hímzési kiállítását egyszerre rendez-zék a képkiállítással /…/ A második, hogy Kolozsvárt is vannak művészi erők, kiknek festmé-nyei bizonyára beillők a kiállítás keretébe. Ez utón a helyi érdeklődést, s az általános sikert is inkább biztosítaná a kiállítás magának.

0569.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 17.
/…/ Városunkban Kőváry Endre készül e kiállításra.

0570.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 19.
/…/ A debreceni kiállítás sorsolása már szombaton lesz és másnap a kiállítást ünnepélyesen be-zárva, a képeket becsomagolják, és azonnal Kolozsvárra indítják. Ez alkalomból a kiállítás mű-vészi bizottságából pár tag le is utazik ide, hogy a kiállítás rendezését foganasítsa. Részünkről hisszük, hogy a kiállítás 3-ik helyen fog legszebb sikert aratni /…/

0571.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 21.
O-O: Néhány szó a Kolozsvárt rendezendő kiállítás ügyében. /Torda. Január 19./
Dicséri a kiállítás ötletét és javasolja, hogy a budapesti és a kolozsvári művészek kiállítása egy-szerre nyíljon meg.

0572.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 25.
Zichy Jenő gróf távirata: Az Országos Kiállítás ügyét az országgyűlés a jövő héten tárgyalja, tehát csak 6-án érkezem Kolozsvárra, és akkor nyithatom meg a kiállítást. Szíveskedjék a ren-dezőkkel ezt tudatni.
A polgármester válasza: A helyi Rendező Bizottság még nem alakult mag, mert a képkiállítás rendező bizottságának érkezését várjuk, kiknek nevét, számát, hollétét tudatni kérjük. Február 6-án és a következő pár napon a bálok miatt a Redoutte nem használható.

0573.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 26.
Zichy Jenő gróf választávirata: A képkiállítás rendezésére Huzelka /sic!/ és Mesterházy köze-lebbről Kolozsvárra érkeznek /…/

0574.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 30.
A rendezőbizottság első hírnökéül Hutera Gyula építész érkezett tegnap Kolozsvárra, magával hozva a képek nagy részét is. Mesterházy és Marghitay ma este érkeznek, mindhárman Debre-cenből jönnek. /…/ A polgármester azonnal intézkedett, hogy Hutera a Redoutte és a rom. kat. Líceum termeit megtekinthesse /…/ Hutera a Líceum nagy gyűléstermét teljesen alkalmasnak találta, sőt elég tágasnak találta arra is, hogy falai egy helyi képkiállítás céljára használhassanak, minthogy a Rendező Bizottság a saját mozgó falait használja a képek felfüggesztésére, az ablak fülkék irányába. A Vigadó termei – mely úgyszintén megfelelők – csak február 11.-től 28-ig használhatók a bálok miatt /…/ Erről holnap, vagy holnap után döntenek. Addig is Hutera fel-keresi a kolozsvári festőművészeket. Ma délelőtt Kőváry Endrét, délután Sárdi Istvánt látogat-ta meg.

0575.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 31.
Újabb megállapodások szerint február 6-án fog a kiállítás megnyitni /…/ A bizottsági tagok Hutera Béla építész, Mesterházy Kálmán, Marghitay Tihamér és Spányi Béla közül, Hutera úr már Kolozsvárra érkezett. Magával hozta a képek nagyobb részét. Társai ma este érkeznek, s holnap hozzáfognak a kiállítás végleges rendezéséhez /…/
A kiállítást rendező bizottság, lapunk utján kéri fel mindazon helyi és vidéki, festészettel foglal-kozó egyéneket, kik a kolozsvári kiállításra egyes festményeket szándékszanak küldeni, hogy ez iránti bejelentésüket február hó 4-ig múlhatatlanul tegyék meg bármelyik bizottsági tagnál, a Biasini szállodában. A helybeli festők közül Kőváry Endre, Sárdi István és Melka Vince urak jelentkeztek.

0576.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 31.
A kiállítás február 6-án fog megnyílni a rom. Kat. Líceum emeleti dísztermében. Két vagonba már az összes képek megérkeztek Kolozsvárra és Hutera Gyula építészmérnök úr, ki a képek-kel városunkba érkezett, holnap már meg is kezdi a felállítást. Összesen mintegy 200 kép fog kiállítatni, túlnyomórészt olajfestmények és egy néhány aqvarelle /…/. A magyar művészeknek igen figyelemreméltó képei lesznek kiállítva és Kolozsvárt, ahol még soha nem volt képkiállítás s ahol semminemű gyűjtemény nem létezik, e kiállítás legnevezetesebb művészeti események sorába tartózik /…/ Rendezésére Marghitay Tihamér és Mesterházy Kálmán festőművészek, a ma esti, vagy a holnap reggeli vonattal érkeznek /…/ a kiállítás három hétig lesz nyitva /…/
Kiállítanak: a festők közül: - Spányi Béla “Utolsó gólya” és Vágó Pál “Öreg asszony”, című képek, melyek a bécsi kiállításon is szerepeltek. Mesterházy Kálmán “Tájképek”, Rinyi Ede “Bölcselkedő asszony”, Telepi Károly “Tájkép”. Karlowszky “Öreg asszony”, Marghitay Tihamér “Már késő”, Feledi /Flesch/ Tivadar “Borozó huszár” és “Trombitás huszár. Feszti Árpád “Gellért püspök”, Valentini Lajos “Cigány leány”, mely részt vett a párizsi szalon kiállításán, Markó Árpád “Tisza menti tájkép”, Konek Ida “Tanulmányfők”, Újházy Ferenc “Kossuth arcképe”, Mészöly Géza “Tájkép”, Peske Géza “Imádkozó barát”, Than Mór “Szentkép”, Szentgyörgyi Ilona “Gyümölcs csendélet”, Vastagh Géza “Állatképek”.
A szobrász munka csak kettő fog szerepelni: Kiss György igen tehetséges fiatal szobrászunk “Lókötő”-je és “Csirkefogó”-ja

0577.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 31.
Nn: Képkiállítás. /vezércikk/
Fontos művészeti esemény színhelye lesz pár nap múlva Kolozsvár /…/ ahol az első képkiállí-tás fog megtartani

0578.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 31.
A Rendező Bizottság 160 képet szándékszik bemutatni, nem kevesebb, mint 32 magyar festő-művésztől. /…/ Növeli az érdekességet a helyi képkiállítás, melyhez városunk festői és képtu-lajdonosai járulnak szép darabokkal, többnyire arcképekkel /…/Alkalmunk volt látni ezekből Sárdinál és Kővárynál. A Rendező Bizottság legnagyobb kézséggel nyit tért városunk festőinek tehetségük bemutatására. Megtudtuk, hogy Nagy-Váradon azért maradt el a képkiállítás, mivel a Megyeház nagy termét, a kiállítás helyiségeit, a város nem tudta időben a rendezők rendel-kezésére adni.

0579.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 1.
A kolozsvári képkiállítás rendezése csaknem teljesen be van fejezve. A mintegy 160 darab kép már fel van szállítva a Lyceum II. emeleti termében és ma délután végleg elrendeztetnek. A tegnap még öt új kép érkezett, Ligeti Antal, Újházy Ferenc, és Konek Idától.
Távirat érkezett, hogy Zichy Jenő gróf csak 7-én érkezik, így a megnyitás csak 8-án lesz.

0580.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 1.
Nn: Képkiállítás. /vezércikk/
/…/ A csöndes Erdély nagy része békességben meg tudott élni annyi ezredéven át anélkül, hogy önmagára nézve szükségletnek ősmerte volna, hogy például képkiállításban gyönyörköd-hessék, s bizony Kolozsváron még az sem jutott eszébe soha senkinek, hogy /…/ a nagyszebeni Bruckenthal Képtárt átkérje /…/

0581.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 1.
A képek tegnap szállítottak be a Líceumba /…/ Hutera és Sárdi csomagolták ki a képeket.

0582.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 2.
A képkiállítás rendezése ügyében serényen folyik a munka a Líceum épületében. Ma délelőtt 11 órakor kicsomagolták az érkezett képeket. /…/ Zichy Jenő csak 7-én érkezik városunkba, s így csak 8-án lesz a megnyitó.

0583.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 2.
A képek kicsomagolása és rendezése ma is folyik. A megnyitó 8-án, azaz jövő csütörtökön lesz

0584.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 3.
Úgy hírlik, hogy Munkácsy-kép is lesz a kiállításon. E képet a mester több évvel ezelőtt festet-te, s Velis helybeli vízgyógyász fiának arcképét ábrázolja. Az érdekes festményt Kolozsvárról szerezte meg a bizottság.

0585.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 4.
A képkiállítás rendezését a tegnap bevégezték Hutera és Sárdi urak /…/ A helybeli festők kiállítására jókora tért hagytak fenn. Egyes magányosok is jelentettek be birtokukban levő képeket, melyek között érdekes lesz Munkácsynak egy fiatal kori festménye.

0586.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 4.
Az eddig feljött képek a falakon vannak. Holnap a díszítés és egy pár szobormű felállítása kö-vetkezik. Hétfőn a helybeli festők helyezik el műveiket. Munkácsy Mihály szintén képviselve lesz egy arcképpel, mely ezelőtt pár évvel a Nőegylet tárlatán volt látható.

0587.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 5.
Nagy tevékenység van a Lyceum dísztermében. Az utolsó rendezéseket végzik Kőváry, Hutera és Spányi urak /…/ Egy pár nagy kép feltűnést fog kelteni. Feszty Árpád képe “Szent Gellért püspök vértanúsága”, Marghitay Tihamér “Már késő” és Spányi Béla “Utolsó gólyák” /…/ Székely Kornélia, a budapesti Szent István napi szépség, inkognitóban Kolozsvárra érkezett. Képe ott lesz a kiállításon, festője, Mesterházy /…/

0588.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 6. /kedd /
Gróf Zichy Jenő úr szerdán este érkezik városunkba /…/ az Európa szállóba fog megszállni /…/ A gróf a közeli Révről érkezik ide /…/

0589.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 6.
A képkiállítás rendezése be van fejezve, s a ma végzendő tapetírozás után, a csinosan beren-dezett tárlat, egynapi köz után, csütörtökön meg fog nyílni.
Sámi Lászlónak – tudvalevőleg – két kitűnő, hűen találó mellképe van Kolozsváron, melyet Vastagh György jeles festőnk ecsete alól kerültek ki. Mivel a képeket Kolozsvárt nem sokan ismerik és elmúlt jelesünket oly kiválóan találva tünteti elő, ajánljuk e képek egyikének megszerzését /…/

0590.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 7.
Ma teljesen kész lesz az összeállítás, miután a helybeli festők is elhelyezték műveiket /…/

0591.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 7.
A képkiállítás megnyitója holnap 9 órakor lesz. A Rendező Bizottság falragaszokon tudatja a megnyitást a közönséggel. A tárlat naponta 9 órától 1 óráig és délután 3 órától 5 óráig lesz nyitva. Jegyeket a kiállítás terem külön fülkéjében lehet vásárolni. Ugyanott katalógus is kap-ható lesz. Holnap tehát Kolozsvár közművelődési történetében egy olyan új est merül fel, mely minden esetre megérdemli a közönség legnagyobb érdeklődését.

0592. - 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 8.
A képkiállítás megnyitása – falragaszok hirdetik mindenfele a közönségnek – holnap délelőtt 10 órakor lesz.

0593.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 8.
Nn: A kiállítás. /vezércikk/
/…/. A római katolikus Lyceum díszterme megélénkült, nem a cifraságtól, hanem a művészet-től. /…/ Sárdi István “Banditája” hatalmas egy kép és tősgyökeresen magyar típus. A puszták fia sas szemével, melyek mogorvák, búsak és szikrázók egyszerre, az élesen körvonalazott arc, a gesztenyeszín bajusz, szigorra mutató ajkak, merész homlok, s a szemére vágott árvalányhaj bokrétás kalap, igen jó választás a bő, lobogós ing /…/. A kolozsvári festők közül Melka három aqvarelle képet , s a “Havasi vadász” című festményét állította ki. Komikus hatást tesz az oláh vadász, ki a megölt medvére ül. Kőváry “Kalotaszegi leány”-a sikerült darab. Gyönyö-rű arc, szoborszerű állás és szép színezés képezik előnyeit. E kép volt a nemzetközi kiállításon is Bécsben. Tőle van K. Papp Miklósné arcképe, két kis portrait és két genre-kép. Egyik “Az első lopás”, másik a “Szerelmi nyilatkozat”. Mindkettő az erdélyi oláh népéletből van, s mu-tatja, hogy mesterünk annak minden mozzanatát ismeri. Kiss György-től két kis terrakottát látunk. A “Lókötő” és “Csirkefogó” címűek. Jól eset látnunk, hogy ilyen is van, kár, hogy nem küldött nagyobb műveket.
/…/. A kiállítás megnyitásának ünnepsége, a tárlat termével egy emeleten levő jogi kari tanács termébe ment végbe. A folyósokat egészen ellepte a megnyitásra váró közönség /…/ Ma, la-punk zárásáig, mintegy 400 személy látogatta a kiállítást.

0594.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 9.
Nn: Ünnep. A képkiállítás megnyitása. /vezércikk/
/…/ Ma reggel a kolozsvári intelligencia több tagja, köztük hölgyek is, az egyetem jogi kará-nak tanácstermébe gyűltek /…/ A megnyitó beszédet Zichy Jenő gróf és Minorich Károly pol-gármester tartotta /…/ A kiállítás csak a 10 év óta fejlődött ifjabb művész generáció műveit foglalja magában /…/

0595.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 9.
Nn: A képkiállítás megnyitása.
A kiállítás – legyen szabad annyit megjegyezzünk, hogy az összbenyomás igen kielégítő, és helybeli festőink oly szépen vannak képviselve, hogy az elismerés egy része bizonyára váro-sunkban marad /…/

0596.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 10.
/…/ Tegnap és ma 500 látogatója volt a képkiállításnak.

0597.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 10.
Ma újra öt kép érkezett, budapesti Wolfram genre-képei ezek /…/

0598.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 10. /péntek/
nn: A Képkiállításról. /vezércikk/
/…/ A kiállítási képek háromféle vonást viselnek: az egyik a Munkácsy szelleme, mely lapos, elmosódott ecsetkezeléssel, borongós színeivel, a detail részletek elhanyagolásával, de az ősz-hangzó egészt kidomborító merész kezelésével varázsként hat az újabb nemzedékre /…/ ehhez legközelebb áll a müncheni iskola /…/.A másik, mikor az ecsetkezelés a megfestendő tárgy domborulatait követik, míg a harmadik a bécsi iskola részletekben gazdag festésmódja.
/…/ Mesterházy Kálmán a bemeneteltől balra legközelebb két képe látható. A felső egy tanul-mányfej. Régi rossz kép. A modern festőknél oly rendkívül divatos lazul – áttetsző színekkel van túlságosan elsárgítva. Ez nem közönséges paraszt-arc, melynek alaprajza elég jó, de Mes-terházy /…/ ecsetjét nem kezelte elég szabadon és a színek iránt sem nyújt semmiféle érzéket. Alatta ugyancsak egy tanulmánykép van Konek Idától. Rendkívül nehéz egy téma, egy háttal fordult meztelen nő ülve szőnyegek közt. A kép, csak mint tanulmány jöhet bírálat alá /…/ az izomzatok jól vannak rajzolva és árnyékolva, de testnek nincs puhasága, , a színekben nincs üdeség /…/ Ezt követőleg, első szám alatt Eisenhut Ferencnek egy kis eleven tájképe van, mely nagy fűzfákkal árnyékolt, nyári lak mellett, a kis gyermekre vigyázó dadát ábrázolja. A kép alapeszméje a jól kiválasztott táj, melynek rajza jó, de színei keményítő-fehéresek miatt, az egész el van taktikázva. Felette Bruck Lajos egy szép kis képe van, mely hajót ábrázol a tenge-ren /…/ tehetséges festő /…/. Edner Lajos “Mosakodó fiú”, keveset mondó kép, melyen egy fiút, derékig vetkőzve törli karjairól a vizet. Színtelen háttér /…/ tanulmánynak igen, de ház dísznek sem kidolgozásnál, sem tárgyánál fogva nem alkalmas és a nevessé lett festő az óta számos jobb képet festett. Mellette egy hatalmas kép foglal helyet Rinyi Edétől. A “Bölcselke-dő rabi” egy majdnem életnagyságú, feketében öltözött, rabi összefont kezekkel áll előttünk. Maga az alak jól választott színeivel, beszédes arcával, a jó alkotások közzé tartózik.
Folytatás: 1883. február 11.
E kép mellett egy “Park-részlet” van Aggházy Gyulától. A kis kép összehajló lombos fákkal, melyek hátterében kunyhó van, az előtérben pedig, egy kisfiú értekeződik egy hosszú nyakú gólyával. Kidolgozatlan, cél nélkül hányt-vetett és nem eléggé jól választott színekkel. A hát-térben levő kunyhó nem is aesthetikus és nincs is jól festve, de az előtérben a kis fiú és az őt környező világi táj szerény, de kellemes idea. E felett Hollóssy Sándortól /esetleg Simon?/ egy kis kép van “Ül a juhász szamarán” címmel. Gyenge, keveset mondó, elmosódott alak. Olyan kép ez, melyet nem lehet mondani sem jónak, sem rossznak. E kis kép felett Feledi Tivadar egy nagy olajfestményt állít ki. Valami magyaros csendélet, elől egy kis darab paprikás szalonna /…/, a leggyengébb képek közzé tartózik. E kép alatt Brodszky Sándortól van egy festmény “Naplemente” címmel. A legfurfangosabb mű az egész kiállításon / idillikus táj képzeletből festve / E kép mellett van egy ifjú tehetségnek egy kis műve, a mi szeretett Vastagh György 16 éves fiának feltűnést keltő állatképei közül, egy kis kép, mely két nyugvó rókát ábrázol. A fiatal Vastagh Géza nagy számú képpel jelent meg a kiállításon, általános a nézet, hogy egy nagyra hivatott állatfestő művész első kísérletei állnak előttünk /…/
Folytatás: 1883. február 13.
A teremben balra egy nagy tájkép ötlik szemünkbe, 13 szám alatt, Spányi “Nyugvó gólyája” van kiállítva. Egy rideg, borongós őszi napon, nagyon kevés tárggyal, kiszáradt leejtő, színte-len tó, elszórt kákaszárakkal /.../. A kép divatos kép, francia hatást tükröz /…/. Mesterházy Kálmán nagy képe, “Alkony tehenekkel”, /…/ a kiállítás becses darabjai közé tartózik. Eisen-hut Ferenc “Pihenő cigányok” jó rajzú kép, de a színek meg vannak hamisítva /…/ Kimnach László “Itatás” című nagy képe figyelmet érdemel. A béres lovait itatja egy gémes kútnál, ahonnan egy liba menekül /…/ jó kép.
Folytatás: február 14.
Vajda Zsigmond egy “Olaszországi vásár” vázlatával jelentkezett /…/, alatta Feledi Tivadartól egy szamáristálló van festve, ugyancsak ő tőle “Udvarba térő szekér”. E kép egyharmada üres előtér, és csak utána jön a kép /…/, mely közepes értéket képvisel. 83 szám alatt Tölgyesi Ar-túrtól az “Almarágó” címmel egy semmit mondó kép látható /…/, Markó András szép nagy ké-pe “Erdőrészlet Pisa mellett”. A legjobb magyar tájképfestő, kinek csodásan bájos képei, a leg-nagyobb képtárak becses képeit képezik, magas művészetéből aránylag keveset hagyott fiának, Andrásnak, de a fák gondos kezelése, szép hajlamot mutatnak /…/ Ligeti Antaltól a Vág-völgy ből egy rendkívül regényes részlet, a “Streocsno és Óvár” romjait ábrázolja. Gyönyörű szép kis kép, mint Ligetinek legtöbb műve. Konek Ida három kisebb tanulmány feje, a jó munkák közé soroltatik, Mesterházy Kálmántól két igen figyelemreméltó kép, “Hortobágy” és “Alföldi táj” látható.
Folytatás: 1883. február 15.
Egerváry Ágoston képeit rossz kedvében követte el a vásznon, értéktelen alkotások “Kacagó kofa” /…/, Bartók Lajos “Faluháza előtt” a magyar népéletből merítette témáját. Bilincsbe vert legényt fogdába kísérik és elébe omló. Síró nejétől a pandúr választja el /…/ a “Sárga csikó” című képének operett hangulata van /…/ Greguss Imre olajfestménye két öreg katona-ember a “Bajtárs sírja” mellett bánkódik /…/ Greguss inkább alak, mint tájképfestő. Brodszky “Rákos pataki híd” című képe, nagy méretű, hamis színezetű kép. Spányi Béla “Hazatérő nyáj” /…/, Peterdi “Táj” /…/, Udvarlaky Béla “Csendélet”, a gyarló művek közé tartóznak, Konek Ida “Öregasszony” című munkáján Munkácsy hatása látható.
Folytatás: 1883. Február 17.
/…/ Konek Ida az “Elejtett vad kacsa” című képe rajta van a sorsjáték listáján /…/ Mészöly kedves kis képe növényzet között pár kedves kis állatot ábrázol, Spányi Béla több apró tájkép-pel van jelen /…/. Tölgyesi Artúr “Séta közben”, émelygős a színezete /…/, Feszty Árpád nagy képe, “Gellért kivégeztették” jelenete, felleges estalkonyban, a Margitsziget fái alá helyezi a je-lenetet. Valentini János “cigányleány”-a a kiállítás legjobb képei közé tartozik /…/
Folytatás: 1883. Február 21.
Grósz Béla “Női arckép” /…/, Ligeti “Tájkép” című munkái, szép képek. Greguss “Kuruc” cí-mű képét hozta el.
Folytatás: 1883. Február 23.
Konek Ida néhány szép képe /…/ Spányi “Tájkép /…/, Újházy Ferenc “Kossuth Lajos arcképe /…/, Mesterházy “Női arckép” /…/, Tölgyesy Artúr “Tanyai kép /…/, Vágó Pál “Olvasó öreg-asszony” /…/, Markó Károly “Olaszországi táj”, e két utóbbi igen szép munkák. Vastagh Géza “Állatképek” /…/, Wolframtól “Cigányjelenet” /…/, Telepi “Honvédélet” /…/
Folytatás: 1883. Március 1.
Marghitay Dezső nagy képe “Halálraítélt” már kész Munkácsy /…/, Újházy Ferenctől “Liba-pásztor” /…/ Konek Ida két kis bajor arcképe /…/, Molnár József “Légyott” nagyméretű képe és egy pár kisebb kép, Udvarlaky Béla “Lovas ataque” a szabadságharcból ábrázol egy jelene-tet. Szobonya Mihály “Kovács műhely előtt”, című képét állította ki /…/
Ezzel szemben két helybeli festőnk, Melka Vince és Kőváry Endre állítanak ki nagyobb számú képeket. Szerfelett sajnáljuk, hogy Melka Vince úr nem jelent meg valami nagyobb festménnyel A kitett vázlatszerű kisebb képek nem nyújtanak elég tájékozottságot a közönségnek. Melka Vince úr szép tájképfestői tehetségéről, mely, hogy valójában büszkesége lehet Kolozsvárnak, eléggé tanúsítja az is, hogy a trónörökös figyelmét keltette fel, és hogy hosszú időre nyert a királyi háztól megrendelést. Tudtunkkal, az összes erdélyi részekben Melka úr az egyetlen, aki sokszor hónapokig egy-egy havasi kunyhóban, vagy rögtönzött fasátorban élve, kiaknázza a bájos országrész roppant számú tájkép-sujet-it. Melka úrnak nagyobb a szerénysége művésze-ténél és volna hazánkban műpártoló vagyonos közönség, hozzá meg, érdeme szerint ösmernék Melkát, bizonyára a legkeresettebb művészek között foglalna helyet. Mi minden esetre nagy hi-bának tudjuk be Melka úrnak, hogy a fővárosi képzőművészeti kiállításon nem vesz részt, s amikor például báró Bánffy Ádám úrnál levő válaszúti nagyobb képeit is megszerezhette volna e kiállításra, még csak Kolozsvár városával sem igyekszik megismertetni magát. Kőváry Endre festőnktől több arckép szerepel e kiállításon /…/. Rendkívül szerencsés az arcvonások eltalálá-sában, e mellett olcsón és gyorsan dolgozik, és keresett kolozsvári festő, aki – risum teneatis – magyar festő létére, házat is vett művészetéből. Oly körülmények között, amidőn a közönség a szigorú hasonlatosságra fekteti a legnagyobb súlyt, igen kevés tere marad az alkotó erőnek. A közönség nagyrészt zokon veszi a festőtől, ha nem ragaszkodik az utolsó részig tárgyához, és sokszor egy családi aranylánc, vagy értékes csipke kirívó kidolgozására nagyobb hangsúlyt fek-tet, mint a képen levő művészi összhangzatra. E miatt, legtöbb festő sem szabadulhat egyfajta kisvárosi ízléstől, s kénytelen alávetni magát a művészi fantáziáját legkevésbé sem respektáló megrendelő parancsainak. Ennek kell tulajdonítani azt, ha Kőváry Endre úr képei magasabb művészi szempontból nem minden tekintetben állhatják ki a bírálatot.
A közelben Vastagh Györgynek van egy kisebb arcképe. Sajnáljuk, hogy a mi régi művészünk, a hosszú idő óta legjobb kolozsvári festő, nem küldte le néhány legújabb alkotását Kolozsvár-ra, ahol neki sok tisztelője van.

0599.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 10.
Nn: Képkiállítás Kolozsvárt. / Cikksorozat nyolc részben /
Ligeti Antal, Markó Károly tanítványa “Tájképek” /…/, Mesterházy Károly ügyes festő /…/
Folytatás: 1883. február 11.
Szentgyörgyi Ilona és Konek Ida munkái
Folytatás: 1883. Február 14.
Folytatás: 1883. Február 16.
Vastagh Géza mindössze 16 éves /…/
Folytatás: 1883. február 18.
Főleg Spányi Béla “Utolsó gólya” című munkájáról ír.
Folytatás: 1883. Február 24. /…/
A helyben nyomtatott kis kiállítási kalauz teljes sorozatában, névszerint vannak felvéve úgy a helyi, mint ama művészek neve is, kik műveiket a megnyitás után küldték el /…/
Folytatás: 1883. március 3.
Folytatás: 1883. Március 11.
A helybeli festők szintén szép számú művel vannak képviselve. Kik közül Melka Vince egy pár csínos aqvarelle-tanulmány és egy olajba festett képrészlet, valamint az egyik, jelenleg munká-ban levő képének szénkartonjáról egy fényképet állított ki. Melkától a kolozsváriak eddig alig láttak valamit, miután itt, fájdalom, nincs alkalmas hely, hol festőink műveiket kedvező világí-tásban mutathatnák be. Ennek hiányában a huzamosabb idő óta körünkben élő művészek mű-veit csakis azok láthatják, kik őket otthon felkeresik. Kőváry Endre arcképfestőnk, több kisebb -nagyobb arcképet állított ki, melyek egytől-egyig szorgalommal vannak megfestve, úgy élő alakok, mint fénykép után. Képein a részletek gondosan vannak kidolgozva, néha talán túlsá-gosan aprólékosan, mi, tagadhatatlan élő bizonysága annak, hogy a lelkiismeretes festő vajmi gyakran kénytelen, a “modus vivindi” miatt, saját felfogását feláldozni és a megrendelőnek la-pos ízlését kielégítendő, a kivitelben olyan irányba terelődni, mely a művészi alkotást a Mode-zsurnal-féle ízlés úttévesztőjébe vezetni. Általában nálunk az arcképfestőnek nem egy nehézség áll az ajtajában. Feladata az volna, hogy jó világítású műtermekkel bírván, ne csupán fényképek után fessen arcképet, többnyire elhaltakról, követ-vén a fényképek legtöbb esetben convencio-nalis, s a távlati következményeknek vajmi ritkán megfelelő rideg alakját, melyet, különösen az úgynevezett oleotypiák – ama vékony olajfestékkel rosszul színezett arcképmásolatok bécsi gyártói – jobb és művészies ízlés lelkiismeret-len mellőzésével, csupán spekuláció céljából, a színnyomatok mellett, nálunk is bőven terjesztenek, terjesztvén egyúttal ama rossz ízlést is, mely ellen a hazai festő küzdeni kénytelen. Ily állapotban volt Kőváry Endre is már évek óta, noha a “Kalotaszegi lány”-a és “Első szerelem” című képei eléggé tanúsítják, hogy képes volna művészi irányba is terelni, ha idejét nem kellene csupán az arcképfestésnek, nálunk nem eléggé háládatos műfajára vesztegetni.
Sárdi István művei közül 11 darabot állított ki különböző műfajokból, melyek közül a zsáner képek és arcképek mellett, a müncheni Művészeti Akadémia által éremmel kitüntetett akadémiai tanulmányok positiv bizonyságai annak, hogy helybeli festőnk legifjabbika, már külföldön elismerésben részesült, hol, mint Vágner Sándor hazánkfia tanítványa, nagy szorga-lommal igyekezett tehetségét kiművelni. “Pihenő vadász”-át közönségünk már ismeri a műtö-rténelmi tárlatból, mely azonban most sokkal jobb világításban van állítva, mint akkor a Re-douttban volt. “Csíkos”-a és “Női Akt” tanulmányai élénk felfogást és jó színérzéket mutatnak, de általában a látogató közönség részéről legtöbb tetszést nyert “Téli esték” című képe, gyer-tya mellett olvasó vén anyóka. Arcképei között az északi falon levő “Deák Ferenc” és “Sámi László” jeleseink arcképei a legjobbak. Az előbbit ezelőtt egy pár évvel, a Múzeum Egylet megrendelésére festette. A többi arcképei Kolozsvár polgárai után vannak festve.
Kiss György Rómában tanult, Kolozsváron kiállított szobrait nem akarja eladni /…/.