Festőművészek, műtermek a 19 századi Kolozsváron.
Kortörténeti adatok a helyi sajtó tükrében.
Jelen tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával készült.

Összeállította:
Miklósi-Sikes Csaba 1989.

II. ADATTÁR.

1814

0001.- 1814. Erdélyi Múzeum. Kolozsvár. Első füzet. 166 old.
Kolozsváratt, egy Norinberga tájáról idejött Simon nevű ügyes kőremetsző lakik. Egy magyar mágnás Kisfaludy regéiből Bakancsnak Lórájától való elválását metszette vele gyűrűje kövébe.

0002.- 1814. Erdélyi Múzeum. Kolozsvár. Első füzet. 166-167 old.
Az itten látható mejjkép ifjabb gróf Bethlen Gergely úr költségén jelent meg, ki a Múzeumnak ajánlatott. A kiadó azért vette fel, mivel a tiszteletet érdemelt gróf a nagyenyedi Ref. Kolle-gyiomnak 1794-ben egy gazdag ásványos gyűjteményt adományozott. Benkő József erdélyi historikus és statisztikus írónak pedig 1791 táján szabad szállást ajánlott, hogy nála minden gond nélkül, mely a munkálkodót tárgyától elvonja, élhessen s dolgozzék. Benkőn magán múlt el a szép alkalmatosságnak el nem fogadása /…/ egyike azoknak a pártfogóknak, kik a Múze-um megindításában a kiadót pénzzel segítették. /id. gróf Bethlen Gergelyről van szó /

1828.

0003.- 1828. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Szeptember 9. 22 szám, 175 old.
Nem régiben állított-fel N. Szebenben Bielz Mihály Úr egy Kő-nyomtató /Lithographicum/ In-tézetet, melyet ez az ügyes és életrevaló Úr már is annyira vitt, hogy némely tárgyban, a minek nyomtatott, nem is szükség tovább lépni. A magyar írásban, a képekben, munkamivekben, föld, vagy más akárminemű rajzokban is, meg van a lithographiai ügyesség, úgy hogy tsak dologhoz értő különböztetheti meg a rézmetszéstől /…/ azt lehet mondani, hogy Bielz úr nagyra vitte Er-délyben ezt az oltsó, újj nemes mesterséget.

0004.- 1828. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. December 27. 52 szám “ráadása”, 424 old.
nn: Megkülönböztetett magyar ifjú.
Valamint az Erdélyi Híradó kiadója szerencséjének tartja ezen ifjú betses törekedésével az Er-délyországi Haza nagyokat és Tudósokat, sőt általában a két Magyarhaza minden lakosait megesmértetni, úgy előre meggyőződött arról, hogy az egész Nemzet ditsőségének fogja tar-tani, mikor hallja, hogy Hazánkban efféle szembetűnő elmék teremnek, mellyeket kézzel-lábbal gyámolgatni szintúgy ditsőség. Az egész Híradás lett-dolgokon fekszik.
A nagy Enyedi ref. Ns. Kollégyiomban tanult Nemes Ifjú, Márkusfalusi Barabás Miklós, mi-nekutána magát egyéb tudományok mellett, a Szép-írás, Rajzolás és különösen a Miniatur, vagy Creon-nalvaló portraitirozás mesterségében szépen kiemelte és ezen ügyessége tekinte-téből Nagy Szebenben is, mint a hazabeli Nagy-Mestereknél, mind pedig amaz igen nevezetes Bruckenthali képespalotában /Bildergaleriában / található képeknek másolásában, nem kevés idejét töltötte vólna hasznosan el, oly szándékkal, hogy a nagy és nemes lelkű Hazafijak kegyes pártfogása mellett, külső országokat is meglátogatván, a Rajzmesterség teljes tökéletesség-vitelével, egykor kedves Hazájának, nem tsak hasznos szolgálattjára, hanem kellemetes díszére is lehessen, - ajánlja magát a Ns. Közönségnek, mint a ki, a fent írtak szerént: a,- Szép írás mesterségében, b.- Vidékek és egyéb tárgyak thussal vagy colorittal rajzolásába, c.- Creon – és miniatur – portraitirozásban, nem tsak haszonnal adhat órákat, hanem illendő áron, akárkit is kívánsága szerint portraitirozhat.
Kegyes pártfogoltatását, a hazafiasság és szolgálatja valóságos betse tekintetéből, annyival inkább reméli, mert a haszon-keresés tzéljából távol lévén, többet ígérni annál, a minek megfelelhetne, nem tulajdona. Környületesebben lehet felőle tudakozódni a Híradó kiadójánál.

1829.

0005.- 1829. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Január 17. 6 szám, 51-52 old.
/…/ Mi az oka, hogy Erdély, a mely régebben tudományos tökéletességre törekedett, s Magyar-országnál a tudományos kimivelődésben feljebb állott, most a Nemzetnek igen kicsiny részét kivéve, minden törekedés nélkül alszik, s halva él? /…/ Vajon nem lehet-é a nemzeti álmot-alvó Erdélyt felébreszteni, s a gondolkodás pályájára felhívni? /…/

1833.

0006.- 1833. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Január 19. 6 szám, 41 old.
A kolozsvári Casino ez új 1833-ik esztendő január 13-i napján megnyitatott, 180 részvényese közül 100 felül jelentek meg.

0007.- 1833. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 17. 14 szám, 105 old.
nn: Tudnivalók a kolosvári Casinoról.
Félévi közgyűlés volt idei augusztus 10 és 11-dik napjain, melyben előfordult nevezetesebb tárgyak ezek:
1.- A választmány félévi tudósítása szerint a Casino kezdetekor, idei január 13.-kán volt 168, most augusztus 10.-éig van 256 részvényese /…/
4.- A Casino könyvtárában van eddigelé 150 darab könyv.
5.- Járat a Casino 35 féle újságot és időszaki írást.
6.- Casino szállással 4 esztendőre kifogadtatott gróf Kendeffy Ádám háza Bel-közép utcában, hol fenn és alatt van 15 szoba, 1 konyha és két kamara /…/
/…/ Ezen közgyűlés a 12-ik Szabálya e szerint módosult: A városban keresztül utazó, vagy ideiglen itt mulató nevezetesebb idegeneknek, az igazgatók adhatnak külön, s 3 hónapra szabad bejáró levélkét /…/ a Kolosvárt lakó tudósok és művészek közül pedig vendégeket egy esztendőre választhat mindég titkos szavazás utján a Választottság.
/Kendeffy Ádám gróf haláláról: Erdélyi Híradó 1834. II. 11, 12 sz. 91-92 old ír./

1836.
0008.- 1836. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 26. 25 szám, 193 old.
A művészet lelkes barátait a honi mivelődés szép előmeneteléből származott meglepő jelenet és örömérzet lepte meg ma, midőn ifjú magyar művész, székely-udvarhelyi Ágotha János úr, a mostan dicsőséges uralkodó császári királyi apostoli fenségnek természeti nagyságban nagy szorgalommal, pontossággal és csínnal olajba festett mellképét a Maros Vásárhelyi Nemzeti Casino részére ajánlotta /…/

0009.- 1836. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. December 3. 45 szám, 549 old.
Ő cs. kir. Fensége méltóztatott kegyelmesen megengedni, hogy Bielz Mihály Szebenben az Ágothai hitvallásúak Gimnáziuma rajz professzora, s kőmetsző, a Jassyban /Moldovában/ fennálló Orvosi és Természeti Vizsgáló Társaság levelező tagjává lett kinevezését elfogadja.

1837.

0010.- 1837. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Szeptember 30. 26 szám, 201 old.
Híres tájfestőnk, Markó, Kis Martonból Sopron megyében, ki külföldön méltán “Magyar Clau-de Lorainnek” neveztetik, egy négy láb magasságú képet készített, melyet jelenleg Bécsben van és 1200 pengő forinton kelt el.

0011.- 1837. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. November 25. 42 szám, 349 old.
Rajka Péter Cselmos: A művészetről.
Negyed század óta többféle művészek szaporodása hazánkban, a nemzeti fejlődés haladása mutatója, és az, hogy mostoha időjárásban is megteremtek, bizonyítja, hogy a Perichles Athe-naeje kies ege alatt, mely a virágzó mezőn zsibongó méhek módjára mindent mozgásba hozott /…/. A magyar is valahára a scythiai vad tökébe oltott görög ággal, nem utolsó helyet foglal el az európai miveltség keretében, s nem sokára a Kárpátokra s Dacia halmaira hozná a múzsákat a magyar Apolló /Széchenyi/ ha több követői lennének. S bár az a fő, szív és zseb földi három-sága oly teljességben ritkaság, vannak még is, kiket tisztelet és szeretet belső napfénye kísér.

0012.- 1837. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. December 19. 49 szám, 405 old.
nn: Barra Gábor halála.
/Kolozsvárt december 19./ Bánatos köz részvétet gerjesztett e városban Barra Gábor úrnak folyó hó 17-kén, sorvasztó tüdővész következtében, élete 36-dik évében történt halála.
Minekutána a néhai, a természettől nyert szép művészi ajándékait, német, francia és angol országokban tett utazásaiban nyert tapasztalásaival gazdagította, hazájában visszatérve, új életet önte az addig nálunk parlagon heverő szép művészet mezejére. Ha vissza tekintünk az ő rövid munkássági pályájára, a közelebbről eltölt hat évekre, a mint egy felöl örömmel szemléljük azok alatt a jó ízlésű szép nyomtatás előhaladását, a kőre metszés és nyomásnak nálunk általa lett első megkezdését, s ezek által valamint a sok szépen nyomtatott hasznos könyvek, így a hazafiak kőre nyomott képeik közre bocsátását – úgy másfelől minden elő haladás barátai fájlalják ezen közjóra született férfiú munkás élete véletlen elhunytát. A néhai érdemes férfiú, egy nem régen felállított papíros és szépmű kereskedésével is új életet önte az addig nálunk kevésbé ismert áruk körébe, s jó ízlésével a szép művek köz terjedelmét hatósan elősegítette /… /

1838.

0013.- 1838. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Május 1. 25 szám, 139 old.
Karacs Ferenc pesti rézmetsző halála /…/ született 1770, elhunyt ez év március 16-kán /…/

1839.

0014.- 1839. Erdélyi Házi Segéd Kalendáriom. Kolozsvár.
Kolozsvár lakosságának száma: 26. 650 fő. /férfi-11218, nő 12891, idegen 135, katona 967, há rom iskolában tanuló 1439 fő /…/ képíró, szobrász: 6 fő
1714 – 6896 fő, 1750 – 8544 fő, 1797 – 14522 fő
/…/ Kolozsvári Királyi Főkormányszék alkalmazottjai között:
- Concipista /fogalmazó/: Bölöni Farkas Sándor
- Concept-practikánsok: /…/ - Ádámosi Székely Dániel /Székely Bertalan édesapja/
/ 1840-ben Ádámosi Székely Dániel mellett feltűnik Pákei Lajos neve is. Székely
Dániel neve szerepel még: 1845, 1846, 1847, 1863, 1866, /

0015.- 1839. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 4. 2 szám, 7 old.
A hírlapok nagy érdekkel írnak Dupont testvérek egy találmányáról, mely régi, s becses okle-velekre nézve fontos leende. Egy chemiai készítmény által t.i. mind a nyomtatott, mind a kő-nyomás szokott módját, több példányokat lehet nyerni, és pedig a mi nevezetes, a nélkül, hogy az eredeti példány legkisebbé szenvedné általa, s a nyomást úgy intézvén, hogy még könyv formájában is lehet egybe hajtani.

0016.- 1839. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 17. 32 szám.
A napokban jelenék meg városunkban Wallner József úr, a Piloty és Löhle úrak műintézetének az ügyvivője. Utazásának céljáról több külföldi lapok tettek ezidáig említést /…/ Az érintett Mün cheni műintézet a bajor király ő felsége megegyezését kinyervén, hogy a müncheni k. föstvény-tár és schileisheimi képgyűjtemény műdarabjait kőnyomatokban közre bocsátsa, előfizetést nyi-tott a füzetenként megjelenő ilynemű gyönyörű műlapokra. Minden füzet 2-2 pompás kő-metszvényt fog tartalmazni…

1840.

0017.- 1840. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. November 10. 38 szám, 147 old.
Honunk azon jelesebbjeinek, akiknek itt, özv. Barráné és Stein szépmű kereskedésében föltűnő díszes képcsarnoka van, a napokban újból nevekedést nyert. Éppen most került ki ugyanis az itteni ref. főiskola kőnyomó intézetéből erdélyi ev. ref. püspök, Antal János úrnak, jól talált mellképét Simó Ferenc úr természetről kőre tett rajza után.

1841.

0018.- 1841. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 13. 30 szám, 117 old.
Pesten a műkiállítás június közepén kezdődik és július közepéig tart. A kiállításra csak az első művészek művei fogadhatók el, éspedig csak a jól sikerült derék művek, legyen bár olaj – vagy vízfestmény.

0019.- 1841. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Június 20. 52 szám, 207 old.
/…/ Kossuth Lajos kőre nyomott arcképe nem sokára megjelend.

0020.- 1841. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 20. 56 szám, 21 old.
Megérkezvén hozzánk is Kossuth Lajos óhajtva várt képe, Eybl műve után, a kép csínos, s mint a Jelenkor bp-i naplója mondja, találva van. Nekem, ki e sorokat írom, nincs szerencsém Kossuthot személyesen ismerni, de úgy tetszék, e képen nincs kifejezve azon igénytelen szerénység, melyet írásai lehelnek. Ugyanazon művésztől vettük koszorús Fáy Andrásunk, s a kis Filtisch Károly arcképeit.

1842.

0021.- 1842. Erdélyi Házi Segéd Kalendáriom. Kolozsvár. 86- 90. old.
Nagy Ajtai Kovács István: Az Elő-vagy Árapataki borvizekről és életről.
/Árapataka. 1841. Augusztus 6./
88 old. /…/ Vendégeink ide már májusban kezdenek jelentkezni és találhatók szeptemberben is /…/ számuk e nyáron meghaladja az 1200 is /…/ Kik ezek a vendégek? /…/ Neofil metropolita mellett, említék még egy oláhországi vendéget, Philippeskót a bánt /…/ Szathmári a festész Kolozsvárról arcképét éppen most rajzolta, s méltónak tartja, hogy egy példányban maga szá-mára is lefesse /…/

0022.- 1842. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Május 10. 37 szám.
Az idei műtárlat Pesten, június közepén nyittatik meg és tart július közepéig.

0023.- 1842. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Május 20. 40 szám, 313-314 old.
Derék művész hazánkfia Szathmári Pap Károly úr, “Itália” cím alatt nyolcvan, kőbe metszett képpel járandó új könyvének kiadását hirdeti. Óhajtottuk volna, hogy a télen elkezdett hason színű és irányú munkáját “Erdély Képekben” melyből, mint tudjuk csak az 1-ső füzet jelent meg, elébb végezte volna bé, vagy legalább abból több füzetet adjon ki, míg más vállalkozás-hoz kezd, mert így a sok féle kapás, az erő megosztása aligha a vállalatok nyomosságának és lehető tökélyének rovására nem történik. Őszintén kimondjuk, reméljük és óhajtjuk, hogy “Itália” jobban megfeleljen a közvágyakozásnak, mint az “Erdély Képekben” 1-ső füzete. Éppen ezért szerettük volna, ha tisztelt hazánkfia az új munkáiroli hirdetést annak előre dicsért alaposságát a kijövetel utánra halassza, midőn arról a közönségnek módja lesz ítéletet mon-dani. Mert bár örömest hisszük érdemes hazánkfiának, annak mit célba vett végrehajtására alkalmas voltát és meg vagyunk győződve szép lelki tehetségei, mint a “classikai földön négy éveken át tett tapasztalatai” szilárdsága felől.

0024.- 1842. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Június 14. 47 szám, 282-283 old.
A “Jelenkor” következő érdekes adatokat közöl kelet-Indiából: Schöfft Ágoston festész pesti hazánkfia, Agárból folyó év március 16-kán megindult, s május 26-kán Pestre érkezett./ Körösi Csoma Sándorról hozott értékes híreket. A lap 58-ii száma - július 22, 346 old. - Körösi Cso-ma Sándor haláláról ír /

0025.- 1842. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Június 21. 49 szám, 293 old.
Néhány hét előtt Pestről városunkba érkezett hazánkfia Hóra J. Lajos, ki párizsi, pesti stb., műkiállításoknál dicséretesen ismerteté magát, olaj-arcképfestéseit közelégülésre folytatja.
Maraszton, akadémiai festőművész is, kit már a pesti lapokból Daquerreotypi festményeiről dicsérve ismerünk, Kolozsvárra érkezett, s adandó jelentése szerint, nemcsak egyes szemé-lyeket, hanem többet is egyszerre s környezeteket néhány másodperc alatt legnagyobb hűséggel s a legkisebb részleteket is visszaadva, a természettel lefestend. Néhány képeit mi is láttunk s azok után bizton ajánhatunk.

0026.- 1842. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 1. 52 szám, 313 old.
Hóra J. Lajos olaj arcképfestő, s Maraston / és az ő Daguereotypi képei / emlékezék már. Újó-lag csak annyit, hogy ez utóbbinak Külső Monostor utcában, Ágoston házánál levő szállásán, ugyanitt készített Daguerre-féle számos dolgozatain kívül / 1-1 arckép 7 p. frt állítván elő / megtekinthetők közelebbről városunkban érkezett néhány díszes olajfestményei is. Maraston Giacomo úr ily nemű arcképek előállítását is kézséggel, s méltányos díj mellett ígéri elvállalni rövid - mind hallunk 8-10 napi - itt munkája alatt. Pesti születésű Hóra J. Lajosnak naponként szaporodó élethű arcképei mi több-több látogatót vonnak műtermébe.

0027.- 1842. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 19. 57, 342 old.
Alkalmunk van a Magyarhonban dicséretesen ismert művész Maraston úrnak működéséről szólni - Daguereotypei hasonlók a legfinomabb ángol rézmetszésekhez, és magokat a művé-szileg öszalkotott csoportulatok kellemei által különösen kitüntetik. Egyúttal figyelmeztetjük olajfestményeire is. Sajnos a derék művész városunkat hamarosan elhagyja.

0028.- 1842. Hon és Külföld. Kolozsvár. Szeptember 20. 75 szám, 297-298 old.
B.M.: Cáfolat Szathmári Pap Károly úr Erdély Képekben való munkájának II-ik füzetéből egy rövid cikkre.
/…/ Szathmári Pap Károly úr Erdélyt adja ki képekben, ennek már a második füzete jelent meg. /Ebben Detonáta és Ponor szegény vidékeiről ír a festő. B.M. ezt igyekszik megcáfolni, bizonyítgatva azt, hogy itt igenis jól élnek az emberek /

1843.

0029.- 1843. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Február 21. 15 szám.
Kőváry Lászlónak 1843-ban jelent meg “A beszélytár” című kötete / Az Erdélyi Híradó több folytatásos részben ismerteti a kötetet. Ebben a számban a Bölöni Farkas Sándorról szóló részt ismerteti /…/ egyébiránt becsessé teszi “A beszélytárt” Farkas Sándor mellszobra, mit fáradhatatlan Szathmárink művészkezének köszönhetünk /…/

0030.- 1843. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 14. 21 szám.
Festész Hóra Lajos úr, kinek arcképeiről lapjaink már korábban is dicsérettel tőnek említést, olajfestészeti ügyességének csalhatatlan jeleit, s így igen-igen kedves emlékeket hagyva maga után, még e hét folyamán távozik tőlünk Bukarest felé /…/

0031.- 1843. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 1. 31 szám, 182 old.
Simó Ferenc műtermében készülőben van a korán elhunyt, meleg keblű hazafi, Szentiványi Mihály, arcképe is, úgy miképp az ábrázatára holta után öntött gipsz és emlékezet alakját számunkra megtartatá. Az ábrázat alsó része jól van találva, ajkai, mint ha ma is mondanák: nekem Erdélyre egyetlen és utolsó személyem az unió. De szemei nem fejezik ki a humorban szikrázó színeket, és homloka nem a nyugalmat, mellyel a szász-mozgalmakkal szembeszállt. Óhajtandó, hogy mielőtt kőnyomatra kerül e kép, kik még vonásaira tisztán emlékeznek, Simó úrral emlékezetüket közöljék.

0032.- 1843. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 13. 47 szám, 227 old.
FIGYELMEZTETÉS: Bécsben oly szándékkal jöttem, hogy az erdélyi országgyűlési t.c. tagoknak még hátralevő arcképeit kőre rajzoljam és kinyomtassam, de három hónapi terhes betegség ezen célomban merőben megakadályozott, sőt az orvosok múlhatatlanul egy honi feredőt rendeltek mint gyökeres meggyógyulásom egyetlen feltételét, ezért a t.c. előfizető urak szíves elnézését kéretnek, míg egészségem helyreállításával a képek múlhatatlanul s a lehető legrövidebb idő alatt meg fognak jelenni.
Bécs. Június 1-én 1843. Szathmári Pap Károly.

1844.

0033.- 1844. Hon és Külföld. Kolozsvár. Január 30. 9 szám.
Felszólítás!
Tán későcskén, de országszerte kihirdettem volt, miszerint szándékszóm Életképekben cím alatt egy eszményi képszerzeményt a jelen évben megindítani, melynek tárgyai az élet külön-böző jelenetei, s más gyönyörködtető eszményi ábrázolatok, s ottan derék férfiak arcképei.
Előfizetés ára egynegyed évre, két hetenként megjelenne, ívnegyedni kőnyomatban, ugyan annyi magyarázattal, csak 40 kr. pp., mint az Erdélyi Híradó, s a Múlt és Jelen.
Azoknak, akik ezen szerzeményt – most kezdve – fél évig járatják, a nemzeti fejedelmek másodszor, és egy lapban kibocsájdandó arcképeikkel ajándékba kedveskedenek /…/
Sz. háromsági Magyari Lajos festész.
/ Mellékelve gróf széki Teleki Sámuel arcképe, Magyari rajza. /

0034.- 1844. Hon és Külföld. Kolozsvár. Április 5. 28 szám.
Felszólítás előfizetésre!
Már szinte ismeretes, Életelvek-nek második évnegyedi számai kezdenek megjelenni a folyó hóban. Megjelenik minden második vasárnap ívnegyednyi eszményi képben, ugyan annyi szö-veggel. Előfizetési díja évnegyedre 40 kr. pp.
Tisztelettel felszólítom honom lelkes fiait és leányait ezen előfizetésre, jelentvén, hogy az első évnegyednyi számok még megszerezhetők, s hogy az első fél évi számok megszerzői íven a nagy fejedelmek egy lapban kibocsátandó arcképeivel az árban belefoglaltatnak /…/
Kolozsvárt április 1-én 1844.
Sz. háromsági Magyari Lajos m. k., szállása Hídutca 224 szám

0035.- 1844. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Május 3. 36 szám.
Május 1-én kezdődött a városunkban még eddig sohasem látott szép műkiállítás, melyet egy Piac-sori házban e hónap 15-ig, tíz pengő krajcárért bemeneteli díj mellett, meglátni lehet. A jövedelem ebből egy n.s. Nőegylet buzgósága által közelebbről létrehozandó és konyítandó kisdedóvó intézet javára fog nyitatni /…/

1844. Hon és Külföld. Kolozsvár. Május 24. 42 szám.
Deutsch Móricz szépírás tanító felhívása!
Alulírottnak, ki mind a református kollégyombeli, mind más magán tanítványait a szépírásban fáradhatatlan szorgalommal kívánta oktatni, a jövő nyári cursusban néhány üres órái lévén, a főnemességnek és t. cz. Közönségnek szolgálatját ajánlja. Lakása az ev. ref. kollégiumban van.

0036.- 1844. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Július 23. 59 szám.
Szorgalmas és pártfogást érdemlő ifjú művészünk, Magyari Lajos, ki az “Életelvek” s ahhoz csatolt jeles hazafiak arcképe kiadását e félévben is folytatja, minden előfizetőjének az erdélyi fejedelmek egy egész és nagy lapra, igen csinosan rajzolt, s kőre nyomott arcképeivel ajándék gyanánt kedveskedik.

0037. 1844. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Október 15. 83 szám.
Egy sajátnemű s valóban remek festmény látható most városunkban, egy a bűneit megbánó Magdolnát ábrázoló és éjjeli világban látható kép, mely a jól talált árnyéklat erejénél fogva, a vászonról, mire rajzolva van, külön vált, csaknem élő valóságot állít a néző szeme eleibe. Ismé-teljük, remek, s valóban meglepő hatású kép, mely annak tulajdonosa állítása szerint, Rómába festetett. A t. cz. Közönséget arra figyelmeztetjük, látható a kép tíz ezüst krajcárért a Biasini vendéglő 23-dik számú szobájában. Művészet barátja nem fogja a festői ecset remekét különös öröm és megelégedés nélkül elhagyni. / Erdélyi Híradó szerint Giesel-festő a kép tulajdonosa. /

1845.

0038.- 1845. Hon és Külföld. Kolozsvár. Január 14. 4 szám.
Nn: A legrégibb fametszés.
Mostanig a Szent Kristóf képe tartott legrégibb fametszésnek, mely a reá metszett év szerint 1423-ban készült. Ezelőtt nem régen Mechel-ben történetesen egy más kép fedeztetett fel, mely 1418-ban lett metszve. /…/ Rajta a Boldogságos Szűz Gyermek Jézussal két élő fa között, Szent Katalin, Borbála, Dorottya és Margit képeivel. A nevel gót betűkkel vannak fel írva /…/ e képet Reiffenberg báró 500 frankon vásárolta meg.

0039.- 1845. Hon és Külföld. Kolozsvár. Június 12. /? szám/
Alulírott, minden nemű címerek készítésére, címiratok legújabb divatszerinti aranyos, vagy más színű betűkkel-i leírását ajánlja magát.
Deutsch Móricz, a kolozsvári ev. ref. főtanodájának szépírás tanítója.

0040.- 1845. Hon és Külföld. Kolozsvár. December 23. 102 szám, 407-408 old.
Valaki: Rafael. /Életéről és munkásságáról ír /

1846.

0041.- 1845. Kolozsvári Naptár. Kolozsvár.
64 old. Tiszti Névtár. - Fogalmazók / összesen 7-en/ Ádámosi Székely Dániel
- Tiszteletbeli hites jegyző: Kissomlyosi Simó Ferenc
68 old. Kolozsvári Kalauz.
- Simó Ferenc – Óvár, Víz utca- rajztanító az Elemi Iskolában.
- Deutsch Móricz – az Ev. Ref, Főtanodában szépírástanító.

0042.- 1846. Hon és Külföld. Kolozsvár. Január 30. 9 szám.
Ki az, ha mívelt nevet akar érdemelni, ki ne örvendezne az előhaladásnak, bár minő alakban tűnjön is fel! S így midőn királyi tábla jegyző, Magyari Lajos úrnak buzgalma következtében egy új hírlap, az úgy nevezett “Kiskövet” /ugyan még nem indult meg, de amint hallottuk a jövő hónapba elején megindulhat / megjelenéséről értesülénk /…/

0043.- 1846. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Február 4. 10 szám.
A Magyari Lajostól szerkesztett “Kiskövet” január utolsó hetében megindult.

0044.- 1846. Kiskövet. Kolozsvár. Augusztus 16. 33 szám, 262-264 old.
nn: Rafael. Életrajz arcképpel, melyet Magyari rajzolt.

0045.- 1846. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Október 1. 79 szám.
Városunkban két olasz jeles festő mulat, Lodi és Oeconomo, kiket az úri közönség annál is inkább figyelmébe ajánlunk, mivel nálunk az ilyen művészek valóban ritka madarak.

0046.- 1846. Kiskövet. Kolozsvár. Október 4. 40 szám, 319 old.
Lodi és Oeconomo olasz festészek megérkeztek Kolozsvárra.

0047.- 1846. Hon és Külföld. Kolozsvár. Október 5.
Belső címpalján: Benkő József, a Hárlemi Tudós Társaság Tajga arcképe.
Rajzola K. rajz Magyari, 1844 Kolozsvárt, hiteles kép után.

0048.- 1846. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 8. 185 szám, 624 old.
Két jeles festőnek városunkbani tartózkodására figyelmeztetjük a közönséget. Oecomo Aristid Bécsből és Lodi Maximilián Ferrarából, műutazást tevők, egy pár téli hónapot itt töltenek. Mindkettő híres velencei művész-képző académiából került ki. Portrait – és genre – képfestők. Az elsőnek több remekbeli műve állott a bécsi műkiállításban elismert fényes sikerrel. A második olaszhonból hivatott Bécsbe, az óriás Odeont frescora festeni, innént pedig Ischlbe hasonló foglalkozásban. A külföldi lapok mindkettőről nemcsak dicséretesen emlékeznek, de műveiket remek névvel is megtisztelik. Szálások a Biasini vendégfogadójában van.

0049.- 1846. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Október 11. 82 szám.
Vártárosunkban levő arc-, s történeti képfestész, Heinrich Jánost Bécsből a t. cz. közönség fi-gyelmébe ajánljuk, ki arcképei legélethűbb hasonlóságáért kezeskedik. Könyvárus Burián Pál úr boltjában egy pár jeles művészi darabja látható.

0050.- 1846. Kiskövet. Kolozsvár. Október 18. 42 szám, 335-336 old.
Marasztoni Jakab díszesen fölékített művészakadémiáját folyó hó 3-án nyítá meg Pesten, kite-hetőleg ünnepélyesen.

0051.- 1846. Kiskövet. Kolozsvár. Október 25. 43 szám, 343-344 old.
Az “Életképek” különös dicsérettel tiszteli Marastoni Jakab festész Akadémiáját, melyet az érdemes művész folyó hó 3-án nyitott meg Pesten, s számosan szerencséltették a művész me-rész lépését, gyönyörűen berendezett termeiben el és vissza kelve: elismervén, hogy a művészt illy merész lépésre nem nyerészkedés reménye kecsegteté fel, hanem inkább elszánt áldozat-kész lelke emelte őt, könnyen elhihető róla, ki már 14 év óta vallja honának magyar hont, s is-merheti, mi nehezen kaphat lábra fiai között, bár mily üdvös elemzet. Az Académia terme valóságos műkiállítással, beccsel és ritka szerűvel derül fel /…/ Méltó pártolás ölelje honunk jeles művészét.

1847.

0052.- 1847. Hon és Külföld. Kolozsvár. Február 4. 10 szám.
A rézmetszetek gyűjteménye a Francia Királyi Könyvtárban jelenleg 1.302.620 darabból áll, s mivel időről-időre nevelkedik, annak számára rövid idő alatt új épületet kell építeni.

0053.- 1847. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 1. 261 szám, 417 old.
Olaszhonból csak most érkezett Morvay Ignác arcfestő honfitársunk darab ideig köztünk mu-land. Kik a tehetséges ifjú művész e tekintetben szolgálatával, kit mi a közönség figyelmében szívesen ajánljuk, élni kívánnak, megtalálhatják Szentlélek utcában 202 szám alatt.

0054.- 1847. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. Október 3. 79 szám.
Nemzeti Színházunk belsejében nagyszerű javítások, valamint újítások is tétettek, Telepi három hét óta festi az új díszítvényeket, s a színpad is lejjebb szállítatott /…/

0055.- 1847. Múlt és Jelen. Kolozsvárt. November 7. 89 szám.
Közelebbről megjelent az ev. ref. kollégyom kőnyomó-intézetében, valós d. titkos és kormány-széki kincstárnok, hidvégi gróf Mikó Imre Úr ő excelja jól talált arcképe, melyet elemi iskolai rajzmester, Simó Ferenc természet után rajzolt /…/ U.a: Erdélyi Híradó 720 old.

1848.

0056.- 1848. Kolozsvári Naptár. Kolozsvár.
80-82 old. - A kolozsvári Nevelő Intézetek, Tanodák tanárai.
- Az r.k. elemi iskolában /Convictusban/ Simó Ferenc – Óvár, Víz utca.
- Arcképfestő: - Simó Ferenc
- Bodnár Lajos – lakik: Kolozsmonostori kapunál.
- Scheindhauer N. –lakik: Monostor utca, Gebárd-ház.
- Szépírástanító: Láposi Lajos - lakik a ref. Kollégiumban
104-105 old. - A céhet nem alkotó mesterek:
- Címfestő: - Danielis Károly – lakik a Bel-Farkas utcában.
- Simai N. – lakik a Szén utcában
- Nieder Reider Ferdinánd – lakik a Monostor u.
- Festő és decartirozó: - Giusti József – lakik az Óvárban
- Hajek Ferdinánd – lakik az Óvárban.

0057.- 1848. Unió Zsebkönyv. Kolozsvár.
Szerkeszti: Újházy, Kiadja: Barráné és Teinnál
Nyomtatott Kolozsvárt a kir. Lyceum betűivel.
Belső borítóján melléklet, amely gróf Teleki Domokos arcképét adja.
Felirata: Rajzolta Szabó 846, metszették Lipcsébe. Schilling se. Leipzig.

1849.

0058.- Megjelent: 1864.-ben a Közhasznú Erdély Kis Naptár-ban.
1849. augusztus 6.- Bodor Pál a marosvásárhelyi egykori musikális piaczi kút feltalálója,
bankjegy-utánzó, ezermester, Kolozsváron meghalt.

1850.
Lakosság száma: 18. 166 fő.
0059.- 1950. Kolozsvári Lap. Kolozsvár. Április 23. 49 szám.
Bécsben jelenleg több magyar művész tartózkodik, részint kereset, részit kiképzés végett.

1851.

0060.- 1851. Kolozsvári Lap. Kolozsvár. Február 18. 178 old.
/…/ A művészet, irodalom kevés fölkentjeinek száma egy jelessel ismét kevesebb lett. Maros-vásárhelyt a derék Szabó János múlt hó 27-én reggel, 57 éves korában, szél érte és meghalt /…/ Itt csak a képeit másolta a csaknem magától fejlődő képíró - ki kedvező körülmények között Raphael lehetett volna. De az idő ecsetét eltörte a halál /…/

1853.

0061.- 1853. Kolozsvári Naptár. Kolozsvár.
Kolozsvári Kalauz: - Festő-szobrász-metsző összesen: 12 fő.

0062.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Március 7. 117 oldal.
Kőváry László /… / január 14-én írta, hogy a Kubinyi és Vahot által szerkesztett “Magyaror-szág Képekben” című albumban Erdély is képviselve lesz /…/ Nagy kérdés: lehet-e Erdélyről jó képeket szerezni: /… / Sikó Miklós e tervre megnyerve, már a napokban elküld egy pár képet /… /

0063.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Április 9. 180 oldal.
/…/ Sikó Miklós /…/ a könyv címe “Magyarország és Erdély képekben” leend. Az illetők kö-zött az egyezmény létre jött, minek következtében Sikó Miklós festő hazánkfia közremun-kálását Kolozsvár piaca és nevezetesebb épületeinek rajzolásával már megkezdte.

0064.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Május 14. 245 oldal.
A napokban meglátogattuk Sikó Miklós műtermét, s éppen Kolozsvár piaca című képet fejezé bé “Magyarország és Erdély képekben” című vállalat számára /…/ A kép a piac keleti, nyugati és északi oldalait hozza, ott látszik a háttérben a Fellegvár /…/ Óhajtandó, hogy a kőnyomat az eredeti szép dolgozatot a leghívebben visszaadja.

0065.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Július 6. 22 szám.
Az idén már több Magyarhonból való fiatal jött Erdélybe tudományos beutazásra. Jelenleg Melczer Gyula és Klimovics arc-, és tájfestő mulat városunkban a tesznek a vidékre kirán-dulásokat. Klimovics Köváry számára már több romot levett, s egész utjában szorgalmasan fogja gyűjteni a festőiséget.

0066.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Július 6 / 22 szám.
Sikó Miklós festőnk is elutazott már a Székelyföldre, hol Borszék és Előpatak lesz főmulatás helye. A leveendő tájak egész lajstromát jegyezte fel magának, mi hasonló célra lesz összegyűjtve / “Magyarország képekben” című kötet számára /

0067.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Július 20. 37 szám.
Az itteni Lyceumban létező rajztanoda tanára azon szép gondolatra jött, hogy növendék rajza-iból műkiállítást rendezzen. Az idei tárlat folyó hó 24-én reggel 9-12, s délután 3-6 óráig lesz nyitva a Lyceum nagy termében. Ezen minden bemeneti díj nélkül, élvezet megérdemli, hogy számos látogatónak örvendjen.

0068.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Július 27. 39 szám.
A Lyceum Rajztanoda növendékeinek műveiből rendezett kiállítás folyó hó 24-én végbement. Összesen 133 mű volt kiállítva, melyek közt több csínos dolgozatot láttunk, s a többi műven is szorgalom és haladás volt észrevehető, mi annál inkább dicséretre válik, mind a tanár úrnak, mind növendékeinek, mert a kiállítás eszméje alig pár hét előtt születvén, arra készülni, úgy szólva, idő sem volt. A legjobb művek a tanár úr magán tanítványaitól voltak. Az igazgatóság gondoskodott jutalomról is, mely állt egy arany és egy ezüst tallérból, amit sorshúzás utján a legjobbnak kijegyzett hat, vagy nyolc kép készítői közül kettő nyert el.

0069.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. Augusztus 17. 45 szám.
Klimovics és Melczer magyarhoni műutazok, tegnap hagyták el Előpatakoz. Klimovics néhány igen jó tájképet vett le útjában, milyenek az egeresi kastély, az almási-, torockó-szentgyörgyi várrom, Tardai-hasadék, a Szamos egyesülése Révnél, Mátyás király születési helye Kolozsvárt a radnai templomrom /.../ készített két olajképet is. Egyike a radnai Ördöghíd, a korondi fürdő. A népviseletből eddig a kalotaszegit, torockóit s háromszékit vette le vízfestékben. Ezek mellett viszi Kőváry László olajba festett, jól talált arcképét is.

0070.- 1853. Hetilap. Kolozsvár. November 30. / ?szám/
A városi táncterem / vigadó / kiújítása holnap lesz végezve. A táncterem alapszíne rózsaszín márványzat, közötte cirádák és oszlopzatok, s az ablakok között antik fők. A mennyezet mithologiai ábrái, s a karzaton hangszer-csoportozatok igen jól vannak festve. Festője ide való festőnk Stadler /... /

1854.

0071.- 1854. Hetilap. Kolozsvár. Január 28. 8 szám.
Kőváry László Erdély ismertetését folytatólag közkedvességű festőnk Sikó Miklóssal “Erdély Képcsarnoka” megkezdésére egyesültek, s annak első szállítmányát dr. Barráról már a napok-ban adják. / Barra dr. 1854. 01. 22-én hunyt el, nekrológját 01. 25-én, 7 sz.-ban közli a lap /

0072.- 1854. Hetilap. Kolozsvár. Február 12. 12 szám.
A közfájdalom között elhalt dr. Barra arcképe megjelent. Mind a mellett, hogy azt egy kis da-gerreotip-képről kellett tenni, Sikó ügyes rajzónának sikerült a kedélyes arc vonásait visszaad-ni. A kiállítás legjobb kőnyomataink közzé tartózik.

0073.- 1854. Hetilap. Kolozsvár. Február 15. 13 szám.
nn: Még egy szó a Barra-emlék ügyében.
/.../ Barra képét már bírjuk: az a derék Sikó rajza után kőre metszve nem soká közkincsé vál-tozik /.../ Azonban márvány, vagy öntöttvas - szobor emelése is indítványoztatik a Sétányon, Nagy piacon, vagy Trencsén-várban /... /

0074.- 1854. Hetilap. Kolozsvár. Március 25. 24 szám.
Deutsch Móric /.../ szépírástanítás iskolát szándékszik felállítani /.../ Az iskola jövő hó elején megnyílik /.../ Deutsch úr, kisdedóvó Herdina Gáspár úrral fogott kezet, s az iskola az óvári óvodában lesz. Tanításra csak hét éven felüli leánygyermekeket vesznek fel, s német, latin folyó íráson kívül, a tehetségesebbek betűk írására, valamint gyorsírásra is tanítatnak. Ezen kívül ok-tatást nyernek a tanítványok a rajz különféle nemeiben, akiket egy külön teremben Herdina úr neje fogja nevelni.

0075.- 1854. Hetilap. Kolozsvár. Április 8. 28 szám
A festészet mozgásban jött városunkban. Sikó Miklós arcképfestőnk kezdé meg dr. Barra ké-pével, halmozott foglalkozása mellett, nem soká a Diana-fürdő képét fogjuk tőle kapni. Simó Ferenc rajztanár a boncidai kastély képét teszi kőre, melynek első tábláját már Kühn Vilmos lyceumi kőrajzoló közre bocsájtá. Nem hallgathatjuk el méltányolat nélkül ez utolsó azon fáradozását, miszerint erdélyi tájképeket kezde színezni Szathmári után, s azokat terjeszteni igyekszik.

0076.- 1854. Hetilap. Kolozsvár. Április 26. 33 szám.
A Deutsch és Hrdina / Herdina / urak szépírás és rajziskolájokról örömmel halljuk, hogy szé-pen gyarapodik.

0077.- 1854. Hetilap. Kolozsvár. Szeptember 30. 78 szám,
Sikó Miklós arcképfestőnk festőtermét e télre, a Híd utcában, a Pákei-háznál tegnap nyítá meg. Jeles festőnk, mind mindig, el van halmozva munkálatokkal.

1855.

0078.- 1855. Erdélyi Képes Naptár. Kolozsvár.
35 old.- Tanodák, iskolák: A R.k. nyilvános teljes gymnázium tanári kara:
Simó Ferenc rajztanár
Ruzicska György énektanár
Deutsch Móricz szépírástanító
Fekete János román nyelvtanító
43 old.- Céhet nem alkotó iparosok. - Pecsétmetsző: Geisberg Farkas.

0079.- 1855. Hetilap. Kolozsvár. Március 21. 23 szám.
Erdélyi hazánkfia, Szathmári Pap Károly, szép kitüntetésben részesült. A jeles festész ugyan is a keleti harctér jeleneteiből összeállított photographiai albumáért Ő Cs. Kir. Apostoli Felségtől a Művészet és Tudomány nagy érempénzét nyerte.

0080.- 1855. Hetilap. Kolozsvár. Március 31. 26 szám. / utolsó szám - a lap megszűnt /
Nálunk tán soha annyi mód és kéz nem állt rendelkezésre annak, aki arcát a haladó idő enyé-szetétől meg akarja menteni, mint éppen most, s ez városunk becsületére válik. A sok kínálko-zó alkalom közül választani szinte bajos. Kik az élethűségű kép mellett az aqvarelle színek sze-lid, vagy az olajfestés századokra szóló kifejezésében gyönyörködnek, menjenek az ismert tehetségű Sikó Miklós műtermébe, vagy Urlaky János fiatal, de műveiben máris szép tehetsé-get tanúsító hazánkfiához, aki egykori mesterével, Simó úrral nyitott műtermet, s mindkét helyen kielégítő eredményre jutnak. /… /

1856.

Kolozsvár lakosságának száma: 21. 446 fő.

1857.

0081.- 1857. Aradi Utasító Naptár. Arad.
Arad Szabad Királyi Város Névtára. 82-86 old.
82 old.- Tanodák, iskolák, növeldék.
1.- Aradi rom. kath. Főgymnasium / az Iskola utcában / rendkívüli tanára Blum Lajos rajzban.
/ Blum Lajos tanít a Kereskedelmi Iskolában is /
2.- Rózsaági Főiskolája. / Sziget utca, 301 szám /
Rajzot tanít Rózsaági Márton

1858.

0082.- 1858. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 28. 17 szám.
Veress Ferenc és Vastagh György, e két név máris oly kedvezőleg ismeretes Erdélyben, és főleg Kolozsvárott /.../ egyesülésük óta, mely egyfelől a hazai festészetre nézve nem kis nye-reség, már mindenütt találkozunk sikerült műveikkel. Közelebbről Stein János könyvkeres-kedésénél egész tárlatot látunk ily árny és színezett képekből /... / Május 20 / 40 sz.- reklám

0083.- 1858. Delejtű. Temesvár. Július 20. 3 szám, 22-23 old.
Ormos Zsigmond: Hazai művészet.
Boutiboune. Pesti születésű francia festő, Kovács Mihály, Párizsban él és ott dolgozik /…/ Heves megyében született 818-ban /…/

0084.- 1858. Delejtű. Temesvár. Július 20. 3 szám, 24 old.
Gyulai Károly tájrajzai igen szépen szaporodnak /…/ 20 darab kőrajzot szándékszik készíteni hazánk szebb tájairól. Most 5 elkészült, melyek Hátszeg vidékét, Illok és Erdőd részleteit mutatják /…/

1858. Delejtű. Temesvár. Szeptember 7. 10 szám, 85 old.
E napokban kaptuk Vizkelety Béla képét, melyen Mátyás az igazságost, kőrajzban készített el /…/

0085.- 1858. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 28. / ? sz./
Urlaky János kolozsvári polgárfiú, ki a festészetbe kitüntette magát, most egy fényképezőgépet hozatván, díszes képeket állít elő, olajjal s aqvarellel színezve, amit ezt Monostor utcai kiállí-tásán láthatjuk.

0086.- Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 25 / ?sz./
Sikó Miklós és Vastagh György egyesülve, műtermet állítottak fel. Középutcában, László Fe-rencné házánál az emeleten, hol olajjal és aqvarellel festendő mindennemű képekre megrende-léseket fogadnak el.

1859.

0087.- 1859. Erdélyi Naptár. Kolozsvár. 226 old.
Festészek: - Veress és Vastagh photographiai és festészeti atelierje…
- Urlaki János festész Külmonostor utca
- Sikó Miklós festész, Házsongárd.
Rajztanítók: - Simó János, Lyceumi tanár
- Bodnár János Házsongárd.

0088.- 1859. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 27. 8 szám.
Megtekintettük a Közép utcában Sikó és Vastagh derék festészeink műtermét, hol már igen szép olajfestményeket láthatni, különösen magára vonja figyelmünket egy históriai kép váza, hol nagy alakban, azon ünnepélyes jelenetet állítanak elé, midőn a pozsonyi országgyűlés Mária Terézia császárnő trónjának védelmére életét és vérét ajánlja fel. E szép történelmi képet Bethlen Károly úr rendelte meg. Még megragadóbb képcsoportot állít elő Vastagh úr, Kemény Simon halálát ábrázoló öt csataképben. E fényes emlékű történelmi képet báró Kemény István rendelte meg, előre az Erdélyi Múzeumnak szentelé azt.

0089.- Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 27. / ? szám./
Kőváry Endre tehetséges fiatal festőnktől, ki már két éve képzi magát Bécsben a Képző-művészetek Akadémiáján, Stein János úr üzlete kirakatában pár szép olajfestményét látjuk.

0090.- Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 17 / ? szám./
Azon irodalmi és műtárgyak értéke, melyek 1858-ban az osztrák birodalomba hozattak 7. 696. 940 Ft volt - olvassuk a Kalauzból - ellenben a kiküldöttek értéke 3. 202. 130 Ft tett ki. Vajon mikor lesz ez megfordítva?

0091.- Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 12. /? szám./
Megjelent Pfeifer Ferdinánd bizományában “Adatok a művészet történetéhez” írta Ormos Zsigmond, 1859.

0020.- 1859. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 27. 111 szám, 448 old.
Látogassák meg Sikó és Vastagh műtermét, Bel Közép utca, Biasini ház /…/ Vastagh úr ép Kazinczy életnagyságú mellképének festésével volt elfoglalva, ami az Erdélyi Múzeumnak fog felajánlani

1860.

0093.- 1860. Erdélyi Naptár. Kolozsvár. 18 old.
Kolozsvári Kalauz.
Érc-metszők: - Gyarmati Mózes, Sétatér utca 21.
Festők és fényképészek:
- Veres és Vastagh photographiai és festészeti atelier, Sétatér utca 46.
Készítenek a legújabb arcképekről életnagyságig minden modorban, a leghí
vebben utánozva a természetet, a legjutányosabb honoráriumért. Ily fény- és
olajfestett képek látható Stein János könyv és szépmű kereskedésében.
- Urlaki János, festész és fényképész, Kül Monostor utca.
- Sikó Miklós, festész, Házsongárd, hazai első rangú művészünk.
- Marschelek Ferenc, fényképész, Búza utca
- Ifj. Lukács János, fényképész, Belső Szén utca.
- Békési József, Bel Magyar utca
- Theisinger János, fényképész.
Rajztanítók:
- Kis Somlyói Simó Ferenc, Lyceumi tanár, Óvár szeglet, Báró Apor-ház.
- Bodnár Dániel, Bel Közép utca 378.

0094.- 1860. Erdélyi Naptár. Kolozsvár. 261-262 old.
Koós Ferenc: Külföldön levő magyarok.
/…/ A festészetben képviseli nemzetünket itten kolozsvári Szathmári P. Károly
u.a, mint a Bukuresti magyar Közlönyben.

0095.- 1860. Bukuresti Magyar Közlöny. Bukarest. Július 7. 4 szám.
Szathmáry Károly úr, erdélyi hazánkfia, s románhon legjelesebb festésze, művészi útjáról Pá-rizs és Londonból körünkbe visszaérkezett. Ő mint ünnepelt művész, sok éve, hogy Bukares-tbe lakik, s alig van festői művészkedvelő család, hol az ő művei nem volnának láthatók. A kormány Románia térképének elkészítésével bízta meg, ha jól értesültünk, 12 ezer darab ara-nyért, s másfél év alatt készen kell lennie, ide nem értve Moldvát. Műtermében szíves volt a fényképezés különbféle ércekbeni edzés új találmányait megmutatni, s a képek sebes és olcsó terjesztésének modorával bennünket megismertetni. Örömmel jelentjük, hogyha sűrűn érkező előfizetők bennünket oly helyzetbe tesznek, hogy lapjainkban s velük mellékletekben műképek adására erőnk felnövekszik, e művész hazánkfiával a mai előzetes egyezkedés szerint azonnal egyezkedünk ily képek kiadására, s hogy itt a szomszédhonban hol az ősi harcosok magán, vagy a románokkal együttesen hordozzák meg a győzelem lobogóját. Érdekes tárgyakban nincs hiány, azt előfizetőink tapasztalni fogják.

0096.- 1860. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 19. 58 szám.
/... / a napokban meglátogattuk derék festőnk Vastagh György úr műtermét, Bel Közép utca, régi Posta-ház /... / többek között meglep gr. Kendeffy Ádám életnagyságú képe. Most Bran-denburg Katalint festi a Porosz Királyi Képtár számára.

0097.- 1860. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 28. / ? szám./
A helybeli Casino e napokban kapta meg Pestről a megrendelt Széchenyi képet. A művet Bara-bás mesteri ecsetje állította elő, a Széchenyit ifjúkori, díszöltözetben szemléli. Stein könyvke-reskedésében igen csinos Széchenyi képek kaphatók en miniatűr, Veress photographiája után.

0098.- 1860. Bukuresti Magyar Közlöny. Bukarest. Augusztus 18. 10 szám, 186 old.
Szathmáry Károly hazánkfia rövidesen egy román képes újságot fog oly cím alatt megindítani. ’Illustratiunea” szerkesztője a román irodalomban ismeretes egyén, Záni leend. Annak idején bővebben fogunk írni erről.

0099.- 1860. Bukuresti Magyar Közlöny. Bukarest. Október 27. 20 szám.
Említettük volt lapunkban, miszerint Tekintetes Szathmáry Károly derék hazánkfia Zanne szer kesztése alatt “Illustratiunea” címen egy képes román lapot fog megindítani. E lap már meg is indítatott, mi ma kaptuk meg a 4-ik számát, mely négy érdekes képet hoz u.m. a küsztendzsei kikötőt, egy kalabriai tábort, II Napóleon algíri fogadtatását, s D. Róbert Fleury után az inqui-sitio korából egy magható jelenet. A lap kiállítása igen csinos, betűi szép tiszták, alakja hasonlít a Vasárnapi Újságra. Megjelenik egy héten egyszer, ára egész évre 100 piaszter. Sok szeren-csét kívánunk a derék vállalkozónak, ki magyar létére maga alapítá a legelső képes újságot.

0100.- 1860. Bukuresti Magyar Közlöny. Bukarest. November 17. 22 szám, 88 old.
Kedves hazánkfia. Szathmáry Károly /…/ megértvén eddigi kínos helyzetünket, ügyünket me-leg kebellel ragadá fel és kegyeskedett lapunk számára egy külön magyar nyomdát felszerelni.

0101.- Bukuresti Magyar Közlöny. Bukarest. 261-262 old.
Koós Ferenc: Külföldön levő magyarok. Magyarok külföldön Oláhországban és Moldvában.
/…/ A festészetben képviseli nemzetünket itten kolozsvári Szathmári P. Károly hazánkfia. Büszke lehet rá nemzetünk, hogy őt magáénak mondhatja. Érdemét az európai nagyhatalmak úgy is régen elismerték, mert nincs közöttük egy is, ki öt aranyéremmel, vagy más kitüntetéssel meg ne tisztelte volna. Itt pedig ritka a bojárház, melynek falait az ő remekművei ne díszítenék, s bár e téren itt felette sokan foglalkoznak, versenyt vele egy se tarthat.

1861.

KORUNK. 1860-1861 /1-267 sz. / szerk: Fekete Mihály, ezt követően 1867-ig szerk: Kőváry László

0102.- Korunk. Kolozsvár. Március 8. 62 szám.
A néhány hét óta itt tartózkodó arcképfestő, Csillagi Lajos, még egy ideig körünkbe marad, de mint halljuk, nem szándéka itt állandólag letelepedni /... / szállása a Tauffer-házban az Óvárban van.

0103.- 1861. Alföld. Arad. Augusztus 8. 7 szám.
Prepeliczay Lajos úrnak két arckép festménye látható, egyiken Bettelheim Testvérek boltjában, a másik a szerkesztőségi hivatalban.

0104.- 1861. Alföld. Arad. Augusztus 17. 14 szám.
Olajfestményi küldemény, különböző mesterektől érkezett Olaszországból eladás véget szer-kesztőségünkhöz – olasz árvák öröksége. A képek közszemlére a hivatalba kitéve.

0105.- 1861. Alföld. Arad. Augusztus 28. 22 szám.
Szamosi Elek jeles festészünk Olaszországból aradi ismerőseit látogatni megérkezett /…/ majd Franciaországba készül.

0106.-Korunk. Kolozsvár. Szeptember 1. 187 sz.
Jeles festészünk Vastagh György úr az Erdélyi Múzeum számára kancellár b. Kemény Ferenc ő extiája arcképét készíti. A kép az ősz államférfi vonásait a megszólalásig híven adja vissza.

0107.- 1861. Alföld. Arad. November 24. 49 szám.
Ma vala alkalmunk látni egy fiatalembernek, Munkácsy Mihálynak néhány creyonnal rajzolt arcképeit. Ez ifjú ezelőtt 5 hóval még mint asztalos legény dolgozott Gyulán, hol némi festési vázlatok nyomán derék Szamosi őt felfedezé, s benne rendkívüli talentumot gyanítván, egy hónapig tanítá. A képek minden műértőt meglepnének. Tisztelet a mesternek és lelkesedés a egyszerű magyar fiúnak.

0108.- 1861. Alföld. Arad. December 1. 103 szám.
Szamosi Elek jeles festészünk, kinek gyönyörű munkái nemcsak városunkban több lakását, de a vidéken is többeket díszítenek, legközelebb a gyulai kastély számára, a Weincheim család megbízásából, több családi és egyéb arcképet készített, újra közöttünk van, s találó ecsete me-gint rendelkezésre áll. Kiadónk könyvkereskedése “Vízhordó Erzsiké”-jét tette ki közszemlére, mely csakhamar elkelt.

0109.- 1861. Alföld. Arad. December 11. 111 szám.
A fogarasi Nagy Miklós egy érdekes festményt tett le szerkesztőségünkbe /…/ Szentmezei me-zőt ábrázolja, hol Hunyadi szétverte a törököket, s hol hős Kemény Simon elesett /… /

1862.

0110.- 1862. Aradi Utasító Naptár.
Hirdetés. – 137 old.
HIRT ANTAL akadémiai festész, lakik Kovács utca 4 szám alatt, ajánlja magát mindennemű templomi festvények, zászlók sat. Elkészítésére, valamint külhasználatra megkívánandó gyógy-tár, fűszertáblák, s címerek készítésére.

0111.- 1862. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 20. 29 szám.
Jobbágy Károly szép reményű fiatal festészünk jobb életre szenderült.

0112.- 1862. Korunk. Kolozsvár. Május 21. 79 szám.
A festészet barátait értesítenünk kell, hogy jeles festészünk Vastagh György lakását a b. Mo-nostor-utcából a volt Mikes-féle házba tette át. Vastagh úr művészi ecsete alól évek óta annyi sikerült kép került ki, hogy tehetsége széles körben ismeretes, nem is ezt akarjuk kiemelni, hanem csak arra kívánnók figyelmeztetni a festészet kedvelő szüléket, hogy gyermekeiket illetékesebb mestert messze vidéken aligha kaphatnak, s művész hazánkfia kétszeres méltány-latot érdemel, midőn műtermét aránylagos számú tanítványok előtt is megnyitá.

0113.- 1862. Alföld. Arad. Június 12. 134 szám
K: A francia művészet. / Tárca /
Folytatás: 1862. VI. 15 / 137

0114.- 1862. Alföld. Arad Július 5. 153 szám.
Kiadónk könyvboltjában / Bettelheim Testvérek, Főtér, Szabó-féle ház /…/ a fáradhatatlan Szamosi művészhazánkfiától ismét egy szép olajkép van kiállítva, címe: Erzsike, a kútra menő leány, kit a művész természet után rajzolt Gyulán.

0115.- 1862. Korunk. Kolozsvár. Július 9. 104 szám.
Mint halljuk a helybeli rom. cath. Lyceum rajztanodája a július-augusztusi szünidő alatt redki-vüli magánoktatására nyitatott meg. Ezt már most számosan veszik igénybe. A leckék - illetve magán órák - délelőtt 10 órától 12-ig tarttatnak meg /... /

0116.- 1862. Korunk. Kolozsvár. Július 16. 107 szám.
Maszák Hugó jeles Barabásunk tanítványa Kolozsvárra érkezett, Veress Ferenc fényképészeti modorát elsajátítandó

0117.- 1862. Korunk. Kolozsvár. Július 30. 113 szám.
A brassói román műkiállításon a kolozsvári román ipar is képviselve lesz. Többek között innen egy képet küldenek, mely Básta által meggyilkoltatott Mihály-vajdát, ábrázolja életnagyságban. Az alak szobából kilépüleg, távolba mutató állást foglal, dolmánya kék, nadrágja fehér, palástja bíborszín. A ruházatot Molnár Zs. és R. itt lakó román hölgyek hímezték nagy gonddal és semmi áldozatot nem kímélve, az arcot Vastagh György festette. Ezen értékes, díszesen kiállí-tott kép egyike lesz a műkiállítás becses tárgyának. / A Román Irodalmi és Művelődési Egylet első titkára, Gheorghe Baritiu, nyitotta meg a tárlatot augusztus 1-én. /

0118.- 1862. Alföld. Arad. Augusztus 3. 178 szám.
Az elemi tanoda épületében, Templom utca 6ik szám alatt, ma láthatók még utoljára a tanulók mutatvány rajzai. Oly szép volt a tanulók idei előmenetele, hogy a látogatók biztos műélvezetre számíthatnak.

0119.- 1862. Alföld. Arad. Augusztus 9. 183 szám.
Aradi építész úr, Lippert József terve és rajza után készült ezüst ereklyetartó, mely első Szent királyunk jobbját fogja őriztetni, Bécsben Brose V. úrnál / Alzer külváros 48 szám / elkészült, mely gót ízlésű kápolnát ábrázol.

0120.- 1862. Alföld. Arad. Augusztus 10. 184 szám.
Guttmann Henrich kőmetsző a helyben lakó izraelita Guttmann Isac fia és a korán elhunyt Guttmann Jakab szobrász testvére, nemrég Triesztbe telepedett le /…/ a helyi közösségtől pénzkölcsönt és támogatást kapott.

0121.- 1862. Alföld. Arad. Augusztus 25. 194 szám
Szent István jobbját e hó 15-én helyezték a Mária Terézia által készítetett ereklyetartóból ez újba.

0122.- 1862. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 28. 126 szám, 505 old.
nn: A pesti műegylet részéről.
Közelebb felszólítás érkezett részvények vásárlására. Ezen egylet feladata a művészet szerete-tének terjesztése, az ízlés nemesbítése hazánkban, még pedig először: folytonosan tartó műki-állítás, másodszor képsokszorosítás utján /…/

0123.- 1862. Alföld. Arad. Augusztus 28. 197 szám.
Jeles festőművészünk Szamosi Elek úr, előnyös feltételekkel Torontál megyébe, a Karácsonyi családhoz hivatott meg.

0124.- 1862. Alföld. Arad. Október 7. 230 szám.
Örömmel értesítjük az aradi közönséget, hogy Böhm Pál fiatal festő érkezett Nagy Váradról városunkba, s legalább a télen állandóan itt marad. Lakik Nagyhíd utca Dongel-féle házban, 1 szám alatt. Ő azon kívül üres idejét művészetbeni tanításra használja föl. Miután Szamosi elköltözött, Böhm úr érezhető szükséget is pótol városunkban.

0125.- 1862. Alföld. Arad. Október 28. 248 szám.
Böhm Pál városunkba léte óta polgártársunk S. J. és neje arcképét készítette el.

0126.- 1862. Korunk. Kolozsvár. November 9, 157 szám.
Elismert tehetségű festészünk Vastagh György ki már annyi kitűnő művel gazdagítá Erdély, s különösen Kolozsvár nevezetes családjait, most műtermében a photográphiának is tért nyitott, melynek segítségével a festővászonra néhány másodperc alatt oda varázsolván az arcképet, annak mind nagyságát, mind színezetét úgy adja meg, hogy az illető meg van kímélve az órákig tartó fáradságos üléstől - társa néki a derék Urlaky János, s már eddig is sok sikerült képet állítottak elő - műtermük és kirakatuk van b. Monostor utcában, Korbuly-házban.

0127.- 1862. Alföld. Arad. November 25. 272 old.
Szamosi festész hazánkfia, aki az elmúlt ősz folyamán hagyá el városunkat, először Karácsonyi László úrnál dolgozott, s most Karácsonyi Guido úrhoz van hívva, hogy 17 családi arcképet megfessen. Tavasszal műtanulmányai tökéletesbitése végett valószínű Párizsba mened.

1863.

0128.- 1863. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 15. 7 szám, 27 old.
Monostor utcában, a gróf Mikes - féle háznál tegnap óta látható Vastagh György és Úrlaki fes-tészeinknek fényképészet után előállított olajkép kiállítása. Ezen képek vászonra olajjal fest-vék, de előállításuk azáltal van könnyítve, hogy az alaprajz fotográfia után állíttatik elő, a mi által a festész gyorsabban dolgozhatik, az arcképeltetők pedig nincsenek kitéve azon kellemet-lenségeknek, hogy órákig, napokig kelljen ott ülniük, és mégis a vászonra festett maradandó olajképek létesülnek. E kiállítás méltán ajánljuk a közönség figyelmébe. Figyelmet érdemel a kiállított képek mesterien faragott keretei is, mely itteni kő és képfaragó Tradinick Ferencz ké-szítménye, kinek könnyű és gyakorolt vésője valóban becsületére válik, s tanulságul szolgál, hogy városunkban is a művészet több nemei virágozhatnának, ha a haza anyagi jólétében kellő alapot bírnának azok is. Visszatérve a kiállított olajképekre, azoknak nagy becset az is ad, mi-képp azok jutányosabban állítatnak elő, mint hogy valaha ily szabatos olajképet vászonra elő-állíthattak.

0129.- Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 5. 28 szám, 111 old.
nn: Budapesti Művészeti Társulat megalakulása. nem rég, több pesti művész és művészet tisztelő létesítésének engedélyezéséért folyamodott /…/ Ő Felsége folyó hó 9-én kelt legfel-sőbb elhatározásával rendbenhagyta ennek megalakítását /…/

0130.- 1863. Arad. Arad. Május 13. 36 szám.
Örömmel jelentjük, hogy Aradnak egy szülöttje, kinek mostoha körülményekkel kellett küzde-nie, a festészet terén olyan újabb szép haladást tett, miszerint pályája iránt a legszebb reménye-ket ébreszté föl. Ezen fiatal festész, Valentinyi Antal, ki jelenleg Fejér megyében, Nádas Ladányban tartózkodik. E napokban küldött ide egy szép képet.

0131.- 1863. Korunk. Kolozsvár. Május 29. 62 szám.
Plachy Ferenc, ismeretes képíró és a Képzőművészeti Társulat volt titkára, mint a Pesti Napló értesül, Magyar és Erdélyországot beutazni szándékszik, hogy a történeti nevezetességekkel bíró helyeket lephotographirozza, mi végre külföldről hozatott magának a tájképek levételre különösen alkalmas gépet.

0132.- 1863. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 4. 78 szám, 315 old.
Simó Ferenc, festészeink egyik jeles veteránja, mint halljuk, a küszöbön álló nyári szünidő alatt is adand külön rajzórákat a lyceumi rajztanodában, mint azt tisztelt szülők kedvéért tudatjuk, kik a szünidőt is használni kívánják gyermekeik rajz nevelésére.

0133.- 1863. Arad. Arad. Június 10. 54 szám.
Ormós Zsigmond: Rembrandt müncheni pinakotheka szempontjából. / Jó életrajz /
Folytatás: VI. 12/55, VI. 13/56.

0134.- 1863. Korunk. Kolozsvár. Július 12. 81 szám.
Jeles festőnk Vastagh György festőtársával Urlakyval a Székelyföldre rándult, magával víve photograph gépeit is. Előpatakát látogatja meg, hol egy hónapig szándéka időzni, s onnét Borszékre megy. Sok sikert a jeles művészeinknek.

0135.- 1863. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 14. 82 sz.
Vastagh és Urlaky festészeink a múlt hetekben utaztak el székelyföldi utjokra, mit megelőzőleg Előpatakán fognak néhány hetet tölteni, onnét Borszékre rándulandók át. Fényképeket is állítanak elő, részint vászonra, olajjal kifestve, részint természet után, még pedig színes fényképeket, mely újabb találmányú képek közül egy párt volt alkalmunk látni s a legélet hí-vebb kép a mellett, hogy igen olcsó, minthogy nagyságukhoz képest e képek előállítása keretestől együtt 1-2 forintokba kezdődik. Kolozsváron még ilyen képet nem állítottak elé, minthogy elmenetelők előtt kevéssel juthattak az erre szükséges készülék birtokába.

0136.- 1863. Arad. Arad. Augusztus 5. 78 szám.
Figyelmeztetjük Arad város közönségét arra, hogy a városi rajztanodában a tanulók rajzai nyilvános szemlére a tanoda helyiségeiben ki vannak téve, s mindenki által megtekínthetők.

0137.- 1863. Korunk. Kolozsvár. Október 7. 118 szám.
Az unitáriusok helybeli leányiskolájában, Hosszú Szappanutcában tanító Sárdi István úr és Nemes Borbála úrasszony vezetése alatt a tanítás már kezdetét vette. A nevezett iskolában a leányok 8-11 és 2-5-ig igen jutányos áron oktatást nyernek írás olvasás és varrás mellett, szám-tan, természettan, földrajz, stb. /.../ A tanító és tanítónő, kiknek lakása az iskolában van, bővebb utasítással szolgálnak az érdekelt szülőknek.

0138.- 1863. Erdélyi Posta. Kolozsvár. Október 8. 5 szám, 21 old.
Művész ecsetéről hazánkban általánosan ismert festészünk Vastagh György tegnap tartá esküvőjét Schell Luiz Kisasszonnyal, s azonnal Bukarestbe utazott. Áldás a fiatal párra!

0139.- 1863. Korunk. Kolozsvár. Október 9. 119 szám.
Művész ecsetéről ismert festészünk Vastagh György, tegnapelőtt tartá esküvőjét Schell Luiza kisasszonnyal, s azonnal Bukarestbe utazott.

0140.- 1863. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 31. 129 szám.
Mint értesültünk, b. Orbán Balázs körutját a Székelyföldön bevégzé, melynek célja volt, hogy magával vitt festész és fényképész Mezey József által azon fontosabb helyiségeket illuszt-ráltassa képekkel, melyeket útleírása szövegében leírt.

0141.- 1863. Korunk. Kolozsvár. November. 1. 129 szám.
A Nőegylet által rendezett Női Munka és Termény Tárlat ma november 1-én d. e. 11 órakor nyílt meg a Közép utcai Korbuly-házban. A tárlat szervezője Sikó Miklósné asszony, a Nőegy-let elnöke.
/ Nn: A Kolozsvári Nőegylet megalakulása. 1863. Korunk. Kolozsvár. Április 12. 43 szám. /
Ugyanaz a hír a Kiskegyed 1863. X. 31, 18 sz., 72 old – “a kiállítást Simó Ferencné rendezi”, XI. 2, 19 sz., 76 old, XI. 7, 22 sz., 88 old. /

0142.- 1863. Erdélyi Posta. Kolozsvár. November 2. 19 szám, 76 old.
Báró Orbán Balázs a Székelyföld nevezetességeit leírni szándékozván, a múlt nyáron jeles festészünk és fényképészünk Mezei József által a nevezetesebb pontokat levétette.

0143.- 1863. Korunk. Kolozsvár. November 11. 133 szám.
A terem falán egy figyelemreméltó szép olajfestményt is látunk, egy főrangú hölgyünk munká-ja. A kép ó stylben készült, s festője a Rembrandt iskola követője /.../ A másik teremben szin-tén találkozunk néhány képpel, melyet Demjén Lászlóné, Barabás Henriette asszony állított ki. E képek egyike gyümölcscsoportokat ábrázol, mely a művésznő legelső terménye volt. A má-sik virágbokrétát mellyel, ha jól emlékszem, egy Pesti képtárlaton is bemutattak. A harmadik egy női arckép - művésznő testvére, ki szintén fest, s tőle nem egy sikerült képet láttam /… /

0144.- 1863. Korunk. Kolozsvár. November 15. 135 sz.
Nagy Lajos: Visszatekintés a Nőegylet műtárlatára. / 4000-en látták a kiállítást /

0145.- 1863. Arad. Arad. November 29. 128 szám.
Ormos Zsigmond: Rubens tanulmányok Münchenben.
Folytatás: XII. 2/129, XII. 4/130, XII. 11/133, XII. 13/134, XII. 18/136.

0146.- 1863. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 8. 145 szám, 612 old.
Kőváry Endre jeles ifjú festészünk városunkba érkezett, s itt vette lakását.

0147.- 1862. Erdélyi Posta. Kolozsvár. December 10. 40 szám, 161 old.
Jeles fiatal festészünk, Kőváry Endre visszatért körünkbe, s műtermét Hídutca 315 számú ház-ban nyitja meg. A múlt tavaszt és nyarat b. Radák Ádám ózdi birtokán töltötte, hol a Radák nemzetség nagyszerű képtárából még hiányzó család-tagokat festette le.

0148.- 1863. Erdélyi Posta. Kolozsvár. December 10. 40 szám, 161 old.
nn: Képek árusítása Kolozsvárt.
Egy galíciai izraelita a b. Bánffy piaci házának egyik boltjában érdekes olajfestményeket bocsá-tott árúba. Állítása szerint orosz kozák rablóktól vásárolta Lengyelországba /…/ Az ár oly csekély, hogy csak nem aranyozott rámák számai megérik a kért árat.

0149.- 1863. Erdélyi Posta. Kolozsvár. December 12. 4 szám, 164 old.
Előbbi számunkban említett képkereskedő Pipel Mózes lengyelországi izraelita megcáfolta a hírt, hogy a képeket kozákoktól vette volna. Az illető, mint régi festmény-kereskedő már évek óta ismeretes /… /
1864.

0150.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 12. 5 szám, 19 old.
Vidéki János hazánkfia a velencei képtárban festményt állított ki, melyről az olasz lapok nagy elismeréssel írnak. A velencei hivatalos lap egész tárca cikket szentel neki, mely tele van dícsé-rettel. Az illető kép epizódot tüntet fel a keresztények üldözéséről, Pompej utolsó napjairól.

0151.- 1864. Arad. Arad. Február 24. 24 szám.
Prepelczay Lajos, szép készültségű fiatal festészünk, tegnap, február 23-án éjféltájt, 28 éves korában jobblétre szenderült. Temetése ma délután lesz.

0152.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 17. 33 szám, 139 old.
Mezey József hazánkfia immár talált melegszívű barátokra, kik a súlyos szembajban sínylődő festész sorsán megkönyörülvén, segítségére siettek. A Képzőművészeti Társulat gyűlésén Lige-ti javaslatára 50 ft-ot szavaztak meg és egyszeri gyűjtésből még 39 ft-ot gyűjtöttek össze /… /

0153.- 1864. Korunk. Kolozsvár. Március 18. 34 szám.
A Múzeum Egylet Történeti Szakosztálya tegnapelőtti ülésében igen érdekes felolvasásnak volt a tanúja. B. Orbán Balázs, kinek öt kötetben megjelent “Keleti Utazás”-a méltó figyelmet gerjesztett, most a Székelyföldet vette tanulmányozása tárgyává. A szemével elszerencsétlen-kedett Mezei József festőművész hazánkfiával bejárták a Székelyföldet, mintegy 100 várat, templomot, tájképet, népviseleti csoportokat photographiroztak, melyeknek igen szerencsésen felfogott s jól sikerült képeit az ülésen bemutatá, be terjedelmes munkáját, melybe a képek szánva vannak /... /

0154.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 19. 34 szám, 142 old.
A múlt szerdán a Múzeum Egylet Történeti Szakos ülésén Orbán Balázs báró az utóbbi 2 év-ben a Székelyföldön tett utazásának eredménye gyanánt /.../ e részeknek mintegy 40 ismeretlen várromnak fotográf és alaprajzait mutatta be. A “Keleti Utazás” jeles írója Mezey József festésszel utazott /…/

0155.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 31. 38 szám, 161 old.
A Kolozsvári Polgári Társalgó, Wolf gyógyszertára feletti emeleti részben levő szállásán, több darab értékes könyvek és több százra menő képgyűjtemény, minden ünnep és vasárnapokon f. hó április 3-a d.e. 11 órától kezdve megtekinthető, s mint eladásra kitett tárgyak megvétele iránt értekezni ott lehet /… /

0156.- 1864. Korunk. Kolozsvár. Április 13. 44 szám.
A “Magyar Képző-művész” első száma megjelent.

0157.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 26. 49 szám, 207 old.
Fiatal festészünk Kővári Endre igen csinos színezett képeket s jutányos áron állít elő a Veress által fényképezett apró képekből, melyet olajfestékkel színez vászonra. Ilyen képeket láthatni helybeli könyvárusainknál.

0158.- 1864. Arad. Arad. Június 19. 74 szám.
A remek festmények kedvelőinek figyelmébe ajánljuk a legközelebb Lengyelországból körünk-be érkezett, s a Főtéren, a Meszlényi-féle házban kiállított kép gyűjteményét. A tulajdonos csak nyolc napot szándékozik itt tölteni, a tulajdonos igen olcsó áron ajánlja e munkákat.

0159.- 1864. Arad. Arad. Július 1. 79 szám.
Stenberg után írta Ormos Zsigmond: Egy kép Rembrandttól. / Eszter és Ahasverus lakomája /
Folytatás: VII. 3. 80 sz., VII. 6. 8 sz., VII. 8. 82 sz., VII. 10, 83 sz.

0160.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 28, 88 szám, 369 old.
A magyar képíróművészet egyik legjobb tehetségű hivatottja, Vizkeleti Béla, ki annyi szép történeti képet festett a közelebbi években, életének virágzó korában, szép pályájának kezde-tén, július 22-én, Pesten meghalt.

0161.- 1864. Arad. Arad. Július 27. 90 szám.
Vizkeleti Béla jeles fiatal történeti festészünk, megkezdett szép pályájának közepén, s életének virágzó korában, e hó 22-én meghalt. Temetése holnap lesz a Sebestyén téri “Két huszárhoz” címzett kávéház épületéből.

0162.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 2. 90 szám, 377 old.
“A nagyméltóságú m. kir. Helytartó Tanácsnak 12 darab aranykeretű olajfestményeim kisor-solására vonatkozó 54. 566 számú újabbi kegyes engedélye folyó hó első felében érkezvén le, tisztelettel tudatom, miszerint a sorsjegyeknek eladása végett a húzás határideje szeptember 21-e lett kitűzve /…/
Nagybányán 1864. szeptember 20. Mezey József.

0163.- 1864. Korunk. Kolozsvár. Augusztus 31. 103 szám.
Szembeteg festő hazánkfia, Mezey József, felszólítja azokat, akiknél még tőle eladatlan sorsje-gyek lennének, hogy azokat szeptember 4-ig hozzá Nagy Bányára visszaküldeni szíveskedjen.

0164.- 1864. Korunk. Kolozsvár. Szeptember 11. 108 szám.
Mezey József festészünk, kinek súlyos szembaja gyógyításra szorul, orvosai vízgyógymódot ajánlottak, amint a “Pesti Újság” értesül, a napokban Siklósy vízgyógyintézetében megy Bu-dára.

0165.- 1864. Korunk. Kolozsvár. Szeptember 25. 114 szám.
Mezey József 12 darab aranykeretű olajfestményeiből, folyó hó 12-én volt sorshúzás. A nyer-tesek a képeket Gellért László nagybányai ügyvédnél vehetik át.

0166.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 14. 122 szám, 509 old.
Mezey József szembeteg festész barátom dr. Siklósi Károly úr budai vízgyógyintézetében utazván, a kisorsolt 12 kép nálam felvehető.
Nagybánya 1864. október 5. Gellért László ügyvéd.

0167.- 1864. Arad. Arad. Október 21. 127 szám.
Böhm helybeli festész képe látható a kiadó helyiségében. A kép egy csendéletet ábrázol /…/

0168.- 1864. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 1. 129 szám, 537 old.
Demjén Barabás Henriette által festett és a Nő Egylet tárlatán kiállított olajfestmények a következők: - Torockói asszony és leány természet után
- Rubensné arcképe, Rubens után
- Rembrandt arcképe, Rembrandt után
- Koldus gyerek, Murillo után
- Csendélet, természet után
- Viszontlátás, genre kép
- Két virágbokréta-, egy gyermek és három életnagyságú arckép, természet után.
Úgy értesültünk, hogy Demjénné szabad idejét most is a művészetnek szenteli, s arckép és más olajfestményekben kész megrendeléseket is teljesíteni.
A kiállítás, melyet a Redutban rendeztek meg, november 1. és 6. között volt nyitva.

0169.- 1863. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 8. 132 szám.
Papp Miklós: a Nő Egylet tárlata / vezércikk/
/…/ Barabás Henriette egyedül 13 olajfestményt állít ki, melyek egyébként nem csak figyelemre méltók, de a composició ügyessége, szín összhangzat s a nagy szorgalomról tanúskodó egyes részletek finom kidolgozása új bizonyságul szolgálnak, hogy művészetünkre a legszebb jövő vár /…/ Legszebb képe a Torockói lány és asszony /.../ az öltözet kitűnő gonddal van festve, kivált a leányon. A háttér gyönyörű, a messze kéklő hegy arány tanulmányra mutat /…/
Simó Ferenc úrtól két csendélet természet után festve és Kőváry Endre egy belvederei csinos másolat, egy gyümölcs-kép természet után, a “Búsuló leány” és egy pár bibliai kép /…/

0170.- 1864. Korunk. Kolozsvár. November 16. 135 szám.
Demjén László könyvtárosunk a napokban fogja szétküldeni előfizetési felhívását nagy Pető-finek két színes kőnyomatú arcképére, melyet a szép tehetséges Barabás Henriette rajzolt.

1865.

0171.- 1865. Kolozsvári Nagy Naptár. Kolozsvár.
XXIX.- Kolozsvári Kalauz.
Festők és fényképészek:
- Sikó Miklós: festész, Házsongárdt, hazai első számú művészünk.
- Kőváry Endre
- Kis-Solymosi Simó Ferenc, Lyceumi tanár.
- Bodnár Dániel, rajztanító.

0172.- 1865. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 7. 16 szám, 63 old.
Demjén László által hirdetett Petőfi Sándor olajfesték nyomatú arcképe - Barabás Henriett munkája - egész alakban, Berlinnek e nemű legelső intézetében már munkába vétetett.

0173.- 1865. Arad. Arad. Február 12. 19 szám.
Ormos Zsigmond: A korhely példányképe. / Történeti elbeszélés a művészet köréből /
Folytatás: II. 15/20, II. 17/21, II. 19/ 22, II. 21/ 23, II. 24 /24.

0174.- 1865. Arad. Arad. Március 19. 34 szám.
Derék helybeli festészünk Böhm ismét egy szépen sikerült olajfestményt végzett be /…/ “Az alföldön halászlegény vagyok én” című népdal indítására.

0175.- 1865. Korunk. Kolozsvár. Március 22. 35 szám.
Nn: A bécsi Esterházy-képtár /…/ Pestre vándorol a Magyar Akadémia palotájában, melyet Stühler porosz építési tanácsos terve szerint épít.

0176.- 1865. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 8. 42 szám, 166 old.
Mezey József szembeteg festész képeinek múlt év szeptember 20.-án történt kisorsolásáról a 2984, 3595, 1742, 2491, 1805 számú sorsjegyek tulajdonosai alulírottnál nem jelentkeztek. Tisztelettel szólítjuk fel, hogy ezek után, folyó hó 20-ig jelentkezzenek. Ha nem utóbb a képek eladatnak /…/ 1865. március 20. Gellért László ügyvéd.

0177.- 1865. Arad. Arad. Április 23. 49 szám.
A minorita-rend egyháza legújabban egy szép festménnyel gyarapodott, helybeli szorgalmas festészünk Böhm által, ki Guido Reni szép Madonnáját olajba, szép sikerrel utánozta.
/ Arad. IV. 30/52. – e kép megrendelője Bettelheim Samuné úrnő volt. /

0178.- 1865. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 27. 49 szám, 195 old.
Az Esterházy-képtár elvitele felől, mely nemsokára Pestre, az Akadémia palotájába szállíttatik, szerfölött sajnálkoznak a bécsi napok. A képtár elvitele Bécsből nagy hiányt fog okozni. A spa-nyol iskola csak itt van képviselve 33 képpel /.../ a képtár alapítója, Esterházy Miklós / 1765 -1833 / A képek száma meghaladja a 700-at /.../ olasz iskola 200, spanyol iskola 33, német iskola 82, franc8ia iskola 59, németalföldi iskola 300 /.../ képpel képviseli magát.

0179.- 1865. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 9. 53 szám, 215 old.
Egy gyászjelentést vettünk, mely Simó Ferenc haláláról értesít, ki egy szerencsétlen feldűlés áldozata lett.

0180.- 1865. Korunk. Kolozsvár. Július 18. 71 szám.
A bécsi Esterházy-képtár megérkezett Pestre. Mintegy 2000 mázsát nyom /.../ A képtárnok a katalógusok készítésével foglalkozik. A képek száma felül múlja a 700-at, a metszeteké a 60. 000.-et.

0181.- Arad. Arad. Július 30. 91 szám.
Nn: Művészeti kiállítás.
Szabad Királyi Arad város rajztanodát látogató ifjúságának 1864-65-ik oskolai év másod felére készített próbarajzai július 27-31. napjáig bezárólag a t. c. közönségnek közszemlére a városi rajztanoda termében / Templom utca / kiállítva vannak. Megjegyeztetik még, hogy nemcsak rajzolatok, hanem természet után szabadon készített mintázatok is ki vannak ott téve.

0182.- Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 22. 98 szám, 391 old.
Demjén László helybeli könyvkereskedésében alkalmunk volt látni a Petőfi Sándor színnyoma-tú arcképének néhány próbanyomatát /…/ ezek Demjén Lászlóné ügyes ecsete alól kerültek ki.

0183.- Korunk. Kolozsvár. Október 25. 126 szám.
Szeghy József hazánkfia a történeti nevezetességű Hunyadváráról nagyobb aquarelle-képet ké-szített, mely azt az 1833-ki állásában tüntette fel. Képéből több photographa példány készült.

0184.- 1865. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 2, 129 szám, 511 old.
Vastagh György festészünk, ki valóban szép képeiről ismert, közelebbről már haza fog jönni külföldről, s Veress Ferenccel együtt a legújabb módon pompás olajba festett fényképeket fog-nak előállítani.

0185.- 1865. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 12. 146 szám, 590 old.
Vastagh György kitűnő festészünk moldvaországi műutazásáról hazatérve, városunkba újra megtelepedett. Az olvasó közönség emlékezhetik, hogy néhány hét előtt nagy zajt ütöttek a lapok egy francia festő azon találmánya miatt, mely szerint ő fényképészet útján úgy állít elő vászonra olaj festményeket, hogy nem kell hosszasan ülni előtt előtte, ki magát lefesteni akarja. Már akkor említettük, hogy Vastagh György ezen felfedezését már négy év előtt megtette azóta is így gyorsan állítja elő. Most itt van közöttünk, s fényképész Veress Ferencnél megrendelhetők az így előállított képek, kivel Vastagh szövetkezett.

0186.- 1865. Korunk. Kolozsvár. December 31. 154 szám.
Az Esterházy-képtár Pesten ezen túl minden héten kétszer, még pedig szerdán és pénteken d.e kilenc órától egyig nyitva lesz.

1866.

0187.- 1866. Kolozsvári Név és Lakásjegyzék. Kolozsvár.
XXI- XXVIII old.- Kolozsvári Kalauz.
XXIII old.- Rajztanítók: - Simó Ferenc lakik az Óvárban
- Bognár Dániel
- Láposi lakik a Belső-farkas utcában
- Ércmetszők: - Gaisberg Antal készít mindenféle ércmetszéseket homorú
és domború alakban, valamint fabetűket is kereskedői fir-
mákra. Pontos leírás mellett vidékről is elfogad megrende-
léseket.

0188.- 1866. Kolozsvári Nagy Naptár. Kolozsvár.
III. old.- Tiszti Névtár – Ádámosi Székely Dániel tanácsos.
XXII. old.- Kolozsvári Kalauz.
Rajztanítók: Simó Ferenc, Bognár Dániel, és Láposi lakik a Belső-farkas utcában.

0189.- 1866. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 16. 7 szám, 27 old.
Nem régen említettük, hogy Tauffer és csinosan berendezett fényirodát nyitott meg, melyből eddigelő folytonosan a legszebben sikerült arcképek kerülnek elő. Most megemlítjük kapcso-latban ezzel, hogy Kőváry Endre igen csinosan színezi ezeket az arcképeket, s mi a fődolog, jutányosan.

0190.- 1866. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 25. 11 szám, 43 old.
Beczkói János színházunk ügyes festője legközelebbi jutalmául “Samyl”-t választá /.../ melyhez egészen új díszleteket fest.

0191.- 1866. Korunk. Kolozsvár. Január 5. 2 szám.
Kíséreljünk meg egy kis visszapillantást a letűnt év művészeti mozgalmaira hazánkban /.../ A festészetre nézve új korszaknak volt megindítója a lefolyt esztendő. Pest városát illeti a dicső-ség, hogy a Vigadóban festendő falképekkel, a monumentális festészetnek első engedett tért hazánkban. Állványképekben a múlt év tapasztalatainak tanulsága szerint nem volt termékeny és minőség tekintetében sem kielégítő. Egy-két jeles mű kivételével a lehangolás és kedvtelen-ség tükrözött mindnyájában.

0192.- Korunk. Kolozsvár. Január 14. 6 szám.
Festészeink Vastagh György és Kőváry Endre /.../ Demjén könyvkereskedésében, a másik annak szomszédságában feltűnőleg sikerült fényképészeti színezéseket tettek ki, olcsóságuk is ajálván figyelmeztetjük azokat, kik szép photograph képeket akarnak bírni. / Demjén 6 éve nyitotta meg kolozsvári üzletét - Korunk. 1866. február 25, 24 sz. /

0193.- Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 22. 23 szám, 96 old.
Masszák Hugó fiatal író, gyorsíró, képíró és fényképíró közelebbről vezette oltárhoz Barabás Miklós bájos és szellemdús leányát, Adélt.

0194.- 1866. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 10. 55 szám, 253 old.
Néhai gróf Bánffi Dénesné múzeumunknak mintegy 50 darab kisebb-nagyobb olajfestményt ajándékozott. E becses ajándék már megérkezett Bécsből, s most foglalkoznak felállításával a múzeum épületében.

0195.- 1866. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 15. 57 szám, 241 old.
A múzeumban már fel vannak állítva a néhai gróf Bánffi Dénesné által hagyományozott képek, melyek becsét a műértők 15-18.000 forintra teszik.

0196.- 1866. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 17. 58 szám, 245 old.
Az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatósági választmánya elrendelte, hogy e hó 22-én megnyitnak a közönség számára és azon túl a nyári hónapokban minden hétfőn és kedden délelőtt 9-12 d.u 3-6-ig nyitva lesz.

0197.- 1866. Korunk. Kolozsvár. Május 25. 60 szám.
nn: Kolozsvári Kalauz.
Festészek: - Kőváry Endre - Híd utca - Streich-ház
- Sikó Miklós - Felső Szénutca - saját ház.
- Simó Ferenc - Óvár, Vokál - ház
- Vastagh György

0198.- 1866. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 2. 116 szám, 477 old.
Veress és Vastagh műtermet nyitottak / régebb már említettük /, melyben fényképészet alapján pappírra és vászonra igen jutányos áron állítanak elé maradandó becsű olajképeket. E mellett Vastagh úr más képek festését is vállalja.

1867.

KORUNK. Utolsó, 90-ik szám 1869. július 31.
- jelenti, hogy a Korunk igényeit és terheit a helyébe lépő UNIÓ vette át

0199.- 1867. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 12. 6 szám, 23 old.
Beczkói színházi festő legközelebbi jutalomjátékául a “Mohácsi vész” című történeti drámát választá, mely alkalomra nagyszerű tableaukat készít.

0200.- Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 27. 4 szám, 16 old.
Nn: Kolozsvári hölgyek szép ajándéka.
Adler Móricz akadémiai festő műterméből 300 Ft-ért megvásárolták Thorwaldsen egy remek domborműve után készült festményt /…/ és azt az Erdélyi Múzeumnak adományozták.
/ M. P. 1867. IV. 7. 7 sz, 30 old. A Múzeum vezetése megköszöni a most megérkezett becses ajándékot./

0201.- 1867. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 29. 21 szám, 89 old.
Nn: Kép az Erdélyi Múzeumnak.
Báró Radák Istvánné, született gróf Rhédey Klára, múzeumunknak becses ajándékot, Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem egykori és teljes épségben maradt arcképét küldte be.

0202.- 1867. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 18. 71 szám, 307-308 old.
Figyelmeztetjük városunk polgárait arra, hogy a rom. kath. tanuló ifjúságnak július 1-vel megkezdődő nagy szünideje alatt is magán rajz tanórák adatnak minden nap / vasárnap és ün-nep kivételével / a délelőtti 10-12 órákban és pedig a Lyceum Rajztanodában, hol a képző-művészetekben haladni akarok magokat elő is jegyezhetik.

0203.- 1867. Korunk. Kolozsvár. Június 19. 72 szám.
A rom. cath. Lyceum ismert rajztanodájában a július 1-ével bekövetkező nagy szünidő alatt magán rajzórák adatnak.

0204.- Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 24. 36 szám, 149 old.
Köztudomású azon szomorú eset, hogy Mezei József festész, ki Bem tábornok alatt 1849-ben az erdélyi hadsereg egyik jeles honvéd-tüzértisztje volt, néhány év előtt elvesztette szeme világát. Míg Mezeit ezen csúnya csapás nem érte, többször megkísérelte emlékezet után raj-zolni és festeni, egykori dicső tábornokának arcképét. Egy ilyen nagyon sikerült festmény van a világtalan művész, Urházy György írótársunk birtokában, kinek azt Mezei emlékül készítette 1860-ban. Doctor és Borsos urak most ezen festményt fényképezték, s belőle 50 darabot tettek be Pesten Calderoni optikus és Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedőhöz /…/ Megrendelhetők ezen a címen /…/

0205.- 1867. Unió. Kolozsvár. November 29. 51 szám.
Mezei József világtalan festész, s Bem egykori tüzértisztje érdekében figyelmeztetjük a közön-séget, hogy Demjén László könyvkereskedésében Bem tábornok igen sikerült fényképei van-nak eladás véget kitéve. Ezen fényképek eredetijének nevezett festész a szerzője /… /

1868.

0206.- 1868. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 4. 2 szám, 6 old.
Orbán Balázs: Múzeum és gubernium.
/…/ A főkormányszék egy nagyszerű terjedelmes épületben van elhelyezve, mely épület tisztán nemzeti tulajdon, mennyiben, 1836-ban a királyhágó inneni nemesség és a székelyek önkényes megadóztatása utján begyűlt 36.000 forintért vették meg a katolikus studiorum fundustól, melyre a jezsuitáktól szállott vala.
Ezen épület a kormányszék feloszlásával rendelkezés alá jővén, hivatva van arra, hogy orszá-gos szükségekre fordítassák, s nincs benne kétség /.../ hogy egyik szárnya a múzeumnak adassék át, míg a másik szárnya egy reáliskola, harmadik szárnya egy még szükségesebb gazdasági tanoda berendezésére fordítassék. A múzeum megnyervén az észak-keleti két eme-letes szárnyat, ott alsó osztályaiban / ahol most is van / megmaradna az országos levéltár, első emeletén be lehetne kényelmesen a régiségtárat, éremtárat, képtárt, állat-osztályt stb., rendezni /.../ míg második emeletén / mely boltozva lévén tűzbiztos / a könyvtár és levéltár nyerne biztos és tágas teret, a szükséges dolgozó és olvasó szobákkal együtt. És most is ott levő csillagda, mely szintén múzeumi kezelésbe lenne bízandó.

0207.- 1868. Unió. Kolozsvár. Február 7, 16 szám.
A kath. Választmány idei február 2-án tartott ülésén szőnyegre jővén a Piaci-főtemplom régi főoltára helyett állítandó új oltárnak ügye, a zürichi templom főoltára után készült terv elvileg elfogadtatott. E tervet Vastagh György jeles festészünk nyújtotta be, a kitől a részletes költ-ségszámítás beérkezett, hogy annak alapján az érdemleges tárgyalást megtehessék.

0208.- 1868. Unió. Kolozsvár. Február 9. 17 szám.
Helyesbítés!
A kolozsvári r. k. templom főoltárának tervét itteni építési hivatal mérnök-gyakornoka, Scalda Hugó rajzolta. Vastagh György az oltár felépítésére ajánlkozván, arra kéretett fel, hogy a nevezett tervrajz költségvetését készítse el.

0209.- 1868. Unió. Kolozsvár. Március 1. 26 szám.
A Kolozsvár főtéri r.k. templom új főoltár helyreállításával, jeles festész hazánkfiát, Vastagh Györgyöt szándékoznak megbízni, kinek ismeretes szakképzése kezeskedni fog, hogy az új oltár kivitele, magasabb műigényeknek is meg fog felelni. Alkalmunk volt látni Schaffer Károly, Vastagh György egyik széptehetségű tanítványa, által kifaragott szobormintákat, s bizton állíthatjuk, hogy ezen szobrok méltó díszére vállnak az oltárnak /…/ Végül, a feletti örömünket sem titkolhatjuk el, hogy valahára azon helyzetben vagyunk, hogy valamely mélyebb technikai képzettséget feltételező mű elkészítésében immár nem vagyunk kénytelenek külföldre szorítkozni /… /
Magyar Polgár 1867. III. 22, 36 szám, 145 old – szóról szóra közli ezt a hírt.

0210.- 1868. Unió. Kolozsvár. Március 22. 35 szám.
Szathmári Pap Károly hazánkfia, I Károly fejedelem udvari festésze és fényképésze, ki azt minden utazásában kísérni szokta, a herceg pártfogása alatt, egy pompás albumot készít, három részben, melyekben Moldova-Oláhország szebb tájképei, klastromai, férfi és női nemzeti viseletei lesznek feltüntetve. Minden román lap dicsérettel halmozza el e korszerű vállalat megindításáért Szathmári Pap Károlyt. I Károly az első részből már küldött is tisztelet kiadványt a Bajos és a Belga királynak, a Flandriai hercegnek és másoknak.

0211.- 1868. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 26. 62. Szám, 253 old.
Demjén László könyvkereskedő, Barabás Henriett férje, Bécsben egy magyar-német-francia könyv, mű és hangszerkereskedést és zongoratárt nyitott /.../ A kereskedés helyisége a Karntnerstrasse 28 szám alatt van.

0212.- 1868. Unió. Kolozsvár. Június 14. /? sz./
Beczkoy János színházi festő részére, ma adatik elő az itt sok idő óta elő nem adott “Bűvös varázs” nagy nevű opera.

0213.- 1868. Unió. Kolozsvár. Június 30. 76 szám.
Figyelmeztetjük a szülőket, hogy a királyi lyceumban a nyár tartalma alatt, magán rajz órák fognak adatni Simó Ferenc tanár által.

0214.- 1868. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 25, 87 szám, 359 old.
A kir. Lyceum a nyár tartalma alatt magán rajz órákat adatnak /.../. A tanítás már július 1-én megkezdődik /.../ naponta 10-12 között /.../ előre fizetendő havonta 2 frt mellett /... /

0215.- 1868. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 13. 95 szám, 397 old.
Alkalmunk volt közelebbről megtekinteni Vastagh úr műtermét, s örömmel győződtünk meg, hogy e téren oly szakértővel bírunk, kit nem csak a közelbe levők, de oly helyekről is felkeres-nek s méltányolnak, hol mesterekben nincs hiány - így a napokban Bécsből kapott előkelő he-lyekről megrendelést /... /

0216.- 1868. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 16. 110 szám, 449 old.
Nn: Új rajziskola és oktató.
Kik a rajzban oktatást óhajtanak venni, aligha kapnak jobb mestert, egy, városunkban újon letelepült technikustól. Tanulmányait a prágai műegyetemen, jeles előmenetellel végezte, majd Bécsben, Brünnben, Pozsonyban adott rajzórákat. Viszonyai városunkba hozták /…/ Bővebb értesítés Külső-Közép utca 4 szám alatt.

0217.- 1868. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 23. 113 szám, 464 old.
Jeles régészünk, Rómer Flóris, ki jelenleg körünkben időzik, igen érdekes fölfedezést tett. Ugyanis a Plébánia-templomban levő levéltári helyiségben négy évvel ezelőtt falfestményekre akadván, most azok napvilágra hozatalával fáradozik.

0218.- 1868. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 25. 114 szám, 467 old.
nn: Madarász Viktor Kolozsváron.
Párizsból tegnapelőtt érkezett meg, s pár napot körünkben mulat. Innen körútra indul megte-kinteni Erdély néhány történelmi értékű várát /…/

0219.- 1868. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 16. 123 szám, 514 old.
A napokban a Demjén László könyvkereskedésében, helybeli festőnk, Vastagh György, egy bécsi bankár megrendelésére készült arckép volt kiállítva /…/, mely egy bécsi színművésznőt ábrázol.

0220.- 1868. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 29. 142 szám, 593 old.
nn: A Jótékony Nő-Egylet.
/…/ Tárlata ma fog megnyitni. Ajánljuk e szépen rendezett tárlatot, hol pár órát nagyon kelle-mesen lehet elkölteni. A tárlat egy fiatal, kezdő festő javára fog sorsoltatni egy oltár-kép. Mű-kedvelőink ne vonják meg ettől se pártfogásukat, hadd szolgáljon buzdításul ez ifjú festőnek.

0221.- 1868. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 29. 142 szám, 594 old.
Tehetséges fiatal festész, Varga Béla, közelebbről Károlyfehérvárra tette át lakását. A szép képzettségű ifjú, már jól kezeli az ecsetet, különösen arcképeit és bibliai képeit dicsérik. Külföldi tanulmányútjára, most gyűjti a pénzt.

1869.

A lakosság száma: 26. 551 fő

0222.- 1869. Kolozsvári Nagy Naptár. Kolozsvár.
Kolozsvári Kalauz. XXV old.- Rajztanítók: Simó Ferenc, Láposi, lakik a Kurta-Szappan utcá-
ban, Stratiszki-házban.

0223.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 14. 6 szám, 24 old.
Folyt: - I. 16/7 sz., 28 old, - I. 19/8 sz. 32 old., - I. 23 / 10 sz. 42 old.
nn: Kazinczy Ferencz erdélyi útja / tárca /.
1816. június 12-én kelt Kazinczy Széphalomról erdélyi útjára, összes kísérete tíz éves leányá-ból, Eugenből, s annak felügylőnőjéből állott. Biharon s a Szilágyságon vonulva át Kolozsvárt jelölte ki első erdélyi megállapodási helyének /…/
III rész - I. 19, 8 sz. 32 old /…/ Kolozsvárt - hova június 30-án érkezett - igen kellemes hetet töltött Kazinczy /…/ Magát Kolozsvárt nem tartja olyan szépnek és magasztalónak, mint lakóit Kassához hasonlítva, de Kassát pompásabban és szerencsésebben épültnek találja. Említi, hogy francia, olasz, nyelvmesterei vannak, rajz, tánc, vívástanítói vannak. Névleg említi Neuhauser Gottfried, s Nagy Sámuel rajztanárokat, Schmelzer szobrászt, Simon ékszerészt ki Szent-Pé-tervárral is volt összeköttetésben /…/ Arcképfestő nincs, pedig ez az első lépés a mesterség gyarapítására, s ezt Erdély régebben jól tudta.” Nagy rajziskolájában nem talál egy pár gipsz-másolaton kívül semmit, ami fejlessze. Nagy, bár Bécsben tanult, hazaérkezve márványozásra kellett pazarolnia erejét, s most szépírást tanít /…/ Simon is kénytelen tehetségének nem meg-felelő alsóbbrendű feladatot vállalni, amilyen a pecsétnyomók készítése.

0224.- 1869. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 3. 15 szám, 59 old.
nn: Costade János, a Theresianumi Intézet rajzmestere.
A nagy-szebeni “akadémiai festő”, Hóra, Kloska és Krizsán arcképeire hirdet előfizetést /…/

0225.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 4. 15 szám, 65 old.
Szorgalmas színházi festőnk, Beczkói jutalomjátékául az ”Egy óra” nem, mint hirdetve volt szombaton, hanem holnap pénteken lesz.

0226.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 9. 17 szám, 73 old.
Hóra, Klóska és Krisán arcképeire hirdet Constande János nagyszebeni “akadémiai festő” a Theresianumi Intézet rajzmestere előfizetést /… /

0227.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 11. 30 szám, 129 old.
Közelebbről volt alkalmunk Simó Ferenc lyceumi rendes rajztanár és jeles gyakorló arckép festészünk több kitűnő művét megszemlélni. Jó hírű képírónk ecset vonásain meglátszik, hogy Bécs megállapított hírnevű festészeti akadémiát végezte e szakmába vágó tanulmányait, jeles-nél jelesebb tanárok vezetése alatt szerezvén meg azokat az alapos ismereteket, melyek által pár száz festész társai közt, a legelsők közé jutott volt.
Örömünkre szolgál ugyanez alkalommal értesülni arról is, hogy a derék képíró koránsem rakta művészi ecsetét polcra, hanem ma is természet, vagy fénykép után fest arcképet olajba és vízbe, leheletszerű finomsággal, a megszólalásig hűen találva, elvállalja az oltár, vagy más szentképek festését, különbféle tájképek, virág és gyümölcs-csoportok vászonra tételét, még pedig valóban jutányos áron, bárha a régi iskola fényoldalai mellett feltalálni festményeiben a legújabb festészeti modor valamennyi festészeti szépségét, sőt ő maga is hosszas gyakorlata által oly feltalálásokat tett a festészet művészetében /…/. Kolozsvár polgárai ismerik a veterán akadémiai képírónkat, inkább tehát a vidéki megrendeléseket igénylők részére lakása: Óvár, Vokál-ház, 231 szám, I-ső emelet.
A helybelieket az is érdekli, hogy derék rajztanárunk a rajz és festészet minden ágában kész oktatást adni, mérsékelt díjakért /…/

0228.- 1869. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 23. 23 szám, 316 old.
Czeiger Soma, müncheni és bécsi szépműkereskedésnek tulajdonosa, pár napja Demjén László könyvkereskedésében színes produkciókat árul, Titián, Rafael, Murillo munkái után.

0229.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 29. 88 szám, 377 old.
Lyceumunk ismert tanára, Simó Ferenc a nagy szünidő tartalma alatt is ad rajzórákat a Lyceu-mi Rajztanoda termében, d. e. 10 -12 óra között, a fizetendő díj csak 2 ft.

0230.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 31. 89 szám, 381 old.
Közelebbről alkalmunk volt Simó Ferenc jeles akadémiai festész műtermét megtekinteni...

0231.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 21. 98 szám, 417 old.
Orbán Balázs nagybecsű munkájának, a Székelyföld Leírása 3-ik kötete megjelent, Keleti, Gre-guss, Bicsárdy és Jankó gyönyörű és kiválóan sikerült fametszetével /…/ Háromszék 23 feje-zetben /… /

0232.- 1869. Székely Hírlap. Marosvásárhely. Szeptember 22. 76 szám, 328 old.
Székely Bertalan, jeles festészünk, mély szomorúsággal jelenti atyjának, Székely Dánielnek, e hó 15-én, 73 éves korában, Kolozsvárott történt halálát.

0233.- 1869. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 22. 112 szám, 480 old.
Székely Bertalan festő barátunkat súlyos csapás érte, folyó hó 15-én halt meg Kolozsvárt atyja, Székely Dániel, nyugalmazott főkormányszéki titkár. 73 éves volt.

0234.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 25. 113 szám, 481 old.
Blau Lipót rajztanár ajánlkozik rajztanításra. Lakása a Kül-Torda utcában van.

0235.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 18. 149 szám, 644 old.
Folyt: XII / 21, 150 szám, 648 old.
“Ts. Pe”: Kaulbach egyik festménye és a szent inqvisitio. / tárca / - műterem-látogatás.

0236.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 21. 150 szám, 650 old.
A halál városunkban ismét egy derék polgárt ragadott el folyó hó 19-én, Simó Ferenc közbe-csülésben állott akadémiai rajztanárában.

0237.- 1869. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 23. 151 szám, 655 old.
Simó Ferenc halála - Nekrológ.
Simó Ferencné, született Sándor Terézia, maga és gyermekei, Simó József gyakorló orvos, ennek neje, Bakó Anna, s fiuk Béla - és Ágnes, így a közeli és távoli rokonok nevében, mély fájdalommal jelenti, Kir. Akad. Rajztanárnak, kissomlyói Simó Ferenc, a felejthetetlen férjnek és atyának, Lithiasis folytán beállott végelgyengülésben, folyó hó 19-én, d. u. 3 1/2 órakor, élete 68-ik évében történt gyászos kimúltát. A család elveszté benne mindenét /.../ A megbol-dogult hűlt tetemeit folyó hó 22-én d.u. 3 órakor fognak Ó-vári lakásáról / Vokál-ház, 231 szám /, a rom. kat. anyaszentegyház szertartása szerint örök nyugalomba tenni /…/

1870.

0238.- 1870. Az Erdélyi Múzeum Egylet Évkönyve. 1869-1870. V. kötet.
Hermann Ottó: A mezőség. / 8-30 old. /
9 old - E tanulmány /…/ a hajlott kora dacára is még mindég ernyedetlenül működő Simó Fe-renc rajztanár úr a jellemző tájrészek általam eszközölt vázlatos felvételét dolgozta ki. /… /

0239.- 1870. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 23. 48 szám, 207 old.
Rafael, a világhírű festész születésnapját e hó 6-án nagy fénnyel ülték meg Urbioban, hol 1543-ban született /…/

0240.- 1870. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 26. 49 szám, 211 old.
Országos Művészeti Akadémia felállítását határozta el a közoktatásügyi minisztérium. A rész-letes terve kidolgozásával Keleti Gusztáv van megbízva.

0241.- 1870. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 4. 52 szám, 247 old.
Az iparos tanoncokat figyelmeztetjük, hogy a vasárnapi iskolában Simó rajzmester halála által félbeszakadt rajztanítás, a jővő vasárnap újból elindul.

0242.- 1870. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 5. 53 szám, 227 old.
Hivatalos Jelentés.
A mgsa, erdélyi püspök úr meghagyásából, boldogult Simó Ferenc rajztanár helyet ideiglenesen Popper Ferenc úr által betöltetett. A rajzot nem nélkülözhető iparosok tanoncai vásár és ünnep nap reggeli 9-12 óráig oktatást nyerhetnek. Más rajzot kedvelők minden csütörtökön reggeli 10 - 12 óráig vehetnek órákat /…/

0243.- 1870. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 14. 57 szám, 243 old.
Hazai kitűnő művészünk, Vastagh György, ki festői tehetségeinek gyakorlására Bécsben tágas tért talált, az osztrák műegylet májusi kiállításában két olajfestményt mutatott be /…/. A neves “Wienner Tagbalt” május 6.-i számában így nyilatkozik felőle: egy magyar fiatal festő, Vastagh György, lépett fel, mint derék portrait festő, egy férfi és egy női arcképet állítván ki, kitűnő előnyük, hogy a rajz nemes, hű és jellemző, és hogy a costume tarkasága dacára a vonások fino-man sikerültek /… /

0244.- 1870. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 26. 62 szám, 264 old.
Simay János: A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban. / Tárca /
A vallás és közoktatási m. kir. miniszter megbízásából előterjeszti Keleti Gusztáv festész, a Kisfaludy-Társaság tagja. Budán, 1870.
Két év előtt a kult. Miniszter úr azzal bízta meg Keleti Gusztávot, hogy a művelt külföld mű-vészeti képzéseit s általában a képzőművészet segedelmével a közízlés emelésére szolgáló in-tézményeket tanulmányozza, s szellemükről jelentést tegyen /…/. Szerzőnk kiindulópontját a-zon tétel foglalja magában, miszerint egyelőre a művészet kérdése hazánkban főleg közművelő-dési kérdés és csak másodsorban bír nemzetgazdasági jelentőséggel /…/ Hazánkban a művé-szet kezdetleges állapotának elég világos bizonyítéka, a többek közt például, a nyilvános rajzta-nítás terén uralkodó dilettantizmus, s a művészet, mint egyik jelentékeny művelődési factor iránt a társadalom részéről tanúsított közöny. /…/ - Következik a francia állapotok ismertetése - Franciaországban, 1867-ben már több mint 24. 000 iparművészeti rajztanodája volt, ezek közül 1300 a nők javára /…/. Angliában a művészeti szakiskolák száma 1859-ben az egész brit ki-rályságban 78, 1860-ban 85, 1860-ben 87-re ment /…/
Folytatás: Kolozsvári Közlöny. VI. 9/67, 286.- Nincs aránylag sehol a világon annyi művészeti akadémia, mint Belgiumban. Az akadémiák mindenikét a községek saját erejükből állítják, némelyet még a XVII. Században, mint az Antwerpenit, mely máig is a legvirágzóbb /…/ Németországban /…/ a müncheni és a düssel-dorfi műakadémiák a leglátogatottabbak /…/

0245.- 1870. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 12. 68 szám, 322 old.
Vastagh György, helybeli fiatal festő képei nagy tetszést arattak a nemzetközi műkiállításon Bécsben. Átvesszük róla a “Fremdenblatt” következő sorait: Wodianer báró veje, nemes gróf, egy fiatal erdélyi arcképfestővel ismerkedett meg, s a legbőkezűbb segélybe részesítette, hogy tehetségét kiképezze. Vastagh úr meccenása iránti hálából nemes gróf és nejének arcképeit olajba festé és pedig olyan sikerülten, hogy a festmények a műkiállítás látogatóinak különös tetszését nyerték.

0246.- 1870. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 21. 6, 72 szám, 311 old.
Vastagh György jeles festőnk, ki művészetével a bécsi műértők figyelmét is magára vonta, városunkba érkezett, hol huzamosabb ideig fog maradni családja körében.

0247.- 1870. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 11. 111 szám, 571 old.
nn: Barabás Miklós, egy túlbuzgó festő.
Valaki telegraphirozott Barabás Miklósnak Pestre, hogy veje, Demjén László, párbajban agyon lövetett. Barabás rögtön telegraphirozott ügyvédjének Kolozsvárra, hogy Demjén boltját azon-nal zárassa be, foglaltasson le minden vagyonát, tegye árvai zár alá, s 48 óra múlva a temetés után ő maga is Kolozsvárra le fog menni /…/ Kiderült, hogy átverés volt az egész.
/ A vita folytatása M.P. 1870. IX. 25. 143 szám, 583 old. /

0248.- 1870. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 29. 115 szám, 499 old.
Demjén László 10 arany jutalmat tűzött ki annak, ki felfedi, hogy kicsoda lehet azon Tamás, ki “Tamás” név alatt a Budapesti Naplónak” Pestre azt táviratozta, hogy veje pisztoly duellben meghalt. / Ekkora már megromlott feleségével, és apósával, Barabás Miklóssal a viszonya /

0249.- 1870. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 14. 162 szám, 764 old.
Munkácsy Mihálynak nagy hírre jutott a “Siralomház” című festménye után, a Deutsch-féle részvénytársulat szép másolatokat készített.

1871.

KELET- Első évf., első szám: 1871. január 1. - utolsó szám: 1882.
Kiadó tulajdonos: Stein János,
Felelős szerkesztő: Szász Béla. Bel-Farkas u. 76. 1875-től Békéssy Károly szerkeszti

0250.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Január 10. 7 szám, 26 old.
Beőthy Zsolt: Művészeti állapotainkról. / vezércikk /

0251.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 11. 8 szám, 27 old.
Kovács Mihály festész hazánkfia Romániába költözik. Elmenetele előtt még egy ideig Debrecenbe marad, hogy az elvállalt arcképeket befejezze.

0252.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 14. 10 szám, 36 old.
Than Mór egy nagy képen dolgozik, mely Dantét és Beatrixet ábrázolja. A kép a londoni kiállításra készül /…/

0253.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 16. 32 szám - esti kiadás.
Jeles festőnk, Vastagh György, egy igen jeles festményt küldött a bécsi műkiállításra. Az illető szakértő körökben jó benyomást tett e mű, s a bécsi sajtó dícsérőleg szól e munkáról /…/

0254.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 16. 62 szám, 186 old.
Vastagh György hazánkfia, ki jelenleg Bécsben működik, legközelebbről feltűnt festményei által. Szívünkből örülünk a jó eredménynek. A “Tages Presse” március 7.-i száma ezt írja: A bécsi Képzőművészeti Társulat-ba egy arcképcsoportozat vonja magára az általános figyelmet, melyet Vastagh – Schwint tanítványa – tehetséges arcképfestő készített /…/ Gyermek porték.

0255.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 19. 65 szám, 195 old.
Mint hallottuk, a színházi választmány Pesten, Székely Bertalant bízta meg azon képletek vá-zolatával, melyek az 50 éves színházi jubileum alkalmával tervezve vannak. E képletek terve-zője – mint a “Gyors Posta” írja, László József /…/

0256.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 21. 34 szám - esti kiadás.
Vastagh György képzőművész hazánkfia, mint Bécsből értesültünk, jeles tehetségéhez mérten részesül a főrangú körök megrendeléseiben /…/

0257.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Március 14. 60 szám, 241 old.
Vastagh kolozsvári festő, a nem rég elhunyt Schwind tanítványa, az idei bécsi műkiállításra egy festményt küldött, mely nagy feltűnést keltett /.../ A “Tagepresse” dicsérően ír a gyerek-portréról /... /

0258.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Április 15. 86 szám, 347 old.
nn: Dósa Géza.
Mintha a levegőben valami ragály járna, annyi öngyilkosságról hallani /…/ legutóbbi hír szerint, Dósa Géza a fiatal tehetséges festész, ki a történelmi kép-pályázaton “Bethlen Gábor tudósai közt” című vázlatával feltűnést keltett, pisztollyal vetett véget életének. Tudósítónk nem tudta okát közölni e sajnos öngyilkosságnak /…/

0259.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Április 18. 88 szám, 355 old.
Dósa Géza halála - Nekrológ.
Dósa György és neje, Gyarmathy Róza maguk - úgy gyermekeik: Emma és Lenka nevükben megszomorodott szívvel jelentik a szerető fiú és testvér, Dósa Géza, élete 25-ik évében, folyó év április 12-én este történt gyászos kimúltát. Hűlt tetemeit folyó hó 14-én d.u. 4 órakor Marosvásárhelyen, a Szent Király utcai 263 szám alatti szállásáról, a helvét hitűek helyi sírkertjébe temetik /…/
U. a.: Magyar Polgár 1871. Április 19. 87 szám, 265 old.

0260.- 1871. Nemere. Brassó. Április 21. 32 szám, 127 old.
Marosvásárhelyről érkezett magántudósítás szerint. Dósa Géza jeles készültségű fiatal festész, még eddig ismeretlen okokból, pisztollyal vetett véget életének.

0261.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 7. 103 szám, 3ö9 old.
Székely Bertalanról Vacano igen kedvezőleg ír. Az erdélyi születésű férfi egy képe, az “Apáca”, van kitéve a bécsi Künstlerhaus-ba /…/ Erről ír Vacano /…/

0262.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Május 9. 106 szám, 427 old.
Székely Bertalan a bécsi tárlaton kiállított “Apáca” című képét elismeréssel fogadta a német sajtó /…/

0263.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Május 25. 119 szám, 481 old.
A német sajtó szerint, Munkácsy Mihály legújabb képei: a Siralomház, Háborús idők, Az őszi erdőben, szép sikert arat /…/

0264.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 28. 122 szám, 493 old.
Az Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezde felállítása megtétetett. Igazgatójának Keleti Gusztáv akadémiai festőművész lett kinevezve.

0265.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Május 31. 123 szám, 497 old.
/.../ a müncheni Dürer ünnepélyt színi előadás rekeszté be. Wagner Meistersanger operájának utolsó felvonását adták elő /… /

0266.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 4. 125 szám, 383 old.
Vastagh György, kinek festményei a berlini kiállításon akkora feltűnést keltettek, a nyarat Ko-lozsvárt fogja eltölteni, családja körében. A lapunk által is már korábban ismertetett gyermek csoportja pompásan sikerült photographiája látható Demjén László könyvkereskedésében. Vastagh, műtermét a napokban rendezi be a Híd utcai “Kők szőlő”-höz címzett vendéglő emeletén.

0267.- 1871. Nemere. Brassó. Június 6. 45 szám, 179 old.
Székely Bertalan “V László” című festményét a kormány – írja az Ellenőr – megvásárolta 3000 ft-ért.

0268.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Június 7. 129 szám, 521 old.
Munkácsi Mihály “Háborús idők” című festményének sikeréről /…/

0269.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 27. 143 szám, 440 old.
Bepillantottunk Vastagh György barátunk műtermébe. A művészt ott kaptuk egy kép előtt /…/, mely oláh pásztorgyerekeket ábrázol a havasokban /…/

0270.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 27. 198 szám, 516 old.
nn: Michelangelo rajzok Kolozsvárt.
Szóba hozta a “Hon” tárcájában a magyar földön található műkincsek ismertetését. Ez alka-lomból úgy értesültünk, hogy a Schilling család birtokában van két kép Michelangelótól, melyet Bécsben hitelesítettek.

0271.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 28. 101 szám.
Nn: Az Országos Képzőművészeti Társulat.
Idén valósította meg régibb üdvős tervét, melynél fogva a vidéki nagyobb városokban fiók-tárlatokat rendez. E fióktárlatok elsője legközelebb Aradon nyílik meg, egyidejűleg az Orvo-sok és Természettudósoknak nagy gyűlésével egyidejűleg, a mi igen szerencsés gondolatnak mondható. Szeptemberben Nagyváradra, októberben Debrecenbe költöztetik a mintegy 70 darab szép festményből álló kiállítást, közöttük a kormány által vásárolt külföldi képeket… A vidéki kiállítások szervezését Telepy Károly vállalta magára.

0272.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 28. 169 szám, 519 old.
nn: Dürer Albrecht.
A híres művész származási helyéről, Murr nevű német tudós, Eytas falut, Gyula közelében nevezi meg. Márki Sándor, a “Századok” legutóbbi füzetében kimutatja, hogy ez csak a Bihar megyei Atyás falu lehet.

0273.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Június 29. 174 szám, 596 old.
A Képzőművészeti Tanács tagjaiul a Vallás és Közoktatási miniszter a következő urakat nevezte ki:
- Barabás Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akadémiai festész.
- Greguss Ágost, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár.
- Havas Sándor, miniszteri tanácsos.
- Ipolyi Stummer Arnold, Tudományos Akadémia tagja.
- Stendl Imre, műegyetemi tanár.
- Zichy Jenő, országgyűlési képviselő.
- Masszák Hugó, képezdei tanár, a tanács jegyzője.

0274.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Június 29. 174 szám, 596 old.
Vastagh György jeles festőnk, kinek egy szépen sikerült arcképes csoportjáról e lapban is megemlékeztek, nem régen, mint halljuk, a gyalui havasokra rándult a gyönyörű vidék festési tanulmányútjára.

0275.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 4. 177 szám, 717 old.
Munkácsy Mihály jeles festőnk közelebb Londonban volt /... / számos kitüntetését sorolja fel

0276.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 18. 188 szám, 761 old.
Vastagh György e napokban végzett be két gyönyörű festményt, az egyik egy havasi cigány-leányt ábrázol, a másik egy szerelmes oláh párt örökít meg /…/ Ezeket a képeket Bécsben fogja ki állítani.

0277.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 21. 189 szám, 580 old.
Vastagh György úrtól, a következő sorok közlésére kérettünk fel:
T. Szerkesztő Úr!
Pár hét óta Demjén László úr könyvkereskedésében, Koller tanár úrtól néhány kitűnő chromo-photographia van kiállítva, melyek minden tekintetben művészi kivitelűek, s olyan kitűnő ízlés-sel vannak színezve, hogy e téren nemcsak nálunk, de külföldön is ritkítják párúkat. Akadnak azonban olyan dilettáns bírálók is, akik azt hiszik a chromophotographia színezete nem tartós. E véleménnyel szemben ezennel bizonyítom, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt ily nemű képeket magam is készítettem, s ezekből ma is több példányra tudok utalni, melyek egyenként bizony-ságai lehetnek annak, hogy amaz állítás legkevésbé sem alapos. A chromophotographia 8 évvel ezelőtt korán sem állott azon a ponton, oly tökélyre vive, mint azt most Koller úrnál láttuk /…/
/ Veress Ferenc, Koller Károly és Vastagh György polémiája – sokat foglalkoztak ezzel a vitával a korabeli kolozsvári újságok.

0278.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 27. 126 szám.
Nn: A milói Vénusz a párizsi ostrom alatt. / tárca /

0279.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 3. 202 szám, 817 old.
Munkácsy Mihály festőnk düsseldorfi műterme /…/

0280.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 3. 202 szám, 817 old.
Vastagh György festész és Veress Ferenc a “Magyar Polgár”-ban és a “Kolozsvári Közlöny”-ben keményen összekapott Koller úr “Chromophotográphiái” kapcsán, Csak annyi megjegy-zésünk van, hogy a festésnél kevésbé szeretjük a vastag színezést, mint a fényképész Chromo-photographiában a sárgát, mely az irigység színe. Szerencse, hogy a polémiában mindkettő ha-tását gyengíti az ellentétes állítások zöld háttere.

0281.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 6. 134 szám.
Nn: Róma festészeti remekei. / tárca /
/…/ Raffael transfiguratiója – Raffael utolsó és legnagyobb műve, melyet 37 évesen, 1520-ban /…/ tanítványai fejeztek be /…/ Medici Gyula megrendelésére készítette /…/

0282.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 6. 134 szám, 824 old.
Az Országos Képzőművészeti Társulat Debrecenben október 1.-én nyitja meg tárlatát a város-ház tanácstermében, s a kiállítás mintegy 3 hétig tart. A kiállítandó művek száma kb 105 darab.

0283.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 17. 211 szám, 647 old.
Az Országos Képzőművészet vándor kiállítása megnyílt Nagyváradon, s az ottani lapok sze-rint, sűrű látogatottságnak örvend. Kolozsvárra is ráférne egy ilyen látogatás, persze a Király-hágó még nincs lehordva /…/

0284.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 21. 216 szám, 873 old.
A Képzőművészeti Társulat kiállítása Nagyváradon szép számú látogatásnak örvend. A képek, mint a “Nagyvárad” című lap írja, megérdemlik a megtekintést.

0285.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 23. 218 szám, 880 old.
Mészöly Sándor, szép tehetségű fiatal festész hazánkfia, a bécsi akadémia legnagyobb jutalmát / 300 ft. / nyerte el.

0286.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 28. 220 szám, 674 old.
/…/ Ádámosi Székely Bertalant, az Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezdéhez, a történelmi rajz és festészet-, Izsó Miklóst, Reáltanodai tanárt a szobrászat-, Schulek Frigyest építészt az építészet-, Gregus Jánost rajztanárnak nevezte ki a miniszter /…/

0287.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 29. 153 szám.
Beczkói János tehetséges színházi díszletfestőnk több rendbeli igen csinos új színpadi dísz-leteket fejezett be.

0288.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 4. 227 szám, 917 old.
Kolozsvárt a Képzőművészeti Társulat fióktárlatot rendez a téli idény alatt. Legalább úgy nyilatkozott Telepy Károly az őszi választmányi ülésben, a vidéki tárlatokról tett jelentésében.

0289.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 5. 226 szám, 692 old.
Az Esterházy képtár rézkarc gyűjteménye összesen 53.917 lapból áll /…/

0290.- 1871. Kelet. Kolozsvár. Október 28. 248 szám, 1000 old.
Vastagh György már két ízben állított ki igen figyelemreméltó képeket Keresztesy papírkeres-kedésének kirakatában. Múltkor egy cigány nő alakja igen erőteljesen és biztosan volt körvo-nalazva /…/ “A cigány nő”-t Aczél Péter vette meg 600 ft.-ért, a “Cigány pár” Bécsből volt megrendelve /…/

0291.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 4. 183 szám.
A Nőegylet Kiállítása november 1.-én nyílt meg a Redoute termében. /…/. A képtárban helye-zett Zessner és a b. Szentkereszti Stefánia által készített olajfestmények is jók /…/

0292.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 4. 183 szám.
A Nőegylet tárlat a közérdekeltség szép harmóniájában egy diszonans hang is vegyült. Vastagh György festészünket ugyanis szintén fölkereste a Nőegylet, hogy általunk említett képét állítsa ki, ő azonban megtagadta e kérést, mivel a lapok méltánytalanok voltak képei iránt. Miután a “Cigánynőről” a helyi lapok közül csak a Kelet szólott, e vád csakis lapunkat illeti, holott a lapunk “nagyon figyelemre méltó” képeiről ír /…/

0293.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 6. 184 szám.
Orlay Samu hazai jeles festőnek “Attila halála” című képe - 2. 2. láb magas, 10 láb széles - kisorsoltatik /…/

0294.- 1871. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 8. 254 szám, 377 old.
Gróf Esterházy Kálmánt, Kolozs megye főispánját, kedves ajándékkal lepte meg Kolozsvár. A régi közgyűlés utolsó ülése alkalmával, a megye kiválóbb tagjainak költségén, készült Sikó Lajos /sic!/ által, olajba festett arcképét nyerte a régi megyétől emlékül.

0295.- 1871. Kelet. Kolozsvár. November 23. 269 szám, 1081 old.
Munkácsy Mihályt a weimari festészeti akadémiára tanárnak hívták meg, s már el is utazott oda. Most már három magyar festész tanár dolgozik külföldön: Zichy Mihály Szentpéterváron, Wagner Sándor Münchenben, Munkácsy Mihály Weimárban. A román fejedelem udvari festője szintén magyar, Szathmári Pap Károly.
U.a: Magyar Polgár. 1871. November 23. 267 szám, 414 old.

0296.- 1871. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 25. 271 szám, 1089 old.
Vastagh György széphírű festészünk múlt héten Marosvásárhelyt időzött, az ottani körökben nagy elismeréssel emlékeznek meg működéséről.

0297.- 1871. Kelet. Kolozsvár. December 2. 277 szám, 1113 old.
Barabás Miklós Pesten, az Új utcában egy csínos, két emeletes házat épített. Az épületnek út-cára néző szárnya, mely emeletenkint két-két szobát foglal magában, kedden este összeomlott. Szerencsére nem esett emberáldozat.
U.a.: Magyar Polgár. 1871. December 2. 275 szám, 438 old.

0298.- 1871. Kelet. Kolozsvár. December 8. 282 szám, 1132-1133 old.
Deák Gerő / Berlini Múzeum /: Kaulbach Vilmos falfestményei.
Folytatás: XII. 12/ 284, XII. 13/ 285, XII. 14/ 286, XII 15/ 287, XII. 16/ 288, XII. 17/ 289,
XII. 19/ 290, XII. 20/ 291, XII. 21/ 291.

1872.

0299.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 4. 2 szám, 7 old.
Munkácsy Mihály ismét négy kis képet fejezett be. E képek iskolába menő gyermekeket, tűz-hely körül forgolódó szakácsnőket és más ártatlan jeleneteket ábrázolnak.

0300.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 12. 8 szám, 31 old. / péntek /
Beczkói János derék színházi festőnk jutalomjátéka jövő szerdán lesz /…/

0301.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 31. 24 szám, 95 old.
Munkácsy Mihály eddigi festményei eltérőleg az élet kellemesebb oldalát feltüntető festményt fejezett be, mely parasztokat ábrázol /…/ jeles hazánkfia közelebbről Párizsba megy /… /

0302.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 10. 32 szám.
Vastagh György Bécsben 1-2 év előtt igen előnyösen tűnt fel festményeivel. Két nagyobbszerű új művét: “ A szerelmes román ifjú”-t és a “ Cigányleány”-t Bécsben megvették. Az előbbit az Osztrák Műegylet, vette meg, az utóbbi külföldre került, írja a “Reg. Lpk”.

0303.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 15. 36 szám.
Vastagh György jeles festőnk tehetségét mind inkább méltányolják külföldön. Ez kétszeresen tanulságos, mert nálunk a művész mindig közönnyel találkozik. Vastagh alig pár éve költözött fel Bécsbe – de az év egy részét mindig Kolozsváron tölti – őt máris széles körben ismerik, mint képírót. A “N fr. Presse” február 8.-i száma így ír: “Vastagh György magyar festőtől – ki-nek rendkívüli tehetsége többször volt szerencsénk figyelmeztetni – két genrekép van kiállítva: a “Román szerelmes pár” és a “Román cigányné” /…/ Vastaghot a románok népdalnokának lehet nevezni, ki színekben, eszményekben énekli meg őket /…/

0304.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 16. 37 szám, 147 old.
Vastagh György két szép képe a legutóbbi bécsi műkiállításon általános figyelmet keltet és méltó elismerésben részesült. Művész képeit múlt nyáron Keresztesy kirakatában szemléltük s így tárgyaik még nem mosódtak el egészen emlékezetünkből. A kedves képek egyike: “Román szerelmi vallomás”, másik a “Román cigányleányt” ábrázol /…/

0305.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 21. 66 szám, 265 old.
Egy gyakorolt rajztanító órákat kész adni, valamint bárminemű festészeti munkát is felvállalni kész. Lakása: Nagy Piac 4 szám /…/ részünkről ajánljuk a tehetséges fiatalembert.

0306.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 3. 75 szám, 303 old.
A Képzőművészeti Társulat Székesfehérváron nem találkozott valami nagy érdeklődéssel. A társulatnak azonban nincs kára, miután fölszólításának eleget téve vitte el festményeit, hanem a szállítási díjt a rendezők adták /… /

0307.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 25. 94 szám.
Vastagh György /…/ e napokban érkezett haza családja körébe. Hosszabb ideig fog itt tartóz-kodni – vagyis dolgozni a bécsi világkiállításra /…/

0308.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 28. 97 szám.
Vastagh György kitüntetett képe, mely Pechy Manó királyi biztost ábrázolja, 10 napon át, déli 10 órától 1 óráig, a művész műtermében látható. Híd utca, Nemessányi-ház.

0309.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 29. 97 szám.
Vastagh György műterme a Hídutca, Nemessányi-ház 307 szám emeletén van /…/ naponta 10-12 órákban nyitva van /…/

0310.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 15. 110 szám, 441 old.
Nn: A magyar festők Bécsben.
Az osztrák műegylet legutóbbi kiállításán, a Thuchlaubenen, több magyar képpel találkozunk /…/ Székely Bertalan “Chinai leánya” – amely kép a pesti Képzőművészeti Társulat kiállításán is volt – csakhogy az óta nemcsak hazát, hanem nevet és apát is változtatott. A bécsi katalógus ugyanis egyszerűen “ Fürdő után” névvel mutatja be és mesteréül Alba Bertalant állítja /…/ A másik képe a “Vihar” /…/ Vastagh György genreképe “A török cigányok” /…/ Molnár József képének címe a “Kedvenc” /… /

0311.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 14. 134 szám.
Kitűnő festészünk, Vastagh György, szorgalmasan dolgozik műtermében /…/ Csak nem rég tért vissza egy havasi kirándulásról, s augusztusban egy társaságot alakit, mely a havasokban rejlő szépségeket felkeresi.

0312.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 18. 137 szám, 561 old.
Munkácsy Mihály befejezte új képét, a “Tépéscsinálók”-at /…/

0313.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 28. 146 szám.
Vastagh György barátunk, két nagyszerű képen dolgozik, melyek ismét román népéletből vannak merítve. Egy gombaszedő cigánynő és egy lakodalmi menet /…/

0314.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 10. 155 szám.
Vastagh György műtermében ismét bimbózik egy havasi rózsa - gombaszedő cigány asszony képe - /…/ a kép Berlinbe van szánva /…/

0315.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 20. 189 szám.
Az Erdélyi Múzeum Egylet képtárát nagy vesztesség fenyegeti, ugyanis azon életnagyságú, kiváló beccsel bíró, pompás képeket, melyek eddig néhai főkormányszék nagy üléstermét díszí-tették, s melyek uralkodóinkat ábrázolják, készülnek Kolozsvárról elszállítani Pestre /…/

0316.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 31. 198 szám. Folyt.: IX. 1. 199 szám.
K.m.: A Művészi alkotás. Winckelmann nyomán.
/…/ Winckelmann J. Joachim sz. 1717 XII. 9. Stendal – 1768. VI. 7 orgyilkos áldozata lett. Ő írta a Genschichte der Kunst des Alterthums című művészettörténeti könyvet. /…/

0317.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 6. 204 szám.
Vastagh György jeles festőnk ismét egy szép képet végez be, mely a bécsi világkiállításra ké-szít, s az erdélyi népéletből van merítve /…/

0318.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 8. 206 szám.
Úgy értesültünk, hogy Vastagh György mellett Kőváry Endre is egy erdélyi népéletből vett képet szándékszik a bécsi világkiállításra kiküldeni.

0319.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 25. 219 szám.
K.m.: A báj a művészeti alkotásban. Winckelmann nyomán.

0320.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 15. 237 szám.
Vastagh György művész hazánkfia csakugyan becsületet szerez a magyar névnek /…/. Míg Pesten – mint olvassuk - “ Álarcos nő”-je vonja magára a műértők figyelmét, e napokban “A romok közt tanyázó cigány-család”-ot szállítja fel Bécsbe, s műtermében a népjelleg és festői népviselet remek példáját láthatjuk. “A gombászó román cigánynő”-ben /…/ Úgy halljuk a bécsi világkiállításon egymaga 5-600 négyszöglábnyi tért jegyeztetett elő magának…

0321.- 1872. Kelet. Kolozsvár. November 13. 26 szám, 1059 old.
Nn: Bukarest fogadói.
/…/ Nagyobbak, mint a pestiek. Vadnay Károly, a “Fővárosi Lapok” szerkesztője, közelebb keleten utazván, tapasztalatait érdekes és élénk tárcában írta le a “Hon”-ban.
Bukarestet – mint írja – Bécs után alkalmist a legtöbb magyar ember lakja. Rövid idő alatt ta-lálkoztunk itt magyar ügyvéddel, lelkésszel, orvossal, vendéglőssel. A legismertebb festő-fény-képészírót itt Szathmáry Károlynak hívják - jó híréről ismeretes itthon is - a legelső könyv-kereskedés cégjén Szőllősy név áll, s a jobb hotelek egyikének Lázár a gazdája. Természetesen hozzá szálltunk, a főpincér, a szobalány. Ételhordó mind magyarul beszélt velünk /… /

0322.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 15. 262 szám.
Vastagh Györgyről a “T. Pr”-ben E. M. Vacano művész tollából: Vastagh György ismét erdélyi életüde jelenetet tár előnkbe a “Kalotaszegi parasztlány”- című képével /…/

0323.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 22. 269 szám.
Kőváry Endre a művészet pályáján folyvást haladó szorgalmas festőnk szintén készített két szép képet a bécsi világkiállításra. Az egyiken torockói, a másikon kalotaszegi leányt ábrázol.

0324.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 4. 279 szám.
y.-cz: Látogatás Vastagh György kolozsvári műtermében.
Vastagh György jeles festőnk műtermét közelebbről meglátogatva, helyesnek tartom megem-líteni, hogyan készül a tisztelt művész a bécsi világkiállításra. E rendkívül termékeny művész, kiről elég sajnos, a hazai lapok csak a külföldiek után írnak, a tavasz óta már hatodik genre-csoportozatát végezte be, a hetedik jelenleg készül.
A bécsi világkiállításra küldendő képeinek tárgyát vázlatban közlöm:
1.- A furulyázó vak koldus, téli tájképpel.
2.- A vásárból hazatérő ifjú román pár.
3.- Kártyákkal vásárba menő havasi cigányleány a dádéval.
4.- Cigány jósnő a kalotaszegi leánnyal.
5.- Gombaszedő havasi cigányleány a kis purdéval.
6.- Cigány család a romok között.
7.- Egy oláh lakodalom / ez most készül /
Vastagh György jeles művei rendesen külföldre, különösen Bécsbe vándorolnak, hol dúsan fizetik minden festményét. Úgy látszik, hogy mi magyarok még nem tudjuk eléggé pártolni mű-vészeinket, így aztán a hazai erők készítette műkincsek idegen kezekbe kerülnek. Nálunk csak akkor szólnak elismerően rollúk, midőn a külföld kifáradt már a dicséretekben. Képtáraink ré-szére is akkor iparkodunk megszerezni hazafiak remekműveit, mikor már más mondja azokat magáénak.
Vastagh úr műtermében láttunk még két szép képet Kőváry Endrétől, ő is szintén a bécsi világkiállításra készítette azokat /…/ Kőváry Endre, mint halljuk, mihelyt említett két képe elkészül, mestere után szándékszik indulni /… /

0325.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 25. 296 szám.
Kik érdekes és szép karácsonyi és újévi ajándékra vágynak, azoknak ajánljuk, hogy nézzék meg Demjén László könyvkereskedése kirakatában /.../ Vastagh György “Gombaszedő cigány- lány" nagy, s remek olajfestményű képét /…/

1873.

KOLOZSVÁRI KÖZLÖNY. 1873. szeptember 24-én /218 sz./, Sándor János megbízott kiadó beje-
lenti a lap megszűnését, mely 1882-ben indult újra.

0326.- 1873. Közhasznú Erdélyi Kis Naptár. Kolozsvár.
- Tanintézetek Kolozsváron:
LVII old. - A r.k. főgimnázium rajz és szépírástanítója: Propper Ferenc.
LIX old. - Unitárius Főtanoda, rajztanító a gimnáziumi osztályokban: Kőváry Endre
- Tanárképzőben. Rajztanár: Láposi Lajos
- Tanítónőképzőben rajztanár: Láposi Lajos
LXI old. - Láposi Mártonné engedélyezett Magán-növeldéje /Magyar u. 422 sz./
rajztanára: Zilahi Béla.
LXII old. - Gráf Jakabné Növeldéje /Bel-király utca /
rajztanárok: Propper Ferenc, Dőre, Gráf Jakab.

0327.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 14. 10 szám.
Vastagh György a bécsi műtárlaton elért sikereiről ír a bécsi Vacano E. M. tollából származó írás a Tagespresse január 8.-i számában.

0328.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 12. 9 szám.
Vastagh György képéről a következőleg ír Vacano Emil a “Tgpus”-ban:
Érzelgős írás a “Cimbalmozó cigány” című festményről.

0329.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 18. 14 szám.
Vastagh György /…/ Bécsből a napokban tért vissza Kolozsvárra. Remek festőművészünk a “Cigány csapat a romok között” című festményét egy hercegnő 5000 ft-ért vásárolta meg /…/

0330.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Február 9. 33 szám, 135 old.
Barabás Miklós.
“Perlekedési fényképek”. Előállította Márkosfalvi Barabás Miklós, fényképész és festész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Pesti köztiszteletben álló háztulajdonos. Az eredeti ok-mányok után szóról-szóra, kézirat gyanánt, lenyomtatva. Kolozsvár 1873. - című röpiratot vettük Demjén aláírásával. A röpirat egy magán-pör leírását tartalmazzák. /Demjén László és Barabás Miklós Henriett nevű leánya válóperének iratai /

0331.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 14. 37 szám.
Demjén László egy röpiratban meséli el mindazon sok üldöztetést, melybe apósa, Barabás Miklós, nem akar belefáradni. E pörnek valóban szomorú részletei vannak, s egyenként kirívó bizonyságot tesznek igazságszolgáltatásunk tengődéséről. E röpirat nem valami hízelgő színbe tünteti fel Barabás Miklóst, az egykori fényképészt.
/ Magyar Polgár 1877. IX. 30, 213 szám.- Demjén könyvkereskedése, mint ezelőtt 17 évvel alapított Demjén László által, régi helyéről – Frölich-ház – a Plébánia épületébe költözött /

0332.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 20. 42 szám.
Vastagh György, jeles festészünk, a bécsi művészeti körökben ismét nagy feltűnést csinált gyö-nyörű festményével /…/ “Gombaszedő cigánylány”.

0333.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 21. 43 szám.
Vastagh György festőnk hazánkfia “Gombaszedő cigányleány”-ról sok szépet írtak a bécsi lapok. A “T.Pr.” E.M. Vacano emlékszik meg róla /…/

0334.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Február 25. 46 szám, 187 old.
Vastagh György képírónk “Gombaszedő leány” című képét, Vacano Emil cigány Rubensnek nevezi /…/

0335.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Február 27. 48 szám, 195 old.
Schivert festő és fényképész Nagy Szebenben a bécsi világkiállításra küldendő műtárgyakat 8 napra, közszemlére fogja kitenni.

0336.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 11. 84 szám.
Vastagh György ismét egy szép nagy képét végzi be e napokban, mely egy havasi lakodalmas menetet ábrázol /…/

0337.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 13. 85 szám.
Vastagh György /…/ a napokban fejezte be az “Oláh lakodalom” című festményét /…/ Adja a kép pontos leírását /

0338.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 13. 85 szám.
Szorgalmas s fiatal festész, Kőváry Endre, a napokban szándékszik két szép képet a bécsi világkiállításra kiküldeni /…/

0339.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 3. 101 szám.
Nn? Egy szegény festő.
/…/ Kit a természet tanított arra a mit tud. Ecsedi Albert a neve s Kolozsvárt lakik. Rendesen tájképeket szokott festeni, s ha elkészít vagy egyet, sorsolás utján ad túl rajtuk. Tegnap egy tájképet mi is láttunk a kávéházban /…/

0340.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 9. 106 szám.
Nn: Vastagh György a “Cigány-Raphael” /tárca/
A “Gombaszedő cigánylány”-ról ír /…/ életnagyságú festmény.
Vacano Emil, a Stuttgartban megjelenő Allgemeine Fameilien Zeitung-ban a következőket írja: /…/ Vastagh 1834-ben született Szegeden. A forradalom után Szegeden megismerkedett egy Gerstenberg nevű akadémiai festővel, ki az arckép és génre szakmában, igen ismert volt /…/ Szerbián keresztül, beutazta Törökországot, azután Románián át, ismét külföldre utazott, míg végre Erdélyben állandóan megtelepedett /…/

0341.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 11. 108 szám.
Vastagh György már visszaérkezett városunkba bécsi útjáról, hová remek képei elhelyezése végett nem rég utazott el /…/

0342.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 6. 153 sz.
Propper Ferenc, a Polgári Iskola rajz-, és szépírás tanára, a nyári szünidő alatt, tanfolyamot nyit úgy a rajz, mint a magyar és német folyóírás tanításából. A rajzból a nevezett tanár gon-doskodása után, nem csak kezdők, hanem azok is nyerhetnek oktatást, kik némi haladást e téren tettek is. E végre 3 csoportban tartja előadásait /…/a tanfolyam július 3.-án kezdődik /…/

0343.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Június 11. 132 szám, 533 old.
Vastagh György tehetséges festészünk a práteri műcsarnokban, híres “Gombaszedő oláh leány” című képe mellé, a “Fővárosi Lapok” szerint egy oláh lakodalmat ábrázoló képet is kiállított /…/

0344.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 15. 135 szám.
A “Fonó cigánynőjé”-ről ír az “Überland Meer” folyó évi 37 számában Vacano Emil Mario.
/ leírja a képet /

0345.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Június 20. 139 szám, 561 old.
Székely Bertalan a bajai városház számára Tóth Kálmán életnagyságú arcképét elkészítette /…/

0346.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 30. 173 szám.
A bécsi világkiállításon festőművészetünk is képviselve lesz városunkból. Örömmel hozzuk tudomásra, hogy Iparkamaránk e tekintetben megfelelt e közóhajtásnak, midőn Kőváry Endre tehetséges és fiatal festőművészünket küldi fel a bécsi világkiállításra /…/

0347.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 31. 199 szám, 797-798 old.
Pasteiner Gyula: Munkácsy és Vastagh. / tárca /
Midőn a festészeti realizmus követői közvetlen a természethez fordulnak és művészi néze-tükkel a természet meg nem vesztegetett valósága, külső megjelenésével, mint egyedüli művé-szeti igazsággal, a stylszerű fejlődhetés legelső föltételével azonosítani törekedtek – e törek-vésben két káros befolyás veszélyének tették ki magukat /…/. Vastagh /…/ realisztikus fes-tészetében bátor kezekkel nyúlt egy nem csekély kísérlethez /…/ Vegyen búcsút művészünk a szép oláh lányoktól és két évi tartózkodás és tanulmány olaszhonban és Párizsban, bizonyára meghozza azt, ami még hiányzik. A színek iránti tisztultabb nézetet és a routint /…/

0348.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Október 4. 226 szám, 910 old.
Szucsákon, Kelemen Benjámin birtokában két érdekes olajfestésű arckép van: az első Wesse-lényi Miklósé és kitűnő neje, Cserey Helénáé. E képeket Kelemen Benjámin Wesselényitől kapta ajándékul és halála után az Erdélyi Múzeumra hagyta.

0349.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 22. 242 szám.
Vastagh György, e nagy tehetségű magyar festőnkkel a bécsi kiállítás juryja a képzelhető leg-méltatlanabbul bánt, midőn képeit, melyeknek biztosan nagy közönségük volt, merőben igno-rált, s egyetlen egyet sem ajánlott fel kitüntetésre /…/, ám a “Román lakodalom”, melyet a német Lehman műkritikus szerint, a magyar osztály legjobb genre-képének titulált – az osztrák művészegylet megvette /…/

0350.- 1873. Jónás Lapja. Kolozsvár. December 21. 51 szám, 406 old.
Vastagh György Bécsben kiállított “Cigányleányok” képe igen szép sikert arat /…/

1874.

0351.- 1874. Közhasznú Erdélyi Kis Naptár.
Rajztanítók: Kőváry Endre / Unitárius főiskola/, Láposi Lajos /tanítóképezde/, Zilahi Béla / Lá-posi Mártonné magán növeldéje/

0352.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 14. 10 szám.
Urlaky János, 1848-iki honvédtiszt, később festő, a napokban meghalt Budapesten. Mint a boldogult egyik barátja értesíti lapunkat, Urlaky roppant nyomor és ínségben pusztult el a főváros és humanista falai között /…/ Urlaky, mint tudjuk, kolozsvári születésű volt.

0353.- 1874. Társadalom. Kolozsvár. Január 17. 3 szám.
Urlaki János 48-as honvédtiszt, s később festő Budapesten meghalt.

0354.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Február 10. 32 szám, 125 old.
Prém József: Bécsi levelek. /tárca/
Vastagh György “Cigánynő”-je kevésen múlt, hogy sensatiot keltő művé nem vált. Azt hiszem önöknek, ott a Királyhágón túl már rég nem újság, hogy Vastagh György a bécsi művész-kedvelők kedvence /…/

0355.- 1874. Társadalom. Kolozsvár. Március 7. 223-227 old.
Prém József: Képzőművészeti levelek. A műtárlatok időszerűségéről ír.

0356.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Március 20. 65 szám, 248 old.
Prém József: Az arcképekről.
/…/ Kétséget nem szenved, hogy a képírás legnépszerűbb s legelterjedtebb műfaja az arckép. Kivételes család az olyan, melynek lakosztályát egy-egy régibb, vagy újabb olajba festett arc-kép ne díszítené, melyet mégiscsak többre becsül a nagyobb olcsósága folytán különben ked-velt litográfiánál, ha mindjárt “a megszólalásig hű” és “teljesen életnagyságú”is az. Nem merjük azonban állítani, hogy e többre becsülés mindig az illetők helyes műérzékén, s nem inkább a kép nagyobb árán alapszik, mert igen gyakran tapasztalatható, hogy a nagyközönségnek az a része is, melyet mindennapi értelemben míveltnek nevezünk – az arckép egyedüli föltétlenül a “Jól találás”-t szabván – habozás nélkül a fényképre adja szavazatát, mint amely szerinte – leghívebben tünteti fel az arc vonásait. Ez pedig teljesen ferde nézet. Mert, ha eltekintünk is mind ama kellékektől, melyet a fénykép nem tüntethet fel: az mit nyújthat nem kielégítő, miu-tán a legjobb photographia is a fényoldalnak mindég tisztátlanok s hamisak s az előrészek kelleténél nagyobbak.
Midőn néhány évtized előtt a fényképezés általában elterjedni kezdett azt hitték, az arckép-festészet kora lejárt, s most, hogy az elterjedés ténnyé vált senki sem tagadhatja, hogy jó arc-kép nélkülözhetetlen föltétele, s mint egyszersmind művészeti adalék, csak a phantasia s az emberi kéz adhatja meg. Nincs nevetségesebb balhit, mind az, hogy a lelketlen gép, az élettelen fény: arcképben lelket és életet varázsolhat /…/
Folytatás: II. 21/ 66 szám, 251 old.- / Az arcképfestés történeti áttekintése /
22 / 67 szám, 252 old. - / idem /
III. 24 / 68 szám, 259 old. - / idem /
25 / 69 szám, 263 old. - / idem /
IV. 27 / 70 szám, 268 old. - / Bőven ír Mányoki Ádámról, 1637-1757 /
V. 31 / 73 szám, 279 old.

0357.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Április 5. 77 szám, 297 old.
Vastagh György képíró jelenleg a fővárosban időzik. Közelebbről gr. Zichy életnagyságú arc-képét készítette el Fiume részére.

0358.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 7. 151 szám.
Propper Ferenc rendes rajz és szépírás tanár, a nyári iskolai szünidő alatt a rajzból és német írásból is oktatást adand, havi 2 ft-ért. Propper lakik a Kul-magyar utca 3 szám alatt.

0359.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Október 2. 223 szám, 869 old.
Nemes György rajztanár és fiatal író, a marosvásárhelyi Polgári Iskola rajztanárává válasz-tották meg.

0360.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 6. 226 szám.
A festészet barátainak egy érdekes hírt hozunk. Szathmári Károly hazánkfia, ki régi időtől fogva Bukarestben él, s ott a leglátogatottabb műterme van, közelebbről Londonba utazik, hogy ott bemutassa aqvarelle-képeit, melyből gyönyörű gyűjteménye van. Szathmári személyes ígéretét bírja lapunk szerkesztője, hogy útjába meglátogatja Kolozsvárt, Nagy-Váradot és Pestet. Mindenütt kiállítást fog rendezni képeiből, melyek valóban remekek. Szathmári Károly e szerint, mint kolozsvári születésű művész, szülővárosában fogja legelőször bemutatni műveit.

0361.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 22. 240 szám.
Szathmári Károly hazánkfia, kiről említettük, hogy Bukarestből Kolozsvárra jön képeit kiállítani, mint halljuk, 80 aqvarelle-képet hoz magával /…/ A jövő hó elején várják barátai.

0362.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Október 28. 245 szám, 957 old.
A nemrég elhunyt Krémer Ferenc – az Iparos Egylet néhai elnöke – arcképét készítette el Vastagh György, melyet az Iparos Olvasó Egylet helyiségében közelebb /…/ fog leleplezni.

0363.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 29. 246 szám.
Krémer Ferenc, Amerikát megjárt szabómester /elhunyt 1874-ben / arcképét Vastagh György elkészítette /…/

0364.- 1874. Kelet. Kolozsvár. November 10. 256 szám, 1001 old.
Kolozsvárra hozzák a Képzőművészeti Társulat vidéki kiállítását Temesvárról. Legalább így írta az “Ellenőr”.

0365.- 1874. Kelet. Kolozsvár. November 22. 273 szám, 1069 old.
Szathmári Pap Károly, elismert hírű hazánkfia, ki 31 éve telepedett meg Romániában s legki-vált a nép és táj-jellegi festészet terén érvényesíti művészetét, Európa nevezetesebb államaiban körutat tesz s aqvarelle képeit, fel egész Angliáig be akarja mutatni. Románia eredeti szép sajátságai, vízesések, tájak, ó építmények bő anyagot szolgálnak a művész tehetségeinek s legkivált a most uralkodó Károly műpártolása mellett nagyszámú festmény készült el, melyeket Szathmári a művészet iránt érdeklődő közönségnek be kíván mutatni. Körútját szülötte földjén kezdé meg s szép kiállítása már holnap szemlélhető lesz a városi Redoutte nagy termében. Elő-re is felhívjuk közönségünk figyelmét e kedvező alkalomra, képzőművészeti tekintetben oly kevés élvezet kínálkozván számunkra városunkban.

0366.- 1874. Kelet. Kolozsvár. November 25. 269 szám, 1053 old.
Id. Marselek Ferenc / a festőművész nagyapja /, volt városi tizedkapitány jelen hó 22-én, 77 éves korában elhunyt /…/

0367.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 28. 272 szám.
Szathmári Károly hazánkfia, Románia fejedelmének udvari festője, ma Kolozsvárra megérke-zett, s magával hozta azokat a gyönyörű képeket, melyeket Londonba visz kiállítani. E képek itt lesznek kiállítva a Redoutte-ban, s talán vasárnap már megtekinthetők lesznek.

0368.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 29. 273 szám.
Nn: Aqvarelle kiállítás.
A következő sorok közlésére kérettünk fel: Van szerencsém jelenteni Kolozsvár város nagy-érdemű közönségének, hogy természet után festett aqvarelle képeimet, melyek 35 év fáradozá-sainak gyümölcse, Londonba szándékszóm vinni. Mielőtt azonban műveimet külföldre vinném, kedves kötelességemnek ismerem, szülőföldemen is bemutatni azokat. Képeimet a Városi Vigadó nagytermében állítottam fel, s azok vasárnap, november 29.-től, december 8.-ig lesznek láthatók. Belépési díj 50. kr., diákok 30. kr. Teljes tisztelettel: Szathmári P. Károly.

Életrajzi adatok: Szathmári Pap Károly Kolozsváron született oly családból, melynek tagjai mindig a tudományokkal foglalkoztak. Tanulmányait Kolozsváron végezte, s előbb a Guberni-umnál, később a Thesauriátusnál szolgált, ez utóbbi helyen leginkább azért, hogy alkalma le-hessen a szebeni Bruckenthali-féle képtárt tanulmányozni. Szebenből Bécsbe, az akkori udvari kancellriához ment, de Bécsben is többet tanulmányozta a festészeti akadémiát, s a jeles képtár műveit, mint a kencellária poros iratait. Bécsből Olaszországba ment, s négy évig Velence, Florenz s Rómában, kizárólag csak festészettel foglalkozott, s csak ezután tért vissza Kolozsvárra, hol három évig dolgozott, mint festő. Nemsokára fordulópont következett be életében. Véletlenségből Előpatakára ment, s itt néhány előkelő román családdal ismerkedett meg, kik Bukarestbe hívták meg, s midőn ott elhalmozták jól jövedelmező munkákkal. 1849-ben az orosz-török hadsereg Romániát elfoglalta, s ez alkalommal megrendelést kapott a török hadsereg hadosztályaitól egy albumot elkészíteni az orosz cár számára. Az album pompásan sikerült, s az orosz cár gazdagon megfizette, s ezen felül egy nagybecsű briliáns gyűrűt küldött a művésznek. Később az albumot elkészítette a szultánnak is /…/

0369.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 1. 274 szám.
Szathmári Pap kiállítása vasárnap nyílik /…/

0370.- 1874. Kelet. Kolozsvár. December 2. 275 szám, 1077 old.
Szathmári P. Károly művész hazánkfia képkiállítása a Redoutte nagy termében általános feltű-nést kelt s nem is alaptalanul. Már az a néhány mutatvány kép is, mely a Lyceum nyomda főtéri központi irodájának kirakatában látható, hivatva van a kíváncsiság fölkeltésére, a kiállítás maga azonban oly változatos szín- és alakpompát tár elénk, mely e nemben valóban ritka élményét nyújt. Az aqvarelle festészet természetes előnye: a színezés lágysága tetszetős bájt kölcsönös e képeknek, melyek még amellett a tárgy újdonságszerűségével és eredetiségével is dicsekedhet /…/ Belépési díj 50 krajcár /…/

0371.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 4. 277 szám.
Szathmári P. Károly kiállítása csak vasárnap d.u. 2 óráig lesz nyitva /…/

0372.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 5. 278 szám.
Szathmári P. Károly képei után mind egyre jobban kezd érdeklődni a közönség. A napokban Szathmári úr egy pár arcképet is vett fel kolozsvári úrhölgyekről /…/

0373.- 1874. Kelet. Kolozsvár. December 6. 279 szám, 1098 old.
Városunkban a Képzőművészeti Társulat kiállítást azért nem rendezhet, mert mint hétfőn tar-tott választmányi gyűlésén be lett jelentve, az alkalmas helyiség hiánya miatt az utolsó percben fel kellett hagyni a kiállítás tervvel.

0374.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 6. 279 szám.
K. Papp Miklós: Egy magyar festő külföldön. /tárca/
/…/ Az ősz folyamán meglátogattam Bukarestet, részint azért, hogy részt vegyek a lövész versenyen, részben azért, hogy tapasztalatokat nyerjek a román viszonyokról /…/ Egy reggel a “Grand Hotel de Bulevard” előtt reggeliztem /…/ midőn egy ismeretlen bemutatkozott: Én Szathmári Károly festő vagyok, örömmel hallom, hogy itt vannak, s jöttem üdvözölni magukat /…/ Leírja a Szathmári műtermében tett látogatást.

0375.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 8. 280 szám.
/…/ A kiállítás közkívánatra, még egy hétig nyitva lesz /…/

0376.- 1874. Kelet. Kolozsvár. December 12. 283 szám, 1201 old.
Szathmári P. Károly gyönyörű aqvarelle képeinek valóban megtekintésre méltó kiállítása már csak vasárnap estig lesz nyitva /…/

0377.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 16. 286 szám.
/…/ Szathmári P. Károly Nagy-Enyedre utazik, s ott pár napot tölt barátai körében. Innen visszatérve, a megrendelt arcképek elkészítéséhez fog, melyek annyira felszaporodtak, hogy Szathmárinak legalább egy hónapot kell Kolozsváron töltenie /…/

0378.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 25. 294 szám.
Szathmári P. Károly visszatért Nagy-Enyedről, hol szintén bemutatta aqvarelle gyűjteményét /…/ Jelenleg műtermét a Biasini szállóba tette át.

0379.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 30. 297 szám.
Szatmári P. Károly ismét ki fogja állítani képeit, még pedig úgy, hogy a befolyt jövedelem a kolozsvári Nőegylet és Árvaház közt fog megosztani. A kiállításra most keresnek alkalmas helyiséget.

1875.

0380.- 1875. Közhasznú Erdélyi Kis Kalendárium. Kolozsvár.
Rajztanárok:
- Református Főtanoda: - Ráczkövi Sámuel és From Lajos
- Unitárius Főtanoda: - Kőváry Endre.
- Tanítóképezde: Sárdi István.
- Tanítónőképezde: Láposi Lajos

0381.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 1. 1 szám.
Szathmári P. Károly levele /…/ Több oldalról szólítottak fel, hogy gyűjteményemet újból állí-tsam ki /…/ 1-től 10-ig ki fogom állítani és a jövedelmét a Jótékony Nőegylet és a Leány Árva-ház részére ajánlom fel. A kiállítás a Bel-közép utcában, a dr. Adler-háznál tekinthető meg.

0382.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 3. 2 szám, 7 old.
Szathmári Pap Károly jeles festész hazánkfia kitűnően sikerült aqvarelle képeit január 1-től 10-ig az Adler-házban / Közép utcában / közkívánatra újra kiállította és pedig a jövedelmet jóté-kony célra, a helyi Nőegylet és árvaház javára ajánlja fel. Nem mulaszthatjuk el utólag felhívni olvasóink figyelmét a kétszeresen nemes alkalomra, ahol a művészi kivitelű tájképeken kívül egyes tanulmányfők, ethnographiai képek, különböző típusok képviselnek, s ami még a hazai művészeinknél is ritka, be van mutatva a magyar népviselet is több példányban, így a “szegedi paraszt” és az “alföldi kanász”, a “torockói leány” megtekintésére figyelmeztetjük olvasóinkat. Fájdalom, sok kitűnő festészünk mind inkább idegen nemzetiségek bemutatását tartja szem előtt, így a jeles Koller is sok kitűnő képet mutatott be a román és a szász népviseletből, de na-gyon kevés magyart és még kevesebbet a székely népéletből, pedig van ám ott is elég. Felhív-juk e körülményre körünkbe időző festész hazánkfia figyelmét is, ki különben e tekintetben dicséretes kivételképp itt mulatása alatt is több ilyen nemű képet készített, melyek szintén ki lesznek állítva. Belépési díj 50 krajcár, ifjúság 30 krajcár.

0383.- 1876. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 4. 2 szám.
Nn: Irodalmi és művészeti viszonyaink a múlt évben.
/…/ A képzőművészetre is jobb jövő hajnala volt ez az év. Palotája ott épül a sugár uton. Az ország végre belátta, hogy a művészet ezen szép ágának fejlesztésére is kell tenni valamint /…/ Festőink – mint az évi kiállításaink is bizonyítják – nemcsak számban, de művészi értékben is gyarapodnak /… Munkácsy és Zichy …/ Kezdetleges állapotban levő szobrászatunk Izsó halálával alig pótolható veszteség érte /…/

0384.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 5. 3 szám, 11 old.
Nyilvános köszönet jeles aqvarelle festő hazánkfiának, Szathmári Pap Károly úrnak, a helybeli hírlapban is ismertetett emberbaráti tette iránt, a Jótékony Nőegylet és az árvaház elnöksége azon óhaj kíséretében fejezi ki őszinte köszönetét, bár városunk vagyonosabb mívelt osztálya a képgyűjteményt sűrűn látogatva és minél több sorsjegyet venne, mert általa e két nemes intéz-mény céljait segítené /…/

0385.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 8. 5 szám, 18 old.
Nn: Szathmári pap Károly képei.
“ A művész hazája a nagyvilág”, ezt ha nem is tudnák, megtanítja reá Magyarország. Fájdal-masan esik minden igaz érzelmű hazafinak a tudat, hogy e nemzet itt a Kárpátok között, mely annyira óhajtaná magát műveltnek nevelni, képtelen az anyai háznál eltartani művészeit. Koldu-sok vagyunk-e, vagy még nem fejlődött ki érzékünk a művészet iránt, nem szitta vérében a nemzet az ösztönt, hogy önkéntelenül megragadja lelkét a művészet csodás hatalma? Bizony mind a kettő.
Hol van nálunk a minden tehetős országban faltalálható mecénások serege, mely rajongva az égi szép iránt, asztalához hívná, gazdagon megjutalmazná, tenyerén hordozná a hazánk szerencsés fiait, kiket a művészet örök kincsével ajándékozott meg az Isten? És hol van nálunk a nép, mely csak egyszerű darócban van öltözve s mégis rajonként járja be egy-egy nagy város képgyűjteményeit? Nálunk az arisztokrácia nem volt elég zsarnok, hogy a nép zsírján dúsgaz-daggá lehessen és gazdasági, meg ipari életünk nem elég fejlett, hogy zsarnokság nélkül is dúsgazdagokat teremthessen. És a nép, az a nép, mely kellően ugyan fizetni nem tud, de mégis érzi a művészet becsét, bámul és dicsőit, ez a nép csak akkor sarjadzik fel, mikor katonáink tájékozni fogják tudni magukat a földabroszon /…/ És itt van Szathmári egy elismert művész, egy nem mindennapi tehetség, s ő is kénytelen volt egy idegen országban szerezni magának ne-vet. Románia jobban meg tudta jutalmazni csupán művészetéért, mint mi, kinek ez kötelessége lett volna /…/ Most már, mint hajlott karú ember, tér ismét körünkbe, hogy felmutassa babér-koszorúit, melyekkel külföldön tisztelték meg. Ott találjuk képtárában művészi vonásokkal megörökítve Románia fővárosát, s annak minden nevezetességét /…/ Alig van festőnk kit kez-detben méltóképpen megbecsültünk volna nagyságukkal, midőn már a külföld is elismerte azt.

0386.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 9. 6 szám, 22 old.
A képíró művészet minden varázsa az ismeretes és köznapias megeszményesítésben áll: vá-szonra venni a természetet úgy, hogy a mit alkotunk szebb legyen magánál a természetnél és mégis természetes legyen. Az emberi lélek gyönyöreit mindig csak a földi ismert tárgyak körül leli fel , s a mint ember képére alkatatja Istenét, vagy emberektől kölcsönzi a maga elé tűzött magasztos célt, úgy a művészetben is csak az bűvöli el, mi az életében is meghatotta. A művész feladata tehát nem más, mint hogy érzékkel bírjon a természet azon tüneményei iránt, melyek lebilincselik a bennünk lakozó szellemet s képesek ezen tüneményeket utánozni, csoportosítani s mint egy egészt, elönkbe tárni. Sokat beszéltek annak idején, hogy a fény-képészet megbuktatja a festészetet. Való, hogy a mennyiben a másolás lépcsője és kenyér-kereseti ága volt a festészetnek, Daguerre találmánya ártott ennek, de a valódi képíró művé-sznek sohasem fog ártani, mivel ez alapján a természet ritka adományába találja.
Tekintsünk végig a fényképek bármely nagy halmazán, egyikben sem fogunk feltalálni, ha ugyanazon a természetnek közvetlen másolatai – s valódi művész egyetlen képével sem párját, mivel a természet maga sohasem tud szépségeiből annyit csoportosítani össze, mint a lángelme alkotta ereje /…/ Szathmári képeiről elmondhatjuk, hogy szebbek, mint tárgyai, azaz művein megtetszik a mesterkéz /…/ Szathmári angol modorban, vízfestékkel dolgozik /…/
Folytatás: 1875. január 10. / 7 szám, 26 old.

0387.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Március 10. 56 szám, 223 old.
A marosvásárhelyi közönség ritka műélvezetnek néz elé, amennyiben Szatmári pap Károly művész hazánkfia kirándulást tesz az említett városba, aqvarelle képeit kiállítandó. A kiállítás jövő szombaton és vasárnap, azaz f. hó 13-iki és 14-ik napjain lelend /…/
A Kolozsvári Nőegylet következő levelet intézte Szathmári Pap Károlyhoz:
Tisztelt Művész Úr!
A Kolozsvári Nőegylet választmánya nagy örömmel és méltányolással fogadta tisztelt művész hazánkfiának azon nemes tettét, mely szerint egyik szép és becses festményét egyletünknek és a helyi Leányárvaház Egyletnek ajándékozni szíveskedett. A festményt sorsolás útján értékesítette, minden egylet 110 ft. 50 x. segedelemben részesült.

0388.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 10. 56 szám.
Szathmári P. Károly szép aqvarelle képeit a napokban Marosvásárhelyre viszi át, s pár napra ott fog kiállítást rendezni /…/

0389.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Március 19. 64 szám, 255 old.
Nn: Orlay-Petris Soma Petőfi portréja.
Megvette a kormány a képet 500 forintért. A képet Orlay 1849-ben, természet után festette… Orlay fenntartotta magának a jogot, hogy a festmény után fényképi másolatokat készítsen.

0390.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 19. 64 szám.
Orlai-Petrics Soma 1849-ben lefestette Petőfi Sándor arcképét, természet után. Az olajfestmény igen hűnek találtatott sokak által. A kormány közelebbről 500 ft-ért vette meg a képet és a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Orlai főntartá a jogot, hogy a képről fény-képeket készítsen, melyet árúba szándékszik bocsátani.

0391.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Április 23. / ? sz./ , 369 old.
Szathmári pap Károly festőművész hazánkfia, képeit a jövő vasárnap Deésen és hétfőn Sza-mosújváron állítja ki közszemlére. A nevezett városokban falragaszok fogják hirdetni a kiállítás helyét /…/ Ezekben a képekben néhány hónap múlva London fog gyönyörködni /…/

0392.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 23. 92 szám.
Szathmári P. Károly még két erdélyi várost kíván meglátogatni /…/ Déset és Szamosújvárt. Mindkét helyen egy-egy napig lesznek képei kiállítva, még pedig Désen április 25-én, Szamosújváron április 26-án /…/

0393.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 29. 79 szám.
Vastagh György jelenleg Pesten mulat, s a Képzőművészeti Társulat helyiségében legközelebbről két művét állítottak ki /…/

0394.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Május 4. 101 szám, 400 old.
Vastagh György a kitűnő magyar genrefestőnk, kinek rajzait sűrűn közlik egymásután a kül- és belföldi lapok, néhány nap óta a fővárosban időzik. A képzőművészeti tárlatában jelenleg két festménye van kitéve: egy rococcó női fej s egy havasalföldi cigánylány /…/ Vastagh itthon te-lepszik meg, s rendesen fog arcképfestéssel foglalkozni /…/ Örömmel üdvözöljük a magyar fővárosban, hol hosszabb ideig fog dolgozni.

0395.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 4. 101 szám.
Vastagh Györgyről a lapok mind több elismeréssel írnak /…/ s a magyar fővárosban hosszabb ideig fog tartózkodni.

0396.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 4. 101 szám.
Szathmári Pap Károly a napokban távozott el körünkből. Aqvarelle képeit nemsokára Aradon s Pesten is bemutatja /…/

0397.- 1875. Magyarország és a Nagyvilág. Budapest. Május 11. 19 szám, 236 old.
Vastagh György kitűnő genrefestő néhány nap óta a fővárosban időz. A képzőművészet tárlatában 2 képe van kitéve: egy rococcó női fej és egy havasalföldi cigányleány /…/. A fiatal festőnemzedékkel ellenkezőleg, Vastagh itthon telepedik le, s rendszeresen fog arcképfestéssel foglalkozni, mely ága e művészetnek Budapesten már-már elenyészőben van.

0398.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Június 9. 129 szám, 509 old.
Vastagh György tehetséges festőnk Budapesten legközelebb Agay és Király Pál arcképét fes-tette meg /…/

0399.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Június 14. 84 szám, 337 old.
Az Országos Községtanodai Tanáregylet a közoktatásügyi minisztérium segítségével, országos középtanodai rajzkiállítást rendez Budapesten 1875. augusztus 3-10.-e között.

0400.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Június 19. 133 szám, 545 old.
Vastagh György két képét kiállította a budapesti Képzőművészeti Társaság tárlatán /…/

0401.- 1875. Magyarország és a Nagyvilág. Budapest. Június 20. 25 szám, 297-298 old.
-g-f: Vastagh György. / életrajzi adatok /

0402.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Június 22. 140 szám, 553 old.
Vastagh György jeles festészünk arcképét és életrajzát hozza a mai “Magyarország s a Nagy-világ” s a legnagyobb méltányattal emlékszik meg róla /…/

0403.- 1876. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 22. 140 szám.
Volt alkalmunk látni e napokban a megboldogult id. Hintz György híven talált képét, melyet photographia után, a tehetséges Kőváry Endre festett az elhunytnak családja részére.

0404.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Július 17. / ? szám /, 635 old.
Szathmári Pap Károly festő hazánkfia ismét nagy sikert aratott. Marienbadban, hol most időzik, a legutóbbi napokig ott volt a svéd királyné is és számos megrendelést tett nála /…/ Pénzen kívül még aranyéremmel is kitüntette /…/

0405.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 13. 184 szám, 727 old.
Veress Ferenc, jeles fényképészünk műterméből igen szép fénykép csoport, köztük Kőváry Endre által szépen színezett olajfestmény is látható több kirakatban, melyek Mátrai B. Bélát ábrázolják az általa fordított Mondecaus tragédia címszerepében.

0406.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 12. 208 szám, 819 old.
Szathmári Pap Károly képíró hazánkfia a napokban utazott át Budapesten, Marienbadból. Ezúttal nem állította ki a fővárosban szép aqvarelle képeit, melyekkel mindenfelé oly méltó feltűnést keltett, de a tél folyamán visszatér Pestre, s ott be is fogja mutatni művészetét.

0407.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 12. 208 szám.
Szathmári Pap Károly jelenleg Budapesten időzik, mint a “F.L.” írja, kilenc hó óta lévén lakhe-lyétől távol, s családjával hazafelé sietvén, ez úttal nem fogja kiállítani ama festményeit, melye-ket a svéd királytól kitüntetést, s augusztusban a szász király Drezdában négyet megvett /…/

0408.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 7. 292 szám.
Kőváry Endre királyunk életnagyságú képét festette meg, s állította ki Stein János papír-kereskedésében. A képet Simon Elek rendelte meg a kolozsvári ügyvédi kamarának /…/
1876 M.P. Június 11. 132 szám- Polcz Albert átvette Stein János papír, író és rajz eszközök kereskedését.

0409.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Október 23. 243 szám, 955 old.
Szathmári Pap Károly /…/ Bukarestbe érkezett meg, hol már várták /…/. A kormány mindjárt kiküldte a hegyek közzé, az Olt és az Arges vizén épített nagyszerű vas-hidak lefényképezé-sére. Bukarestbe érkezve, a hadügyminiszter égy nagyszerű képet rendelt nála, hogy t.i. az egész román hadsereget, minden külön testületből egy főtisztet és altisztet, összesen 40 sze-mélyből álló csoportozatot készítsen aqvarelleben.

0410.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 28. 247 szám.
Nn: Magyar művész kellete külföldön.
Szathmári Pap Károly festő hazánkfia Erdélyből Bukarestbe érkezett, ahol már várva-várták. Alig érkezett meg, a kormány kiküldte a hegyek közé, az Olt és az Arges vízen épített nagy-szerű vas-hidak felvételeire. A hadügyminiszter is egy térképet rendelt nála /…/

0411.- 1875. Kelet. Kolozsvár. November 28. 273 szám, 1075 old.
Vastagh György művésznek Keresztesy Pál papírkereskedésében egy igen jól sikerült festmé-nye van kitéve. A mű egy 8 éves leányka képét ábrázolja /…/

0412.- 1875. Kelet. Kolozsvár. December 26. 294 szám, 1267 old.
Mint megbízható forrásokból értesültünk, Szathmári Pap Károly elhatározta, hogy Kolozsvárra teszi át véglegesen lakását, s talán már a jövő év januárjában ide költözik /…/

1876.

0413.- 1876. Közhasznú Erdélyi Kis Kalendárium. Kolozsvár.
Kolozsvári Kalauz. Rajztanítók:
- Református Főtanoda: Ferenczi Zoltán
- Unitárius Főtanoda: Sárdi István, tanít az elemi osztályokban
Kőváry Endre, tanít az I-V osztályokban
- Tanítóképezde: Sárdi István
- Tanítónőképezde: Láposi Lajos

0414.- 1876. Kelet. Kolozsvár. Április 28. 96 szám, 375 old.
Vastagh Györgynek /…/ a Képzőművészeti Társulatban legújabban egy “Arckép”-e van kiállítva mely mintája lehet az arcképnek. Egy szende hölgyet ábrázol /…/

0415.- 1876. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 10. 106 szám.
Érdekes fénykép jelent meg a kolozsvári tűzvészről, mely Sárdi István hű rajza után készült. E kép az unitáriusok temploma tornya ablakából van felvéve, s csaknem minden egyes épület felismerhető a pusztító lángtengerben. A fénykép Tauffer és Veress Gyula fényképészek műter-mében készült.
A tűzvészről, mely 1876. április 22.-én pusztított: M.P. 1876. IV. 25.-26.-27.-i számokban.

0416.- 1876. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 5. 177 szám, 697 old.
Munkácsy Mihály a párizsi szalonban bemutatott képei /…/ impozáns párizsi műterme /…/

0417.- 1876. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 6. 178 szám, 701 old.
Deák Ferenc arcképét végezte Vastagh György. A képet, Hont megye rendelte meg a művész-től s Ipolyságon, a gyűlésterembe helyezik el. Deák Ferenc ülő helyzetbe van feltüntetve /…/

0418.- 1876. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 15. 185 szám, 729 old.
Beczkói Jánosnak, színházunk ügyes díszletfestőjének a színházi választmány 100 ft-ot szavazott meg, hogy Szegedről – ahová, mint a Kolozsvári Dalkör tagja ment – ránduljon fel Bécsbe, az ottani színházi díszleteket tanulmányozni

0419.- 1876. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 26. 220 szám.
Az “Életképek” legújabb száma Vastagh György igen jól sikerült arcképét hozza. Életrajzi adatai közül megemlítjük hogy, Vastagh 1834-ben született Szegeden /…/

0420.- 1876. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 29. 219 szám, 865 old.
Vastagh György kitűnő arcképét és életrajzát közli az “Életképek” legutóbbi száma, Vastagh néhány évet városunkba is töltvén, a nevéhez fűződő elismerés részben Kolozsvárt is illeti /…/

0421.- 1876. Hölgyfutár. Kolozsvár. Október 5. 2 szám, 19 old.
Gróf Mikó Imre arcképét Sárdi István akarja lefesteni. Figyelmeztetjük a Mikó-tanodát e fiatal tehetséges festőművészre.

0422.- 1876. Hölgyfutár. Kolozsvár. Október 19. 4 szám, 36 old.
Vastagh György legújabb megbízást kapott Damjanich Jánosné életnagyságú arcképére.

0423.- 1876. Kelet. Kolozsvár. Október 26. 245 szám, 903 old.
Nn: Rajztanítók gyűlése.
Az ágostoni hitvallású rajztanítók közelebbről tartották közgyűlésüket Nagy Szebenben, amely alkalommal a rajztanításra vonatkozó kérdések lettek megvitatva. E gyűlésen a szebeni, segesvári, medgyesi, szászsebesi, szászrégeni, szászsinki, szentágotai s disznódi tanodák voltak képviselve.

0424.- 1876. Ébredés. Kolozsvár. Október 27. 23 szám.
Folyó hó 12-14-ig az erdélyi Ágost ev. felekezetű tanító rajztanárok Nagy Szebenben ösz-szejöttek a végből, hogy egyöntetű módszert állapítsanak meg a rajz legelőnyösebb tanítására nézve.

0425.- 1876. Kelet. Kolozsvár. November 19. 265 szám, 1043 old.
Vastagh György festő hazánkfia Deák Ferencet ábrázoló arcképét ma leplezik le a Hont megyei gyűlésteremben /…/

0426.- 1876 Ébredés, Kolozsvár. December 5. 55 szám.
Báró Bornemissza Albertné, ki a zenében és festészetben egyaránt művésznő és kinek kolozs-vári lakása egész kis múzeuma az általa készített gyönyörű olaj-, és porcelán festményeknek. A napokban fejezte be Rubens müncheni szentháromság szobra után egy nagy olajképet, mely a gecsei templomnak van szánva.

0427.- 1876. Hölgyfutár. Kolozsvár. December 12. 13 szám, 108-109 old.
Nn: Munkácsy Mihály /t/

0428.- 1876. Kelet. Kolozsvár. December 16. 287 szám, 1127 old.
Vastag György pesti műterme a Zöldfa utcában van. Itt látható munkái /…/
U.a.: Magyar Polgár 1876. December 16. 288 szám.

1877.

0429.- 1877. Hölgyfutár. Kolozsvár. Január 4. 1 szám, 7 old.
Vastagh György egyik igen sikerült képe, Damjanichné arcképe, január 6-án fog Budapesten lelepleztetni /… /

0430.- 1877. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 7. 5 szám.
Damjanich Jánosné arcképét, melyet Vastagh György jeles művészünk festett, ma leplezik le a Budapesti Nő Egylet helyiségében, nagy ünnepségekkel. Tóth Kálmán ez alkalommal egy hangulatos költeményt írt, /…/ melyet Újházy Ede fog szavalni.

0431.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Január 10. 6 szám, 23 old.
A Magyar Gazdaasszonyok Árvaházának egyleti elnöke Damjanich Jánosné portréját ünne-pélyesen felavatták. A Vastagh György által festett életnagyságú művészi kép /…/

0432.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Január 11. 7 szám, 27 old.
Kemény Zsigmond báró arcképét, az elhunyt koszrús író testvére, Kemény János báró, Barabás Miklós által festeti /…/

0433.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Február 7. 29 szám, 115 old.
Egy tekintélyes külföldi lap felkereste Vastagh György művész hazánkfiát, hogy készítsen rajzokat Petőfi költeményeihez /…/

0434.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Február 10. 32 szám, 127 old.
/…/ Kriza János néhai unitárius püspök arcképét két példányban Sárdi István tanító, képezdei tanár úr a napokban végezte be /…/

0435.- 1877. Ébredés. Kolozsvár. Február 10. 33 szám.
Kriza János, néhai unitárius püspök képét két példányban Sárdi István, tanító-képezdei tanár úr a napokban fejezte be. A képet közszemlére teszik folyó hó 9, 10 és 11-én, az unitárius collégium nagy tantermében.

0436.- 1877. Hölgyfutár. Kolozsvár. Február 15. 7 szám, 56 old.
Kőváry Endre tehetséges festőnk, az utóbbi időben olyan szép haladást csinált, hogy egész kézséggel hívjuk fel reá a közönség figyelmét. Legutóbb Kriza János püspök és Mikó Imre arcképét készítette el. Az Egylet figyelmébe ajánljuk Kőváryt, kit valóban ideje volna már egy kicsit melegebben is buzdítani pályáján, kivált egyleteinknek, s a művészetek mecénásainak.

0437.- 1877. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 9. 32 szám.
Kriza János, néhai unitárius püspök arcképét, két példányban, Sárdi István tanító-képezdei tanár úr, a napokban végezte be /…/

0438.- 1877. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 24. 45 szám.
Eperjessy Kálmán: Újabb adatok hazai régibb rézmetszőink és rajzolóinkról.
/ Főleg a Budán dolgozó mesterekről ír /
/…/ Az erdélyi Bikfalvy Falka Sámueltől egy igen szép kőnyomat kép van a gyűjteményemben, mely 1790-ben Monostori Izdenczi Józsefet ábrázolja /…/

0439.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Március 10. 56 szám, 223 old.
A kolozsvári iparos ifjak Önképző és betegsegélyező Egyletében folyó március hó 11-én, vasárnap délután 3 órakor felolvasást tart Sárdi István tanár úr a rajz és művészetről /…/
/ ua.: Ébredés. Kolozsvár. Március 10. 57 szám, Magyar Polgár. Március 10. 57 szám /

0440.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Április 5. 76 szám, 303 old.
Munkácsy Mihály két korai rajza Strausz Ede, a keleti vasút raktárnokának tulajdonában van /…/ Strausz úr a 60-as évek elején, Békés Gyulán lakott, azon időben Munkácsy Mihály, kit nagybátyja, Békés megyei tisztviselő asztalos inasnak adott /…/ Egy Fischer nevű rajztanárhoz járt rajzot tanulni s Strausznál volt koszton /…/ Itt rajzolta e két öreg arcképét is /…/

0441.- 1877. Erdélyi Híradó. Marosvásárhely. Április 7. 42 szám.
Egy pár jeles képírónak e napokban pár rajzot és festett képet mutattak be, melyeket olyan ifjú készített, ki sohasem részesült rajz-, és festészetoktatásban /…/ az ifjú most 18 éves, katonai pá-lyára szánta édesapja /…/ Keleti és Than Mór is dicséri rajzait /…/ Neve: Karlovszky Bertalan, fia az irodalmi munkáiról is ismert Karlovszky M. Ida asszonynak.

0442.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Április 8. 79 szám, 315 old.
Korbuly Imrének, az oly korán elhunyt / 1876/ kolozsvári egyetemi jogtanárnak meglehetősen sikerült életnagyságú arcképét egyetemünk jogi fakultásának tanárai, Kőváry Endre festőnk által elkészítetvén /…/ a fakultás tanácstermében fogják felfüggeszteni.

0443.- 1877. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 10. 81 szám.
Kőváry Endre “Kártyavető cigányné” című csinos kis képét, egy Bukaresti bojár megvette. E kép hosszasan ki volt állítva Kolozsváron, de nálunk nem akadt olyan mecénás, ki érdeklődni tudott volna iránta.

0444.- 1877. Hölgyfutár. Kolozsvár. Április 19. 16 szám, 127 old.
Nn: Michelangelo Bounarotti.

0445.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Április 29. 97 szám, 387 old.
Nn: Egy rendkívüli találmány.
Bodor László, helybeli királyi alügyész, különös előszeretettel foglalkozik a vegytannal, s hosszabb kísérletek után sikerült neki vegyészi úton bármiféle képnek a gyors sajtó alá töké-letesen alkalmas, olyan rézclichéjét állítani elő, melyről hű másolatát kaphatni nyomtatásba a képnek s telkesen feleslegessé teszi bármiféle metszést. E találmány által a roppant munkával és fáradsággal járó fametszés mellőzhetővé vált, sőt annyira meg van általa könnyítve a rajzban kifejezett eszmének végtelen sokszorosítására, mint ahogy megkönnyítette a könyvnyomtatás az írásban tett eszméknek közlését. A képet ugyanis csak egyszerűen meg kell papírosra rajzol-ni s bárki – legyen bár írástudatlan ember – egy nap alatt tökéletesen hű rézclichéjén producalhatja szerfelett kevés költséggel. A találmány az üvegnek eddig teljesen ismeretlen edzési módjára van alapítva, s nagyban felülmúlja a cinkgraphia és vele rokon vegyészi képle-vételeket. Bodor feltaláló több fővárosi nyomdához, köztük az állam nyomdához is kész cli-chéket küldőt fel, s ott kísérleteket fognak tenni velük. Magunknak is volt alkalmunk ily kísérleteket tenni.

0446.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Május 2. 99 szám, 394 old.
1877. december 2.-án a kolozsvári Jótékony Nőegylet Iparmű kiállítást szervez Kolozsvárott…
/ Három csoport 1.- Műtörténeti osztály. 2.- Ásvány, nyersanyag és félkészítmények osztálya. 3.- Faipar. /

0447.- 1877. Erdélyi Híradó. Marosvásárhely. Május 5. 54 szám.
Bodor László kolozsvári királyi alügyész, ki passzióból foglalkozik a vegytannal, jelentős felfedezést tett. Sikerült neki vegytani úton feltalálni annak módját, hogy valamely képről, mit lehet metszés nélkül réz-clichét előállítani, olyant, melyet a gyorssajtó alá alkalmas legyen. A találmány az üvegnek egy eddig ismeretlen edzési módjára van alapítva.

0448.- 1877. Erdélyi Híradó. Marosvásárhely. Május 12. 57 szám.
Strambert Ödön rajztanár: A görögök festészete.

0449.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Május 18. 112 szám, 447 old.
Volt alkalmunk részletesebben megtekinteni azon képeket, melyeket Seitz Gusztáv Hamburg-ból, a Stein János könyvkereskedésében kiállított, s túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy oly gyö-nyörű képgyűjtemény aligha fordult meg Kolozsvárt. Az olajnyomatú képek nem bírnak különös műbeccsel habár azok között is van néhány meglepő darab, annál szebbek az aqvarelle képek /…/

0450.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Május 20. 114 szám, 455 old.
A “B.N.” nyomán /…/ József főherceg nejének két leányának és fiának arcképén dolgozik /…/ gróf Forgách József korány elhunyt Nográd megyei alispán arcképét /…/

0451.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Május 29. 120 szám, 471 old.
Nn: A fogarasi klastrom kincse.
Egy Rubens kép van mely a kereszrefeszített Jézust ábrázolja. A kép 97 cm hosszú, 44 cm szé-les. Felirata: JESUS AUTEM ITERUM CLAMANS VOCE MAGNA, EMISIT SPIRITUM. PATER PAULUS RUBENS PRINXIT, s később utána írt szám: 366.

0452.- 1877. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 12. 157 szám.
Kőváry Endre jeles arcképfestőnk, folyó hó 12-én Szamosújvárra utazik, hogy a néhai plébá-nos-esperes, Lukácsy Kristóf arcképmásolatát befejezze.

0453.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Július 13. 157 szám, 607 old.
József főherceg családját életnagyságú, külön képekben levette Vastagh György /…/

0454.- 1877. Ébredés. Kolozsvár. Július 14. 159 szám.
Vastagh György festőművész Zöld Fautcai műterme kiváló élvezetet ígér a látogató közön-ségnek. E kiváló művész, ki Pestre telepedése óta sikerült arcképeket fest /…/

0455.- 1877. Hölgyfutár. Kolozsvár. Augusztus 9. 32 szám, 256 old.
Nn: Néhai Kriza János arcképe Londonban.
Sárdi István két példányba festette meg a képet. Az egyik Kolozsváron maradt, a másik Lon-donba került.

0456.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 11. 182 szám, 691 old.
Vastagh György, Bp-en, Zöldfa utcai műtermében, József főherceg családjának képén dolgozik

0457.- 1877. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 4. 200 szám, 853 old.
Vastagh György /…/ gróf Gorgach József Nógrád megye főispánjának életnagyságú képét festi

0458.- 1877. Szolnok-doboka. Dés. November 16. 7 szám.
Huszka József, a helybeli polgári iskola rajztanárának általa festett sikerült arcképe látható Sa-rudy Lajos divatkereskedésében. Melegen ajánljuk a fiatal tehetséges festőt /…/

0459.- 1877. Kelet. Kolozsvár. November 27. 272 szám, 1135 old.
Vastagh György /…/ az elhunyt gr. Károlyi György arcképét festi /…/

0460.- 1877. Hölgyfutár. Kolozsvár. November 28. 48 szám, 383 old.
Vastagh György festőművészünk Károlyi György arcképét festi /…/

0461.- 1877. Kelet. Kolozsvár. November 28. 273 szám, 114 old.
Barabás Miklós jeles festő ötven éves jubileumát fogja megülni a jövő hó elején a Képzőmű-vészeti Társaság s az írók és művészek társasága /…/

Kolozsvári Iparmű kiállítás.
Megnyitó december 2-án a Redoutte-termekben a kiállítást Finály Henrik nyitotta meg, 21-én zárt be.

0462.- 1877. Kelet. Kolozsvár. November 20. 266 szám, 1110 old.
/…/ Sárdi István festő Kolozsvárról három festménnyel nevezett be a kiállításra / Alvó vadász,
A szent család – copia Van Dyck után, Arckép /

0463.- 1877. Kelet. Kolozsvár. November 22. 268 szám, 1119 old.
/…/ A helybeli asztalos-céh Kolozsvár város képét / 1759-ből / küldte be. A céhnek ugyanis egy rézlapja van, melybe német nyelven a segédnek kiszolgáltatott vándorló levél szövege van bemetszve, s a levél homlokzatán egész ügyes rajzban Kolozsvár képe látható.
Metszette: Joh. Szakál: Auriff: Claud: 1759.
/…/ Akkor Kolozsvár egy tökéletesen körülfalazott és bástyázott négyszögű városhoz volt ha-sonló. A kép a Külső Monostor utca felől van levéve, és előttünk húzódik el a várfal a Sétatéri hídnál volt szeglet bástyától a mostani Polgári Iskolánál romban még most is meglevő bástyáig. Ez oldalon négy bástya esik közbül, köztük a legnagyobbik a Monostor kapu felvonóhíddal, minthogy a várfal előtt mély sánc húzódik el, telve a Sétatér hídnál bebocsátott vízzel. A Polgári iskolánál levő bástyánál a várfal kissé megtörik, a még romokban most is fennálló következő bástyáig, innen azonban egyenes vonalban halad a temető alatt egész a belvárosi ref. Templom háta mögött levő Bethlen bástya. Ezen az oldalon összesen 5 bástya áll fenn /…/

0464.- 1877. Kelet. Kolozsvár. November 23. 269 szám, 1128 old.
Beer Lipot litograph Brassóból: egy nagy kép /…/

0465.- 1877. Kelet. Kolozsvár. December 7. 281 szám, 1173 old.
Barabás Miklós /…/ tegnapelőtt tartotta 50 éves jubileumát. Ez alkalommal hosszú életrajzi adatok jelentek meg a művészről /…/ Trefort miniszter üdvözlő beszédben köszöntötte a művészt /…/

0466.- 1877. Kelet. Kolozsvár. December 8. 282 szám, 1177 old.
/ Barabás Miklós életrajzi adatait közli /

0467.- 1877. Kelet. Kolozsvár. December 20. 291 szám, 1213 old.
Justus: Festmények és fényképek.
/…/ Kolozsvárról első sorban Sárdi István, a külföldről nem rég hazajött fiatal festő képei: “ Az alvó vadász”, egy eredeti festmény és az elhunyt Raffai bácsinak egy igen jól talált képe érdemel figyelmet /…/ A szakértő is első pillanatban felismeri a borongó sötét színek alól a fiatal festő hivatottságát, Sárdi könnyűséggel kezeli az ecsetet, s képein nem lehet nyomát látni a határozatlanul ide-oda kapkodó, kicsinyességre ügyelő és az összhatást tönkre tevő kontárságnak. Alkotásaiból még egy kis szükséges melegség hiányzik /…/ ami mi a szürke színek túlságos használatára rovunk fel. Csak kitartása legyen a fiatal festőnek, nálunk a művészet kemény kenyér, de minden szépnek és jónak küzdelem a szülő atyja.
Legnagyobb számmal Kőváry Endre állított ki városunkból. Kőváry egy idő óta tagadha-tatlanul nagyon sokat haladott a festészetben, különösen szerencsés az arcképek eltalálásában, így az elhunyt Zsigmond Elek, Nagy Ferenc, az első Graef Ede, Teleki Sándor képei igen jól találtak, színezésük is elég eleven s mint arcképfestőt dicsérik. Hiába Kőváry képeinek a költői felfogás, a teremtő erő, az egységes alapeszme hiánya. A “Torockói leány” például csak a ruházatra rakott színekkel hat, állásában nincs eszme, költőiség, arca nem elég kerekded, szó-val nem viseli magán a teremtő művészi elme nyomait.
Brassóból Herter odavaló festő küldött számos képet, amelyek egy része a karzaton van elhelyezve. Sajnáljuk. De a képekről kevés elismeréssel szólhatunk, törekvést árul el mindenik, de sem a színeket, sem az alakoknak nincs harmóniájuk és kifejezésük, mint mondani akarna mindenik valamit, de az erő hiányzik hozzá belőlük.
A másolatok között Fodor Lajos gyönyörű irónrajza, Vastagh György pipázó cigánynéja után készítve, egyike a legfeltűnőbb kézi ügyességről tanúskodó munkának. Sajnos, hogy ily tehetségek nem találnak nálunk érdemükhöz méltó elhelyezést.
Mellette báró Bornemissza Albertné, gróf Kornis Gabriella meglepően szép porcelánfestmé-nye /…/ Hermann és Dorothea illusztrációjából kettő, Schiller “Haramiák” című darabjának, illetve Schiller másik munkáját illusztráló rajz /…/
Zessner-nek eredeti festményei és másolatai a tárlat jobb festményei közzé tartóznak, egy cigánylánynak a képe, az alakot tekintve elég eredeti, de nincs élet és erő benne, Titián Modonnájának másolata is ugyanebben a hibában szenved.
Még felemlítjük Bokros Eleknének és Kiss Eleknek, mint műkedvelőnek, csínos festményeit, s talán még ehhez sorolhatjuk Biasini Domokosné által sok ügyességgel mohából és szalmából kialakított szép képeket /…/

0468.- 1877. Haladás. Torda. December 22. 63 szám.
Havad Dózsa Géza: Barabás Miklós ünneplése. / jó életrajzzal /

1878.

0469.- 1878. Hölgyfutár. Kolozsvár. Február 14. 7 szám, 53-54 old.
Dr. Harthmann: Az újkori illusztrációról.
Folytatás: II. 20., 8 sz., 62-63 old, és II. 28, 9 szám, 70 old.

0470.- 1878. Hölgyfutár. Kolozsvár. Április 4. 14 szám, 111 old.
Nn: Titián.
/ Ismerteti a Life and Times By I. A. Croce and G.B. Cavalcasse / John és Murrey / könyveit.

0471.- 1878. Kelet. Kolozsvár. Április 10. 83 szám, 341 old.
Országh Antal, széles körben ismert festő a napokban agyonlőtte magát lakásán. Mint a “Hon” írta, önmaga vetett végett életének. Egykor jelentékeny neve volt s különösen miniatűré rajzai, melyeket elő szeretettel s csodás finomsággal tudott készíteni, keresettek voltak. Hosszú ideig tartózkodott Párizsban. Utolsó éveit visszavonulva töltötte. Egy nagy munkán dolgozott: szülőföldje, Máramaros megye monographiáján. Maga a szöveg kétségtelenül jelentéktelen, de a középkori könyvmásoló pepecselő s a mellett ízletes munkáira emlékeztető kőrajzai, nagy beccsel bírtak. Ezt a művet másfél évvel ezelőtt be is fejezte, s az akadémiának átadta. Fiatal korában, mint photograph jelentékeny vagyont is szerzett, mely csakhamar elveszett.

0472.- 1878. Haladás. Torda. Április 10. 30 szám. Folytatás: IV. 17/ 31, IV 20/ 32.
Nn: Rembrandt és kedvese. A drezdai képtárból.

0473.- 1878. Kelet. Kolozsvár. Július 6. 152 szám, 617 old.
Propper Ferenc rajz és szépírástanító, a nyári iskolai szünidő ideje alatt f. év július 5.-től kezd. A tanuló ifjúságnak s más rajzkedvelőknek is rendszeres oktatást ad a rajzból /…/ a Lyceum rajztermében.

0474.- 1878. Kelet. Kolozsvár. Július 26. 169 szám, 684 old.
Vastagh György, városunk egykor kitűnő képírójának Zöldfa utcai budapesti műtermét tegnapelőtt magas vendégek keresték fel /…/ herceg Cobur Ágost tábornok.

0475.- 1878. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 23. 218 szám, 881 old.
Nn: Vastagh György új művei.
A Gyomán, Wodianer Béla költségén, Hauszmann építész által emelt katolikus templom oltár-képeit Vastagh György készíti /…/

0476.- 1878. Szalnok-Doboka. Dés. December 15. 50 szám.
Halasy Béla polgáriskolai rajztanár gr. Bercsényi Miklós életnagyságú arcképét készítette el olajfestménybe. E sikerült mű, melyben a fiatal rajztanító tehetségének csalhatatlan bizonyítéka összpontosul, az Olvasó Egylet helyiségében ma, hétfőn és kedden és szerdán meglátható. Említjük, hogy a kép gr, bercsényi Miklós egyetlen hasonnevű fiát, Miklóst ábrázolja, aki sírfelirata szerint 1664-ben született. / a kuruc hadak fővezére volt /. Antalban halt meg a XVIII században.

1879.

0477.- 1879. Kelet. Kolozsvár. Január 3. 2 szám, 7 old.
A Képzőművészeti Társulat Barabás Miklóst választá meg elnökének a lemondott Ráth György helyére.

0478.- 1879. Kelet. Kolozsvár. Február 3. 36 szám, 143 old.
Szamosi Elek Munkácsy Mihálynak első tanára volt /… / Egyik korabeli levelét közli a lap.

0479.- 1879. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 21. 43 szám.
Vastagh György jóhírű festőnk szorgalmasan dolgozik József főherceg és Klotild főhercegné életnagyságú képein /…/

0480.- 1879. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 13. 60 szám.
Nn: Magyar képíró halála.
Paál László /…/ 33 éves volt /…/ született Hunyad megyében, Gonzaga községben, hol apja postamester volt. 1865 óta fest figyelemreméltóan /…/ 1867-ben, már jó barát Munkácsyval.

0481.- 1879. Kelet. Kolozsvár. Április 18. 88 szám, 337 old.
Kitűnő arcképfestőnk, Vastagh György folyton számos megrendelésnek örvend /…/ a király-nak képét most fejezte be /…/

0482.- 1879. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 23. 92 szám.
Kőváry Endre elkészítette a város részére Ő Felsége életnagyságú arcképét huszár tábornoki egyenruhában /…/ A város tanácstermében lesz kiállítva.

0483.- 1879. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 15. 187 szám, 748 old.
Sárdi István, tehetséges fiatal festőnk, s a helybeli tanítóképezde jeles rajztanára, ma reggel Münchenbe utazott az ottani nemzetközi képzőművészeti kiállítás megtekintésére és tanul-mányozására. Sárdi úr ígéretét bírjuk, hogy a kiállítást lapunkba ismertetni fogja.

0484.- 1879. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 4. 202 szám, 808 old.
Nn: Munkácsy és Vastagh találkozása.
Munkácsy Mihály meglátogatta Vastagh György műtermét /…/ ahol szóba került egy közös Kolozsvári látogatás ötlete is /…/

0485.- 1879. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 10. 206 szám, 824 old.
Nn: Munkácsy kép Kolozsváron.
/…/ Velis Simon helybeli orvosnak már elhunyt Károly fiát ábrázolja, aki egykor Bécsben tanult / akkor Munkácsy is ott élt /, s ekkor készült a kép mely most a család birtokában van /…/ Kolozsváron a közelebbi műtörténeti kiállításon látni is fogjuk a képet.

0486.- 1879. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 21. 216 szám, 869 old.
Persián Antal, kolozsvári születésű képíró, már hosszabb idő óta kereset nélkül volt a fővá-rosban, s nyomora annyira ment, hogy saját bevallása szerint, 80 nap óta a szabad ég alatt volt kénytelen hálni. Végre – mint a “Független Hírlap” írja – megtörte lelkesedését a nyomorúság s 8-án a Lloyd épületénél a Dunába akart ugrani /…/ de egy rendőr megakadályozta /…/ Persián több évvel ezelőtt jó hírnek örvendett, s a vidéken nem egy szép oltárkép hirdeti, hogy ő a jobb festők közzé tartózik. Régebben néhány fővárosi élclapnak is rajzolt volt /…/

0487.- 1879. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 30. 249 szám.
Teleki Sándor: Deési levél. K. Papp Miklósnak.
/…/ A Kiállításon Bánffy Dezső életnagyságú arcképe, aláírva: Nagy György /…/

1880.

0488.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 1. 1 szám.
Gróf Teleki Bella, kiről már említettük, hogy a festészet terén képezi magát, közelebbről ismét Párizsba utazik tanulmányait tovább folytatni, a jeles Munkácsy vezetése mellett.

0489.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Január 9. 6 szám, 23 old.
Petőfi egy ismeretlen arcképét fedezték fel ismét. A képet Petőfi egykori barátja, Mezei József, a jelenleg Promotoron élő, 18 év előtt világtalanná lett, s a költészettel is foglalkozó képíró festette 1846-ban Szatmárott, midőn Petőfi éppen vőlegény volt.

0490.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 9. 6 szám.
Petőfi eddig ismeretlen arcképét fogja közölni a “Vasárnapi Újság”. Az arcképet Petőfi egykori barátja, Mezey József festette 1846-ban Szatmáron, midőn Petőfi épp vőlegény volt. Mezey József jeles festő lett később, de fájdalom, 18 év előtt elvesztette szemvilágát, most Promotonron él, veje itt postamesteri hivatalt visel.

0491.- 1880. Vasárnapi Újság. Budapest. Január 18. 3 szám, 33-34 old.
r.s.- : Petőfi egy ismeretlen eredeti arcképe.
/…/ Az ismeretes daguerrotype- kép mely Petőfi Zoltántól jutott Beliczkay úr birtokába annyira elmosódott, hogy a fej körvonalain kívül egyebet alig ismerni fel rajta /…/
Petőfi olyan arcképe, hogy a költő a festő elé ült abból a célból, hogy lefessék, alig van több a Barabásénál s az Orlaiénál. Jókai ugyan említi, hogy 1842-ben lefestette Petőfit, de ez a kép elveszett. Most felfedezett kép a Mezeié, aki 1863-ban elveszté szeme világát. Szembetegsége 1858-ban kezdődött.

0492.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Január 26. 15 szám, 59 old.
Petőfi ismeretlen arcképét közli a “Vasárnapi Újság” legutóbbi száma /…/ eredeti olajfestmény kis vásznon, Petőfi Sándort kihajtott inggallérral, sötétzöld atillában tünteti föl. Festője Petőfi egykori barátja, mezei József, ki fiatal mérnök volt akkor Szatmáron, mikor Petőfi Erdődre kezdett járni Szendrei Júliához. Riskonál ismerkedtek meg egymással /…/ ez időben, 1846-ban vette le Petőfit Mezei. A mi magát Mezeit illeti, ő mint mérnök, a szabadság harc alatt a tűzér-ségnél osztatott be, az ecsetet nagy ügyességgel kezelte, szerencsétlenségére elvesztette szeme világát, s ekkor a költészetben lelt vigasztalást, s több költeménye a “Fővárosi Lapok”-ban je-lent meg /…/. Az erdélyi hadjárat alatt többeket lefestett, így Czecz ezredest, Bayert, Bem hadsegédjét, Müllert, a vezérkar parancsnokát, Popescut, az oláh származású vitéz honvéd kapitányt, s másokat /…/ nagy kér, hogy Bem nem akart modellt ülni /… /

0493.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Január 25. 20 szám, 74 old.
Vastagh György jeles festőnkről, Klein Hugó tárcát közöl a “Pressé”-ben Maler der Zigenner-madchen cím alatt. Elmondja rövid élettörténetét /…/ 1834-ben Szegeden született.

0494.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 4. 27 szám.
Nn: Egy magyar festő tragédiája. Paál László.
A “Magyarország és Nagyvilág” legújabb számában Sonnefeld Zsigmond Buck művész ha-zánkfia adatai nyomán, érdekes, szomorú részleteket beszél el Paál László magyar festő szomorú sorsáról /…/

0495.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 24. 70 szám.
Kőváry Endre, tehetséges festőnktől, a Polcz-féle kereskedés kirakatában egy kitűnően sikerült gyerek arckép látható.

0496.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Március 31. 73 szám, 291 old.
Kőváry Endre arckép-festőnk az utóbbi időben szorgalmasan dolgozik. A királyi ezüst meny-nyegző alkalmára készített nagy királyi kép óta, mely a városház nagytermét ékesíti, láttunk tőle közszemlére kitéve b. Kemény Ferenc, Adler Róza, Nagy Lajos arcképeit, s most egy gyö-nyörű kis gyermek / Kőváry Mihánynéé / mellképe vonja magára Polcz Albert papírkereskedé-sének kirakatában a járókelők figyelmét. Különösen ez utóbbi örvendetes előrehaladásról ta-núskodik vasszorgalmú festőnknek, a plasztika és életteljes színezés tekintetében /…/ ami ez ideig hiányzott a képein /…/

0497.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Május 19. 108 szám, 433 old.
Williám Richárd festőművész Brassóból a mai napon a Pannónia szálló vendége volt /…/

0498.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 27. 121 szám.
Nn: Petőfi dalban és rajzban.
Hubay és Aggházy kitűnő tehetségű zenészeink, Petőfi 16 költeményéhez írtak zongorára alkalmazott zenét /…/ , melyet Párizsban adtak ki /…/ Vastagh György már elkészített egy illusztrációt /…/ Melyet Párizsba küldtek, ahol Munkácsy, Zichy, Ébner és Aggházy testvére is rajzolt hozzá /…/

0499.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 8. 130 szám
nn: Orlai-Petrich Soma halála.

0500.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Június 9. 130 szám, 519 old.
Nn: Orlay Soma halála.
/…/ 58 éves volt, 1880. június 5-én hunyt el /…/
Ua.: “Vasárnapi Újság” 1880. Június 13. 24 szám, 383 old.

0501.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 4. 152 szám.
De Gerando Antónia: Kolozsvár és a képzőművészeti kiállítás. /vezércikk/
Ha Kolozsvár városa /…/ saját érdekeit jól szem előtt tartaná, mindent elkövetne most, hogy mihelyt vidéki képzőművészeti kiállítás jő szoba, e kiállítás Kolozsváron jöjjön létre /…/. Anyagi áldozatba nem igen kerülne, vannak ugyanis elég középületek /Redoutte, Városház /, melyeket e célra fel lehetne használni /…/. Rettenetes elgondolni, hogy Kolozsvárt még eredeti festményt nem nézhet a közönség, legfeljebb csak rossz olajnyomatokban /…/.

0502.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 5. 153 szám.
Hegedűs István: Nyílt levél De Gerando Antónia Ő Nagyságához. /vezércikk/
/…/ Van-e nekünk egyetlen maradandó műbeccsel bíró emlékünk? , akár szobrászati, akár kép-irati remekünk? /…/. A hivatalos udvariasság alkalmi emlékoszlopán és a Széchenyit parodikus kicsinységre leszállító szobron kívül, még csak a temető egyik sírboltjában találunk egy utánzott szoboremléket, mely figyelmet keltene. Pedig kevés városnak van olyan szerencsés berendezése, mint Kolozsvárnak. A Mátyás király szülőháza előtt, már rég állhatott volna emlékszobra e nagy uralkodónak, a Státua helyén már rég állhatna az erdélyi fejedelemség egyik typikus alakja. De nem láthatni – egy pár előkelő házat kivéve – egy képet, mely mélyebb benyomást keltene. A Vigadó fala meztelen, a városi tanácstermének egyetlen derék képe van.

0503.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 31. 175 szám.
Nn: Mezey Lajos halála.
Akadémiai festő és községi iskolai rajztanár, Nagyvárad egyik köztiszteletben és közszeretetben álló polgára, folyó hó 29-én történt elhunyta /…/ Legidősebb özvegy Mezey Mihályné, született Török Klára, Mezey Ilka, Mezey Lajos és neje, Mezey Kálmán, Mezey Károly, idősebb özvegy Mezey Mihályné /…/ tudatják Mezey Lajos, folyó hó 29-én, reggeli 2 órakor, élete 60-ik évében /…/ történt gyászos halálát.

0504.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Szeptember 28. 222 szám, 882 old.
Vastagh György közelebbről ismét néhány arcképet fejezett be / Unger Leó / A művész, József főherceg alcsúthi kápolnája számára nagy oltárképet fest, mely Szent István királyt ábrázolja.

0505.- 1880. Kelet. Kolozsvár. Október 10. 233 szám.
É-n: Megszorult tárcaíró panasza. / tárca /
/ Panaszkodik a színházi élet pangásáról, a művészetetek általános hanyatlásáról /
/…/ Következik a műkiállítás /…/ Mióta Vastagh György megvetve a mi értelmetlenségünket, Va-cano Emillel bámultatja nudításukban tetszelgő képeit s az arcképfestés múzsáját fejős tehén múzsájában imádja, meg kell elégednünk Gabányi torzképeivel, vagy szobraival /…/

0506.- 1880. Ellenzék. Kolozsvár. Október 15.
Bayrad: Egy kolozsvári műteremben. Látogatás Melka Vicénél.
Egy jó barátom szívességből kiváló élvezetben részesültem a múlt vasárnap. Köszönhetem ez élvezetet kíváncsiságomnak, ugyanis beszélgetés közben előhozta, hogy Bánffy Ádám báró, e művészetet kedvelő és finom ízlésű főúr válaszúti kastélyéban, az ebédlő termét, saját faragványaival akarván ékesíteni, az ékítmények által körülzárt puszta mezőt, falfestményekkel szándékszik betölteni és e célból megrendelte Melkánál a többek közt Rubens vadász-képét, mely egyike a művészet legérdekesebb alkotásainak. Kész voltam azonnal a tervvel, hogy Melka úrnál, kiről korábban is sok dicséretet hallottam, bekopogtatok.
Szíves udvariassággal sietett és késznek nyilatkozott termének megmutatására. Igaz ugyan, hogy Melkánál műteremről beszélni olyan forma Lucus a non lucendo, mégpedig két okból:
1.- Mert kisded alacsony szobája szorítja be gazdag gyűjteményét és /…/ e mellett itt is dolgozik.
2.-Mert tele van már részint saját maga alkotta művekkel, részint másolatával e terem, hogy szobának is szűknek tartható, no de annyi érdekessé találtam, hogy az ember előtt megnyílik a művészet üde mezeje és elfeledi, hogy szobában van. Azaz: úgy érzi, mintha az égbe meredő görgényi havasokon, vagy a Retyezát havas magaslatain járkálna.
Melka kiváló tehetség és pedig tájfestő, de abból a fajtából, amelyik a tájt az ember nélkül, puszta színpadnak tekinti, előadás előtt. /…/ Legszebb képe, mely külföldön, kivált Prágában figyelmet költött, /…/ egy öreg oláh parasztot ábrázol, amint egy elesett medvén ül. /…/ Gratulálunk a Felső Leányiskolának, hogy Melkát nyerte meg rajzoktatásra. És most búcsúzóul egy kegyes óhaj: miért ne remélhetnének az erdélyi festők egy kiállítást? Csak Melka Vince, Kőváry Endre, Sárdi István képeiből szép kis szobát lehetne megtölteni. Hátha Vastagh György is küldene képeket. Hát egyéb műtárgyakat nem lehetne kiállítani? Csak ne mindig országos, nagyszabású dolgokat akarjunk, de a művészet ízlése fejlesztésére maradjunk meg az egyszerűbb eszközöknél.

0507.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 31. 253 szám.
Kőváry Endre kitűnő arcképfestőnk Sétatér utcai 8 szám alatti műtermében, néhai Jósika Gyula, volt országgyűlési képviselő életnagyságú képét bevégezte /…/

0508.- 1880. Ellenzék. Kolozsvár. November 30.
Marosvásárhelyen Kossuth Lajos életnagyságú arcképét ma leplezték le /…/ Vastagh György festette.

0509.- 1880. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 3. 281 szám.
Nekrológ. Pielle Róbert festőművész nagybátya halála.
Pielle István kereskedő és neje, Reuch Katalin, gyermekei István és Róbert /…/ szeretett testvér és rokon, Pielle Sándor honvéd örnagy, élete 55-ik évében, folyó hó 1-én elhunyt.

1881.

Kolozsvár lakosainak száma: 27. 456. /honvéd-172, tiszt és legénység-1625, csendőr 29 /
Összesen: 28. 282 Felek község: 1578, összesen: 30. 869
1850- 18. 166, 1857-21. 446, 1869-26. 551.

0510.- 1881. Kelet. Kolozsvár. Január 8. 5 szám, 21 old.
Nn: Bethlen gróf, mint festő. Levél Münchenből.
/…/ Itt van közöttünk rendszeresen Bethlen Aladár gróf Bethlenből, a ki csak passzióból rajzol Benczúr Gyula iskolájában és fest Greguss Imre atelierjében /…/ Egyhangúlag a vélemény róla, hogy tehetséges /…/

1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 9. 55 szám.
A Képzőművészeti Társulat közgyűlése alkalmából az Erdély-részi közönséghez felhívás. /…/ Beszámolójában Ipolyi Arnold /…/ igazán elszomorító tükröt tárt elénk /…/ midőn utal arisztokráciánk, s nagyjainknak palotái dísztermeinek képcsarnokaira. Mint láttuk ott? - mondá – mindent csak valódi magyar művészetet nem /…/

0511.- 1881. Kelet. Kolozsvár. Április 3. 76 szám, 320 old.
Madarász Viktor egyetemünk számára festi Eötvös József, dr. Pauler Tivadar és dr. Trefort Ágoston képeit, melyet a díszterembe helyeznek el /…/

0512.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 3. 76 szám.
Bem arcképe látható a Franklin-Kiss-féle porcelán kereskedés kirakatában. Ez egy utánzat. Az eredetit Tóth Ágoston rajzolta és Sámi Lászlóné birtokába jutott. A másolatot Sárdi István ké-szítette /…/ Sárdi Pista barátunk műtermére alkalmilag külön tárcacikkben visszatérünk.

0513.- 1881. Kossuth Világ. Kolozsvár. Április 23. 4 szám.
Kéler Ilona / színművésznő / síremlékének igen ügyes rajzát készített el városunk síremlék-raktárosa Lorenz. E terv szerint Kéler Ilona domborművű, s carrarai márványból készítendő mellszobra az emlékkő közepén levő ovális mélyedésbe jönne /…/

0514.- 1881. Kossuth Világ. Kolozsvár. Május 6. 6 szám.
Benkő Károly nyomdász Kolozsvárt, május 1.-én meghalt. 1849. január 31.-én Debrecenbe született /…/

0515.- 1881. Kelet. Kolozsvár. Május 8. 104 szám, 441 old.
Alkalmunk volt azok két igen díszes albumot látni, melyben Kolozsvár és a Kolozsvári Keres-kedelmi és Iparkamara hódoló feliratait fogják a királyfi lakodalmának ünnepélyére felküldeni. Mindkettő teljesen honi készítmény. A városé 50 cm magas, 35 cm széles, kék bársony alapon fafaragványú és porcelán fényképekkel díszített tábla. A diófából igen szépen faragott lap ara-beszkjeit Melka Vince rajzolta, s Kupcsai János tanár felügyelete alatt a hosszúfalusi műfaragó iskolában Dávid András faragta /…/ Az iparkamara albumához a rajzokat Cserny Antal helyi díszművész készítette /…/
U.A Magyar Polgár. 1881. Május 8. 104 szám.

0516.- 1881. Nép Barátja. Kolozsvár. Május 22. 59 szám.
Mikó Imre életnagyságú arcképét Háromszék megye Barabás Miklós által megfestette. A kép készen is van /…/ 500 ft-ba került.
U.a.: Magyar Polgár. 1881. Május 20. 114 szám.

0517.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. Július 4. 150 szám.
Igen szép kivitelű olajfestmények láthatók Frank-Kiss-féle üzlet kirakatában, melyek a “Societe Parisiene” nevű társulat bécsi műterméből kerültek ki. A társulat képviselője pár napig váro-sunkban időzik, és megrendeléseket elfogad. A festmények fényképek, vagy másnemű képek után a legrövidebb idő alatt készülnek el.

0518.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 29. 171 szám.
Ballagi: Elmefuttatás a művészet, aestetika és kritika körében.
Folytatás: VII. 30. 172 szám, VIII. 2. 174 szám, VII 3. 175 szám, VIII 4. 176 szám,
VIII. 5. 177 szám, VIII. 6. 198 szám, VIII. 7. 179 szám, VIII. 9. 180 szám.

0519.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 20. 213 szám.
Nn: Színészek pantheonja.
Biz az nem valami fényes helyiség, mindössze egy szerény öltöző szoba, téli színházunk hátsó részébe, de annál érdekesebb most a kitűnő szénrajzok által, melyek a négy falát egy idő óta díszítik. Gabányi Árpád a nyáron megörökítette a színház volt tagjait /…/ 18 szebbnél-szebb rajz díszíti a férfi öltözőt. / Szentpéteri Zsigmond, id. Lendvay Márton, Pergő Celesztin, Jancsó Pál, Gyulai Ferenc, Rónai Gyula, Újfalusi Sándor, Tóth József, Bartha János, Egressy Gábor, ifj. Lendvay Márton, Megyeri Károly, Szeredahelyi József, Körösi Kálmán, Albisi László, Udvarhelyi Miklós, Szeredahelyi Kálmán, Szobathelyi Béla /

0520.- 1881. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 8. 204 szám.
Biasini Mari festőművésznő, ki a festészet terén már eddig is kiváló tehetségre való műveket hozott létre, a tegnap esti vonattal, atyja kíséretében, Münchenbe utazott, ahol a festészeti akadémián fog három évig tanulni.

0521.- 1881. Kelet. Kolozsvár. November 6. 252 szám, 1039 old.
Sámi László emlékét Vastagh György fogja megörökíteni egy nagy képben.

0522.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. November 26. 270 szám.
Gyárfás Jenő Brüsszelben kiállított festményét az ottani kiállítás elnöke megvette /…/

0523.- 1881. Kelet. Kolozsvár. November 27. 270 szám, 1111 old.
Nn: Sámi László síremléke.
Demjén László / aki elindította a gyűjtést / könyvkereskedésének kirakatában látható annak az emléknek a tervrajza, melyet elhunyt jelesünk sírja felé, vagy esetleg a református kollégium előcsarnokában felállítandónak terveznek tisztelői. Az emléket Szász Gyula fiatal szobrász, Wastagh felkérésére készítette, tetején Sámi bronzból öntött szobra /…/ Vastagh most festi Sámi arcképét Demjén számára /…/ 1889-ben a Demjén féle könyvkereskedés tulajdonosa Márton Kálmán / Erdélyi Híradó 1889 II. 14/ 41. /

0524.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. December 6. 279 szám.
Gyárfás Jenő, fiatal festőművészünk jelenleg Olaszországban tartózkodik /…/

0525.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. December 19. 259 szám.
Kőváry Endre festőművésznek sikerült műve van kitéve a Frank-Kiss-féle kirakatban. A kép kerete is kolozsvári munka /…/

0526.- 1881. Ellenzék. Kolozsvár. December 21. 291 szám.
Iparrajziskola felállításáért a tanács a tegnap 1500 Ft-ot szavazott meg, Pákey Lajos városi mérnök csínos beszéde után. /…/ Az új tanintézet a Polgári Iskola egyik termében fog beren-dezkedni a jövő évben /…/

1882.

KOLOZSVÁRI KÖZLÖNY Az Erélyrészi Szabadelvű párt lapja. / Utolsó szám: 1886-ban /
I-ső évfolyam, 1-ső szám: 1882. III. 2.
Szerkeszti: Békéssy Károly. Szerk. és kiadó: Fő tér 12 sz.

0527.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Január 7. 5 szám.
P.: Bécsi levél. – Krisztus a Pilátus előtt. / Munkácsy festménye./

0528.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Február 18. 40 szám.
Sámi László, elhunyt jelesünk mellképe látható a Polcz-féle üzlet kirakatában a Főtéren, melyet Sárdi István festőművész készített. /…/

0529.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Február 23. 44 szám.
B. Prónay Gábor: Munkácsy.
/…/ Munkácsy a magyar festészetben Petőfi /…/

0530.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Február 28. 48 szám.
Teleki Bella grófkisasszony megmutatta Munácsynak Teleki Sándorról készített képét /…/ másnap Munkácsy bemutatta őt Vastagh György festőművésznek. /…/

0531.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 9.
Munkácsy Mihály világhírű festőművész megtekintésére, vasárnap Kolozsvárról is többen fel-rándultak Pestre, köztük Kőváry Endre és Sárdi István jó nevű festőink is.

0532.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Március 16. 62 szám.
Ferenczy Zoltán: Munkácsy Mihály “Krisztus a Pilátus előtt” című festményéről. /tárca/.

0533.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Április 1. 75 szám.
Az aradi 13 vértanú szoboralapjára, egy nagyszabású képkiállítás rendezését tervezik /…/

0534.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 18.
Nn: Kéler Ilona síremlék bizottság.
/…/ tegnap tartott gyűlésén Pákey Lajos városi főmérnök tervezete fogadtatott el kivitelre /…/ A kivitelre azonban mindeddig nincs elég anyagi erő, s az, hogy mégis megvalósítható legyen, elhatároztatott, hogy a síremlék mintájával kapcsolatosan kolozsvári művészek és műkedvelők műtárgyaikból kiállítást rendeznek. A megbeszélés szerint rendkívül érdekesnek ígérkező művészeti kiállítás annál több vonzóerővel bír, mivel ez az első ilyen nemű kiállítás Kolozsvárt. A Rendező Bizottság, Pákey Lajos főmérnök elnöklete alatt, a következő tagokból áll: Békéssy Károly, Hegedűs István, Hóry Béla, Kloesz György, Melka Vince, Sárdi István, Szász Béla. A kiállítás május 28-án fog megnyittatni, s körülbelül 5-7 napig lesz csekély belépti díj mellett látható /…/

0535.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Április 25. 93 szám.
Sárdi István tagja az elhunyt Kéler Ilona színművész Emlékkő Bizottságának.

0536.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 25. 35 szám.
Nn: Képkiállítás a vidéken.
A vidéken rendezendő képkiállítások ügyében megindult mozgalom, mint nagyobb és határo-zottabb mérveket ölt és az érdeklődés e kiállítások iránt a művészeti körökben mind inkább fokozódik. A bizottság legutóbb elhatározta, hogy az összes hazai festőművészekhez és szob-rászokhoz körlevelet intéz, melyben azokat a részvételre felhívja. A kiállításokon a festőművé-szeken kívül több szobrász is részt fog venni kisebb szobor-művekkel. Az első kiállítást Szé-kesfehérvárott rendezik, s az első kiállításnak sikerétől függ a továbbiak rendezése.

0537.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 5. 44 szám, 179 old.
Nn: Magyar művészek külföldön. / adja nevüket /

0538.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 14. 52 szám.
A vidéki képkiállítás eleje Székesfehérvárt lesz, azután Debrecen városának fölkérésére, ott tarttatik a második. Művészeink tömegesen jelentkeznek a kiállításra. Óhajtandó volna, hogy már Kolozsvár is tegyen valamit az ügyben.

0539.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Június 30. 146 szám.
Vastagh György művészünk ma reggel Kolozsvárra érkezett és néhány napig körünkben fog maradni /…/ Tanulmányokat készít a cigányéletből /

0540.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Június 30. 146 szám.
Torda-Aranyos vármegye új címerét festi jelenleg Sárdi István fiatal festőművész /…/

0541.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 1. 89 szám, 360 old.
Vastagh György ma körünkbe érkezett és pár hetet tölt nálunk /…/

0542.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 1. 148 szám.
Vastagh György festőművész Kolozsvárra érkezett. Tanulmányi utat tesz az erdélyi részekben, s hosszabb ideig városunkban fog időzni /…/ Megérkezésekor Kőváry Endre és Sárdi István festőművészek fogadták.

0543.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 7. 94 szám, 380 old.
Vastagh György szorgalmasan dolgozik. A délelőtti órákban Hutflesz-család arcképeit festette, dél után genre-kép változatokat készít. Műterme Veress Ferenc fényképészünk udvarában van, s háttere a gyönyörűen gondozott kert /…/

0544.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 10. 154 szám.
Vastagh György részt vett és tagja a július 9-én megalakult Sámi László Emlékkő Bizottságnak

0545.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 11. 155 szám.
Vastagh György e hét végén utazik Radna vidékére, Demjén László és Sárdi István kiséreté-ben, hol vázlatokat készít /…/

0546.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 12. 156 szám.
Egy kis “Munkácsy Mihály”-ra hívja fel az “Arad és Vidéke” a figyelmet. Szilágyi Ferencnek hívják a 14 esztendős fiút. Apja, szegény asztalos mester, ki nem bírja a fiát tanítatni, pedig az a festészet és a rajz iránt meglepő tehetséget mutat /…/ Dömötör László főreáliskolai rajztanár nagy érdeklődéssel nézte rajzait /…/

0547.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 15. 159 szám.
/…/ Vastagh György Demjén Lászlóval és Sárdi Istvánnal hólnap utazik Radna vidékére /…/

0548.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 16. 161 szám.
/…/ Vastagh György festőművész és egykori tanítványa, Sárdi István tanár, aztán Demjén László és többek kíséretében, holnap reggel indul a szamosvölgyi vasút vonaton Deésre, onnan pedig a Naszod-vidékére és a Radnai-havasokba, hogy az erdélyi cigány népélet körében újabb tanulmányokat tegyen, s az a Klotild főhercegnő által megrendelt festménynél felhasználja. Tanulmányútjuk 10 napra van tervezve. Sárdi István szíves ígéretét bírjuk, hogy a körút jelentékenyebb állomásairól értesíteni fog.

0549.- 1882. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 25. 168 szám. Folytatás: Július 26. 169 szám
Sárdi írásai. Semmi fontos, közhelyekkel teletűzdelt úti beszámoló Vastagh tanulmányútjáról.
Az utjukról Július 29-én tértek vissza, ahol 12 vázlatot készített /…/ Vastagh György augusztus 2-án tért vissza Pestre.

0550.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 24. 166 szám. /hétfő/
Vastagh György, mint lapunknak írták, pénteken érkezett meg Radnára /…/ Besztercéről jött, hol Szeremlei Lajos tanfelügyelő kalauzolta /…/

0551.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 25. 167 szám.
Vastagh György Naszód – Dombhát – Beszterce – Borgó – Kolozsvár útvonalon utazik /…/

0552.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Július 26. 168 szám.
Vastagh György társaival a tegnap esti szamosvölgyi vonattal Kolozsvárra érkezett /…/ Egy pár nap még itt marad /…/

0553.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Augusztus 1. 173 szám.
Sárdi István: Mátyás király szobra.
Egy 1873-ból való müncheni diákkori emlékét meséli el, amikor a híres Schwanthaller szobrász műtermében egy Mátyás szobortervet látott.

0554.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. Augusztus 2. 174 szám.
Vastagh György a tegnap esti vonattal Budapestre utazott /…/

0555.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 29. 138 szám, 465 old.
Nn: Kéméndy Jenő festőművész.
Kéméndy István dévai törvényszéki jegyző fiát, a müncheni festészeti akadémián ezüstéremmel tüntették ki /…/ Ezt a festményt / a téma a 30 éves háborúból, 19 személy ábrázolásával festve / most a dévai ev. Ref. Iskola helyiségében van kiállítva.

0556.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 18. 181 szám, 629 old.
Vastagh György befejezte Govore Antal életnagyságú térdképét, Kiss Miklós földbirtokos számára /…/

0557.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 31. 191 szám, 666 old.
Sárdi István kolozsvári festőművész és rajztanár, a kolozsvári tantestület ma tartott közgyűlé-sén felolvasást tartott a műízlésről, keményen ostorozva mindazon számos bünőket, melyeket a közönség a jó ízlés ellen naponként elkövet.

0558.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 17. 205 szám, 715-716 old.
Folyt: XI. 18, 20 sz.
Sárdi István: A közízlésnevelésről.
/ szól a háziipar és a művészet kapcsolatáról, fontossága felismerésének szükségéről /

0559.- 1882. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 3. 219 szám, 775 old.
Vastagh György jelenleg Tolnay Lajos életnagyságú arcképén dolgozik /…/

0560.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. December 6. 279 szám.
Az első vidéki képkiállítás tegnapelőtt nyílt meg Székesfehérváron, a Megyeház nagytermében.

0561.- 1882. Ellenzék. Kolozsvár. December 28. 295 szám.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron.
/…/ A képkiállítást Székesfehérvárról Debrecenbe hozták, hol karácsony napján nyitották meg. A kiállítást februárban Kolozsvárra is elhozzák /…/

1883.

0562.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 11.
Zichy Jenő, mint a vidéki képkiállítások rendező bizottságának elnöke, ma értesítette Minorich Károly polgármestert, hogy a jövő február hó elején, városunkban szándékoznak rendezni kép-kiállítást. Egyszersmind felkéri a polgármestert, hogy a kiállításra alkalmas helyet jelöljön ki. /…/ A polgármester f. hó 12-én d.u. 3 órakor tanácskozásra hívta: Páll Sándort, dr. Éles Ká-rolyt, dr. Vajda Gyulát, Szász Bélát, Sárdi Istvánt, Kőváry Endrét, Veress Ferencet, Melka Vin cét, Gráf Jakabot, Pákey Lajost, Ferencz Józsefet, Várady Károlyt, Hegedűs Istvánt, s a helyi lapok szerkesztőit /…/

0563.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 11.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron. /vezércikk/
A vidéki kiállítások eddigi hiányáról ír. /…/ Az első ily kiállítás Székesfehérvárott igen szé-pen sikerült, s a második most Debrecenben is hasonló szép eredményekkel biztat /…/ Eddig festőink a fővárosban összpontosították munkáik gyümölcseit, de az ország nagyobb részére nézve örökre ismeretlenek maradtak. Ezen túl, a vidéki gócpontok mégis hozzáférhetőbbek lesznek, mert ilyen helyre a vidék előkelőségei is kevesebb költséggel és fáradsággal jő be, így művészeink is nagyobb pártfogásba részesülhetnek /…/ Jó volna /…/ ha kisebb és olcsóbb képekre helyezik a hangsúlyt /…/. Tárgyuk a lehetőségig legyen hazai, mert örömmel kon-statáljuk, hogy a vidéki közönségünkre nézve, már ez magában véve nagy varázserőt gyakorol /…/ Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy városunk hatósága rögtön egész kézséggel karolta fel az ügyet, s lépéseket tett egy előkészítő bizottság alapítására.

0564.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 12.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron.
Mint már alkalmunk volt írni, a képkiállítás következő állomása Debrecenből, nem Nagy-Vára-don, hanem Kolozsváron lesz. Ne4m egyszer említettük meg már sajnálattal az erdélyi részek-nek, főleg városunknak, a művészeti dolgokban való elmaradottságát /…/. Egyedül a színház az, ami iránt még pislog a régi lelkesedés tüze /…/, képekben, szobrokban, díszesebb kompo-zíció, vagy díszítés által kiváló újabb építményekben érzi nagy elmaradottságunkat mindenki. /…/ A képkiállítást e képzőművészetek iránt való érzék felköltésének tekintetéből üdvözöljük hát Kolozsváron. Hisszük, hogy jó eredménye lesz. Nem ilyen későn kellene hozzánk érkeznie képkiállításnak. Úgy tudjuk, hogy a Képzőművészeti Társulat alapszabályai szerint kötelezve van, hogy azon vidéki városokban, hol 100 pártfogó tagja van, évenkint köteles képkiállításo-kat rendezni. Tudjuk, hogy a Kolozsvárt, kis utánajárással könnyen tudnánk 100 pártfogót sze-rezni /…/ és akkor nem így elvétve, hanem évente lennének kiállítások. /…/ A vidéki képkiállí-tásokat rendező bizottság hozza most hozzánk Székesfehérvárt és Debrecen ben nagy érdek-lődéssel találkozott képeit. Zichy Jenő gróf, mint a kiállítások elnöke, tegnap értesítette polgár-mesterünket hivatalosan, hogy február hó elején a kiállítás Kolozsvárt nyittatik meg, kérve, hogy alkalmas kiállító helyiséget jelölve ki, ez az ügy iránt keltsen érdeklődést /…/. A helybeli megbeszélésen Pál Sándor, dr. Éltes Károly /…/ Sárdi István, Kőváry Endre, Veress Ferenc, Melka Vince, Gráf Jakab, Pákey Lajos /…/ és a lapok főszerkesztői voltak jelen.

0565.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 12.
A képkiállítás ügye a létesítés stádiumába lépett. Ma délután tanácskozott azon bizottság, mely a polgármester, a Zichy gróf e tárgyú levele folytán összehívott /…/ a kiállítási bizottságnak föl fog ajánlani a Lyceum auditóriuma, szükség esetén a mellette levő rajzterem is /…/

0566.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 13.
/…/ A bizottság hosszabb tanácskozás után abban állapodott meg, hogy a Rom. Kat. Lyceum dísztermét fogja felajánlani, vagy esetleg néhai gróf, Mikó Imre termeit kéri ki e célra.

0567.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 14.
Jakab Elek: A kolozsvári képkiállítás ügyéhez. /Képzőművészeti tárca/
Támogatja a hazai szellemben fogant értékeket, melyet maga is szívesen vállal terjeszteni.
/…/ Ha ez így van / t.i kevés a hazai tárgyú festmény, kép, fotó stb. / nem jött el már az ideje, hogy a hazai festőművészek saját nemzete és hazája művészeti tárgyait rajzával és ecsetével fölvegye, s a művészet világába bevezesse?. Nem minél előnyösebb-e: hogy ha magyar, székely , szerb, román, szász és ót nemzeti testalkatok, jelenetek, viseletek, sajátságos mivoltukban is-mertessék, s képekben megszerezhetők legyenek? Nem az a kötelességünk-e: hogy hazánk ter-mészeti szépségeit, hegyeit, völgyeit, síkságait /…/ ezernyi ezer példányba bírják a könyvkeres-kedések, s megszerezhessék a tudósok, a múzeumok, egyetemek /…/ kép és rajzgyűjteményeit az utazók /…/ Az én derék barátom, Veress Ferenc, egy alkalommal be akarta utazni ily célból egész Erdélyt, h a jól emlékszem 3000 Ft költsége volt minden fölvételekre általán előtervezve. A nagy emlékű Mikó Imre gróf hajlandóságot mutatott egy időben az eszme valósítására, mert – úgy mondá – a főispánok és városok polgármesterei a költségek nagy részét, a magyar ven-dégszeretet és tudományos hajlam generosítása által elő fogják teremteni. Azonban a viszo-nyok más alakulása, a nagy eszme valósítását nem engedé meg. Vajon a mostani kiállítás nem lehetne-e a megvalósításnak alkalmas időpontja /…/

0568.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 14.
Javasolják /…/, hogy a Jótékony Nőegylet szövészeti és hímzési kiállítását egyszerre rendez-zék a képkiállítással /…/ A második, hogy Kolozsvárt is vannak művészi erők, kiknek festmé-nyei bizonyára beillők a kiállítás keretébe. Ez utón a helyi érdeklődést, s az általános sikert is inkább biztosítaná a kiállítás magának.

0569.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 17.
/…/ Városunkban Kőváry Endre készül e kiállításra.

0570.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 19.
/…/ A debreceni kiállítás sorsolása már szombaton lesz és másnap a kiállítást ünnepélyesen be-zárva, a képeket becsomagolják, és azonnal Kolozsvárra indítják. Ez alkalomból a kiállítás mű-vészi bizottságából pár tag le is utazik ide, hogy a kiállítás rendezését foganasítsa. Részünkről hisszük, hogy a kiállítás 3-ik helyen fog legszebb sikert aratni /…/

0571.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 21.
O-O: Néhány szó a Kolozsvárt rendezendő kiállítás ügyében. /Torda. Január 19./
Dicséri a kiállítás ötletét és javasolja, hogy a budapesti és a kolozsvári művészek kiállítása egy-szerre nyíljon meg.

0572.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 25.
Zichy Jenő gróf távirata: Az Országos Kiállítás ügyét az országgyűlés a jövő héten tárgyalja, tehát csak 6-án érkezem Kolozsvárra, és akkor nyithatom meg a kiállítást. Szíveskedjék a ren-dezőkkel ezt tudatni.
A polgármester válasza: A helyi Rendező Bizottság még nem alakult mag, mert a képkiállítás rendező bizottságának érkezését várjuk, kiknek nevét, számát, hollétét tudatni kérjük. Február 6-án és a következő pár napon a bálok miatt a Redoutte nem használható.

0573.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 26.
Zichy Jenő gróf választávirata: A képkiállítás rendezésére Huzelka /sic!/ és Mesterházy köze-lebbről Kolozsvárra érkeznek /…/

0574.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 30.
A rendezőbizottság első hírnökéül Hutera Gyula építész érkezett tegnap Kolozsvárra, magával hozva a képek nagy részét is. Mesterházy és Marghitay ma este érkeznek, mindhárman Debre-cenből jönnek. /…/ A polgármester azonnal intézkedett, hogy Hutera a Redoutte és a rom. kat. Líceum termeit megtekinthesse /…/ Hutera a Líceum nagy gyűléstermét teljesen alkalmasnak találta, sőt elég tágasnak találta arra is, hogy falai egy helyi képkiállítás céljára használhassanak, minthogy a Rendező Bizottság a saját mozgó falait használja a képek felfüggesztésére, az ablak fülkék irányába. A Vigadó termei – mely úgyszintén megfelelők – csak február 11.-től 28-ig használhatók a bálok miatt /…/ Erről holnap, vagy holnap után döntenek. Addig is Hutera fel-keresi a kolozsvári festőművészeket. Ma délelőtt Kőváry Endrét, délután Sárdi Istvánt látogat-ta meg.

0575.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 31.
Újabb megállapodások szerint február 6-án fog a kiállítás megnyitni /…/ A bizottsági tagok Hutera Béla építész, Mesterházy Kálmán, Marghitay Tihamér és Spányi Béla közül, Hutera úr már Kolozsvárra érkezett. Magával hozta a képek nagyobb részét. Társai ma este érkeznek, s holnap hozzáfognak a kiállítás végleges rendezéséhez /…/
A kiállítást rendező bizottság, lapunk utján kéri fel mindazon helyi és vidéki, festészettel foglal-kozó egyéneket, kik a kolozsvári kiállításra egyes festményeket szándékszanak küldeni, hogy ez iránti bejelentésüket február hó 4-ig múlhatatlanul tegyék meg bármelyik bizottsági tagnál, a Biasini szállodában. A helybeli festők közül Kőváry Endre, Sárdi István és Melka Vince urak jelentkeztek.

0576.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 31.
A kiállítás február 6-án fog megnyílni a rom. Kat. Líceum emeleti dísztermében. Két vagonba már az összes képek megérkeztek Kolozsvárra és Hutera Gyula építészmérnök úr, ki a képek-kel városunkba érkezett, holnap már meg is kezdi a felállítást. Összesen mintegy 200 kép fog kiállítatni, túlnyomórészt olajfestmények és egy néhány aqvarelle /…/. A magyar művészeknek igen figyelemreméltó képei lesznek kiállítva és Kolozsvárt, ahol még soha nem volt képkiállítás s ahol semminemű gyűjtemény nem létezik, e kiállítás legnevezetesebb művészeti események sorába tartózik /…/ Rendezésére Marghitay Tihamér és Mesterházy Kálmán festőművészek, a ma esti, vagy a holnap reggeli vonattal érkeznek /…/ a kiállítás három hétig lesz nyitva /…/
Kiállítanak: a festők közül: - Spányi Béla “Utolsó gólya” és Vágó Pál “Öreg asszony”, című képek, melyek a bécsi kiállításon is szerepeltek. Mesterházy Kálmán “Tájképek”, Rinyi Ede “Bölcselkedő asszony”, Telepi Károly “Tájkép”. Karlowszky “Öreg asszony”, Marghitay Tihamér “Már késő”, Feledi /Flesch/ Tivadar “Borozó huszár” és “Trombitás huszár. Feszti Árpád “Gellért püspök”, Valentini Lajos “Cigány leány”, mely részt vett a párizsi szalon kiállításán, Markó Árpád “Tisza menti tájkép”, Konek Ida “Tanulmányfők”, Újházy Ferenc “Kossuth arcképe”, Mészöly Géza “Tájkép”, Peske Géza “Imádkozó barát”, Than Mór “Szentkép”, Szentgyörgyi Ilona “Gyümölcs csendélet”, Vastagh Géza “Állatképek”.
A szobrász munka csak kettő fog szerepelni: Kiss György igen tehetséges fiatal szobrászunk “Lókötő”-je és “Csirkefogó”-ja

0577.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Január 31.
Nn: Képkiállítás. /vezércikk/
Fontos művészeti esemény színhelye lesz pár nap múlva Kolozsvár /…/ ahol az első képkiállí-tás fog megtartani

0578.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 31.
A Rendező Bizottság 160 képet szándékszik bemutatni, nem kevesebb, mint 32 magyar festő-művésztől. /…/ Növeli az érdekességet a helyi képkiállítás, melyhez városunk festői és képtu-lajdonosai járulnak szép darabokkal, többnyire arcképekkel /…/Alkalmunk volt látni ezekből Sárdinál és Kővárynál. A Rendező Bizottság legnagyobb kézséggel nyit tért városunk festőinek tehetségük bemutatására. Megtudtuk, hogy Nagy-Váradon azért maradt el a képkiállítás, mivel a Megyeház nagy termét, a kiállítás helyiségeit, a város nem tudta időben a rendezők rendel-kezésére adni.

0579.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 1.
A kolozsvári képkiállítás rendezése csaknem teljesen be van fejezve. A mintegy 160 darab kép már fel van szállítva a Lyceum II. emeleti termében és ma délután végleg elrendeztetnek. A tegnap még öt új kép érkezett, Ligeti Antal, Újházy Ferenc, és Konek Idától.
Távirat érkezett, hogy Zichy Jenő gróf csak 7-én érkezik, így a megnyitás csak 8-án lesz.

0580.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 1.
Nn: Képkiállítás. /vezércikk/
/…/ A csöndes Erdély nagy része békességben meg tudott élni annyi ezredéven át anélkül, hogy önmagára nézve szükségletnek ősmerte volna, hogy például képkiállításban gyönyörköd-hessék, s bizony Kolozsváron még az sem jutott eszébe soha senkinek, hogy /…/ a nagyszebeni Bruckenthal Képtárt átkérje /…/

0581.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 1.
A képek tegnap szállítottak be a Líceumba /…/ Hutera és Sárdi csomagolták ki a képeket.

0582.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 2.
A képkiállítás rendezése ügyében serényen folyik a munka a Líceum épületében. Ma délelőtt 11 órakor kicsomagolták az érkezett képeket. /…/ Zichy Jenő csak 7-én érkezik városunkba, s így csak 8-án lesz a megnyitó.

0583.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 2.
A képek kicsomagolása és rendezése ma is folyik. A megnyitó 8-án, azaz jövő csütörtökön lesz

0584.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 3.
Úgy hírlik, hogy Munkácsy-kép is lesz a kiállításon. E képet a mester több évvel ezelőtt festet-te, s Velis helybeli vízgyógyász fiának arcképét ábrázolja. Az érdekes festményt Kolozsvárról szerezte meg a bizottság.

0585.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 4.
A képkiállítás rendezését a tegnap bevégezték Hutera és Sárdi urak /…/ A helybeli festők kiállítására jókora tért hagytak fenn. Egyes magányosok is jelentettek be birtokukban levő képeket, melyek között érdekes lesz Munkácsynak egy fiatal kori festménye.

0586.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 4.
Az eddig feljött képek a falakon vannak. Holnap a díszítés és egy pár szobormű felállítása kö-vetkezik. Hétfőn a helybeli festők helyezik el műveiket. Munkácsy Mihály szintén képviselve lesz egy arcképpel, mely ezelőtt pár évvel a Nőegylet tárlatán volt látható.

0587.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 5.
Nagy tevékenység van a Lyceum dísztermében. Az utolsó rendezéseket végzik Kőváry, Hutera és Spányi urak /…/ Egy pár nagy kép feltűnést fog kelteni. Feszty Árpád képe “Szent Gellért püspök vértanúsága”, Marghitay Tihamér “Már késő” és Spányi Béla “Utolsó gólyák” /…/ Székely Kornélia, a budapesti Szent István napi szépség, inkognitóban Kolozsvárra érkezett. Képe ott lesz a kiállításon, festője, Mesterházy /…/

0588.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 6. /kedd /
Gróf Zichy Jenő úr szerdán este érkezik városunkba /…/ az Európa szállóba fog megszállni /…/ A gróf a közeli Révről érkezik ide /…/

0589.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 6.
A képkiállítás rendezése be van fejezve, s a ma végzendő tapetírozás után, a csinosan beren-dezett tárlat, egynapi köz után, csütörtökön meg fog nyílni.
Sámi Lászlónak – tudvalevőleg – két kitűnő, hűen találó mellképe van Kolozsváron, melyet Vastagh György jeles festőnk ecsete alól kerültek ki. Mivel a képeket Kolozsvárt nem sokan ismerik és elmúlt jelesünket oly kiválóan találva tünteti elő, ajánljuk e képek egyikének megszerzését /…/

0590.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 7.
Ma teljesen kész lesz az összeállítás, miután a helybeli festők is elhelyezték műveiket /…/

0591.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 7.
A képkiállítás megnyitója holnap 9 órakor lesz. A Rendező Bizottság falragaszokon tudatja a megnyitást a közönséggel. A tárlat naponta 9 órától 1 óráig és délután 3 órától 5 óráig lesz nyitva. Jegyeket a kiállítás terem külön fülkéjében lehet vásárolni. Ugyanott katalógus is kap-ható lesz. Holnap tehát Kolozsvár közművelődési történetében egy olyan új est merül fel, mely minden esetre megérdemli a közönség legnagyobb érdeklődését.

0592. - 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 8.
A képkiállítás megnyitása – falragaszok hirdetik mindenfele a közönségnek – holnap délelőtt 10 órakor lesz.

0593.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 8.
Nn: A kiállítás. /vezércikk/
/…/. A római katolikus Lyceum díszterme megélénkült, nem a cifraságtól, hanem a művészet-től. /…/ Sárdi István “Banditája” hatalmas egy kép és tősgyökeresen magyar típus. A puszták fia sas szemével, melyek mogorvák, búsak és szikrázók egyszerre, az élesen körvonalazott arc, a gesztenyeszín bajusz, szigorra mutató ajkak, merész homlok, s a szemére vágott árvalányhaj bokrétás kalap, igen jó választás a bő, lobogós ing /…/. A kolozsvári festők közül Melka három aqvarelle képet , s a “Havasi vadász” című festményét állította ki. Komikus hatást tesz az oláh vadász, ki a megölt medvére ül. Kőváry “Kalotaszegi leány”-a sikerült darab. Gyönyö-rű arc, szoborszerű állás és szép színezés képezik előnyeit. E kép volt a nemzetközi kiállításon is Bécsben. Tőle van K. Papp Miklósné arcképe, két kis portrait és két genre-kép. Egyik “Az első lopás”, másik a “Szerelmi nyilatkozat”. Mindkettő az erdélyi oláh népéletből van, s mu-tatja, hogy mesterünk annak minden mozzanatát ismeri. Kiss György-től két kis terrakottát látunk. A “Lókötő” és “Csirkefogó” címűek. Jól eset látnunk, hogy ilyen is van, kár, hogy nem küldött nagyobb műveket.
/…/. A kiállítás megnyitásának ünnepsége, a tárlat termével egy emeleten levő jogi kari tanács termébe ment végbe. A folyósokat egészen ellepte a megnyitásra váró közönség /…/ Ma, la-punk zárásáig, mintegy 400 személy látogatta a kiállítást.

0594.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 9.
Nn: Ünnep. A képkiállítás megnyitása. /vezércikk/
/…/ Ma reggel a kolozsvári intelligencia több tagja, köztük hölgyek is, az egyetem jogi kará-nak tanácstermébe gyűltek /…/ A megnyitó beszédet Zichy Jenő gróf és Minorich Károly pol-gármester tartotta /…/ A kiállítás csak a 10 év óta fejlődött ifjabb művész generáció műveit foglalja magában /…/

0595.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 9.
Nn: A képkiállítás megnyitása.
A kiállítás – legyen szabad annyit megjegyezzünk, hogy az összbenyomás igen kielégítő, és helybeli festőink oly szépen vannak képviselve, hogy az elismerés egy része bizonyára váro-sunkban marad /…/

0596.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 10.
/…/ Tegnap és ma 500 látogatója volt a képkiállításnak.

0597.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 10.
Ma újra öt kép érkezett, budapesti Wolfram genre-képei ezek /…/

0598.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 10. /péntek/
nn: A Képkiállításról. /vezércikk/
/…/ A kiállítási képek háromféle vonást viselnek: az egyik a Munkácsy szelleme, mely lapos, elmosódott ecsetkezeléssel, borongós színeivel, a detail részletek elhanyagolásával, de az ősz-hangzó egészt kidomborító merész kezelésével varázsként hat az újabb nemzedékre /…/ ehhez legközelebb áll a müncheni iskola /…/.A másik, mikor az ecsetkezelés a megfestendő tárgy domborulatait követik, míg a harmadik a bécsi iskola részletekben gazdag festésmódja.
/…/ Mesterházy Kálmán a bemeneteltől balra legközelebb két képe látható. A felső egy tanul-mányfej. Régi rossz kép. A modern festőknél oly rendkívül divatos lazul – áttetsző színekkel van túlságosan elsárgítva. Ez nem közönséges paraszt-arc, melynek alaprajza elég jó, de Mes-terházy /…/ ecsetjét nem kezelte elég szabadon és a színek iránt sem nyújt semmiféle érzéket. Alatta ugyancsak egy tanulmánykép van Konek Idától. Rendkívül nehéz egy téma, egy háttal fordult meztelen nő ülve szőnyegek közt. A kép, csak mint tanulmány jöhet bírálat alá /…/ az izomzatok jól vannak rajzolva és árnyékolva, de testnek nincs puhasága, , a színekben nincs üdeség /…/ Ezt követőleg, első szám alatt Eisenhut Ferencnek egy kis eleven tájképe van, mely nagy fűzfákkal árnyékolt, nyári lak mellett, a kis gyermekre vigyázó dadát ábrázolja. A kép alapeszméje a jól kiválasztott táj, melynek rajza jó, de színei keményítő-fehéresek miatt, az egész el van taktikázva. Felette Bruck Lajos egy szép kis képe van, mely hajót ábrázol a tenge-ren /…/ tehetséges festő /…/. Edner Lajos “Mosakodó fiú”, keveset mondó kép, melyen egy fiút, derékig vetkőzve törli karjairól a vizet. Színtelen háttér /…/ tanulmánynak igen, de ház dísznek sem kidolgozásnál, sem tárgyánál fogva nem alkalmas és a nevessé lett festő az óta számos jobb képet festett. Mellette egy hatalmas kép foglal helyet Rinyi Edétől. A “Bölcselke-dő rabi” egy majdnem életnagyságú, feketében öltözött, rabi összefont kezekkel áll előttünk. Maga az alak jól választott színeivel, beszédes arcával, a jó alkotások közzé tartózik.
Folytatás: 1883. február 11.
E kép mellett egy “Park-részlet” van Aggházy Gyulától. A kis kép összehajló lombos fákkal, melyek hátterében kunyhó van, az előtérben pedig, egy kisfiú értekeződik egy hosszú nyakú gólyával. Kidolgozatlan, cél nélkül hányt-vetett és nem eléggé jól választott színekkel. A hát-térben levő kunyhó nem is aesthetikus és nincs is jól festve, de az előtérben a kis fiú és az őt környező világi táj szerény, de kellemes idea. E felett Hollóssy Sándortól /esetleg Simon?/ egy kis kép van “Ül a juhász szamarán” címmel. Gyenge, keveset mondó, elmosódott alak. Olyan kép ez, melyet nem lehet mondani sem jónak, sem rossznak. E kis kép felett Feledi Tivadar egy nagy olajfestményt állít ki. Valami magyaros csendélet, elől egy kis darab paprikás szalonna /…/, a leggyengébb képek közzé tartózik. E kép alatt Brodszky Sándortól van egy festmény “Naplemente” címmel. A legfurfangosabb mű az egész kiállításon / idillikus táj képzeletből festve / E kép mellett van egy ifjú tehetségnek egy kis műve, a mi szeretett Vastagh György 16 éves fiának feltűnést keltő állatképei közül, egy kis kép, mely két nyugvó rókát ábrázol. A fiatal Vastagh Géza nagy számú képpel jelent meg a kiállításon, általános a nézet, hogy egy nagyra hivatott állatfestő művész első kísérletei állnak előttünk /…/
Folytatás: 1883. február 13.
A teremben balra egy nagy tájkép ötlik szemünkbe, 13 szám alatt, Spányi “Nyugvó gólyája” van kiállítva. Egy rideg, borongós őszi napon, nagyon kevés tárggyal, kiszáradt leejtő, színte-len tó, elszórt kákaszárakkal /.../. A kép divatos kép, francia hatást tükröz /…/. Mesterházy Kálmán nagy képe, “Alkony tehenekkel”, /…/ a kiállítás becses darabjai közé tartózik. Eisen-hut Ferenc “Pihenő cigányok” jó rajzú kép, de a színek meg vannak hamisítva /…/ Kimnach László “Itatás” című nagy képe figyelmet érdemel. A béres lovait itatja egy gémes kútnál, ahonnan egy liba menekül /…/ jó kép.
Folytatás: február 14.
Vajda Zsigmond egy “Olaszországi vásár” vázlatával jelentkezett /…/, alatta Feledi Tivadartól egy szamáristálló van festve, ugyancsak ő tőle “Udvarba térő szekér”. E kép egyharmada üres előtér, és csak utána jön a kép /…/, mely közepes értéket képvisel. 83 szám alatt Tölgyesi Ar-túrtól az “Almarágó” címmel egy semmit mondó kép látható /…/, Markó András szép nagy ké-pe “Erdőrészlet Pisa mellett”. A legjobb magyar tájképfestő, kinek csodásan bájos képei, a leg-nagyobb képtárak becses képeit képezik, magas művészetéből aránylag keveset hagyott fiának, Andrásnak, de a fák gondos kezelése, szép hajlamot mutatnak /…/ Ligeti Antaltól a Vág-völgy ből egy rendkívül regényes részlet, a “Streocsno és Óvár” romjait ábrázolja. Gyönyörű szép kis kép, mint Ligetinek legtöbb műve. Konek Ida három kisebb tanulmány feje, a jó munkák közé soroltatik, Mesterházy Kálmántól két igen figyelemreméltó kép, “Hortobágy” és “Alföldi táj” látható.
Folytatás: 1883. február 15.
Egerváry Ágoston képeit rossz kedvében követte el a vásznon, értéktelen alkotások “Kacagó kofa” /…/, Bartók Lajos “Faluháza előtt” a magyar népéletből merítette témáját. Bilincsbe vert legényt fogdába kísérik és elébe omló. Síró nejétől a pandúr választja el /…/ a “Sárga csikó” című képének operett hangulata van /…/ Greguss Imre olajfestménye két öreg katona-ember a “Bajtárs sírja” mellett bánkódik /…/ Greguss inkább alak, mint tájképfestő. Brodszky “Rákos pataki híd” című képe, nagy méretű, hamis színezetű kép. Spányi Béla “Hazatérő nyáj” /…/, Peterdi “Táj” /…/, Udvarlaky Béla “Csendélet”, a gyarló művek közé tartóznak, Konek Ida “Öregasszony” című munkáján Munkácsy hatása látható.
Folytatás: 1883. Február 17.
/…/ Konek Ida az “Elejtett vad kacsa” című képe rajta van a sorsjáték listáján /…/ Mészöly kedves kis képe növényzet között pár kedves kis állatot ábrázol, Spányi Béla több apró tájkép-pel van jelen /…/. Tölgyesi Artúr “Séta közben”, émelygős a színezete /…/, Feszty Árpád nagy képe, “Gellért kivégeztették” jelenete, felleges estalkonyban, a Margitsziget fái alá helyezi a je-lenetet. Valentini János “cigányleány”-a a kiállítás legjobb képei közé tartozik /…/
Folytatás: 1883. Február 21.
Grósz Béla “Női arckép” /…/, Ligeti “Tájkép” című munkái, szép képek. Greguss “Kuruc” cí-mű képét hozta el.
Folytatás: 1883. Február 23.
Konek Ida néhány szép képe /…/ Spányi “Tájkép /…/, Újházy Ferenc “Kossuth Lajos arcképe /…/, Mesterházy “Női arckép” /…/, Tölgyesy Artúr “Tanyai kép /…/, Vágó Pál “Olvasó öreg-asszony” /…/, Markó Károly “Olaszországi táj”, e két utóbbi igen szép munkák. Vastagh Géza “Állatképek” /…/, Wolframtól “Cigányjelenet” /…/, Telepi “Honvédélet” /…/
Folytatás: 1883. Március 1.
Marghitay Dezső nagy képe “Halálraítélt” már kész Munkácsy /…/, Újházy Ferenctől “Liba-pásztor” /…/ Konek Ida két kis bajor arcképe /…/, Molnár József “Légyott” nagyméretű képe és egy pár kisebb kép, Udvarlaky Béla “Lovas ataque” a szabadságharcból ábrázol egy jelene-tet. Szobonya Mihály “Kovács műhely előtt”, című képét állította ki /…/
Ezzel szemben két helybeli festőnk, Melka Vince és Kőváry Endre állítanak ki nagyobb számú képeket. Szerfelett sajnáljuk, hogy Melka Vince úr nem jelent meg valami nagyobb festménnyel A kitett vázlatszerű kisebb képek nem nyújtanak elég tájékozottságot a közönségnek. Melka Vince úr szép tájképfestői tehetségéről, mely, hogy valójában büszkesége lehet Kolozsvárnak, eléggé tanúsítja az is, hogy a trónörökös figyelmét keltette fel, és hogy hosszú időre nyert a királyi háztól megrendelést. Tudtunkkal, az összes erdélyi részekben Melka úr az egyetlen, aki sokszor hónapokig egy-egy havasi kunyhóban, vagy rögtönzött fasátorban élve, kiaknázza a bájos országrész roppant számú tájkép-sujet-it. Melka úrnak nagyobb a szerénysége művésze-ténél és volna hazánkban műpártoló vagyonos közönség, hozzá meg, érdeme szerint ösmernék Melkát, bizonyára a legkeresettebb művészek között foglalna helyet. Mi minden esetre nagy hi-bának tudjuk be Melka úrnak, hogy a fővárosi képzőművészeti kiállításon nem vesz részt, s amikor például báró Bánffy Ádám úrnál levő válaszúti nagyobb képeit is megszerezhette volna e kiállításra, még csak Kolozsvár városával sem igyekszik megismertetni magát. Kőváry Endre festőnktől több arckép szerepel e kiállításon /…/. Rendkívül szerencsés az arcvonások eltalálá-sában, e mellett olcsón és gyorsan dolgozik, és keresett kolozsvári festő, aki – risum teneatis – magyar festő létére, házat is vett művészetéből. Oly körülmények között, amidőn a közönség a szigorú hasonlatosságra fekteti a legnagyobb súlyt, igen kevés tere marad az alkotó erőnek. A közönség nagyrészt zokon veszi a festőtől, ha nem ragaszkodik az utolsó részig tárgyához, és sokszor egy családi aranylánc, vagy értékes csipke kirívó kidolgozására nagyobb hangsúlyt fek-tet, mint a képen levő művészi összhangzatra. E miatt, legtöbb festő sem szabadulhat egyfajta kisvárosi ízléstől, s kénytelen alávetni magát a művészi fantáziáját legkevésbé sem respektáló megrendelő parancsainak. Ennek kell tulajdonítani azt, ha Kőváry Endre úr képei magasabb művészi szempontból nem minden tekintetben állhatják ki a bírálatot.
A közelben Vastagh Györgynek van egy kisebb arcképe. Sajnáljuk, hogy a mi régi művészünk, a hosszú idő óta legjobb kolozsvári festő, nem küldte le néhány legújabb alkotását Kolozsvár-ra, ahol neki sok tisztelője van.

0599.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 10.
Nn: Képkiállítás Kolozsvárt. / Cikksorozat nyolc részben /
Ligeti Antal, Markó Károly tanítványa “Tájképek” /…/, Mesterházy Károly ügyes festő /…/
Folytatás: 1883. február 11.
Szentgyörgyi Ilona és Konek Ida munkái
Folytatás: 1883. Február 14.
Folytatás: 1883. Február 16.
Vastagh Géza mindössze 16 éves /…/
Folytatás: 1883. február 18.
Főleg Spányi Béla “Utolsó gólya” című munkájáról ír.
Folytatás: 1883. Február 24. /…/
A helyben nyomtatott kis kiállítási kalauz teljes sorozatában, névszerint vannak felvéve úgy a helyi, mint ama művészek neve is, kik műveiket a megnyitás után küldték el /…/
Folytatás: 1883. március 3.
Folytatás: 1883. Március 11.
A helybeli festők szintén szép számú művel vannak képviselve. Kik közül Melka Vince egy pár csínos aqvarelle-tanulmány és egy olajba festett képrészlet, valamint az egyik, jelenleg munká-ban levő képének szénkartonjáról egy fényképet állított ki. Melkától a kolozsváriak eddig alig láttak valamit, miután itt, fájdalom, nincs alkalmas hely, hol festőink műveiket kedvező világí-tásban mutathatnák be. Ennek hiányában a huzamosabb idő óta körünkben élő művészek mű-veit csakis azok láthatják, kik őket otthon felkeresik. Kőváry Endre arcképfestőnk, több kisebb -nagyobb arcképet állított ki, melyek egytől-egyig szorgalommal vannak megfestve, úgy élő alakok, mint fénykép után. Képein a részletek gondosan vannak kidolgozva, néha talán túlsá-gosan aprólékosan, mi, tagadhatatlan élő bizonysága annak, hogy a lelkiismeretes festő vajmi gyakran kénytelen, a “modus vivindi” miatt, saját felfogását feláldozni és a megrendelőnek la-pos ízlését kielégítendő, a kivitelben olyan irányba terelődni, mely a művészi alkotást a Mode-zsurnal-féle ízlés úttévesztőjébe vezetni. Általában nálunk az arcképfestőnek nem egy nehézség áll az ajtajában. Feladata az volna, hogy jó világítású műtermekkel bírván, ne csupán fényképek után fessen arcképet, többnyire elhaltakról, követ-vén a fényképek legtöbb esetben convencio-nalis, s a távlati következményeknek vajmi ritkán megfelelő rideg alakját, melyet, különösen az úgynevezett oleotypiák – ama vékony olajfestékkel rosszul színezett arcképmásolatok bécsi gyártói – jobb és művészies ízlés lelkiismeret-len mellőzésével, csupán spekuláció céljából, a színnyomatok mellett, nálunk is bőven terjesztenek, terjesztvén egyúttal ama rossz ízlést is, mely ellen a hazai festő küzdeni kénytelen. Ily állapotban volt Kőváry Endre is már évek óta, noha a “Kalotaszegi lány”-a és “Első szerelem” című képei eléggé tanúsítják, hogy képes volna művészi irányba is terelni, ha idejét nem kellene csupán az arcképfestésnek, nálunk nem eléggé háládatos műfajára vesztegetni.
Sárdi István művei közül 11 darabot állított ki különböző műfajokból, melyek közül a zsáner képek és arcképek mellett, a müncheni Művészeti Akadémia által éremmel kitüntetett akadémiai tanulmányok positiv bizonyságai annak, hogy helybeli festőnk legifjabbika, már külföldön elismerésben részesült, hol, mint Vágner Sándor hazánkfia tanítványa, nagy szorga-lommal igyekezett tehetségét kiművelni. “Pihenő vadász”-át közönségünk már ismeri a műtö-rténelmi tárlatból, mely azonban most sokkal jobb világításban van állítva, mint akkor a Re-douttban volt. “Csíkos”-a és “Női Akt” tanulmányai élénk felfogást és jó színérzéket mutatnak, de általában a látogató közönség részéről legtöbb tetszést nyert “Téli esték” című képe, gyer-tya mellett olvasó vén anyóka. Arcképei között az északi falon levő “Deák Ferenc” és “Sámi László” jeleseink arcképei a legjobbak. Az előbbit ezelőtt egy pár évvel, a Múzeum Egylet megrendelésére festette. A többi arcképei Kolozsvár polgárai után vannak festve.
Kiss György Rómában tanult, Kolozsváron kiállított szobrait nem akarja eladni /…/.

0600.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 11.
/…/ Ma négy kép érkezett Wolframtól.

0601.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 11.
A képkiállítás iránt vidéken is nyilatkozik érdeklődés. Több felől jöttek be a közeli vidékről Kolozsvárra /…/ még Marosvásárhelyről is.

0602.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 13.
Arany László, ősmert író, Arany János fia, tegnap óta Kolozsváron tartózkodik /…/ megnézte a képkiállítást is.

0603.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 14.
Holnaptól kezdve az Orbán-kávéház cukrászatában is kapható lesz a képkiállítás sorjegye. /…/ Két kép érkezett a Münchenben élő Szobonya Mihálytól “Kovács műhely előtt” és “Olasz zenész” /…/

0604.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 15.
A kolozsvári sorsjátékra már árusítják a sorsjegyeket, 1 forintért darabját. A képek a követke-zők:
1.- Eisenhut Ferenc – “Temetőben férje sírjára”, 2.- Mesterházy Kálmán – “Tájkép”, 3. – Spá-nyi Béla – “Pihenő, 4. – Marghitay Tihamér “Tiltott gyümölcs”, 5.- Konek Ida “Vadkacsa”, 6.- Telepi Károly “Paraszt udvar”, 7.- Ebner Lajos “Csendélet”, 8.- Bruck Lajos “Hajó a ten-geren”, 9.- Vastagh Géza “Tyúktársaság”, 10.- Egervári “Jó vásár”.

0605.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 15.
Tegnap még két kép érkezett Münchenből, Szobonya Mihály festményei /…/

0606.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 16.
/…/ A tárlaton eddig, mintegy 1300 személy fordult meg /:::6 Löwei Klára a napokban meg-vette Telepi Károlynak egy gyönyörű tájképét /…/

0607.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 17.
A kiállítás egy igen csínos darabját, Telepi Károly tájképét, ma megvette Leővey Klára úrnő /…/ Reméljük, hogy a jó példa ragadós.
U.a Magyar Polgár. 1883. február 17.

0608.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 17.
/…./ A sorsjegyeket a Főtéren, a Csapó-féle üzletben is lehet vásárolni /…/

0609.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 19.
Dr. Jenei Viktor megvette Mesterházy Kálmán “Hortobágy”-át /…/

0610.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 21.
A képkiállításon egészen új katalógus kapható, melyben sokkal könnyebben áttekinthető sorrendbe vannak a képek feltüntetve. E katalógus még annyiban tér el a másiktól, hogy a helybeli festők művei is benne foglaltattak.

0611.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 22.
/…/ Az érdeklődést fokozni fogja az is, hogy a képeket az elrendezés szerint új számokkal látták el, s új katalógust nyomtattak, melynek segítségével a kiállítás könnyen áttekinthető, s melyben a kolozsvári festők művei is fel vannak tüntetve.

0612.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 23.
Két csínos képpel gyarapodott a képkiállítás. Az egyik Sterionak, a budapesti Műcsarnokból átszállított képe “Istálló belseje”, a másik Sámi László arcképe Sárdi Istvántól.

0613.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 24.
A képkiállítás ismét gyarapodott két képpel. Egyik Sárdi Istváné, ki Sámi László szép és hűen megfestett képét állítja ki, a másik Sterio Károlynak értékes munkája “Ló istálló”, amely a hír-neves művésznek igen derék alkotásai közé tartózik. /…/ A kép a budapesti Műcsarnokban volt kiállítva, onnét küldték be ide.
U.a: Magyar Polgár 1883. Február 24.

0614.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 27.
A képkiállítás látogatását a tanuló ifjúság részére igen megkönnyítetett az új határozat által, mely a mai nappal lép érvénybe. Az egyetemi ifjúságtól kezdve, minden tanuló a délutáni órákban 10 krajcárért bemeneteli díjért nézheti meg a képeket /…/ Ez okból a képkiállítás bezárását egy héttel el is halasztották, úgy, hogy nem március 1.-ig, hanem 7.-ig lesz nyitva.
U.A: Magyar Polgár. 1883. Február 27.

0615.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Február 27.
A képkiállítás bezárása március 10-én lesz. Innen a képeket Nagy-Váradra szállítják át.

0616.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 28.
Végh Lajos: Néhány szó festészetünk érdekében. /vezércikk/
/…/ Ügyes gondolat volt e kiállítást megrendezni. Igényli az itt látott művek reprodukciókban való képmását és eladását olcsón /…/

0617.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Március 3.
Sorsjegy kapható a tárlat pénztáránál, ezen kívül Csapó, Peielle, Demjén, cégeknél, valamint Orbán cukrászdájában.

0618.- 1883. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 6.
/…/ Eddig mintegy 1300-an tekintették meg a képkiállítást, ezen felül 500 tanuló is látta őket. A bevétel 440 ft, sorsjegyekből 300 ft jött be /…/ a kisorsolt képek ára 800 ft.

0619.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Március 9.
A képkiállítás holnap zárja be kapuit. A vidéki kiállítások a jövő évben az ország felső felében Kassán, Miskolcon, Pozsonyban, Győrben lesz.

0620.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 11.
Nn: A képkiállítás sorsjáték.
/…/ Húzása mára volt hivatva, de nem tartatott meg. A késedelem oka a rendezésben van. A sorsolási engedély iránt, ezelőtt két hónappal a kérés beadatott a pénzügyminiszterhez /…/ de mivel nem jött válasz, elhalasztatott e hó 26-ra.

0621.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Március 13.
/…/. A kiállítás anyagát tegnap és ma csomagolták be /…/ Hutera Béla köszönetet mondott a helyi szervezőknek.

0622.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 22.
/…/ A sorshúzást ünnep másnapján fogják megtartani /…/ 420 sorsjegy kelt el.

0623.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 4.
/…/ Első díj: Lohr József, végrehajtó Budapestről.
Második díj: Thasz Mária Budapestről
Harmadik díj: Gyarmathy Zsigmond Bánffyhunyadról.
/…/ Kilencedik díj: Deésy Gyula ref. Pap Gyaluból.
A sorsolási bizottság nevében: Sárdi István, Híd utca 21 szám.

0624.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Április 25.
/…/ A képkiállítás óta, Sárdi István helybeli festőnk – ki a kiállításon számos képpel volt jelen – utóbbi időben úgy helyben, mint vidékről több rendbéli megrendelést kapott. Legközelebbről gróf Zichy Ernőné, gróf Zichy Géza testvére felesége Hosszú-Palyin rom. Kat. templomába ké-pet rendelt, melynek címe: Mária Inmaculata.

0625.- 1883. Ellenzék. Kolozsvár. Augusztus 27.
Sárdi István, gróf Zichy Ernőné megrendelésére, egy 3X2 méteres oltárképet fesztett. Már fel van állítva a Hossú-Pályi katolikus templomba.

0626.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 28. /? sz./
Derék festőnk, Sárdi István, újabban Zichy grófné egy régi oltárképét festette át, melyen a megrongált Mária alakot, Murilló-féle Madonnával helyettesítette /…/. A 2 hónap munkával ké-szűlt kép igen jól sikerült /…/

0627.- 1883. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 22. / ?sz./
Sárdi tanár Mária képéről a következőket olvassuk az “Egyetértés”-ben: Biharmegye Hosszú Pályi község romai katolikus egyházának, mely Zichy Ernő gróf kegyurasága alatt áll, megható ünnep volt a hó 11-én. A múlt nyár alatt a kegyúr kívül-belül ékesen díszítette fel egyházát /…/ s itt kapott helyet Sárdi képe is /…/

1884.

0628.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 1. 1 szám, 6 old.
nn: A bécsi művészek házából. /Saját levelezönktől/

0629.- 1884. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 4. 3 szám.
Nn: Egy magyar festő hírneve.
A párizsi “Illustration” című képes lap /…/ újévi mellékletéül Gyárfás Jenő egyik genre-képét adja, kitűnő metszetben /…/

0630.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. Február 5.
Új festő, Steiger Béla fiatal festő, ki tanulmányait a müncheni festészeti akadémián végezte, “Városi és falusi liba” címen két olaj festésű képet tett ki Demjén László könyvkereskedő kirakatában. A kép már el is van adva. Ugyancsak tőle, közelebb megjelenik az “Elhagyott tanya” nevű festmény.

0631.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. Március 14.
Steiger Béla fiatal festő, kiről már volt alkalmunk lapunkban írni, két, valóban művészi kivitelű szép tájkép látható Demjén László egyetemi könyvtáros kirakatában. E fiatal művész utóbb két képe is tanúbizonyságot tesz igazi hivatottságáról a festői pályán.

0632.- 1884. Erdélyi Protestáns Közlöny. Kolozsvár. Március 30. 13 szám, 103 old.
A kolozsvári főtadodának ifjúsága /…/ Sámi Lászlónak /1812-1881/ arcképét, melyet Sárdi István kolozsvári festő igen sikerülten festett olajba, keblében megindult gyűjtés útján olvasó termébe megszerezte.

0633.- 1884. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 12. 60 szám.
Vastagh György munkájában volt alkalmunk gyönyörködni. A művész elküldte azt a 3 darab, Hutflesz-család képeit, amelyeket a legközelebbi ittléte alkalmával festett /…/

0634.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 12. 60 szám, 23 old.
nn: Képzőművészetünkről.
Többrészes írás Ipolyi Albert budapesti beszéde alapján.

0635.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 25. 95 szám.
Nn: Bécsi levél a Művészetek házából. /Saját tudosítonktól/
Folytatás: Április 26. 96 szám - szobrászat, Április 30. 99 szám- festészet, Május 1. 100 szám. - festészet.

0636.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 15. 63 szám.
Haller Frigyes olaj-festett arcképei láthatók a Grand kávéházban /…/ aki a müncheni műintézet itt időző képviselője Jutkowitsch József állított ki /…/ Az intézet bárminő alakban készít fényképek után mell-, és arcképeket, még pedig /…/ igen elegáns és csínos kivitelben. Ezen felül kész fényképet is ízléssel alakít át aqvarelle képeké. Az árak szabottak /…/

0637.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 15. 63 szám.
Steiger Béla festőművész két csinos olajfestménye látható Demjén László Főtéri üzletének kirakatában. Egyik, egy erdei táj, a másik egy pusztai csendélet /…/, még csak egy fejlődő tehetségre vall /…/ Különösen ez utóbbi mondható sikerültnek, mert az előbbin túlhalmo-zottság mutatkozik.

0638.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 18. 65 szám.
Biasini Mari /…/ ki Münchenben folytatja festészeti tanulmányait, a budapesti Műcsarnok-ban most megnyílt tavaszi képkiállításon négy csínos szénrajzzal szerepel /…/

0639.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 23. 70 szám.
Kőváry Endre két jeles férfiú arcképén dolgozik /kik azok?/

0640.- 1884. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 23. 70 szám.
Nn: A barbárok az antik művészetben.
Folyt: III. 25. 71 szám, III. 27. 72 szám.

0641.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 27. 72 szám.
Sárdi István derék festőművészünk most fejezte be Sámi László arcképét /…/

0642.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 23. 93 szám.
Gyárfás Jenő fiatal festőművész megint egy nagyobb szabású képen dolgozik. A kép a “Mátyás király kihallgatása” címet viseli.

0643.- 1884. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 12. 186 szám.
Sárdi István kolozsvári művészünk megfestette Kirmayer Károly arcképét /…/ és most Kossuth Lajos arcképén dolgozik.

0644.- 1884. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 12. 186 szám.
Nn: Telepy Károly és Bruck Lajos.
A két festőművész folyó hó 9-én városunkban voltak, s megnézték nevezetességeinket. Tegnap / vasárnap / reggel Bánffy Hunyadra indultak, hol egy pár népviseleti vázlatot készítettek /…/ Sárdi István kísérte őket. Itt időzik még Vastagh Géza állatfestő, aki hetek óta városunkba dolgozik.

0645.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 17. 190 szám.
Kalotaszeget /…/ utóbbi időben mind több festő látogatta meg. Telepi és Bruck festők a múlt héten Bánffy-Hunyadon és Gyerőmonostoron, Sárdi István és Ifjabb Vastagh Géza e héten Bánffy-Hunyadon és vidékén tettek és tesznek kirándulásokat.

0646.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. Augusztus 30.
Gyárfás Jenő sepsiszentgyörgyi műtermében jelenleg a Műcsarnok őszi tárlatára dolgozik, képének címe “Az első bál”.

0647.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 31. 201 szám.
-A: Krisztus a kereszten. Munkácsy új képe. /tárca/

0648.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 2. 202 szám.
Kéméndy Jenő, fiatal festő, ki állandóan Münchenben lakik, a nyarat az idén Déván töltötte, atyja Kéméndy István törvényszéki jegyző házánál. Műtermet is építetett magának a fiatal festő.

0649.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 10.
Érdekes műkincs van Teleki Sándor ezredes tulajdonában. Ő ugyanis levélben kérte Munkácsyt a Kálvária elkészítése alkalmával, hogy küldjön neki a képről egy fotográfiát. Ennek nem létében Munkácsy a levélpapír hátsó oldalára vázlatot készített a képről és azt küldte el Teleki Sándornak.

0650.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 13.
/…/ Bruck Lajos Párizsban élő festőművész, a legutóbbi erdélyi útja alkalmából egy népéleti vázlatot készített, melyet “Kalotaszeg” címen, az őszi tárlaton fog kiállítani. /Műcsarnok – megnyitó november 5-én /

0651.- 1884. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 17. 214 szám.
Nn: Még egyszer a Munkácsy képről. /tárca/

0652.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 17.
Egy szép crayonrajz látható Demeter József kereskedésének kirakatában néhány nap óta. A korán elhunyt Hunwald Antóniát ábrázolja, egy korábbi fénykép alapján. Készítette Bain Sándor tanuló. A fiú soha senkitől nem tanult rajzolni, 15 éves és igen tehetséges. Valóban megérdemelné, hogy valamely műbarát a teljesen elhagyott szegény fiút pártfogásába vegye, kiképezéséről gondoskodjék.

0653.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. Október 3.
Nn: Medve van.
Görgényből sürgönyök örömmel viszik a hírt a világ négy tája felé, hogy a trónörökös egy tel-jesen kifejlett medvét lőtt. Melka festővel mindjárt le is pingáltatta.
Október 7,8,9,11-i számokban részletes beszámolók a vadászatról.

0654.- 1884. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 11. 235 szám.
A “Bál előtt” című kép, Gyárfás Jenő egyik sikerült műve /…/ Részletes leírását adja.
U.a. Magyar Polgár 1884. Október 11. 235 szám.

0655.- 1884. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 12. 236 szám.
Békéssy Károly: Munkácsy Mihály művészete. / tárca /

0656.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. November 10.
Gyárfás Jenő “Az első bál” című képe már Budapesten van.

0657.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. November 22.
Az iparos ifjak tegnap este összejövetelt tartottak saját helyiségükben. Ferenczy Ignác alelnök bejelentette, hogy az iparos mesterek s segédek szakszerű rajzoktatását Kiss Sándor Kereske-delmi Iskolai igazgató indítványára, iparrajziskolát állítanak fel. A rajziskola helyisége az Ipa-ros Egylet palotájában lesz, s a helybeli vasúti üzemvezetőségnek egyik gépészmérnökét már megnyerték az oktatásra /…/ Az ifjúság minden díj nélkül vehet részt az oktatásban.

0658.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. November 28.
Az Ipar Rajziskola felszerelései már megérkeztek. Az iskola a jövő héten, 60 tanulóval, meg-kezdi működését.

0659.- 1884. Ellenzék. Kolozsvár. December 17.
Az Iparos Egylet főtéri házában berendezett Központi Rajziskola folyó hó 20-án, szombaton, este 7 órakor megnyittatik. / végül csak 28-án nyílt meg /

1885.

0660.- 1885. Erdélyi Protestáns Közlöny. Kolozsvár. Január 2. 5 szám, 31 old.
Bain Sándor elkészítette Nagy Péter néhai püspök igen sikerült “Kreon-mellképét”, mely Ko-lozsvár egyik papír-kereskedésében volt látható.

0661.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Január 6. 2 szám, 24 old.
Benczúr Gyula most beindított festőiskolájában, a tanulók között női diák is található. Gratu-lál az újság az ifjú művésznőnek.

0662.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. Január 8.
Láposi Lajos, a helybeli Állami Tanítónő-képezde nyugalmazott rajztanítója, folyó hó 7-én megszűnt élni. A boldogult egy hosszú életen át tanítással foglalkozott, hosszas megbetegedése azonban kényszeríttette nyugdíjba vonulni. Várta nyugdíj ügyének kedvező elintézését, de az mind késett, s már nem ad vigasztalást a nemzet egy szegény napszámosának.

0663.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 9. 6 szám.
Láposi Lajos, a helybeli tanítóképezde ez évben nyugalmazott rajztanára, a tegnap elhunyt. A magas életkort élt ősz pedagógus régi időben gróf Mikó Imrénél volt alkalmazásba, s a gróf nevezetes irodalmi ereklyéit másolta. Több éven át volt az ev. Ref. Főtanoda rajztanára, s a tanítóképző megnyitásakor ide állász kapott /…/ Felesége, Láposi Lajosné, Rácz Sarolta, éve-kig a leányiskolát vezette.

0664.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 10. 7 szám.
Nekrológ /…/ Láposi Lajos élete 66-ik, házasságának 37-ik évében, folyó hó 8-án elhunyt /…/

0665.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. Január 16.
Nn: Az iparművészetről. / Az Ellenzék eredeti tárcája.
Radics Jenő miniszteri kiküldött jelentését közlik az 1884 évi Párizsi “Union Centrale des Artis -Decorative” kiállításon látottakról. /…/
Folytatás: 1885. január 17.

0666.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 22. 17 szám.
Bain Sándor fiatal tanuló által készített Nagy Péter elhunyt püspök képe látható Polcz-féle papírkereskedés kirakatában. Bain Sándornak eddig is több képe volt kitéve közszemlére

0667.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Február 10. 8 szám, 72 old.
Pataki László. Erdélyi születésű fiatal festőnknek, ki jelenleg Párizsban időzik, egy alföldi nép-életből vett képért a müncheni szalonban 2000 márkát fizettek.

0668.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 21. 16 szám.
Elhunyt Láposi Lajos rajztanár érdekes rajzgyűjteményt /…/ és rajzeszközöket hagyott hátra. Özvegye – Hosszú Szappan utca 10 szám – hajlandó az említett tárgyakat apróbb részletekben is eladni /…/

0669.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. Február 23.
Vastagh György festőművész, az Írók és Művészek Társaságának megbízásából, a napokban Szigligeti Ede életnagyságú mellképét festette meg a Kör nagyterme számára.

0670.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Március 2. 10 szám, 100 old.
Berlinben kizárólag női képek, azaz női festők képeiből nyílt kiállítás /…/ Németországban már külön egyletük is van /…/

0671.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 3. 77 szám.
Kőváry Endre egy csínos festménye látható Csíki-féle férfi divatüzlet kirakatába. A kép termé-szet után van festve, s egy gyermeket ábrázol. Sokan nézik.

0672.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 8. 79 szám.
Koszta József fiatal festőművész két képe látható a bolt kirakatában. Az egyik egy vénasszonyt ábrázol, a másik 4 gyermeket /…/ Nagyon tehetséges ifjú /…/

0673.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 12. 83 szám.
Sikó Miklós egy szépes sikerült Kossuth Lajos arcképet fejezett be /…/

0674.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 23. 93 szám.
Hild Viktor: Vágó Pál legújabb képe / tárca /

0675.- 1885. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 29. 98 szám.
Csinos aqvarelle képek láthatók pár nap óta Demjén László Főtéri üzletében. Veress Zoltán, Veress Ferenc kitűnő fényképészünk fiának művei. Az egyik Brassai bácsit ábrázolja a megszólalásig hűen, a másik kedves drámai szendénk, Nagy Ibolya kisasszony képe.

0676.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. Május 12.
Nn: Magyar festők és szobrászok az országos kiállításon. / az Ellenzék tárcája /

0677.- 1885. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 30. 123 szám.
Nn: A magyar művészeti ipar /tárca/

0678.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 10. 108 szám.
A Kolozsvári Magyar Királyi Gazdasági Tanintézetről csínos ismertetőt vettünk. Az igazgató, Vörös Sándor által gondosan egybeállított könyvecske előtt az intézet sikerült képének famet-szetét hozza. Sárdi István rajzolta 1880-ban. / A tanintézet 1869-ben nyitotta meg kapuit /

0679.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 7. 129 szám.
Borszéki Károly festőművész, ki egy éve tanul a budapesti főiskolán, három képet állított ki a Főtér 13 szám alatt, a Bogdán-féle üzlet kirakatába. / Wesselényi-ház/ Mindkettő Munkácsi kópia / Krisztus Pilátus előtt, Újoncozás /. A harmadik kép az ő műve, egy kocsmai jelenetet ábrázol /…/ E képeket azért állította ki, hogy eszközt szerezzen további tanulásához /…/
U.a Magyar Polgár június 7. 129 szám.

0680.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 15. 136 szám.
Ligeti Antal tájfestőnk öt-hetes szabadságára az este Kolozsvárra érkezett…

0681.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 16. 137 szám.
Ligeti Antal ma reggel elhagyta városunkat, Tordára és Torockóra ment. Tegnap látogatóban volt Sárdi Istvánnál, Melka Vincénél és Kőváry Endrénél s meglátogatta Borszéki Károly Munkácsi-féle kópiáit is.

0682.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 18. 138 szám.
Ligeti Antal, mint meséli, 40 évvel ezelőtt állandó lakosa volt Kolozsvárnak. Akkor, mint a régi Wendlé cég / a későbbi Dietrich cég elődje / kereskedő növendéke volt /…/. A piacunkon máig fennálló Reményik és Fia cég alapítójával, Reményik bácsival inaskodott és jó kedvvel rajzolgatott. Egy ízben a régi bolond Samu, a “csuka legyen belőled” szavajárásáról ismert csendes örült megjelenvén a boltban, Ligeti lerajzolta, s otthon oly sikerülten dolgozta ki, hogy Szatmári Károly Romániában ma is élő festő, akkor már jó nevű művész, a boltinas rajzát kőbe metszette, s 5000 példányba sokszorosította /…/

0683.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 19. 139 szám.
Sárdi István lefestette Váradi Károly tanfelügyelő arcképét. Váradi 10 éve Királyi tanfelügyelő.

0684.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 24. 143 szám.
Ligeti Antal most Abrudbányán fest /…/ innen Egyedre megy /…/

0685.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 2. 149 szám.
Ligeti Antal tegnapelőtt Brassóba érkezett, ahol egy hetet szándékszik időzni. Innen a Székely-földre rándul /…/

0686.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 2. 149 szám.
A Közművelődési Egylet új pecsétjét Sárdi István rajzolta meg /…/

0687.- 1885. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 5. 152 szám.
nn: A kolozsvári Állami Nőtanító Képezde munka és rajzkiállítása.
/…/ Sárdi István rajztanár meglepő eredményeket ért el /…/ A rajzoktatás a vonalrajztól a mértani és színes síkábrai rajzon át, a mintalapokról való irón-rajzolásig, mert – mint a miniszteri tanterv is kívánta /…/ Különösen jól rajzol Mátéfy Zsuzsika, Tóth Amália és Láhin Kata /…/

0688.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Augusztus 10. 33 szám
Sárdi István festőművész most fejezte be Kyrmayer Károly polgártársunk olajképét, amelyet a helyi Iparegyletnek festett.

0689.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Augusztus 31. 36 szám.
Csernátoni Gyula: Rafael “Madonnája”.

0690.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Augusztus 31. 36 szám.
Bruck Lajos párizsi műtermét áthelyezte Budapestre, most fejezett be egy torockói leány-portrét.

0691.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 4. 203 szám
Sikó Miklós kitűnő Kossuth képét, mely a Főtér Helfy-féle házban van kiállítva, ajánljuk a kolozsváriak figyelmébe /…/
U.a. Magyar Polgár. Szeptember 1. 200 szám.

0692.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 5.
A Kossuth arckép kiállítása érdekében tegnap gróf Teleki László elnöksége mellett bizottság alakult, melynek feladata az arckép kiállítását az EMKE javára jövedelmeztetni. A kitűnően sikerült arckép Sikó Miklós műve, a Helfy-háznál van kiállítva, ahol azt a közönség, naponta délelőtt és délután egyaránt megtekínthati /…/

0693.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Szeptember 7. 37 szám, 319-320 old.
Gabányi: Munkácsy Mihály.

0694.- 1885. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 10. 207 szám.
Telepy Károly festőművész, ki családjával együtt egy hetet töltött Banffy Hunyadon, onnan Nagy Szebenbe s Fogaras vidékére utazott /…/ Bánffy Hunyadon lerajzolt több parasztházat és udvart /…/

0695.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. Október 5. 41 szám.
Nn: a trónörökös vadászata Görgénybe.
/…/ az elejtett medvét kiterítették a kastély udvarán, hol azt Stefánia trónörökösné is megte-kintette. Melka Vince udvari festő azonnal felhivatott, hogy a medvét lefesse. A festő nagyjá-ból elkészítette a képet, mely teljes elkészítése után a görgényi kastélyba fog elhelyeztetni.

0696.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 28. 248 szám.
Barabás Miklós veterán festő Múzeum utcai műterméből folyvást újabb képek kerülnek ki. A székelyudvarhelyi ref. Kollégium számára Kiss Ferenc, Mogyorossy, Gaál Mihály, P. Szathmári Aranka arcképeit festette meg /…/

0697.- 1885. Élet és Irodalom. Kolozsvár. November 2. 45 szám.
Dr. Esterházy Károly: Fra Angelico.

0698.- 1885. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 5. 255 szám.
Kún Sámuel fiatal festő képe van kitéve Demeter József kirakatában. /Áspis Sámuelt ábrázolja/ Kúnnak már egy éve ott látjuk a kirakatokban.

0699.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. November 13.
Parlaghi Vilma Kossuth arcképe az egyedüli kép melyet a száműzöttről valaki a természet után festette. Az arckép nálunk, a Városi Vigadóban van felállítva, holnap 12 órakor nyílik meg a kiállítás.

0700.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. November 14.
Másodszor néztem meg Parlaghi Vilma Kossuth-képét Haller polgármester, Kőváry, Sárdi, Sikó festők társaságában. A nagyterem egyik végében van felállítva a két arckép, melynek mindegyike életnagyságban, sötét háttérrel, a karosszékben ülve ábrázolja Kossuth Lajost. /…/ A két arckép mellett Parlaghi kisasszony egy kisebb festményt is állított ki, mely Kossuth dolgozó szobáját mutatja be. Továbbá látható Kossuth saját kezű levele, melyet a művésznő születésnapjára küldött.

0701.- 1885. Ellenzék. Kolozsvár. November 19.
/…/ Parlaghi Vilma festőnő Kossuth Lajos képéről megrendelésre másolatokat készít /…/ A kiállítás november 21-én zár be.

0702.- 1885. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 14. 263 szám.
Tutsek Anna: Carmen Sylvia rajzai. /tárca/

0703.- 1885. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 20. 268 szám.
Várnai Sándor: Képzőművészeti kiállítások. /tárca/
A müncheni őszi tárlatról ír.

0704.- 1885. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 27. 274 szám.
Várnai Sándor: Iparművészeti tanulmányok a kerámia köréből.

1886.

0705.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Január 11.
A Városház közgyűlési termében elkészültek az új bútorok, Bakk Lajos munkái. Az új bútorokkal egyidejűleg a közgyűlés termébe fel fog tétetni Eszterházy Kálmán grófnak, a volt főispánnak, kiváló arcképfestőnk, Kőváry Endre által festett arcképe.

0706.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Január 15. 43 szám.
Az olajkép melyet dr. Haller Károlyról festett Kun Sámuel fiatal tehetséges festőnk, az EMKE iránti ajándéka, az egyesületnek magának, kiadásba nem került.

0707.- 1886. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 16. 37 szám.
Nn: Demjén László halála.
/…/ Helybeli könyvkereskedő vasárnap reggel, Fő tér 7 szám alatti háza lakásán hallva találták /…/ Önlövés következtében halt meg / Bátyja volt Demjén Imrének, aki ez év január 7-én lett öngyilkos / M. P. 1886. I. 8. 5 szám /
Barabás Miklós jeles festőművész, Demjén apósa, valamint szintén a fővárosban lakó neje, már serdülőkort ért fia, a halálesetről hivatalos táviratban értesítette /…/ Ref. szertartás szerint tör-tént temetésén az elhunyt fia is részt vett /M. P. 1886. II. 17. 38 szám /

0708.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Február 17.
Nn: Munkácsy Mihály “Mozart halála” című képéről.

0709.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Február 20.
Nn: Verescsagin kiállítása Budapesten. /tárca/

0710.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Május 8.
Fiatal arcképfestőnek, Kun Sámuelnek, négy igen sikerült festménye van elhelyezve a Főtér több kirakatában. A Betegh Péter kereskedésében gróf Béldy Györgyné arcképét látjuk, ifj. Csiky Józsefnél, dr. Finály Henrik egyetemi tanár élethű arcképe kelt méltó feltűnést. Csiky János Józsefnél Simon Eleknek, a volt polgármester özvegyének, Medggyessi L. Józsefnél pedig gróf Béldy Gyula arcképe vonja magára a figyelmet. Kun Sámuel már régen jegyét adta tehetségének. Jól sikerült alkotása volt a dr. Haller Károly arcképe is, melyet az EMKE igazgató-választmánya számára festett.

0711.- 1886. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 9. 105 szám.
Kun Sámuel fiatal festőművésztől sikerült arcképek vannak kiállítva több főtéri kereskedés kirakatában /…/

0712.- 1886. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 18. 112 szám.
Kőváry Endre Torda Aranyos megye részére, az új Megyeházába, a király, a trónörökös és báró Kemény György főispán életnagyságú arcképeit festi /…/

0713.- 1886. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 20. 139 szám.
Kőváry Endre festőművésznek ismét két képe van kiállítva Szőlőssy és Csernyanyszky kárpitos cég Sétatér utcai kirakatában. Az egyik néhai Schütz Jánost ábrázolja /…/

0714.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Június 28. 573 szám.
A kolozsvári Központi Rajziskolában tanulok /…/ 1885-86-iki tanév anyagából kiállítást rendeznek az Egylet székházában, folyó hó 29-től, július 1-ig.

0715.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Július 10. 613 szám.
A kolozsvári építő Fa-, és Vasipari tanműhelyek, valamint a Központi Iparrajziskola tanulóinak az 1885-86-ik tanév rajzai még folyó hó 11-én délig lesznek kitéve /…/

0716.- 1886. Ellenzék. Kolozsvár. Július 13. 156 szám.
Nn: Dürer Albert élete és művészete. /az Ellenzék tárcája /

0717.- 1886. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 29. 197 szám.
A Csernyovszky-féle bútorraktár kirakatában /…/ Kőváry Endre festőművész, báró Kemény György Torda Aranyos vármegye főispánja képét állította ki /…/

0718.- 1886. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 11. 208 szám.
Telepy Károly személyében érdekes vendége volt Gyarmathyéknak Bánffy Hunyadon. Teleky leánya után jött, hol a főhercegi család nyaralóját festette le.

0719.- 1886. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 27. 221 szám.
Kéméndy Jenő jeles fiatal festőnk, mint a Hunyad írja: a legnagyobb képét fejezte be a nyáron. A kép tárgya téli reggeli jelenet München utcáin, midőn a különböző jelmezes alakok többé-kevésbé “elkészülve” távoznak a jelmezes bálon /…/

1887.

0720.- 1887. Ellenzék. Kolozsvár. Január 4. 7 szám.
Bain Sándor, e fiatal festő művei keltenek feltűnést pár nap óta városunkban. Évekkel ezelőtt többrajzával keltett figyelmet /…/ most is arcképeit látjuk /…/

0721.- 1887. Ellenzék. Kolozsvár. Február 10. 32 szám.
Nn: Képek Kolozs vármegye üléstermében.
/…/ Kőváry Endre most fejezte be Macskási Pál, 1848-ban Kolozsvár polgármesterének arcké-pét. /…/ E kép mellett gróf Béldy Ferenc és báró Jósika Lajos arcképei Melka Vince munkái, míg gróf Eszterházy Kálmán és Macskási Pál arcképeit Sikó Miklós festette.

0722.- 1887. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 4. 57 szám.
Munkácsy Mihály ígéretet tett, hogy elkészíti a Kultúr Egylet örökös és alapító tagjainak okle-velének rajzát /…/ egyszersmind kérte, hogy az alapító tagok közzé őt is írják be /…/

0723.- 1887. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 5. 107 szám.
Sárdi István: A pusztulás helye. /tárca/
Nagy tűz volt Torockón, mely május 1.-én ütött ki, Gál Miklós unitárius lelkész telkén. Három utcája a falunak porig égett /

0724.- 1887. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 7. 109 szám.
Nn: Torockó. /vezércikk/
/…/ Két gyönyörű olajfestményt ajánlottak fel Karvaly és Sárdi festőművészek, a torockói ál-dozatok javára. Sárdi úr képe egy torockói mennyecskét /…/ Karvaly úr az “Elszakadt a húr” című képét ajánlotta fel.
U.a.: Ellenzék. 1887. Május 7. 103 szám, 411 old.

0725.- 1887. Ellenzék. Kolozsvár. Május 13. 108 szám.
Kőváry Endre most fejezte be Torda-Aranyos vármegye Közgyűlés termében a király életnagyságú arcképét /…/ Szabadjon nekem Kőváry Endre festőt méltónak kinyilvánítanom arra, hogy őt is a nagyközönség szerény műtermében mentön gyakrabban megkeresse /…/

0726.- 1887. Ellenzék. Kolozsvár. Október 20. 240 szám.
Dr. Gopcsa László: Berger Rudolf-mirólunk.
Könyvismertetés: A Berger Lipcsében kiadott könyvének címe “Siebenbürgen eine darstelung des landes und der heute”
/…/ A kolozsvári nép különben művészetszerető elannyira, hogy gyakran csak azért, hogy egy képet megnézhessen, felrándul Pestre /…/

0727.- 1887. Kolozsvár. Kolozsvár. November 29. 279 szám.
Ürmössy Lajos: A magyar társadalom, az irodalom és művészet.
/…/ Leginkább el vagyunk maradva a képzőművészetek terén. Néhányan ugyan igen, de általában a nagy közönség tömege keveset gondol a képekre és luxus tárgynak tekinti, melyre kár pénzt kiadni. Egy rosszul aranyozott keret és benne tíz forintos olajnyomat az egész, ha a lakásban egy üres falra akarunk valamit függeszteni. Az urak kik 500, vagy 100 forintokat könnyen kiadnak egy lóért, megütköznek, ha valaki őket felszólítja, hogy a hazai művészet pártfogására adjanak ki néhány forintot, az az, vegyenek meg olcsó pénzen egy jó képet, egy ló árán egy mesterművet /…/. A művészetek virágoznak, de a művészek sanyarognak. Ilyen abszurdum van nálunk. /…/ Festőink világhírt szereznek /…/ Munkácsy, Zichy, Than, Ben-czúr, Wagner, Ligeti, Markó stb. Benn az országban hasonlóan jó hírnévnek örvendenek: Spányi, Feszti, Keleti, Greguss, Vastagh, Sikó, Gyárfás, Kőváry, Sárdi, Lótz, stb, oly nevek, melyek a képviselőház nevei mellett jobban ragyognak, akik mégis azt hiszik, hogy ők a híres emberek, s nem amazok, a festők /…/

0728.- 1887. Ellenzék. Kolozsvár. December 2. 276 szám.
Sárdi István festőművész által festett, Kiss Sándor Kereskedelmi Akadémia igazgatójának arcképét leplezik le december 5-én. / Erről: Ellenzék 1887. XII. 5. 278 szám /

0729.- 1887. Kolozsvár. Kolozsvár. December 30. 304 szám.
Nn: Év végi összefoglaló.
Festőművészetről az erdélyi részekben alig szólhatunk, ami – ismerve viszonyainkat – természetes is. Itt említjük a szebeni képkiállítást, melyre a budapesti Társulat 100 képet küldött. A kiállítás nagy látogatásnak örvendett. Erdélyből eredendő nagy művészünk, Barabás Miklós ötvenéves jubileumát ülte. /…/

1888.

ERDÉLYI HÍRADÓ: I. évf., 1 szám – 1888 január 1/ vasárnap. Szerk. és kiadó: Bel Közép u. 12.
Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Korbuly József

0730.- 1888. Petőfi Múzeum. Kolozsvár. 1 szám, 38 old.
A Pesti Divatlap 1845-re szóló előfizetési felhívásában ígéri, hogy Barabás rajzában adni fogja az év folyamán Petőfi arcképét is / Pesti Divatlap 1844, Új évnegyed, 160 old /
39 old.- Petőfi Sándor arcképe, Barabás Miklós rajza. Eggenberger János és fia bizományában 40 kr. p.p. . A rajz a Pesti Divatlap 1845. július 3. 14-ik számában mellékelve jelent meg.

0731.- 1888. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Január 16. 13 szám.
Dr. Csernátoni Gyula: Ál-naturalizmus. /tárca /

0732.- 1888. Petőfi Múzeum. Kolozsvár. 2 szám, / április-június/ 130. old.
A Petőfi arcképet, mely a Pesti Divatlap-ban jelent meg /1845. július 3./ Barabás rajzolta, nyomtatta Walzer Pesten.

0733.- 1888. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 1. 124 szám.
/…/ Melka Vince díszíti az EMKE albumot.

0734.- 1888. EMKE. Kolozsvár. Augusztus? 62 old.
Kossuth Lajos és Rökk Pál arcképeit Gyárfás Jenő megfestette, e mellett Kossuth Lajos arcképét Sikó is megfestette.

0735.- 1888. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Szeptember 4. 210 szám.
Sárdi István helybeli festőművész Kossuth arcképét készítette el / pasztell /, mely az EMKE titkári irodájában van kiállítva.

0736.- 1888. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 11. 243 szám.
Mint értesültünk róla, Író és Művészi Kör alapításán fáradoznak Kolozsváron /…/

0737.- 1888. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 20. 251 szám.
Nn: Pielle István elhunyt az éjjel.
Pielle István kereskedő f. év október 19-én, éjjel 11 órakor, élete 51-ik évében, egy hónapnyi szenvedés után elhunyt /…/ Temetése a Sétatér utca 17 szám alatti házból /…/ Pielle Istvánné, Rauch Katalin és Pielle Róbert, egyetlen fia /…/
U.a: Kolozsvár. X. 20. 245 szám. /…/ vagyonát ő maga szerezte becsületes munkával /…/ gyermeke halt meg nemrégiben.

0738.- 1888. Ellenzék. Kolozsvár. November 3. 202 szám.
Kossuth Lajos arcképét másolta le szénrajzba Sárdi István.

1889.

0739.- 1889. Petőfi Múzeum. Kolozsvár. 1 szám, 63 old.
Pesti Hírlap 1845 április 13, 451 szám /…/ Barabásnál találkoztunk Petőfi, Sárosy, Tóth L., arcképeivel is, melyek egyik-másik szépirodalmi lap számára készítették /…/

0740.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Január 22. 18 szám
Biasini Mari kisasszony sikeréről, melyeket arcképfestés terén ért el, van alkalmunk örvendetes hírekben közölni. A kisasszony – Biasini Sándor leánya – Münchenben tanul, s ugyanitt tavalyelőtt óta ateliert tart fenn. /…/ A múlt nyáron Pallavicini őrgróféknál volt, kinek gyerme-keit festé, onnan, a magyar és horvátországi arisztokrácia meghívására, hosszabb körutat tett /…/ sikert aratott /…/ Néhány hetet most itthon tölt, de most Pozsonyba ment Rummerskirch grófné meghívására.

0741.- 1889. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 23. 73 szám
Munkácsy Mihály levelet írt Párizsból, melyben elvállalta az EMKE alapító levelének megraj-zolását.

0742.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 1. 77 szám.
Tegnap este 7 órakor, a plébánia nagytermében, dr. Életes Károly apát-plébános összehívására értekezletet tartottak egy Kolozsváron rendezendő kiállítás ügyében /…/ április, vagy május hóban tervezik a kiállítást /…/ egy művész sem volt jelen a megbeszélésen.
Éltes Károly haláláról: Kolozsvár 1890. I. 13. 9 szám. /1837-1890/

0743.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. Április 2. 79 szám.
Dr. Éles Károly apát-plébános javasolta, hogy egy képzőművészeti kiállítást rendezzenek Kolozsvárt /…/ Tegnap értekezletet hívtak össze, hol felen volt: /…/ Pákey Lajos, Sárdi István, Kőváry Endre. Az értekezlet úgy döntött, hogy felkéri a Magyar Képzőművészeti Társaságot egy kiállítás rendezésére, április hó folyamán /…/ Melegen üdvözöljük a mozgalmat, mely Kolozsvár valóban nagy kulturális deficitjét képezi már régóta egy ilyen kiállítás hiánya, s mondhatnok szégyenét /…/

0744.- 1889. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 3. 81 szám.
Ürmössy Lajos: Képzőművészeti kiállítás.
/…/ Szegénységünk oka, hogy a művészek külföldön élnek, avagy a közöny lenne az? E kérdés jut eszünkbe, midőn Kolozsvárt rendezendő első képzőművészeti kiállítás mozgalmát üdvö-zöljük /… / Meglepő hogy Ürmössy nem tud az 1883-ban rendezett kiállításról.

0745.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. Április 10. 86 szám.
A Magyar Képzőművészek Társasága igazgatósága sajnálattal értesíti a kolozsvári kiállítás bizottság elnökét, Gyarmathy Miklóst, hogy a kolozsvári kiállítás ez évről elmarad, mivel az idő rövidsége miatt, már a tavaszon meg nem tartható /…/

0746.- 1889. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 30. 102 szám.
Egy budapesti, Váci utcai képkereskedőnek az az okos gondolata támadt, hogy lejön Kolozs-várra mindenféle régi és új, szép és csúnya képeket eladni azoknak, a kik szeretik a festészetet és van pénzük… Holmija már ki is van állítva a Nemzeti Szálló emeleti szobájában /…/ vagy 300 kép /…/ Hat forinttól fel egészen az egekben – ez a képek ára. Rend a felállásukban nem igen van /…/ Láttunk közöttük egy Vastagh másolatot is.

0747.- 1889. Erdélyi Képes Újság. Kolozsvár. Június 2. 5 szám, 5 old.
Sárdi István rajza: a Gazdasági Tanintézet Kolozsmonostoron / 1775-1876 /

0748.- 1889. Erdélyi Képes Újság. Kolozsvár. Június 9. 6 szám.
Mikó Imre arcképe, Bitzó Géza rajza.

0749.- 1889. Erdélyi Képes Újság. Kolozsvár. Június 16. 7 szám.
Szász Domokos arcképe, Bitzó Géza rajza

0750.- 1889. Erdélyi Képes Újság. Kolozsvár. Június 30. 9 szám.
Lönhart Ferenc püspök arcképe. Pollák Zs. rajza

0751.- 1889. Erdélyi Képes Újság. Kolozsvár. Július 7. 10 szám.
K. Papp Miklós arcképe – Pollák Zs. Rajza.

0752.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. Július 16. 163.
Biasini Mari festőművész, Biasini Miklós kolozsvári polgártársunk szép és fiatal leánya, az udvar meghívására, Luxemburgba utazik f. hó 18-án, hogy ott Stefánia özv. trónörökös leányát, Erzsébetet lefesse. Az arcképfestészet terén Biasini Mariska rohamos hódításokat tett igen rövid idő alatt.

0753.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 16. 162 szám.
Biasini Mariska kisasszony múlt ősz óta Pozsonyba tartózkodik, hol elsőben, az ottani arisz-tokrácia számos tagját, majd pedig Frigyes főherceg családját festette /…/. Most Stefánia özvegy trónörökösné meghívására, e hó 17-én Laxemburgba utazik, hogy lefesse Erzsébet főhercegnőt.

0754.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 26. 195 szám.
Biasini Mari kisasszony által festett Erzsébet főhercegnő kis pasztellképét, ő Felsége születés napján meg kapta Stefánia trónörökösnétől /…/

0755.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Szeptember 1. 201 szám.
Biasini Mari festő kisasszonynak sikere volt az özvegy trónörökösnél /…/ Biasini Mari Sandvoorth németalföldi fürdőről – hol a trónörökösné kis ideig tartózkodott – meghívást kapott Windischgratz hercegnőtől /…/ most Badenben van, hol elkészítette a spanyol királyné anyjának, Erzsébet hercegnőnek arcképét /…/

0756.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Szeptember 13. 212 szám.
Moretti festmény-restaurátor Kolozsvárt dolgozik /…/ eddig már több képet rendbe tett /…/ s megnézte a szamosújvári Rubens képet /…/ Szerinte, a kép alsó felét a mester tanítványai készítették /…/

0757.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Szeptember 23. 220 szám.
Nn: Bain Sándor fiatal festő halála.
Kolozsvárt sokan ismerték /…/ s bár őt senki sem tanította rajzolni, mégis folyton képezte önmagát. Küzdelmes napokat élt, nyomorogva, elhanyagolva. Tervei voltak a “festők országába” való utazásról /…/ itthon már nevet kezdett szerezni magának arcképeivel /…/ Pár nap egy rendelése Kézdi-Vásárhelyre hívta, ahol belázasodott, s gyenge, sokat szenvedő alkata felmondta a szolgálatot /…/

0758.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 11. 236 szám.
Moretti, az Erdélyi Múzeum meghívására, Budapestről ismét hozzánk jött, s e hónap végéig az Erdélyi Múzeum könyvtárában elhanyagolt, s romlott állapotban levő képeket fogja újítani /…/ A lap kéri, hogy pontos katalógust állítsanak össze a képgyűjteményről.

0759.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. Október 16. 240 szám.
Telepy Károly Kolozsváron van egy kiállítás megszervezéséért. Lehet, hogy még a tél folyamán megvalósítható /…/. A városházán most folynak a tárgyalások, melyet a város részéről Concha Győző vezet /…/

0760.- 1889. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 17. 245 szám.
Kilátásunk van rá, hogy máskülönben nagyon csendes művészeti életünk nem sokára meg fog élénkülni. A fővárosi Művészeti Társulat részéről megkeresés érkezett Kolozsvárra, hogy mennyiben volna lehetséges és időszerű egy kiállítás Kolozsváron rendezése. Ez ügyben dr. Concha Győző egyetemi tanár szűkebb körű értekezletet hívott össze ma délután 4 órára, melyen részt vesz Telepy Károly is /…/

0761.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. Október 18. 242 szám.
/…/ A kormány semmi szállítási engedélyt nem ad a 140-150 kép Budapestről Kolozsvárra történő hozatalára /…/ Legalább 50-en vállalták a kiállítás esetleges deficitjének kiegyenlítését /…/ Telepy Károly a Tornavívoda nagytermét találja a legmegfelelőbbnek a kiállítás megrende-zésére.

0762.- 1889. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 21. 248 szám.
Tegnap értekezlet volt a városházán. Ott voltak: Brassai Sámuel, Dorgó Albert, Farkas Lajos stb /…/ s megalakult a képkiállítás szervező bizottsága, melynek tagjai: Szász Domokos, Ferencz József, Albach Géza, Haller Dezső, Gyarmathy Miklós, Petelei István, Deáky Albert, Finály Henrik, Sárdi István, Békéssy Károly, Pákey Lajos, Pielle Róbert, Sigmond Dezső, Macskássy Pál, Hory Béla, Mikes Miklós gróf.

0763.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. Október 21. 244 szám.
Tegnap a városházán a tavaszi képkiállítás szervezésének a részleteit tárgyalta meg egy bizottság, melynek elnöke Concha Győző, tagjai között Petelei István, Sárdi István, Békéssy Károly, Peielle Róbert /…/ és még vagy 15-ön. A kiállítás alkalmával mozgalom fog meg-indulni az iránt, hogy a Magyar Képzőművészeti Társaság tagságára, a meglevő 10 mellé, még 90 tag szereztessék, hogy ekkor minden második évben jogunk legyen a kiállításhoz.

0764.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 24. 247 szám.
Bede Jobb: Régi képekről.
Moretti 22 képet restaurált ittléte alatt az Erdélyi Múzeum könyvtárának gyűjteményéből /…/

0765.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 28. 250 szám.
Biasimi Mari /…/ Badenben az idén 12 képet készített /…/ A napokban Luxemburgban megy /…/ és Stefánia hercegnőt festi le /…/

0766.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. Október 28. 250 szám.
/…/ Felvetődött a kérdés, hogy vajon nem lenne-e célszerűbb, ha az ilyen budapestiek által rendezett kiállítások alkalmával, egy külön helyiségben erdélyi művészek képei is kiállításra ke-rülnének.

0767.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 28. 250 szám.
Az Éltes Károly által propagált képkiállítás megrendezése a jövő húsvéti ünnepek idején tarta-tik meg. Legalábbis ezt az időpontot jelölte meg az a bizottság, mely ez ügyben munkálkodott.

0768.- 1889. Ellenzék. Kolozsvár. November 22. 271 szám.
Szmrecsányi Miklós: Képkiállítás Kolozsvárt. /cikk/

0769.- 1889. Kolozsvár. Kolozsvár. December 21. 269 szám.
Biasini Mari tegnap este Luxemburgból Kolozsvárra érkezett /…/

1890.

0770.- 1890. Petőfi Múzeum. Kolozsvár. 1 szám, 68 old.
Pesti Hírlap 1847 I. 260 old., 867 szám, április 22.
Vahot Imre a Pesti Divatlap-ban kiadott arcképeiből és egyéb mellékletekből egy nemzeti kép-csarnokot állított össze 1847-ben. Barabás, Czakó, Czuczor, Fényes, Garay, Kovács Pál, Liszt, Markó, Petőfi, Tompa, Vahot s több színész kép jelent meg újból.

0771.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Február 3. 28 szám.
Nn: Képzőművészeti kiállítás Kolozsváron.
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által Kolozsváron, az idén, a húsvéti ünnepek alkalmával rendezendő képkiállítás érdekében, tekintélyes férfiakból megalakult bizottság folyó hó 1-én tartott gyűlésén a hazai képzőművészetek iránt úgy városunkban, mint az erdélyi részekben felkeltendő meleg érdeklődés szempontjából igen fontos határozatot hozott. A bizottság ügybuzgó elnöke, dr. Concha Győző előterjesztvén az O.M.K.T. igazgatóságától kiküldött, s a Kolozsvárt megnyitandó képzőművészeti kiállításra vonatkozó iratokat, melyek a bizottságot örvendetesen győzték meg arról, hogy Kolozsvárt pár hónap múlva megnyitandó kiállításon a magyar képzőművészet a legnagyobb színvonalon mutatkozzon be.

0772.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Február 3. 27 szám.
/…/ Tavasszal az O.M.K.T. által rendezendő kiállítás érdekében gyűlést tart február 1-én a Végrehajtó Bizottság. Jelen voltak: /.../ Békéssy Károly, Sárdi István. /…/ A bizottság figyelmét főleg arra fordította, miként lehetne a kiállításoknak két évenkénti megismétlődését Kolozsváron biztosítani.

0773.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Február 10. 33 szám.
/…/ A kolozsvári képkiállításra szánt művek beadására március 30-ra tűztek határidőt /…/ Csáky Albion miniszter, a Nemzeti Múzeum részére megvásárolt képeket átengedi a kiállítás-nak /…/

0774.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 20.
Nn: Képkiállítás Kolozsvárt.
Tavasszal az Országos Képzőművészeti Társulat által rendezendő képkiállítás érdekében újabb gyűlést tartott február 1.-én a Végrehajtó Bizottság. Jelen voltak: dr. Chonka Győző, gr. Mikes Miklós főrendházi tag, Szász Domokos református püspök, Ferenczy József unitárius püspök, Albach Géza polgármester, Gyarmathy Miklós álispán, Haller Rezső az ügyvédi kama-ra elnöke, Sárdi István festő /…/ A Bizottság főleg arról tárgyalt, miként lehetne a kiállítá-soknak két évenkinti ismétlődését Kolozsváron biztosítani /…/

0775.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 13. 62 szám
/…/ A képzőművészeti kiállítás képei ma szállítottak le Budapestről, felállításuk folyó hó 26-án kezdődik. Megnyitás 30-án lesz /…/
U.a. Kolozsvár. 1890. III. 13. 60 szám, Ellenzék. 1890. III. 13. /? szám/

0776.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Március 19.
Pozsonyba is akciót indítottak, hogy tavasszal ott is legyen képkiállítás, ne csak Aradon és Ko-lozsváron /…/

0777.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 24. 69 szám.
/…/ Ez lesz a legnagyobb szabású vidéki képkiállítás /…/ Összesen 185 kép kerül bemutatásra,

0778.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Március 24. 68 szám.
/…/ Sürgősen dolgoznak az előkészítésen, Budapestről már elindult 185 kép, három vagonban. A képek felállítása március 26-án, csütörtökön, kezdődik, megnyitó március 30-án lesz.

0779.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Március 16. 70 szám.
Bayard: Képkiállítás Kolozsváron. /vezércikk/
/…/ A palsticus ízlés minálunk még most van fejlődőben. Nemzedékek szakadatlan sorát kell nevelnünk, hogy ezt az ízlést terjesszük, mert az érvényesíti magát nemcsak abban, hogy képesekké tesz a művészeti tárgyakat felfogni, de igen abban is, hogy átalakítsuk kertünket, lakásunka6, sőt hat arra, hogy még az elméleti művekben is gondolatainknak plasztikus formát adjunk /…/

0780.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Március 26. 79 szám.
/…/ A képkiállítás egy érdekes részét az a sorozat képezi, amelyet a társulat régibb műlapjaiból bemutat. E műlapok a többszörösítő művészet valódi remekei /…/ Stein Jánosnál megtekint-hető /…/

0781.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Március 27. 80 szám.
A kiállítók: Than Mór, Valentiny János, Markó Károly, Broszky Sándor, Aggházy Gyula, Spányi Béla, Révész Imre, Tölgyessy Artúr, Feledi Tivadar, Konek Ida, Prónay Róza, Tarnóczy Bertha, Ebner Lajos, Vastagh Géza, Telepy Károly, Kriesch Aladár, Gyárfás Jenő, Feszty Árpád, Mesterházy Kálmán /…/

0782.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 28. 74 szám.
A képek felállítása e hó 30-ig lehetetlen, így a megnyitó egy pár napra elmarad /…/
U.a Kolozsvár. 1890. III. 28. 72 szám.

0783.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Március 28. 81 szám.
A kiállítást március 30-án nem lehet magnyítni. Olyan nagy a képek száma, hogy lehetetlen addig elrendezni őket.

0784.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 29. 73 szám.
Bede Job: Készülődések a kiállításra.
Ma délben meglátogattam a Torvavivódát. Milyen pompás, gazdag helyiség az most /…/ A festmények kirakodására maga Telepy Károly felügyel /…/ a kiállítás kedden 3 órakor nyílik /…/ . Este nem tarthatják nyitva, mert a gázvilágítás alkalmazása komplikációkkal járna és túlságos sokba is kerülne /.../

0785.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 31. 76 szám, 691 old.
/hétfő / Holnap nyílik meg a Tornavívoda nagytermében a kiállítás. 192 képet mutat be az Országos Képzőművészeti Társulat. A képek a napokban érkeztek meg, s Telepy Károly úr rendezte be a kiállítást, sok nehézséggel, mert a sok és nagy festményt csak a legnagyobb bajjal lehetett úgy elhelyezni, hogy kellő világításuk legyen.

0786.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Március 31.
Telepy Károly a M.O.K.T. műtárosa, Sárdi István és Kőváry Endre kolozsvári festőművészek segédletével, szorgalmasan és nagy gonddal végzi a képek elrendezésének munkáját. A kiállítás hólnap 3 órakor fog megnyílni.

0787.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 31. 74 szám.
Bede Job: A képkiállításról.

0788.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 1. 75 szám.
Nn: A képkiállításról. /vezércikk/
A kolozsvári képkiállítás, mely ma délben három órakor nyitottak meg szép ünnepséggel, megállja a versenyt a fővárosi hasonló fajtájú képkiállításokkal ízlés, gazdagság, és érték tekintetében is. A legszebb élvezet vár Kolozsvár közösségére a most következő 12 napon, ha ellátogat a képkiállítás területére /…/

0789.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Április 1.
/…/ Béldy Ákos főispán, Concha Győző és Telepy Károly megnyitotta a kiállítást a Tornavívo-da nagytermében /…/

0790.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Április 2.
Nn: A képkiállítás megnyitása.
Adja a lap a megnyitón elhangzott beszédek szövegét.

0791.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 2. 78 szám, 693 old.
f.b.: A képkiállítás megnyitása. Vezércikk – teljes oldalas írás.
Tegnap délután 3 órakor nyílt meg /…/ A Tornavívoda vívóterme egészen megtelt a legelőke-lőbb közönséggel /…/. A kiállítást 1/2 órakor nyitotta meg Telepy Károly /…/ utána dr. Concha Győző egy nagyszabású, szép beszédet /…/, követte Béldi Ákos /…/ köszöntője /…/

0792.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 2. 76 szám.
Nn: A képkiállításról.
/…/ A tegnapi megnyitón legalább 200-an voltak jelen /…/

0793.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 3. 79 szám, 694 old.
De Noir: A képkiállításról.
/... / Kőváry Endre Trandafir-nét ábrázoló festménye igazi remekmű /…/
/…/ Kiállítók:
Roskovics Ignácz / Gurmand /, Spányi / Őszi reggel /, Van Leemputten / Legelő nyáj /, Mé-szöly Géza / A tyúk és a csibe /, Neogrády Antal 6 Két zsánerkép /, Telepy Károly / Megyeri hajógyár, Csorbai tó, Cserna völgye /, Vastagh Géza / Két állatkép /, Pielle Róbert / Veszprém vidéke /, Kőváry Endre / Trandafir-né /, Einstenhutt Ferenc / Hadizsákmány /, Thoren Belgi-umból / Tájkép /, Bihari / Csolnakázó társaság, Oláh temetés /, Valentini / Balatoni tájkép /, Molnár K. / Vallás /, Spányi / Két juhnyáj /, Thorn Ottó / Tájkép /, Cserna Károly, Prónay Ró-za, Pataky stb.

0794.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 3. 77 szám.
/…/ A város intelligens közönségének színe-java keresi fel a képkiállítást, melyben szép élvezetet talál /…/ A képek helyes elhelyezése kielégíti a legigényesebb ízlést is és a képtárlat gazdagsága, változatossága mindenkit meglep /…/

0795.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Április 5.
H.B.: A képkiállításunk.
/…/ A Tornaterem máskülönben e célra alkalmatlan helyiség /…/ ügyesen átalakították kiállító teremmé /…/ Telepy Leleményesen rendezte be /…/ félkör alakú fülkék alkotásával , részben a világításon, részben a teremnek a 195 képhez mért kicsiségén segített.
Folytatás: 1890. IV. 10. / folytatja a képek felsorolását.

0796.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 11. 84 szám.
A képkiállítás végéhez közeleg. Program szerint 13-án kellene záródnia. Tekintettel azonban arra, hogy a tanintézetek ifjúsága a szünidőkre távol volt /…/ 16-ig még nyitva lesz /…/

0797.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 15. 87 szám.
A képkiállítást Brassóba szállítják, ahol e hó 27-én fog megnyílni. Helyiségül a Cserge-piac 148 szám alatti Popp-féle ház van kiszemelve, melynek két emeletén a 195 kép el lesz helyezve /…/

0798.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 16. 88 szám
Tegnap a Hungária szállóban Telepy Károly tiszteletére bankettet rendeztek. Jelen volt Kőváry Endre, Sárdi István, Pielle Róbert stb /…/

0799.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Április 16.
/…/ Tegnap Telepy Károly tartott egy órás előadást a képtárlatról /…/ ma este zárták be ünnepélyesen a kiállítást .

0800.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 16. 86 szám.
Ma bezárták a kiállítást /…/ Spányi “Hazatérés”-ét megvette László Józsefné, Kubányi “Agglegény téli öröme” című képet dr. Rózsahegyi Zoltán, Gerhard “Falu végén” és Cserépy “Erdő szélén” című festményeit dr. Concha Győző, Haan Lajos “Tanulmányfő”-jét Stein Gábor. /…/

0801.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 17. 87 szám.
A képtárat tegnap, nagy látogatottság mellett, bezárták. A bevételek felülmúlják a 100 forintot, a helyi bizottság által garantírozott összeget. Még három szép kép is elkelt: Konek Ida “Imádkozó nő”, Telepy Károly “Csorbai tó” és “Részlet Bécs külvárosából”. Ezeket a képeket Korbuly Bogdán vette meg.

0802.- 1890. Ellenzék. Kolozsvár. Április 17.
Ma csomagolják a képeket. Innen Brassóba viszik, ahol 27-én nyílik meg a kiállítás /…/ Kolozsváron összesen 10 képet vásároltak meg. /Brassóban 27-én nyílt meg a kiállítás. Ellenzék. 1890 IV. 29. /

0803.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Április 26. 97 szám.
S.L: Művészi telep a Rákoson. /tárca /

0804.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 28. 96 szám.
A képtárlatot tegnap Brassóba nyitották meg.
A kiállítás – nem túl nagy sikerrel, május 19.-ig volt nyitva, mindössze három képet adtak el, bevétel 779 ft. volt, a kiadás 1079 ft. – Kolozsvár V.19. 112 szám és V.23. 116 szám.

0805.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 29. 97 szám.
Hollosy István: Az ősi haza felkutatása.
Folytatás: IV. 30. 98 szám, V. 5. 101 szám.
Hollosy Simon testvéréről van szó, aki elkötelezett Kelet-kutató volt. Az ő hatására /is/ több Nagybányát megjárt festőművész - Sass Brunner Erzsébet és leánya például - keletre indult

0806.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Május 5. 103 szám
A brassói képkiállítást az első napokban nagyon gyengén látogatásnak örvendett, alig fordult meg benne naponkint 15-20 vendég /…/
U.a : Ellenzék 1890. V. 5.

0807.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 31. 122 szám.
Moretti képrestaurátor a jövő héten huzamosabb tartózkodásra, Kolozsvárra jön. Az Erdélyi Múzeum képtárában retusál régi munkákat /…/

0808.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 4. 160 szám, 765 old.
Ürmössy Lajos: Festőművészetünk érdekében. /vezércikk /
/…/ Nem ártana ha a városaink közönsége társuljanak évenkint egy-egy húzásra, vegyenek a szerint, mi szerint pénzügyeik engedik, egy-egy értékesebb képet. Ilyen társaságokat a Király-hágón túli részekben itt-ott találni is már, milyen az aradi kaszinó /…/

0809.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 7. 127 szám.
/…/ Moretti megkezdte a munkát /…/ a képek katalógusát is össze fogja állítani /…/

0810.- 1890. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 8. 153 szám.
Nn: Az iparosok rajzai.
A Technológiai Iparmúzeum helyiségeiben érdekes és tanulmányos rajzkiállítás látható. Az iparműhely és központi iparrajziskola növendékei készítették a rajzokat, az iskolák három évi tanfolyama alatt /…/ Képviselve van a faipar, gépipar, asztalosok, szobafestők, kárpitosok, építő-iparosok. Négy nagy terem falait és asztalait borítják be a rajzok /…/

0811.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 9. 183 szám.
Gráf Jakab: A rajztanításról. /tárca/
/…/ Az osztrák Mérnöki és Építészeti Egylet Bécsben, 1886-ban hangsúlyozta a szabadkézi rajz tanítását a gimnáziumban. Skóciában és Angliában már minden osztályba be van vezetve az oktatás ezen formája /…/

0812.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 4. 228 szám.
Esztegár László: Makart-kép a Műcsarnokban. /tárca/.

0813.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 7. 230 szám.
Nn: Munkácsynál. / Az Erdélyi Híradó eredeti tárcája. /
/…/ Engem kértek fel – mondja a mester – hogy az EMKE alapítók levelét megrajzoljam. Elvállaltam, ámbár nekem nehéz feladat, de egy hazai egyletnek nem akartam megtagadni. Tudja uram, kijöttem már a rajzolásból, ideges, nervózus leszek, ha efféle munkát végzek. Ezért szerettem volna például ha Zichyt kérik fel erre /…/ de télire, mikor haza jövök, addigra készen lesz /…/ levelezetem is a rajz dolgában Sándor József úrral, de még nem határoztam el magam, hogy mit is csinálok /…/ Beszélgetésünk Párizsban volt, de indult a mester Pozsonyba feleségével /…/

0814.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 14. 236 szám, 841 old.
Ürmössy Lajos: A műízlés fejlesztése. / tárca /
/…/ a negyvenes évek vége felé egy egész kulturális világ dőlt romba. /…/ A műízlést illetően nálunk még eddig nagyobbára az önképzésre van szorítkozva mindenki, igaz, hogy egyetemün-kön adnak elő aestetikát, műtörténetet, de ez nálunk késő kezdet /…/ az ilyen oktatást sokkal lentebbről kell kezdeni /…/

0815.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. November 24. 270 szám, 875 old.
Nn: Festészetünk és szobrászatunk. /tárca /
Ismerteti Széchy Károly egyetemi tanár dolgozatát, melynek címe: A mai magyar festészet a kolozsvári képkiállításon. – céltalan okoskodás! /
Folyt: 1890. November 25. 271 szám.

0816.- 1890. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. December 12. 285 szám.
A képzőművészetünk érdekében a tavasszal megindult akciónak most látszanak a hatásai. Újabban 200 ft. alapítványokkal a társulat alapító tagjainak sorába léptek Kolozsvár városa és az Úri Casino /…/ Züllich István úr, a kat. Státus alelnöke, az alapítványhoz 1000 ft-ot tett le. Alkalmat szolgáltatott ez alapítványra fivérének, Züllich Rudolfnak, Kairóban történt elhalálo-zása. A megboldogult az 50-es években majdnem egyedül szolgálta a hazai szobrászatot, tőle valók Kisfaludy Sándor sümegi-, Lendvay Márton budapesti szobrai, s egy igen szép Vénuszát a magyar Nemzeti Múzeumban őriznek Budapesten. Ez alapítvánnyal Züllich István a Társu-latnak pártfogói közzé lépett, a milyen csak 108 van. Ő ma az erdélyi részekből az egyetlen élő pártfogó, kívüle még csak néhai Mikó Imre gróf volt e társulat pártfogó tagja. /…/ Ahhoz, hogy Kolozsváron minden harmadik évben legyen egy kiállítás, legalább 100 pártfogója kell, hogy legyen a vidéken a Társulatnak /…/ de jelenleg az erdélyi részekben mindössze 59 alapító és pártoló tagja van /…/ s ez kevés /…/

1891.

A kolozsvári lakosság száma: 32. 720 fő, ebből magyar-26. 671-81, 5 %, német-1049- 3, 21 %, román-2940- 8, 99 %, cigány-175- 0, 54 %, cseh-115- 0, 35 %, örmény-31- 0, 09 %.

0817.- 1891. Kalotaszeg. Bánffyhunyad. Január 11. 2 szám.
Gyarmathy Zsigáné: Egy képről.
Egy Bihary nevű festőművészről ír, aki 2 évvel ezelőtt Kalotaszegen járt, ott több képet festett.

0818.- 1891. Ellenzék. Kolozsvár. Március 18.
Telepy Károly: A Képzőművészeti Társulat első kiállítása.
/…/ 1863 június 6-án nyílt meg Budapesten /…/

0819.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 9. 79 szám.
Biasini Mari a bécsi művészház idei kiállításán három arcképpel szerepelt. Mária Terézia főhercegnő - Károly Lajos neje - és két leánykáját mutatják az arcképek, melyekkel Biasini Mari most, első ízben, szerepel egy nagyobb műkiállításon. A művésznő a múlt évben hosszabb ideig Párizsban tartózkodott, s azóta, úgy az uralkodóház, mint a magyar és osztrák arisztok-rácia számos tagját festette. Most Bécsben van /…/ képeiről ír a bécsi Frendenblatt.

0820.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Május 6. 111 szám.
Nn: Festőművészet. / Az Erdélyi Híradó eredeti tárcája
/ - Felveti a művészet támogatásának szükségét, s biztatja erre a város tehetős polgárait. /

0821.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 19. 111 szám.
Peielle Róbert házasságot köt Sertits Valéria kisasszonnyal, Sertits közös hadseregbeli ezredes leányával.

0822.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 20. 145 szám.
Biasini Mari néhány napja Kolozsvárra jött /…/ Most Tutsek Sándorné pasztellképét festi fo-tográfia után.

0823.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 23. 165 szám.
Tegnap volt az esküvő a Főtéri r. kat. templomban /…/ Peielle Róbert és Sertits Valéria /…/

0824.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 24. 166 szám.
Vastagh György hírneves festőművész jelenleg pár napig itt tartózkodásra Kolozsvárt időzik. A jeles művész tanulmányútra indul az erdélyi részekben, s Kolozsvár után fel fogja keresni Brassót és Borszéket is.

0825.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 29. 170 szám.
Vastagh György /…/ ma utazik Maros megyében. S onnan Kalotaszegre, ahol népviseletet fogja tanulmányozni.

0826.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 3. 175 szám.
Greguss Imre festő, ki jelenleg Zilahon lakik, több érdekes történeti képen dolgozik. Részt fog venni a zágrábi kiállításon /…/

0827.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 5. 176 szám.
Maradett Flecher és Rose le Quenswe angol festőművésznők, kik pár hét óta Magyarországon tanulmányúton vannak, tegnap este Bánffy Hunyadról Kolozsvárra érkeztek /…/ Bánffy Hunyadon és Kalotaszegen voltak két napot, Szádeczky Gyula történész társaságában. Bánffy Hunyadon Gyarmathy Zsigáné vendégei voltak /…/ Kolozsváron a Hungária szállóban foglaltak helyet /…/

0828.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 10. 180 szám.
Mezőtelegden a református templom tatarozása alkalmával régi festmények tűntek elő a vakolat alól, melyek Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázolják, ezen kívül Szent Miklós püspök legendája is látható egyik jeleneten.

0829.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 20. 188 szám.
Biasini Mari meghívást kapott Károly Tivadar bajor királyi herceg nejétől /…/ Mária José-tól /…/ s e hónap végén a München melletti Tagernesee-be utazik /…/

0830.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Szeptember 28. 220 szám.
Nn: Festészeti tanfolyam.
Vigh Ferenc képezdei tanár Déván, hölgyek számára, tanfolyamot nyit október 1.-től, az olaj víz, porcelánfestésből, pasztell és creon rajzolásból.

0831.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 12. 232 szám.
Munkácsy Mihály ma reggel érkezett Kolozsvárra Ecsy kíséretében. A mester, ki most van első ízben Kolozsváron, dr. Farkas Géza városi főorvosnál van elszállásolva – átadta az EMKE alapító oklevelét /…/

0832.- 1891. Ellenzék. Kolozsvár. Október 12.
Munkácsy Mihály váratlanul és minden előkészület nélkül, ma reggel Kolozsvárra érkezett. Azt tartják, hogy Munkácsy egy művészi rajzot, az EMKE alapító oklevelét hozta magával. Ezt a rajzot ma délben személyesen adta át az EMKE vezetőségének. Közli az alapító oklevél rajzát.

0833.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 12. 231 szám.
Nn: Munkácsy Mihály Kolozsvárt.
Ma reggel első ízben Kolozsvárra érkezett, tanítványa, Écsey Ferenc kíséretében /…/ dr. Farkas Géza megyei főorvos Bel-közép utcai házának vendége. Munkácsy tanulmányokat készít a “Honfoglalás” című képéhez /…/. A hetivásárra jött sokaság közül Munkácsy sok modellt kiválasztott /…/ kiket a megyeháza udvarán Écsey lefényképezett. Mintegy 8 férfit vett le, kik közül a mesternek leginkább Sztánkú Pável magyarújfalusi bíró tetszett meg. Nagy baj volt, hogy néhány igazi jó alakot, sehogy sem tudtak rávenni, hogy a gép elé álljon. Hiába ígértek neki egész napszámot, csak hajthatatlan maradt. Egy ismert cigány alak, a híres Füttyős Jóska, meghallotta, hogy milyen sokat ígérnek némelyiken, felajánlotta, hogy áll ő szívesen modellt /…/ Délután az EMKE székházában látogatott, hol átadta az EMKE Alapító-levele számára készült képet, s a rajz alá odaírta a nevét. /…/ Megnézte Rük Pál arcképét is, melyet Gyárfás Jenő festett, s kifejezte elismerését a festmény felett.
Itt hívta Gyarmathy Zsigmond Munkácsyt Bánffy Hunyadra, felajánlva vendégszerető házát a nagy művésznek.
Az EMKE alapító oklevele: közepén a nemzeti szellemnő alakja tartja az EMKE lobogóját, mely magát az EMKE lobogót ábrázolja. Körülötte a nép gyülekezik, háttérben pedig a kelő nap ontja lángsugarait. Lent fiatal anya ül könyvel a kezében, körülötte gyermekek, kiket tanít.

0834.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 13. 233 szám.
Munkácsy Mihály délután járt a Dunky-Fivérek műtermében, de nem igen talált megfelelő típust a fényképek között. Kató József fényképésznél igen megtetszett a kapuközti kirakat két tipikus oláh alakja, miket Kató azonnal felajánlott a mesternek /…/ Kató kérésére megengedte Munkácsy, hogy lefényképezze őt is, és Kató egy életnagyságú mellképet azonnal föl is vett. Néhány nap múlva látható lesz a kép Kató kirakatában is /… / Munkácsy este 6 órakor Bánffy Hunyadra utazott.

0835.- 1891. Ellenzék. Kolozsvár. Október 13.
Munkácsy a tegnap délután 6 órakor utazott Bánffyhunyadra, ahol Gyarmathy Zsigmond vendége. Ma délután, a 6 órás vonattal érkezik vissza.

0836.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 13. 232 szám.
Munkácsy Mihály tiszteletére adott díszvacsora, a Hungária étteremben volt /…/

0837.- 1891. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 14. 233 szám.
Munkácsy Mihály tegnap Bánffy Hunyadon folytatta tanulmányait /…/ Itt a mester több fényképet vett fel, sok ruhát vásárolt. Délután Munkácsy, Barcsay Domokos négyes fogatával tőrt vissza Kolozsvárra. /…/ Maga Barcsay volt a hajtó /…/ Este bankett volt a Hungáriában.

0838.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 14. 234 szám.
Tegnap este a Hungária étteremben Munkácsy Mihály tiszteletére bankettet adtak /…/ utána Budapestre utazott a mester /…/ Tegnap délután Barcsay saját maga fogatán hozta be Bánffy Hunyadról a mestert 2 1/2 óra alatt /…/
Kató József Munkácsyról készített életnagyságú fényképe tegnap már meg is jelent a Hoffer-féle divatüzlet kirakatában /…/

0839.- 1891. Ellenzék. Kolozsvár. Október 15.
Nn: Munkácsy Bánffy-Hunyadon.
/…/ Écsey festőművész társaságában volt /…/ Sajnálta, hogy csak 36 fénykép lemezt hozott magával. Igen sok magyar és oláh ruházatot vásárolt össze, melyet egyenesen Párizsba küldetett.

0840.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. 15. 235 szám.
Munkácsy legújabb arcképe mindenféle nagyságban kapható Kató fényképész, Sétatér utcai műtermében /…/

0841.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 27. 245 szám.
Az EMKE oklevél sokszorosítására Telepy Károly, a Művészeti Társaság műtárosához for-dultak tanácsért, ki Kolozsváron tartózkodik /…/

0842.- 1891. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Október 29. 250 szám.
Telepy Károly véleménye szerint a Munkácsy által készített EMKE oklevelet heliogravur technikával lenne célszerű sokszorosítani /…/

1892.

0843.- 1892. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 5. 29 szám.
Nn: Munkácsy Mihály első mestere.
Tegnap halt meg Aradon Albrecht Nándor, kitől a világhírű festő az asztalos mesterséget tanulta. Albrecht a menházban halt meg teljesen elhagyatva mindenkitől. Az utóbbi időben csak Munkácsy segítette. Utoljára tavaly látogatta meg, midőn Munkácsy a “Vértanú” szobor leleplezése alkalmából ott járt.

0844.- 1892. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 23. 44 szám.
Nn: Egy festő öngyilkossága.
Lőrinczfalvi Fekete József tehetséges fiatal festő, akit Kolozsváron is jól ismertek, a felső-gáaldai havason ma délután meglőtte magát /…/ A háttérben szerelmi ügy húzódik.

0845.- 1892. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 4. 52 szám.
Nn: Biasini Mari
A Dívat-Szalon legújabb száma a nagytehetségű fiatal kolozsvári művésznő arcképét közölvén, a következőket írja /…/ Dicséri tehetségét.

0846.- 1892. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 29. 72 szám.
nn.: Festészetünk. / vezércikk /
A historikus festészetről ír – politikai szempontok – felveti, hogy a készülő Munkácsy Mihály Árpád-képén ne legyen román népviseletben ábrázolt alak.

0847.- 1892. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 27. 96 szám.
Biasini Mari kisasszony, festőművésznő, kinek ez idő szerint München az állandó lakhelye, közelebbről bukaresti főrangú körökből kapott meghívást, hogy ott arcképeket fessen. Biasini kisasszony Münchenből jövet, a tegnapi napot Kolozsvárt töltötte, s az este tovább utazott Bukarestbe /…/

0848.- 1892. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 30. /hétfő/ 123 szám.
Biasini Mari kisasszony, szombaton Bukarestből, ahol arcképfestés megrendelésnek tett eleget, Kolozsvárra érkezett.

0849.- 1892. Ellenzék. Kolozsvár. Augusztus 1.
Molnár József rajztanár lerajzolta Vasvári Pál gyilkosát, a 81 éves Togya Szimiont.

0850.- 1892. Kolozsvár. Kolozsvár. Szeptember 7. 204 szám.
Nn: Stoklonski Kázmér János arcképfestő Kolozsvárt.
/…/ Lengyel festő, ki a krakkói és bécsi festészeti akadémián előkelő mesterektől, többek között, Makkart-tól tanult, s a magyar operaháznál is volt alkalmazva, Kolozsvárt telepedett le, az Alsó-szén utca 2 szám alatt lakik.

0851.- 1892. Szilágy. Szilágy. December 4. 49 szám.
Festői pályán van Pósner Lajos, városunk szülötte, ki tehetséges fiatal ember, s ki az országos mintarajziskolának festészeti osztályát végezte, s tavasszal külföldre kívánkozik tehetségének fejlesztése végett. Pár hónapig Zilahon fog tartózkodni, s vállalkozik természet, vagy fénykép után arcképeknek olajba való festésére.

0852.- 1892. Kolozsvár. Kolozsvár. December 22. 292 szám.
Nn: Krisztus a feszületen. Rembrandt metszete.

1893.

0853.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 11. 34 szám.
Kőváry Endre, egyike hazai festőművészeink legjobbjainak, megfestette Brandt József egye-temi tanár arcképét.

0854.- 1893. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Február 22. 43 szám.
Nn: Kolozsvár látképe 1617-ből.
Ma reggel érkezett a Tanácshoz egy kép Rómából, melyen Kolozsvár 1617-ből van ábrázolva. A képet gr. Flamini Polit küldte Nina bíbornok könyvtárából, s felajánlotta a városnak 10 fran-kért. A kép, úgy látszik, egy régi könyvből van kivéve /…/

0855.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 26. 47 szám.
/K/: Látogatás egy műteremben. / A “Kolozsvár” eredeti tárcája /
Kolozsvárt, a mi kis Athénénkben, a különböző “artes et literae”-k közül, a képzőművészetek, speciel éppen a festészet, honosult meg legkevésbé és így annál is inkább érdekelheti e művészet híveit és pártolóit, hogy az újabb magyar festő-nemzedék egy igen tehetséges fiatal tagja, hosszabb tartózkodásra itt ütötte fel tanyáját.
E fiatal Magyar festő, Kriesch Aladár, ki külföldi tanulmányútjáról visszatérve, Kolozsvárt telepedett meg először hosszabb időre /…/ Műterme a Monostor utcai Teleky-palotában van, az épület hátsó szárnyának az emeletén, hol a ház úrnője szívességéből, egy igen csínos dol-gozó szobát rendezett be magának. Egy kis, soktekervényű csigalépcsőn felhaladva, a legelső ajtón át a műterembe jutunk /…/. Őfelsége életnagyságú arcképe, a Tudományegyetem megrendelésére készíti / 240 x 140 cm./ /…/ de Hóra Kloska és Krizsán témával is készít egy képet. E célból a nyáron Tövisen fog adatok után kutatni. Kriesch Aladár képeinél, a gondos munka mellett, a színek frissessége is igen szembetűnő /…/ ő ugyanis az újabb találmányú temperafestékkel dolgozik.

0856.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 7. 54 szám.
Fekete Gyula szilágysomlyói rajztanár és festő, tegnap Gyaluban bigámiáért letartoztatták. Mostani felesége budapesti /…/

0857.- 1893. Aranyosvidék. Torda. Március 12. 11 szám.
Nagy Gyula: Néhány szó a rajzolásról.

0858.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 3. 124 szám.
Kriesch Aladár, tehetséges fiatal festőnk, most fejezte be őfelsége arcképét /…/ már be is van állítva a fővárosban készült nagy aranykeretbe.

0859.- 1893. Ellenzék. Kolozsvár. Június 3. 124 szám.
Kriesch Aladár városunkban időzik. A napokban fejezte be őfelsége képét, mely a piaristáknál van kiállítva.

0860.- 1893. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Június 27. 144 szám
nn: A többnejű festő.
/…/ A tavasszal fogták el Kolozsvárott Gyaluba befelé jövet, Fekete József szilágysomlyói festőt és rajztanárt /…/ kit gyanúban hoztak egy rejtélyes gyermek kitevés esettel is /…/ kide-rült róla, hogy három felesége volt /…/ Legutóbbi neje Eisbisch Gizella budapesti ügynök leá-nya /…/

0861.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 20. 163 szám.
Papp Gábor fiatal tehetséges festőnek, néhai Papp János kolozsvári kereskedő fiának, szép olajfestménye van kiállítva Györffy Imre főtéri kereskedésében. A kép Undine-t ábrázolja /…/

0862.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 14. 184 sz. Folytatás: VIII. 16. 185 szám.
B.E után dr. J.J.: A kritikáról.
/…/ A művészet régiója, amely falé hajdan a nagyközönség oly tiszteletteljes félelemmel tekintett, elüttünk már rég meghaladott stádium, a melyre csak lenéző pillantást vethetünk /…/

0863.- 1893. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 17. 186.
nn.: Teleki Blanka rajzai.
/…/ Kufstein váráról készített rajzait a Teleki család az Ereklye Múzeumnak adta /…/

0864.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 2. 224 szám.
Berczik Árpád: Munkácsy Árpád-képe. /tárca/
Az idén nagy dísszel ülte meg Mihály-napján a Párizsi Magyar Egyesület. Tiszteletbeli elnöké-nek, Munkácsy Mihálynak mellszobrát, melyet Szirmai Antal készített, aznap este leplezték le /…/ Ez a mell-szobor nemsokára kapható lesz különböző nagyságokban, s remélem, nem fog hiányozni egy magyar ember író asztaláról, vagy kedves polcáról sem /…/ Dilettáns leírása a “Honfoglalás” című képnek /…/ ez a festett alak, Árpád, valóságos szobor /…/

0865.- 1893. Kolozsvár. Kolozsvár. Október 4. 226 szám.
Huszár Ilona helybeli festőnő által készített Bornemissza Ignáczné arcképét, holnap leplezik le a Mária Valéria leány árvaház intézetben. Huszár Ilona tanulmányait Bécsbe kezdte, és most Münchenbe folytatja.

0866.- 1893. Ellenzék. Kolozsvár. Október 28. 247 szám.
Nn: Arcképleleplezés a Mária Valéria árvaházban.
/…/ Bornemissza Icnácné portréja /…/ melyet báró Huszár Ilona festett. 1871-ben Bornemissza Ignácné indítványozta az árvaház felállítását, 1892-ig vezette is /…/

1894.

0867.- 1894. Kolozsvár. Kolozsvár. Január 10. 7 szám.
Biasini Mari, ki most hosszabb időt töltött Kolozsvárt családja körében, ma reggel vissza-utazott állandó tartózkodási helyére, Münchenbe. Innen Párizsba megy, ahol május hónapig marad. Akkor Kölnbe utazik /…/ ahol most épp egy Biasini kiállítást rendez egy műárus /…/

0868.- 1894. Ellenzék. Kolozsvár. Március 3. 51 szám.
Művészeti Múzeumot rendeztek be az Állami Felsőbb Leányiskola egyik termében. De Gerandó Antónia szobormásolatokat vásárolt, rajzokat és építészeti tiszta stylű műemlékek fényképeit állította ki /…/

0869.- 1894. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Március 10. 58 szám.
Inczédi Sámuelnek, a piski csata hősének képmását az Országos Ereklye Múzeum számára, életnagyságban elkészítette Nagy Gábor, a kolozsvári unitárius kollégium és felsőbb leányisko-la rajztanára.

0870.- 1894. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 10. 57 szám.
Nagy Gyula rajztanár, az unitárius kollégium és a felsőbb leányiskola rajztanára, elkészítette a Piski-csata egykori hősének, Inczédi Sámuelnek, képét. /…/ A kép Schulcz Rezső Bel-mo-nostor utcai virágüzletében látható.

0871.- 1894. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Június 13. 135 szám.
Nn: Rajzoktatás.
Szabadtéri rajzból tanfolyam lesz a nyári szünidő alatt, s erre nézve az ipari iskola a következő hirdetést bocsátotta ki: A kolozsvári államilag segélyezett ipari szakiskola igazgatósága elhatározta, hogy a nyári szünidőben 6 heti időtartalomra egy rajztani tanfolyamot indít.

0872.- 1894. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 9. 152 szám.
Nn: A képzőművészet és a vidék. /tárca /
/ Eötvöshöz beadott memorandum szövege a vidéki múzeumok gyarapítása véget /
Egész Magyarországon csak 23 nyilvános múzeum van, ezek köz mindössze 2 olyan, melynek képtára némi jelentőséggel bír /…/

0873.- 1894. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 11. 154 szám.
Nn: A művészek memoranduma.
/… / Telepy Károly a tegnap nyújtották be Wekerlének /…/

0874.- 1894. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 16. 161 szám.
Biasini Mari festőnő, nyári pihenőre, Kolozsvárra érkezett, hol több hetet fog családja körében tölteni. A téli hónapokat Párizsba töltötte, utána Németországba utazott /…/

0875.- 1894. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 7. 180 szám.
Nn: Orosz vendég Kolozsvárt.
Lawrowsky Ljuba, a müncheni akadémia tehetséges volt növendéke, ma reggel otthonából, Odesszából, Kolozsvárra érkezett, növendéktársának, Biasini Mari maghívására. Az orosz kisasszony két hetet szándékszik városunkban tölteni /…/

0876.- 1894. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 31. 199 szám.
Tutsek József : Képkiállítás Münchenben.
Nagy nemzetközi kiállítás volt a Bajor fővárosban /…/ 37 teremben voltak festmények /…/ Az első teremben Kossuth Lajos képe, melyet Parlaghy Vilma festett és évekkel ezelőtt Kolozsvárt is ki volt állítva /…/

0877.- 1894. Kolozsvár. Kolozsvár. November 13. 260 szám.
Nn: Műkiállítás Segesváron.
Érdekes műkiállítás látható néhány nap óta Segesváron. A kiállítás hazai szász festők műveiből van rendezve. Legnevezetesebb darabjai a kiállításnak Wellmann Róbert művei, különösen talált arcképe. E kép fára van festve, kiváló rajta a valódi élet, a hússzín természetessége és a ruhaszövet puhasága. Feltűnést kelt Schullévini Frigyes képei közül a besztercei szász templom sekrestyéjének egy részlete /…/ Dörschlag Károly képei közül egy tanulmányfő vonja magára a figyelmet. Ziegler Károly egy cigányleányt festett ezen tárlatra, Schuller Lajos tájkép-rajzokkal vett részt. A kiállítás november 13.-ig tart nyitva.

0878.- 1894. Ellenzék. Kolozsvár. December 15. 287 szám.
Egy bécsi műegylet, melynek tagjai között több jó nevű festőművész is van, városunkban mai naptól kezdve, jövő szerdáig, képkiállítást rendez. A képek a Központi Szálló termében vannak elhelyezve és minden műkedvelő által díjtalanul megtekinthető.

0879.- 1894. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. December 29. 300 szám.
Sikó Miklós agg festő megfestette Kovács Ferenc apátplébános életnagyságú arcképét Maros-vásárhelyen… / Ő alapította a leányiskolát /

1895.

0880.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Január 3. 2 szám.
Nekrológ: id. Kibédi Biasini Domokos.
Biasini Mari festőművész nagyapja /…/ 74-ik évében volt/…/ Hét éve, hogy szélhűdés érte /…/

0881.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Január 3. 2 szám.
Biasini Domokos halála / Biasini Mari festőművésznő nagyapja. /
Tegnap este hunyt el /…/ 1821. június 13.-án született Kolozsvárt.
Apja: Levenfeldi Biasini Cajetán, előkelő olasz családból származott és a Napóleoni harcok alatt jött be Magyarországra, Kolozsváron telepedvén meg. Hírneves vívómester volt, és rend-kívül tevékeny ember. Ő alapította az első szállodát, gyorskocsi vállalatot, az első bérkocsikat /…/ stb. Anyja: Kibédi Sámuel református lelkész leánya, Kibédi Anna /…/ Iskoláit a reformá-tus kollégiumban végezte és innen 1836-ban Pestre, az akkori Bibanco-féle kereskedelmi isko-lába ment /…/ Pesten Chapon Lajos vívómesternél lakott / Kolozsvárra jött itt volt vívómester, itt is hunyt el – m. s. cs. / 1841-ben hazatért és nőül vette Kovács Karolinát, aki 1883-ban hunyt el /…/

Biasini Cajetán – Kibédi Anna
I
Biasini Domokos /1821-1895/
Kovács Karolina /?- 1883/
I I I I
Biasini Júlia dr. Biasini Domokos Biasini Anna Biasini Sándor
Wolfersgün Stadler Károlyné nemesvárbói Plachy Paula Frits Albertné
I
I I I I
Biasini Domokos Biasini Paula Biasini Angéla Biasini Mária

0882.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Január 3. 2 szám.
Nekrológ: Kibédi Biasini Domokos halála.

0883.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Január 7. 5 szám.
Kovács P. és Fiainak jó hírű üzlete, ahol papír-, és fényképészeti cikkek mellett, rajzkészleteket is árusítottak, s több éven át egyedüli volt a maga nemében a Piacon, most feloszlik, s végki-árusításra hívták meg az érdeklődőket.

0884.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Január 11. 9 szám.
Újságírók, írók, és művészek köre van megalakulóban Kolozsvárt. /…/ Az eszme még a “Memorandum” per alkalmával született /…/

0885.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Január 14. 11 szám. /hétfő/
/…/ Szombat délután 5 órakor a kolozsvári újságírók, színészek, irodalmi barátok, művészek és a közönség köreiből is többen népies összejövetelt tartottak az “Ellenzék” szerkesz-tőségében. Az értekezést Hindy Árpád, a Kolozsvár szerkesztője vezette. A club az Itthon címet viseli /…/

0886.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Január 16. 13 szám.
Az Itthon club tagjai a Bánffy házban találkoztak /…/
Tiszteletbeli elnöke: Brassai Sámuel, kinek 65 éves hírlapírói múltja /…/ Brassai most Pesten
van, felrándult ugyanis egy Sauer nevű zongoraművész koncertjére.

0887.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Január 19. 16 szám.
R.J.: Itthon /tárca/
/…/ Itthon elnevezés alatt, most egy olyan Kaszinó van alakulóban, mely a kolozsvári, illetőleg erdélyi társadalomnak összes intellektuális erőit körébe akarja zárni.

0888.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Január 28. 19 szám.
Nn: Millenniumi képtárgyak.
Kolozs megye megbízott egy bizottságot azzal, hogy ajánljon a vármegye történetéből oly momentumot, melyet kép formájában, a millennium ünnepére elkészíthessen /…/ Tagjai: Szá-deczky Gyula, Márki Sándor, Kőváry László /…/

0889.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Március 1. 50 szám.
Biasini Ilona, Biasini Mariska festőművész testvérének halála. /…/ Bereczki Szakács Kálmán-né, született Biasini Ilona 1895. február 27-én, élete31-ik évében elhunyt /…/

0890.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 27. 71 szám.
Széchy Károly dr. : A történeti képek kérdéséhez.
/…/ Vita alakult ki II. Rákóczy György fenesi csatáját ábrázolandó, illetve Dávid Ferenc beszédét megörökítő témák körül.

0891.- 1894. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 29. 73 szám.
Fekete Béla: Rákóczy és Dávid Ferenc.
Helyesli e két téma kiválasztását.

0892.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 11. 84 szám.
Nn: A Nemzeti Szalon.
A budapesti képzőművészek ez újabb időben alakult társulata, első vidéki kiállítását Kolozsváron készül megrendezni, s az előkészületek céljából a társulat küldöttsége, már a napokban városunkba érkezik.

0893.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Április 13. 85 szám.
Hory Béla: Egy régi “Itthon” Kolozsvárt.
1873-ban, a Rhédey-ház földszintjén, az Orbán-féle kávéház melletti egyszerű szoba volt találkozási helyünk. E kis kör lelke K. Papp Miklós, a Magyar Polgár főszerkesztője volt /…/

0894.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 19. 89 szám.
N. Istvánffy Gyula: A Nemzeti Szalon Kolozsvárt. /vezércikk/
/…/. A legfelületesebb szempillantással tekintve is körül a magyar kultúrán, rögtön szembeötlik a műpártolás hiánya /…/. A középosztály intelligensebb elemei, nem csak, hogy idegenkednek a műtárgyak vételétől /…/ Bethlen Gábor engedélye ifjú Székesfehérvári Istvánhoz, aki 1618-ban céhalapítására kért engedélyt /…/ A Vastagh György, Marghitay és Boskovics művészek által alakított előkészítő bizottság, még a folyó hó végén Kolozsvárra fog jönni az egyeztetés végett /…/. A Nemzeti Szalon a múlt hó 12-én múlt egy éve, hogy megalakult, akkor még “A Magyar Művészek és Műpártolók Egyesülete” néven /…/

0895.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 26. 95 szám.
Vastagh György /…/ a Nemzeti Szalon elnöke ma Kolozsvárra érkezett, s a kiállítás rendezése érdekében, helyi bizottság alakításán fáradozik.

0896.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 27. 96 szám.
A Nemzeti Szalon kolozsvári kiállítása májusban lesz. A bizottság elnöke Béldi Ákos gróf, főispán /…/

0897.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 29. 97 szám.
A Nemzeti Szalon májusban biztosan kiállítást rendez Kolozsvárt. A gyűlés ez érdekben, hólnap tarttatik a városházán. A szervező bizottság elnöke Béldi Ákos gróf, főispán. Tagjai: Vastagh György, a Nemzeti Szalon elnöke, Albach Géza polgármester, báró Bánffy Ernő, gróf Bánffy Miklós, dr. Békéssy Károly, dr. Brandt József, Brassai Sámuel, dr. Csiky Viktor, Deáky Albert, Dobál Antal, Dorgó Albert, Dunky Ferenc fényképész, gróf Eszterházy János, dr. Fabrinyi Rudolf, dr. Farkas Géza, báró Feilitzsch Arthúr, Fekete Gábor táblai elnök, Ferencz József unitárius püspök, dr. Finály Henrik, Gajzágó Antal, dr. Groisz Gusztáv, Gyarmathy Miklós, dr. Haller Károly, Haller Rezső, Heppes Miklós, Hindy Árpád szerkesztő, Kató József fényképész, dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár, Kiss Ernő, Kiss Sándor, dr. Kiss Mór, Korbuly József szerkesztő, Kőváry Endre festő, Ludasssy Sámuel, Magyary Mihály szerkesztő, dr. Mannsberg Lajos, Pákey Lajos, Palósczy Lajos, Péterffy Zsigmond, báró Pisztóry Mór, Sándor József EMKE elnök, Sárdi István, dr. Sárkány Lajos, Szász Domokos református püspök, Szekula Ákos, báró Szentkereszty Zsigmond. Stein Gábor, Szvacsina Géza, gróf Teleki László, Veress Ferenc, Viszányi István.

0898.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 10. 107 szám.
A tegnap, a Nemzeti Szalon szervezésében, 130 db. műtárgyat indítottak útnak Budapestről /…/ E hét végén érkezik Vastagh és Marghitay /…/ A képkiállítás megnyitója május 16-án lesz, s a Vigadó termeiben rendezik.

0899.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 10. 106 szám.
A Nemzeti Szalon 130 darab, hazánkban elismert, elsőrangú festőművésztől eredő műtárgyat indított útra Kolozsvárra. Közöttük van: Vastagh Géza, Vágó Pál, Tölgyessy, Marghitay, Mesterházy, Telepy, Innocent, Kimnach László, stb. művei. E hét végén a tárgyak már Kolozsvárra érkeznek, ugyanekkor Vastagh György, a Nemzeti Szalon elnöke és Mesterházy Kálmán műtáros is leérkeznek /…/ megnyitás f. hó 16-án.

0900.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 14. 110 szám.
Nn: Műtárlat Kolozsvárt.
/…/ Megnyitó 19-én /…/

0901.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 15. 110 szám.
A Nemzeti Szalon első vidéki kiállítását Kolozsváron fogja rendezni /…/ Megnyitó május 19-én vasárnap /…/

0902.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 17. 113 szám.
Nn: Magyar művészek Kolozsvárt.
Le fog jönni a megnyitóra: Alpár Ignácz, Benczúr Gyula, Marghitay, Vastagh, Mesterházy.

0903.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 17. 112 szám.
Nn: Magyar művészek Kolozsvárt.
Legkevesebb 10 neves magyar képzőművész lesz itt a megnyítón: Alpár Ignác, Benczúr Gyula, Marghitay, Vastagh, Mesterházy /…/

0904.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 18. 114 szám.
Nn: Képkiállítás – megnyitás előtt. /cikk/
A vén Redoutte ócska terme, a maga keservesen vörös falaival eleven, érdekes képet mutat most. Oly képet, melyben 140 db. szebbnél-szebb kép van, genre-kép, arckép, szentkép, táj-kép /…/ rossz világításban, vörös falak hátérrel /…/. Vastagh György három arcképe /…/ “Vojnoch Sándor és neje”, illetve, leánya, e “Vastag Józefin” arcképei. /…/ Kőváry Endre “Brandt doktor” arcképével van jelen /…/ Genre-képek sokkal nagyobb számban vannak kép-viselve, s főleg Kacziány Ödön munkái jelesek /…/

0905.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 18. 113 szám.
/…/ A képeket most rendezik a Redoutte nagytermében /…/ Vastagh György és Kacziány nem győzik eléggé panaszolni, hogy a Redoutte nagyterme, kettős kicsiny ablakával, rossz vörös színével mennyire nem alkalmas képkiállításra /…6 Kőváry Endre is kiállítja Brandt dr. arcképét /…/

0906.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 20. 115 szám.
Nn: A képkiállítás megnyitása.
/…/ Megnyitó beszédet mondott Vastagh György és Széchy Károly dr. /…/ D.u. 2 órakor lakoma Nagy Gábor Központi Szállodájába volt, ahol Pongrácz Lajos zenekara játszott /…/ Pohárköszöntöt mondott: Széchy Kálmán dr. a művészekre és Vastagh Györgyre, Vastagh György Kolozsvár közösségére, Groisz Gusztáv a hadseregre, Dobosfy Gyula a rendezőbi-zottságra, Kacziány az egyesület jelenlevő tagjaira, Fekete Nagy Béla az első képvásárlót, Hevesi Józsefet méltatta, Alpár Ignácz a város szép fejlődését biztosító vezetőket, s főleg Gyarmathy Miklóst köszöntötte, Szvacsina Géza Kőváry Endrét, Fekete Sándor, a fiatal Marselek Endrének kívánt égésséget és jó munkát /…/

0907.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 20. 114 szám.
Nn: A Nemzeti Szalon. A kiállítás megnyitása.
/…/ Az arisztokrácia körében nem nyilvánult meg ugyan semmiféle érdeklődés a kiállítás iránt, de annál nagyobb számban jelentek meg az egyetemi tanárok és a közép osztály intelligens elemei. 11 órakor Szvacsina Géza helyettes polgármester nyitotta meg /…/ Vastagh György válaszolt /…/

0908.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 21. 116 szám.
A tegnap a borús idő miatt nem volt közönség /…/ ma mér többen voltak /…/

0909.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 22. 116 szám.
A kiállításról az egyetemen dr. Széchy Károly irodalom tanár, előadást fog tartani /…/

0910.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 24. 118 szám.
A tegnap a helyi arisztokrácia és intelligencia szép tábora látogatta, élén Béldi Ákos főispánnal - aki nem volt a megnyitón – és nejével, kiket Kacziány Ödön kalauzolt. /…/ Eddig 10 képet vásároltak meg /…/

0911.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 24. 117 szám.
Rentz János: A festőművészetről, tekintettel a Nemzeti Szalon képkiállítására. /tárca/
/,,,/ Marselek Endre “Ájtatosság” című képe, mely ha színezés tekintetében kívánni valót is hagy, de távlatozás és e mellett jellemzés biztos kifejezés tekintetében kiváló munka /…/ Kőváry Endre “Az első szerelmi nyilatkozat” című képe érdemel dicséretet /…/, Kriesch Aladár tehetséges /…/ Sárdi István “Esti tájkép” című munkáját Sándor József vette meg /…/. A tárlat újabban Gráf Jakab vízfestményével gazdagodott, mely a lerontott régi kolozsvári bástyákat ábrázolják, valamint Jakab Béninek egy “Cigány portré” című munkájával /…/

0912.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 25. 119 szám.
A képkiállítás névsorát vettük, mely szerint 146 szép és értékes kép van kiállítva a Redoutteban /…/ A Nemzeti Szalon inkább sok, de kisebb, semmit nagy, de aztán drágább képet hozott ide kiállítani /…/

0913.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 25. 118 szám.
Széchy Károly dr. előadása a képkiállításról. Kritizálja a rendezőket, mivel csak olcsó képeket állítottak ki, ugyanakkor dícséri Marselek és Kőváry munkáit. Mint írja 146 kép van kiállítva.

0914.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 30. 122 szám.
Dr. Papp Károly: Marselek Endre.
Két kiállított képéről ír Szundikáló vén mama ki leejtette kötését “Jó segítség” és Öreg úr ki bibliát olvas “Ájtatosság”.
/…/ Pompásan kidolgozott, eredeti alkotás mindkettő /…/ Atyja, a Sétatér utcában lakó, idősebb Marselek Ferenc, akit megörökített az egyik képen. Három fiú közül elindult a középső elemi és középiskolában tanulni a helybeli unitáriusoknál végzett /…/ ahol az év végi rajzkiállításokon mindig kitűnt /…/ Atyja fotográfus mesterségének “titokteljes” dolgai keltet-ték föl benne a vágyat a rajz és festészet iránt /…/ első mestere keresztapja, Kőváry bácsi volt. 1889-90-ik év szeptemberében a fővárosi rajztanítóképző diákja lett. Marselek itt alig időzött tovább egy félévnél, részint a tanítás túl merev sablonja, meg az anyagiak is visszahozták haza. 1892-ben saját költségén Münchenbe ment /…/ Előbb egy privát mester, a kitűnő miniatűr és arcképfestő Knierr műtermében dolgozott, ki mint délmagyarországi születésű, kiváló barátja és pártfogója ma is /…/ Egy teljes évet töltött Knierrnél /…/ majd 1893 októberében a Festő Akadémiára iratkozott be, Löfft igazgató elnöklete alatt. Höckner genre-festő iskolára való föl-vételre mintegy 25-ön voltak /…/ 1894 júniusáig tanult itt, Peielle Róbert, Ács Ferenc, Veress Zoltán, Frőlich Vilmos kolozsvári, Lenkey Ödön, az 1848-as hős unokája, és Tegyei Lajos dunántúli fiatal társaival. Ekkorbóli, jórészt szénrajzai töltik be szobája egyik falát, mely egyik oldal nyílója, az első mester, Kőváry bácsi Sétatér utcai műtermének.

0915.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 30. 122 szám.
/../ A kiállítást nem látogatta úgy a közönség, mint ahogy megérdemelné. Képet is olyan kevesen vettek, hogy jövőre bizonyára meggondolják, hogy rendezzenek ismét kiállítást /…/

0916.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 31. 123 szám.
/…/ Naponkint 80-100 ember látogatta /…/ kivéve vasárnap és ünnepnapokon, amikor 150-200 látogatója is volt a Szalon kiállításának.

0917.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 4. 126 szám.
Már megkezdték a Nemzeti Szalon által rendezett képkiállítás anyagának csomagolását. A képkiállítást holnap zárják. Általában el lehet mondani, hogy a kiállítás sikerült. Képet vásárol-tak 15-öt, ami kezdetnek elég szép eredmény és a mi viszonyainkhoz képest, kielégítő.

0918.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Június 1. 124 szám.
Torda-Aranyos vármegye, május 28-án, megrendelte Kriesch Aladár festőnél a tordai ország-gyűlés képének megfestését /…/

0919.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Június 6. 127 szám.
Kriesch Aladár, Kriesch János műegyetemi professzor fia, már egy sor munkával kitűnt. A most készülő tordai országgyűlés című kép skicceiről Benczúr Gyula is elismeréssel szólt /…/

0920.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 5. 151 szám.
Roskovics Ignác, az “Unió”-kép elkészítése érdekébe Kolozsvárra érkezett /…/

0921.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 5. 151 szám.
Vastagh György: A Nemzeti Szalon köszönete. /levele/
/…/ Teljesen tudatában voltunk azon nehézségeknek, melyekkel meg kellett küzdenünk, s kétkedő reményekkel kezdtük meg a kiállítás előmunkálatait. Eleve lemondtunk az anyagi haszon reményéről is /…/ célunk csupán az volt, hogy megtörjük a közönyt, mellyel a nagyközönség a képzőművészet iránt viseltetik. Alig kezdtük meg a kiállítás előmunkálatait, máris kellemesen csalódtunk /…/ dicséri a kolozsvári elöljárók pozitív hozzáállását.

0922.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 6. 152 szám.
Roskovits Ignácz Kolozsvárra érkezett az Unió-kép adatgyűjtése végett /…/

0923.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 17. 161 szám.
Nn: A Nemzeti Szalon. /tárca/
Leírja az Egyesület történetét.
/…/ E hó 12-én egy éve annak, hogy megtartotta alakuló ülését, ekkor tagjainak száma 473 volt. /…/ 1894 végén 638 tagja volt, mely ez évben, márciusig 899-re szaporodott /…/ közülük 3-an meghaltak, így számuk jelenleg: 896. /…/ tiszteletbeli tag: 1, kézpénzzel alapítóul be van jegyezve: 17, műtermékkel alapítóul: 89, /…/ fővárosi rendes tag van 712, míg vidéki rendes tag van 78 /…/ 1894. október 27-én nyílt meg, december 7-én záródott be kiállításuknak első sorozata, melyen 66 művész, 166 műtárggyal vett részt. E sorozatot a 40 nap alatt 3890 személy látogatta. Az összesen 20. 575 ft. értékű műtárgyból 32 kelt el, 2970 ft. értékben /14%/. A második sorozat a karácsonyi művásár alkalmával nyílt december 14-én, és e hó 18-ig tartott nyitva. Összesen 269 művész állított ki, de csak 1145-őn látogatója volt /…/ 54 művészi alkotás kelt el 4380 ft értékben.

0924.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 3. 176 szám.
Istvánffy Gyula festőművész ma az EKE megbízásából Dombhátra és Radna Borszékre utazott, hogy az egyesület két fürdőjéről képet rajzoljon /…/

0925.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 5. 177 szám.
Góró Lajos budapesti festőművész ma reggel érkezett Kolozsvárra, az EKE nagy millenáris munkája számára megfestendő tájak végett Erdélybe tett körútjáról.

0926.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 16. 186 szám.
Kriesch Aladár festőművész, néhai Kriesch János műegyetemi tanár és kiváló természettudós fia, tegnap d.u. tartotta esküvőjét a Főtéri rom. cath. Templomban Újvárosi Ilka kisasszonnyal. Az esküvőn, mint násznagyok Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok szerepeltek /…/

0927.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 6. 202 szám.
Dr. Kenyeres Balázs, a kolozsvári egyetem orvosszaki tanára, Budapesten elvette Vastagh Josefint, Vastagh György festőművész leányát /…/

0928.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Szeptember 14. 210 szám.
Biasini Mari Münchenből Kolozsvárra érkezett. A legutóbbi három hetet a Bécs melletti Hietzingben töltötte, hol megfestette gróf Goluchowsky Agenor külügyminiszter nejének és kis fiának arcképét.

0929.- 1895. Erdélyi Napló. Kolozsvár. Október 10. 9 szám.
Nn: Festőművész Déván.
Pataky László, az ismert festőművész a nyarat Párizsból hazatérte után Borbereken tölté, a napokban pár napig Déván időzött, meglátogatta a várat /…/

0930.- 1895. Szilágy. Zilah. Október 13. 42 szám.
K. Kovács István festőművész, vármegyénk szülöttjének Csillag utcai műtermében sok szép és érdekes festmény van kiállítva.

0931.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. November 21. 258 szám.
Ürmössy Lajos: A kereszténység befolyása a képzőművészetre.

0932.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. November 28. 264 szám.
K. E.: A Nőemancipáció. / Nők a képzőművészetben /

0933.- 1895. Erdélyi Napló. Kolozsvár. December 4. 56 szám.
Mint örömmel értesültünk, Munkácsy Mihály megígérte az EMKE-nek, hogy hazaérkezve kö-zelebbről városunkban felolvasást fog tartani Magyarországnak a külföld előtt való jó hírneve védelméről.

0934.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. December 18. 219 szám.
A város most tárgyalja a millennium alkalmából megfestendő “Unió” kép pontos tematikáját /Roskovics Ignác nyerte el a magbízatást /

0935.- 1895. Erdélyi Napló. Kolozsvár. December 18. 68 szám.
Abrudbánya milleneumi képeit, Munkácsy fiatal tanítványa, Szamossy László fogja elkészíteni : Királyi pár, Kossuth Lajos, Wekerle, Lukács László, Jókai Mór és Hieromnyi Károly arcképei.

0936.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. December 24. /?szám/
Ürmössy Lajos: A magyar képzőművészet ünnepe.
/ Munkácsy Mihály visszatért Magyarországra. /

1896.

0937.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Január 4. 3 szám.
Csiky Istvánnak hívják azt az ifjút, akinek rajziskolai tanulmányait Brassai bácsi fizeti. A fővárosban nevelteti a dombói fiút, kinek tehetséges rajza most ott látható az Unitárius Közlönyben.

0938.- 1896. Aranyosvidék. Torda. Január 11. 2 szám.
Brassai ácsi a fővárosban saját öltségén nevelteti a székely Csiky István dombói, kükülőmegyei fiút, ki a mintarajz iskola utolsó évét végzi, s kinek a rajza megjelent az Unitárius Közlöny új-évi számában.

0939.- 1896. Erdélyi Napló. Kolozsvár. Január 16. 12 szám.
Sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium részére Schönhuttal Frigyes elkészíteti Mikó, Csáky és Szász Domokos arcképét 1000 forinttért.

0940.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Február 24. 45 szám.
Nn: Corregio kép Hidegszamoson.
/…/ Az itteni olasz-telep 200 esztendős /…/ . Az itt letelepedett famunkások építettek egy kis templomot. Ebben van a kép – az angyal leszáll Máriát üdvözölni – A templom jelenleg romos állapotban van. /…/ 1886-ban egy német tanár megvette a képet 100. forintért és Münchenbe vitte /…/ de sajtóper lett belőle, s a vásárlót diplomáciai úton kötelezték arra, hogy a képet visszaszolgáltassa. 1892. Július 15-én láttam a képet, s írtam róla az Ellenőr tárcájában is /…/ Írás van még a Történelmi Lapok 1892. Évf., 137 oldalán. /…/ Nem volna jó ezt a képet az Erdélyi Múzeum képtárába helyezni? /…/

0941.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 28. 49 szám.
Wesselényi Miklós Szilágy főispánja, a Vármegyeház díszterme számára Kőváry Endrével megfestette Kossuth Lajos arcképét /…/ mely kész van, s a Gáll-féle bútorraktár kirakatában látható.

0942.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 6. 55 szám.
Az Unió kép, melyet a város 20 ezer forintért rendelt meg Roskovics Ignác festőnél, ékessége lesz a millenneumi ünnepségeknek.

0943.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 26. 71 szám.
A Kárpát Egyesület a millenniumi kiállításra készült akvarelle-képeket, a hát folyamán, a New York szálló dísztermében, csekély belépődíj mellett ki fogja állítani. A rendezési munkálatok most folynak és egy pár nap múlva megnyílik a kiállítás, melyen 50 kép lesz látható.
U.a.: Ellenzék. 1896. III. 26. 71 szám.

0944.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 30. 74 szám.
A Kárpát Egyesület által, a New York szálló dísztermében rendezett képkiállítása a tegnap megnyílt /…/

0945.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 4. 78 szám.
A Kárpát Egyesület rendezte képkiállítás képeinek sokszorosítását a Kosmos műintézet fogja végezni.

0946.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Április 4. 78 szám.
Kolozsvár millenniumi képe, mit még a tavaly megrendelt a város Roskovics Ignác festőmű-vésztől /…/ munka alatt van.

0947.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 24. 94 szám.
Simkó József: Ecce Homo. Munkácsy Mihály festménye.

0948.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 20. 114 szám.
Ifj. Haller Károly: Secessionismus.
Menzel, a kiválló festőművész, a császár barátja, a 80 éves kis mester hirdette annak idején a realismus jogos igényét a festészet területén. Sőt, eleinte köré csoportultak azok, akik megértették igéjét, később gyorsan buriánzott fel azok légiója, akik nagyon is félre értették. És most szemben állnak egy ízlést és józan fölfogást lábbal taposó áradattal /…/. A május 3.-án Bécsben megnyílt nemzetközi kiállításon számtalan ilyen kép rontja el az összhangot.

0949.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Május 23. 117 szám.
Peielle Róbert festőművész Bem tábornok főhadiszállásainak képét festi /…/

0950.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 20. 139 szám.
Gelléri Mór: A kiállítások története.
/…/ Az első formális kiállítás 1569-ben volt Nürnberg városában, ennek hirdetési okmánya ma is megvan. 1763-ban rendezték a Louvreban az első Műkiállítást. 1798. szeptember 18-án nyílt meg az első ipari kiállítás a párizsi Mars-mezőn, mely 13 napig tartott nyitva, 111 kiállító vett részt. /1801-ben 229-, 1802-ben 550-, 19806-ban 1422 kiállító /…/ 1756.-ban Londonban söripari cikkeket, 1791.-ben Prágában II. Lipót koronázása alkalmával Rotterdam gróf kiállítja az ország ipari termékeit. /…/ 1851-London, 1855-Párizs, 1862-London, 1867-Párizs, 1873-Bécs, 1876-Filapelfia, 1878-Párizs, 1889-Párizs, 1893-Chicágó /…/ A külföldi ragyogó példákon okulva, a magyarországi iparegyletek kebelében Kossuth Lajos akkori aligazgató 1842 évben kezdeményezte és rendezte az első kiállítást. A honi műipar előmozdítására szükséges mindenekelőtt, a mai állapot ismerete, erre a felismerésre volt alapítva az első kiállí-tás, mely 1842. augusztus 25-én nyílt meg a Redoutte termeiben. Kiállító volt 214, kik 288 tárgyat állítottak ki. /…/ Látogatók száma 14426 volt. A következő évben megismételték /…/ és 1846-ben már nagyszabású kiállítást rendeztek, ahol 516 kiállító, és 22136 látogató volt. Nagyszebenben 1843-ban, Kolozsvárott 1846-ban, Kassa, Győr, Eperjes 1846, Nagyszeben 1847 /…/ A fővárosban rajzműkiállítást 1846-ban rendeztek. Az első nagyszabású vidéki kiállítást Katona Zsigmond Kecskeméten rendezte, ahol 575 kiállító és 10029 látogató volt. 1876-ban Szegeden 45000 látogató, 1879-ben Székesfehérvárt 97000 látogató volt, 1885-ben Budapesten már 11879 kiállítót és 1759368 látogatót számoltak ./…/ Az 1885 évi kiállítás után terjedt el az úgynevezett kerületi kiállítások eszméje. Deés, Pécs, Arad, Komárom stb., próbál-koztak meg több-kevesebb sikerrel /…/

0951.- 1896. Aranyosvidék. Torda. Július 18. 29 szám, 121 old.
Nn: Torda város ezredévi képe.
/…/ az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács jegyzőkönyvi elismerést szavazott Kriesch Aladárnak, a ki Torda város megbízásából, az 1567 évi tordai országgyűlést igaz művészettel festette meg. Örömmel gratulálunk Kriesch Aladárnak, Lotz Károly budapesti festőművész tehetséges tanítványának és Torda városnak a szép sikerért.

0952.- 1896. Szamosújvár. Szamosújvár. Július 19. 29 szám.
Szász Zoltán: Milleneumi levél. / “Művészeti Glosszák /
Thorma “Aradi vértanúk” /…/ című képe alakjainak beállítása nagyon keresetlen, nagyon bizarr. Nincs semmi bennük a Petrich Soma hazafias hőseinek pózából /…/

0953.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 13. 184. /csütörtök/
Műkiállítás lesz a városi Redoutte termeiben, mely most szombaton megnyittatik, nyolc napon át. A kiállítás igazgatója Londgraf Adolf, aki több száz olajfestményt állít ki most elő mes-terektől. A képek eladók, a bemenetel szabad.
U.a.: Ellenzék. 1896. VIII. 13. 184 szám.

0954.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 5. 202 szám.
Jancsó Lajos jeles rajzoló és rajztanár fogja készíteni Kolozsvár város hódoló feliratát, mit Mária Terézia főhercegnőhöz intéznek. A jeles rajzoló készítette a Mátyás szobor meghívóit is.

0955.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Október 9. 230 szám.
Főúri festőművésznő, ki jelenleg Kolozsváron, övéi körében tartózkodik, innen Budapestre költözik és műtermét a fővárosban fogja berendezni. Huszár Ilona bárónőről van szó /.../ Sokat tanult Münchenben, Párizsba. Három évvel ezelőtt már kitűnőem kezelte az ecsetet /…/ Nagyanyja, aki megalapította a Mária Valéria árvaházat, Bornemissza Ignácné /…/ támogatta őt a tanulásban /…/

0956.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Október 13. 233 szám.
Az 1848-as múzeum rendezésére, továbbá a csarnok előkészítésére felkérettek Veress Ferenc, és Kőváry Endre vezetése alatt: Münster Ede, Szeráky Imre, Peielle Róbert, Vajasdi Lajos.

0957.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. November 14. 261 szám.
Cappel Sámuel, a nemzetközi békekongresszus tagja, aki Magyarországon oly rokonszenvesen ír a különböző lapokban, jelenleg Budapesten tartózkodik, ahol a párbaj ellen tartott nagysza-bású beszédet. Kolozsvárt is felkereste, s részt vett a Honvéd-emlék leleplezésén. Itt az ünnep-ségen beszédet is mondott. Veress Zoltán vázlatot készített az érdekes arcú vendégről, s képét le is fogja festeni /…/

0958.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. November 20. 266 szám.
Walton Róbert: A müncheni secession. /tárca/
/…/ Egy félévnyi kiállítás után bezárják a bécsi secession kiállítás ajtóit. Bezárták véglegesen, mert a secession hat évi fennállás után megszűnt, visszatért szülőanyjához a “Glaspalast”-hoz. Ugyanis 1890-ben a “Glaspalast”, idősebb konzervatív szárnya visszautasította az egy néhány fiatal festő képeit, miért azok partot ütöttek /…/ Ma már 290 tagja van a fiatalok társaságának.
Folytatás: 1896. XI. 21. 267 szám.

0959.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. December 10.
r.: A műpártolás hiánya.

1897.

0960.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Január 12. 8 szám.
Biasini Mari kisasszony, ki most hosszabb ideig családja körében tartózkodott, tegnap ismét elutazott városunkból.

0961.- 1897. Aranyosvidék. Torda. Február 27. 9 szám
Boross György: Egy kép előtt. / Vc.- Kriesch Aladár “A tordai országgyűlés” című képről /

0962.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 15. 60 szám.
Page: Gyarmathyné.
Arad hölgyei két legyezőt festettnek Párizsban a fiatal Hegedűs Sándor piktornál. Az egyiket Gyarmathy Zsigáné, a másikat Czóbel Minka kapta. Megtisztelik a két legjobb magyar írónőt.

0963.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Március 30. 72 szám.
Nn: Művészvilág Nagybányán.
/…/ Mint a Felsőbányai Hírlap írja, közelebb Nagybányán 50 festőművészt fog összegyűlni, hogy a művészi körükbe tartozó dolgok felett tanácskozzanak /…/ Innen került ki Thorma is.

0964.- 1897. Szamosújvár. Szamosújvár. Április 18. 16 szám.
Nn: Hollosy Simon festőiskolája.
Az idei nyarat ismét Nagybányán tölti. A müncheni Hollosy iskola mindenestől átköltözködik ebbe a kedves városba, amely a múlt nyáron is megmutatta szívességét. A város a Hollosy is-kola számára nyári műtermet építetett egy gyönyörű ligetben, a szegény sorsú művészek ellátá-sát pedig annyira megkönnyítette, hogy azok gondtalanul dolgozhatnak /…/

0965.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Május 10. 105 szám.
Biasini Mariska biciklikiránduláson vett részt Apahidán /…/

0966.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Május 12. 107 szám.
Nn: Festő iskola Nagybányán.
Hollosy Simon, müncheni festőművész iskolájának növendékei kíséretében folyó év április 29-én Nagybányára érkeztek. A mintegy 60 főből álló nemzetközi művésztársaság /…/ az egész nyári idény alatt Nagybányán marad /…/

0967.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 23. 140 szám.
Biasini Mari ki szüleinél tartózkodott, ma elutazott Kölnbe, onnan Hágába megy /…/

0968.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 25. 142 szám.
Ifj. Téglási Gábor: Kolozsvári képírók. /cikk/
/…/ A nagy-károlyi szobor után, Szilágy megye készítette el a Kölcsey arcképet egy csendben dolgozó kolozsvári festőművésszel, Kőváry Endrénél. A pasztell /…/ egy Bel-monostori utcai bútorkereskedő kirakatában van kiállítva székek, asztalok és függőlámpák társaságában, egyál-talán nem előkelő társaságban /…/. A Redoutte-ban egy pár évvel ezelőtt volt valami kiállítás megrendezve, de a sötét szobában nem igen voltak láthatók a képek /…/ Azóta sem volt többé képkiállítás Kolozsváron /…/ Így került a Himnusz költője a kirakatba /…/ Barabás Miklós régi jó képeire emlékeztető idealizmus jellemzi ezt a képet /…/. Együtt dolgozik a mester a fiatal Marselek Endrével, aki pár év előtt a müncheni akadémián Knierr és Höcker tanárok egyik kedvenc növendéke volt /…/. Romantikus fantáziájú Ovida se képzelhetné poétikusabb helyre bársonyos kalapos hőseinek műtermét, mint ahol Veress Zoltán állította fel excentrikus otthonát, mely alatt beszédes locsogással siet tova a Kis-Szamos hűvös hullámai. A fiatal művész, aki nemrég nyerte el az Országos Képzőművészeti Társaság 1000 Frt-os díját “Jó segítség” címen kiállított festményével, közelebbről dr. Márki Sándor egyetemi tanár leányának Mariskának realisztikusan kidolgozott képén dolgozik. /…/ Egyik sarokban áll Kozma Erzsi által készített gipsz-szobor, mely Veress Zoltánt ábrázolja. Kolozsvár kiválóan talentumos festőivel, Biasini Mariska és Huszár Ilona bárónővel, más alkalommal fogunk foglalkozni /…/

0969.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Július 1. 146 szám.
Nn: Kőváry Endre Kölcsey képe. /cikk/
Kőváry Endre legújabb műve, Kölcsey Ferenc életnagyságú mellképe, melyet Szilágy megye megrendelésére festett. Igen szép és sikerült munka, mely méltó a teljes elismerésre /…/ Teg-nap megnézé a képet Huszár Ilona bárónő, aki elismeréssel szólt róla /…/ kivált ha elmondjuk, hogy Kőváry ezt a képet egy tenyérnyi nagyságú képről készítette /…/

0970.- 1897. Szamosújvár. Szamosújvár. Augusztus 29. 35 szám.
Persián Antal szamosújvári származású arcképfestő Budapesten / Kossuth Lajos utca 3 szám, III emelet, 42 ajtó / műtermét hirdeti… ki fénykép után is kitűnő munkát végez /…/

0971.- 1897. Szamosújvár. Szamosújvár. Október 31. 44 szám.
Dr. Eszterházy László: Magyar képzőművészet. / A Nemzeti Szalonról /

0972.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. November 26. 270 szám.
Nn: Egy tehetség vége.
November 24-én estefelé, a “Zöld sapka” fogadó melletti réten, Frölich Vilmos festőművész, két golyót lött mellüregébe. A tehetséges fiatalember évekkel ezelőtt az EMKE irodájában volt alkalmazva. Talentumos rajzaival magára vonta már ekkor a figyelmet. Később a müncheni akadémia diákja volt, innen azonban 1 év múlva hazatért. Súlyos természetű agybaját a kolozsvári elmegyógyintézetbe kezelték /…/ állapota egyre reménytelenebb volt /…/

0973.- 1897. Aranyosvidék. Torda. November 27. 48 szám.
A millennium alkalmából vármegyénk költségén Kriesch Aladár festőművész által készített történelmi tárgy kép a napokban érkezett meg az alispáni hivatalhoz, hogy az a megyei köz-gyűlési termek egyik díszét képezze.

0974.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. December 16. 266 szám.
Kunfi Zsigmond: Munkácsy Mihály. /tárca/

1898.

0975.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 16. 38 szám. /szerda/
Nn: Barabás Miklós temetése.
/…/ Hétfőn d. u. temették el Budapesten /…/

0976.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 19. 41 szám.
Nn: Kilenc arckép.
Kolozsvár sohasem szűkölködött kíválló vívókban. Wesselényi Miklós bárón kívül, akinek egyik lovagias tusáját Jókai is leírta a Kárpáti Zoltánban, a lefolyt századokban, számot jó vívót adott: Jósika Miklós báró, Kendeffy Ádám, Biasini Cajetán, Chappon Lajos, Helmerich Jakab, Uzoni Antal, Tompa Károly, Kőváry Mihály. /…/ Most Melka Vince, Marselek és Kőváry megfestették ezt a kilenc portrét.

0977.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 25. 46 szám.
Nn: dr. Békéssy Károly Kolozsvár képe.
Sok szeretettel és alapos tudással foglalkozott hosszú időn át Kolozsvár múltjával, jelentőségével, s ezekből több cikket is írt /…/ Szülővárosa iránt érzett őszinte szeretetének azonban most adta legszebb jelét. Ugyanis, mint kiválló ismert amatőr festő, megfestette a másfélszázév előtti Kolozsvár képét. Hatalmas vászonra a mindenfelől egybegyűjtött egykorú rajzok és rajzkarcok, s a város topográfiai fekvésének pontos felvétele alapján /…/. A képet a városnak adta, s ki is függesztették már /…/

0978.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 10. 57 szám.
A budapesti Nemzeti Szalonba, állította ki képeit Huszár Ilona. /…/ Arcképek, tanulmányok és vázlatok /…/. A bárónő, ki Münchenben tanult, Párizsban és Londonban fejlesztette művészeti tudását /…/ Jó kép Mikó Árpád arcképe.

0979.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 21. 66 szám.
Szombaton temették Propper Ferencet, a városi Polgári Fiúiskola, s a r. kat. főgimnázium rajztanárát.

0980.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Április 7. 79 szám.
Butkiewicz Tódor lengyel festő telepedett le városunkban, Nagy utca 7 szám alatt /…/ Bejárta a fél világot az 1863-as lengyel forradalom után /…/

0981.- 1898. Aranyosvidék. Torda. Április 30. 18 szám.
Simó János / unitárius lelkész /: A tordai országgyűlés képe 1567-ből.
/…/ Eötvös Lóránt, a kultuszminiszter, 1894-ben, 31185. szám alatt a vármegyéket leiratban arra kérte fel, hogy gondoskodjanak valami emlékjelről a nagy év számára. A városi képviselő testület 1894 szeptember 5-én tartott közgyűlésén, 50 számú határozatával, egyhangúlag elfo-gadta a tanács indítványát, melyet egykor Nessefeld Miklós főjegyző tett, s a kép költségére nem 1500, hanem 3000 ft.-ot szavazott meg /…/ A városi tanács 6635-1894 számú átiratával azonnal megkereste az unitárius vallásközösség püspökét és egyházi képviselő tanácsát, hogy aki tanácsokkal tud szolgálni az 1568-i országgyűléssel kapcsolatosan, felkeresni szíveskedjen őket. A megkeresett unitárius egyház 372-1894 szám, november 25-ről szíves kézséggel és nagy örömmel adja meg a lehető legkimerítőbb választ és felvilágosításokat. A városi tanács egy 8 tagú bizottságot küldött ki az alkotandó kép közelebbi meghatározására /…/ és most már csak a művész kellett. A városi tanács, a Magyar Országos Képzőművészeti Társulat ajánlására Kriesch Aladár festőművészt bízta meg a kivitellel, kinek az 1848-iki szabadságharc-ból egy erdei lakon lejátszódott rablás és gyilkosságot ábrázoló képe már akkor feltűnést keltett. A festőművész a fejajánlott 3000 ft.-ért vállalkozott. A helyszínét, hol az országgyűlés tartatott, a mostani piaci rom. kat. templomot – személyesen is megtekintve, s a 8 tagú bizott-ság információnális dolgozatát kézhez véve, munkához látott. A gyönyörű kép 1896. május 2-án készen volt. A kiállítás látogatói a Képzőművészeti Műcsarnok első termében szemlélhették /…/. A magyar kiállítás után a művész a képet Münchenbe is elvitte, s onnan csak a jelen év folyamán érkezett városunkba /…/
/ 1900 I. 20, 3 sz. – Aranyosvidék. Nn: Simó János halála. Élete 33-ik, házassága 6-ik évében elhunyt /

0982.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 17. 43 szám.
Dr. Ferenczy József: A szépművészetről.
/ Felolvasás az Erdélyi Múzeum Egylet szakosztályán /
Folytatás: 1898. Május 18. 44 szám.

0983.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 18. 136 szám.
Ifj. Polcz Rezső: A bécsi műkiállítás.
/…/ A kiállítás általános benyomása, hogy a művészek nem annyira művészi ösztönükből kifolyólag /…/ magukért és maguk gyönyörködésére alkotnak, hanem a közönség ízlését keresve, képeiknek festése közben számítgatták azt az összeget, amit képeikért kapnak, s nem hagytak el semmit, és felhasználtak mindent, esetleg a természetesség és az őszinteség rovására is, ami képeik külső hatásait előidézheti. Így születtek meg a kékes-zöld emberek, kármin-vörös tehenek, lila színű birkák, érzékfeletti alakok és átlátszó lények /…/. A kiállítás összbenyomása hasonló egy fülbemászó operetthez, mely gyönyörködteti ugyan a hallgatót, de szívek mélyén levő érzelmi húrokra hatni nem képes.

0984.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 25. 143 szám.
Nn: Festőiskola lesz a gyalui havasokban.
Nem csak Nagybányán, hanem Kolozsvár közvetlen közelében, a vadregényes havasok lábánál is lesz festőiskola /…/ Már ki van bérelve egy terem és több lakosztály. A tegnap este érkezett meg a telep igazgatója, Knirr Henrik Münchenből. Knirr magyarországi származású, sok éve él külföldön és szíve haza húzta. Peielle Róbert útmutatása révén választotta Gyalut nyári telepé-nek központjául.

0985.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 25. 143 szám.
Roskovics Ignác, az Unió-kép festője, tegnap Kolozsvárra érkezett /…/

0986.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 25. 143 szám.
Kőváry Endre elkészítette a Süketnéma Iskola számára Szacsvay Sándorné, Wesselényi Józefa úrnő képét, melynek felavatására tegnap került sor /…/

0987.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 30. 143 szám.
Roskovics Ignác tiszteletére az “Itthon” Köre kedden, 28-án, estélyt rendezett a Központi Szálló földszinti különtermében. Ott volt Hegyessy Vilmos, Kőváry Endre, Papp Gábor festő-művészek /.../

0988.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Július 1. 146 szám.
Nn: Linczen-Mayer képei Kolozsvárt.
Az elhunyt festőművész képeit, kézi rajzait és vázlatait eladja az elhalt mester Münchenben élő özvegye. Akivel összeköttetésben van, Zsolnai Vilmos pécsi gyáros leánya, ki mint aki festészettel foglalkozik, Münchenben lakik. A művésznő Sikorszka Zsolnai Júlia, levélben kereste fel Kolozsvárt, hogy rendeljen ezekből a képekből /…/

0989.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 5.
A Propper F. halálát követően, a kolozsvári Polgári Iskolánál /…/ meghirdetett állásra kilenc folyamondány érkezett /…/ Szavazatnál Reider Béla 3, Asztalos Károly 18, Váradi Albert 11 szavazatot kapott. Asztalos lett az új rajztanár /…/

0990.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 22. 72 szám.
Roskovits Ignác festőművész néhány napja Kolozsvárra érkezett /…/ s most az Unió-képen dolgozik /…/

0991.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 19. 119 szám.
Vastagh György a kiváló festőművész, nejével együtt több nap óta Kolozsváron időzik. Vejük, dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár és neje látogatására jöttek városunkba, melyhez a jeles mestert és családját sok kellemes emlék fűzi.

0992.- 1898. Nagyváradi Napló. Nagyvárad. November 8. 34 szám, 4 old.
Biharmegye milleneumi festményét, Feszty Árpád “Zoltán eljegyzése” című képet, tegnap mutatták be Budapesten a nagyközönségnek.

0993.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 15. 192 szám.
Dr. Márki Sándor: Műízlés a középiskolában. /tárca/
Felolvasás. Elnöki megnyitó a kolozsvári középiskolák tanárkörében. 1898. november 11.-én.
Folytatás: M. P. 1898. November 16. 193 szám.

0994.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 12. 214 szám.
Bem tábornok tervezett kolozsvári emléktáblája kapcsán /…/ fölkérték Pap Gábor festőművészt, hogy a tábla készítésénél utasításaival működjék közre.
Leleplezésére 1898 december17-év történt.

0995.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 31. 230 szám.
Biasini Mari, ki hosszabb időt Magyarországon és több hetet Kolozsváron töltött, tegnap ismét külföldre, Kölnbe, utazott. Itthonléte alatt Szurdokon elkészítette br. Jósika Sámuel, volt miniszter arcképét /…/

0996.- 1898. Ellenzék. Kolozsvár. December 31. 298 szám.
Nn: Kőváry Endre műterméből.
/…/ Festi Erzsébet királyné arcképét Szilágy megye számára. A kép Koller Károly fényképe után készül /…/

1899.

0997.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Január 10. 7 szám.
Nn: Előadások a szépművészetekről.
Tegnapelőtt este a New York szálló dísztermében tartott előadást dr. Ferenczy József. Az előadás két tekintetben is eltér a megszokott chablonos felfogásoktól. Először is az előadó szemléltetővé tette tárgyát, a spanyol s a németalföldi legkitűnőbb festőművészeket, valamint Európa leghíresebb képtárában levő műremekek metszeteit. Másodszor, elhagyta a chablonszerű olvasást, helyette szabad előadást tartott /…/. Az előadás tulajdonképpeni tárgya az emberi test szépségének fejtegetése volt, miként ez a világ nagy művészeinek alkotásaiban megmutatkozik /…/ Az előadó közszemlére tette a Medici Vénusz és a Parnesi Hercules márvány szobrait, s azokon szemléletileg magyarázta a szépség fogalmát és a plasztikai alakítás tökéletességének technikai föltételeit /…/

0998.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 1. 26 szám.
Pierre: Művészeti glosszák /tárca/
Mi /…/ azt hiszem, nem sokat panaszkodhatunk a művészi érzéktelenség ellen. Van egy bizott-ságunk, melynek Szépítő Egylet a neve, s ha jól tudom, az esztétika nevében ez a bizottság igazgatja a szépítészeti ügyeit városunknak. Felolvasásaink voltak és lesznek ezután is nagy számmal, s alkalom adtán megszólal mindannyiszor bennünk is a lelkünk mélyén ott rejtőzködő műértő smokk, mely fontoskodó és nagyképű arccal csinálja a hokusz-pokuszokat, valahány-szor a művészeti szélhámosságok nagy alkalmai hozzánk is elérkeznek /…/. Az alkalomsze-rűség múló áramlatában, a visszhang röpke hatásával tűnnek le napirendről művészeti ügyeink kérdései, s azok a véletlen külső okok, melyek ezen elmélkedések alapjául kívánkoztak, legjobban mutatják, mennyire nem szabad az ilyen nem önként és belső szükségből támadt mozgalmakat komolyan venni. Valószínűleg, ma már senki sem beszél művészeti nevelésről, jóllehet, hetekkel ezelőtt ami szó és tintát ontottak, az mind a művészetek népszerűsítésének az érdekében történtek. A felolvasások befejeztével hazatértek nyugodtan a tudós tanár urak, s ha majd holnap, vagy holnapután eszébe jut a szellemes közoktatási miniszternek zenészeti nevelésünk hiányát a hazsonnát visszhangzó felolvasásokban felfedezi, ki merne ezek után még kételkedni. Két hangosan kiabáló ellentét azonban már most is felmérhető művészeti tervezésein újabb alakulataiban. Egyik az elméleteknek elég nagy száma, mely ízlést, műérzéket, józanságot hirdet, de mindig csak hirdet, ezzel szemben a gyakorlat, mely a saját ízlése szerint dolgozik, mivel az elméletek sohasem jutnak el hozzáig. /…/
A továbbiakba a cikk írója kritizálja az egyetem, a nagy utcai református templom és a “Stá-tusz” házak megjelenését, ezek építési stílusát.
Aki figyelemmel olvassa ennek a lapnak, vagy a többinek a gyászrovatát, nem egyszer bukkan rá olyan nevekre, melyek ottan kerültek legelőször és utoljára nyilvánosság elé, s a rendes nekrológ, a mit felőlük hallunk, a művész-nyomor tragédiája két-három sorban elbeszélve. A mi művészeink – úgy emlékszem – csakis gyászrovatokban élnek. Amig itt vannak közöttünk, senki sem tud róluk és senki sem törődik velük, jönnek-mennek Párizsba, Münchenbe, amíg egyszer felfedezzük őket a “tehetséges ifjak” gyászrovatában. Meghasonlás, elkedvetlenedés, érvényesülés hiánya, vagy más egyéb teszi oly bizalmatlanná és rejtőzködővé ezeket az embereket, nem tudom. Idegenül járnak itt közöttünk a nélkül, hogy tehetségükhöz méltó érvényesüléshez juthatnának /.../. Még a tavaly is itten nyomorgott elhagyva, a kenyérgondok savanyúságától állandó küszködésben, egy igazi művésztehetség, akinek Párizsban kellett szöknie innen, hogy megélhetéshez való túlságosan szerény jövedelmét megtalálja. Tessék ezeket a művészeket felfedezni azoknak, kik annyira szívükön viselik a művészet ügyét, s tessék ezeket diputálni a műízlés felöl, akkor talán lesz nálunk is valamely szerény művészeti élet. Miért támadna szerencsétlenség abból, ha az itten élő festők és szobrászok olykor-olykor a közönség elő állhatnának /…/. Volna azon kívül még egy sürgős feladat, de ez már a város-nak, az egyetem és az államnak a dolga. Rendezzenek be egy múzeumot képekkel és szobrok-kal, engedje azt a közönség rendelkezésére, s tartsanak ottan és akkor, lehetőleg minél több, de minél kevésbé szakszerű és u.n. “alapos” előadásokat. Nagy-Szebennek már régi idők óta van képtára, Kolozsvárnak pedig, ki tudja mikor valósul meg ez az utópiája. A középiskolai tanárok és tanár növendékek 75 %-a sem képet, sem szobrot, sem tárlatot soha életében nem látott /…/ és hogy ilyen viszonyok között minő művészi okulásokat várhat a jövő generációja az iskolától, egyelőre titok fedi /…/

0999.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 11. 34 szám.
Nn: Mária kép a kegyesrendiek templomában.
/…/ 1681-ben festették Puszta Szent Miklóson. 1699. február 22-én tartott búcsú alkalmával a képen Máriát könnyezni látták. Erre Kornis Zsigmond a képet Szent Benedekre vitette, majd a kép visszakerült Szent Miklósra. /…/ 1708-ban a képet Kolozsmonostorra hozták, 1724-ben a jezsuiták kolozsvári templomába helyezték el /…/

1000.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 16. 38 szám.
Pegomas: Impressziók a meztelen festészetről. /tárca/
/…/ M. Necaisse francia festő a szín mellett a szagokat, ízt és hangot is elő akart állítani /…/ Az ő példája jut eszembe, amikor a nagybányaiak képeit nézegetem. Tudja Isten de nekem úgy tetszik, hogy ezek az emberek is valami olyan kivihetetlent akarnak érzékelni képeiken, mint a szegény örült francia festő /…/. A nagybányaiaknak lehetnek hibáik, sőt vannak, de nálunk ők azok, akik legközelebb állnak a naturalista eszmékhez és technikához, ők azok, akik behozták úgyszólván a természetet és a meztelenséget, vagyis a természetet a maga valóságában. Igen a természet meztelenségét. Álljunk meg itt egy kicsit, eszmetársulás útján eszünkbe jut itt a test meztelensége, lefejtésének annyiszor elvitatott jogosultsága.
Mi az, hogy majdnem minden tárlaton, de különösen nálunk oly kevés meztelenséget /actot/ látunk? Erkölcstelen, úgy mondják. Mi az az erkölcs? Egy sokszor helytelenül citált fogalom, melyet testvére, a szemérem szült, s melyet nem mindenütt, de legkevésbé a művészetben van jogosultsága előtérbe tolni /…/ Ezt a levetkeztetési procesust csinálták meg a természettel a nagybányaiak. Nem önmagából vetkőztették ki, hanem úgy állították elénk, amint van /…/ Is-merik-e Bastien Lepage “Szénagyűjtők”-jét? Micsoda táj, micsoda emberek és micsoda gyö-nyörök. Hamvas és friss szénaszagot érzünk. A férfi fekszik a földön, szemei behunyva, mellet-te hever az asszony. És, hogy feküsznek ezek a földön! Ez így van!. A szántóföldön nem he-vernek sohasem hercegnői profillal bíró parasztlányok, akiket egy-egy prezumtív trónörökösre emlékeztető fekete selyem gatyás, lakk csizmás Göndör Sándor ölelget. Azért mondom ezt, mert a magyar u.n. genre-festő ilyen népies jelenetekkel szerez nevének popularítást. /…/ A nagybányaiakat ugyanazok akarják ledorgolni, akik könnyeket hullatnak a romantizmus után /…/

1001.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 21. 42 szám.
Kőváry Endrének, tegnap estétől, a Bel-Monostor utca egyik kirakatában, egy meglepően szép kivitelű olajfestményű képe látható. Ez a kép Erzsébet királynét ábrázolja, s Szilágy megye számára készült. A kép teljesen készen van és most már mindenki megítélheti, hogy az egy becses művészi alkotás, s talán azt is kimondhatjuk, hogy Kővárynak legszebb, leggondosab-ban kivitt, s legsikeresebb alkotása. /…/ Ezen a képen három hónapig dolgozott/…/

1002.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 23. 44 szám.
P.: A régi gárda halottja. /tárca/
Molnár József festőművész haláláról ír, melyről nem írtak sem a lapok, sem egyebütt nem emlékeztek meg róla.
/…/ Mostanában a művészi viszonyainkban /…/ mintha másféle áramlatok uralkodnának. Valamivel zajosabb és ez által teljesebb lett művészeti életünk az utóbbi 20-25 év alatt, s habár némelyek ebbeli dolgainkról szólva, még mindig Kelet-ázsiai állapotokat említenek. Közelgő-ben van az idő, úgy látszik, a tisztultabb és a gazdagabban gyümölcsöző művészeti élet kialakulására. Ehhez képest az írót, vagy a művészt jogosabban éri a megérdemelt mellőztetés ma, mint a régebbi időkben, mikor a színész, író és művész, a mi felődésben levő literatúránkban és művészetünkben a kiváltságos küldetéssel bíró apostol szerepével bírt, s közülük még a legtehetségesebbek is, ha csak hazulról nem vitt tömött pénztárcát magával, az idő előtti elzüllés, a meghasonlás, vagy a bizonytalan évek nyomora jutott osztályrészül. Nem is olyan régen a művész is a hazafiatlan, nemzetellenes, t.i izgatásnak volt egyik jelentékeny tényezője /…6 A forradalom utáni időkben áll be ez az állapot és tart az 1867-es kiegyezésig. Ténykedése inkább hazafias jellegű, s ez a szempont adja meg egykor alkotásainak karakterét. Ekkortájt művészeink jóformán a történeti és allegóriás festés felé hajlanak. Históriánknak majdnem valamennyi kiemelkedő, olykor jelentéktelen mozzanatát /…/ örökítik meg, s ezeknek reprodukciói rövid idő alatt elárasztották a napi és a heti újságok ajándék mellékleti részeit az egész országban /…/ A történeti tárgyú néprajz szintén egy demonstráció volt a maga nemében /…/

1003.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 25. 46 szám.
A Szilágy megyei példán felbuzdulva, javasolja a lap, hogy Kolozs megye is készítessen Kővá-ry Endrével egy Erzsébet-királyné arcképet.

1004.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Március 4. 52 szám.
Papp Gábor festőművészt, a kolozsvári Március 15 Állandó Bizottság, a múlt gyűlésen titkos szavazással, a bizottság tagságában egyhangúlag megválasztatott.

1005.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Március 4. 52 szám.
Marselek Endre /akárcsak Kőváry/ szintén Erzsébet-királynét festette meg /…/ Az ifjú művész, ki Kőváry Endre műtermébe dolgozik, elvégezte a Müncheni festő akadémiát, s egyike volt a jelesebb növendékeknek /…/

1006.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Április 22. 91 szám.
Nn: Kolozsvári festőiskola.
A Hoch János akciói, mintha kezdenének élénkebb visszhangra találni. A vidéki városok egyre több lelkesedéssel karolnák fel a művészet ügyét, s amily érdekes, oly tanulságos, hogy ebben a tekintetben is, mindeddig Kolozsvár volt a kivétel. Nálunk az ilyen csekélységekkel senki nem szokott törődni, s ha Szeged, Arad, Kassa, vagy Temesvár a művészeti mozgalmak népszerű-sítésére mindenütt ajtót tártak, nálunk hogy egyetem, iskolák, irodalmi társaságok vannak, mondjuk, hogy épp nem természetes és nem érthető az a nyárspolgárias elzárkózás, mely az ilyen jellegű mozgalmak alkalmából minduntalan tapasztalható. Hogy mindez miért történik így, nem a mi feladatunk kutatgatni /…/ Papp Gábor festőművész május 1.-től festőiskolát szándékszik nyitni Kolozsváron. Tudomásunk szerint ez az első ilyen jellegű kísérlet Kolozs-váron /…/

1007.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Május 15. 109 szám.
Nn: Képkiállítás Kolozsvárt.
A kolozsvári tudományegyetem Egyetemi Kör megállapodott Papp Gábor festőművésszel /…/ hogy az idén a műkedvelő festők és fényképészek kiválóbb produktumaiból képkiállítást ren-dezzenek.

1008.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Május 17. 111 szám.
Csongor József: Szecessziónizmus a képzőművészetben. /tárca/
Újdonsült irány a képzőművészet és szépirodalom terén. Hívei tehát, kik melegen ölelik keblükre, s akadnak már olyanok is, akik föltétlenül térdre borulnak e divatos áramlat előtt. Más oldalon pedig kíméletlenül ütik-verik szegény szecessziót. Ilyen formán az ember könnyen hajlandó volna azt hinni, hogy e szélsőségek mellett, az igazság valahol középen bujkál. Most az egyszer azonban nem így áll a dolog. A szecesszió alapjában véve beteges, gyönge irány /…/ hogy hamar el fog pusztulni, az biztos /…/ A szecesszió keletkezésének oka, többek között, az elfajult naturalizmus /…/.

1009.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Május 25. 117 szám.
Nn: Külföldi művészek Nagybányán.
A Julianna Akadémia több külföldi művésznövendéke Nagybányára utazott. A Hollosy István iskolának immár nagyon jó híre van. /…/ Most itt van Felber Carló és Jean Mayer Swájcból, Finnelstein Albert Oroszországból, Ernest Pobarde Franciaországból /…/

1010.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Június 2. 124 szám.
Nn: Festőművészek Kolozsvárt.
Nehogy valaki hirtelen keletkezett szecesszionista mozgalom keletkezését sejtse e cím mögött /…/ Telepy Károly és Roskovics Ignác fővárosi festőművészek időznek Kolozsvárt /…/ Az Er-délyi Kárpát Egyesület és Góró Lajos között kitört viszály rendezésére tartózkodnak közöt-tünk. Az Egyesület nem akar bizonyos díjakat kifizetni Górónak, mivel, szerintük, gyenge minőségű munkát végzett.

1011.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Június 6. 103 szám.
A város legszebb pontján, a Sétaéren, a korcsolyázó pavilon termeiben rendezte be Papp Gá-bor festőművész festőiskoláját. Itt gyakorlati útmutatást nyerhet bárki, aki a festészetre hajla-mossággal bír /…/

1012.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Június 9. 130 szám.
Cs/ongor/ J/ózsef/: Szecessziónizmus a képzőművészetben.
Vitacikk, de nem tudni, hogy kivel.
Engedje meg nekem a “Szecesszió” írója, hogy a mennyibe cikkében Goethe, Dante költemé-nyinek felemlítésével, az irodalmi szecesszióról tesz említést, akkor különítsük el e két művé-szetet /…/
Lásd még: Ellenzék. 1899 VI. 17. 137 szám. Csongor József: Szecesszió az irodalomban.

1013.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Július 20. 172 szám.
Köváry Endre megfestette Löthárt Ferenc katolikus püspök arcképét /…/

1014.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Október 3. 226 szám.
Thorma János ma reggel Kolozsvárra érkezett és Papp Gáborral meglátogatta az Ereklye Múzeumot. Székelyföldre utazik /…/ Ő festette meg az aradi kivégzést /…/

1015.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Október 23. 243 szám.
Kőváry Endre most Majláth Gusztáv püspök arcképét fejezte be /…/

1016.- 1899. Bánffyhunyad és Vidéke. Bánffyhunyad. Október 26. 14 szám.
P. Csorja Károly: Művészet az iskolában.
/…/ Wlassics Gyula új törvénye, miszerint a képzőművészetet az iskolában is kell tanítani, a népiskolától kezdve a felsőoktatásig, helyes elképzelés /…/

1017.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Október 31. 250 szám.
Versényi György: Barabás Miklósról. /tárca/.

1018.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 4. 258 szám.
Nn: Kolozsvári festők kiállítása.
Nagy örömmel fogadták mindenfelé annak hírét, hogy a kolozsvári festők tömörülni, s egy kiállítással múvészi törekvésükről életjelet adni igyekeznek /…/ Többen felkérik Deáky Albertet, hogy az ügyet indítsa meg /…/

1019.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 10. 258 szám.
Dr. Tellyesniczky Kálmán: Az emberi test szépségéről művészeti szempontból. /tárca/

1020.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 16. 263 szám.
Nn: Erdélyi főúri nő a művészetért.
Brixenből Kolozsvárra hozott és itt a piaristák temploma kriptájába elhelyezett özv. Nemes Eliza grófnő, a művészetek ápolója volt. Végrendeletében 10000 forintot hagyott művészeti célokra, s felkérte Benczúr Gyulát, hogy ez ősszeg kamataiból a fiatal művészeket segítse /…/

1021.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 20. 266 szám.
Kuszkó István: Unió kép, Mátyás szobor. /vezércikk/
Kuszkó I. a kolozsvári Ereklye Múzeum őre volt.
/…/ Roskovics, akinek műterme november 13.-án beszakadt /…/ Unió képe a Műcsarnokban van /…/ Itt a mester jobban tud rajta dolgozni, de arra nincs remény, hogy a kép Párizsba kikerüljön, hogy addig kész legyen /…/

1022.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 2. 277 szám.
Nn: A képzőművészet fejlesztése. A Képzőművészeti Egylet-ről.
Kolozsvárt és az erdélyi részekben a képzőművészet fejlesztése, a festészettel és a szobrászat-tal foglakozó egyének érvényesülésének előmozdítója, valamint a közönség körében, a művészi beccsel bíró tárgyak terjesztése tekintetéből, mint már egy párszor említettük, egyesület fog alakulni. Ez az egyesület kiállításokat fog rendezni Kolozsvárt és esetleg a vidéken is. E kiállí-tásokon a közönség részére szemlélhetővé teszik a művészi értékekkel bíró képeket, szobrokat, s az ízlést fejlesztő, kiváló beccsel bíró műipari tárgyakat. A tervezők a fesztelen és kedélyes müncheni művészbálok mintájára, farsangi jelmezestéket terveznek /…/. Az egyesület megalakulása érdekében két nap óta foglalkozik e tárgyal egy előkészítő bizottság, mely az alapszabály tervezetet készíti elő. A tárgyalások folyamán érvényre jutott az a gondolat, hogy az egyesületet nem csupán művészekből, hanem főleg műpártolókból kell megalakítani és szervezetével ki kell terjeszteni az erdélyi részekre is, hol különösen azzal teljesíthet nevezetes funkciót, ha a műízlés fejlesztése és ápolása mellett, a régi művészek jeleseinek szerte-szét heverő alkotásaikat ismerésére és becsülésére hívná fel a figyelmet.

1023.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 5. 3 szám.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron.
Ha jól emlékszünk, éppen négy-öt évvel ezelőtt volt legutoljára képkiállítás Kolozsváron /…/ Kolozsvár a legutóbbi tíz év alatt való összes művészeti törekvéseivel is csak paradoxon, mennyiben biztos tudomásunk szerint, egy pár smokkoskodó felolvasáson kívül, a művészeti kérdések érdeklődésünk köréből következetesen ki voltak rekesztve /…/ Reméljük, hogy a Nemzeti Szalon / vezetője Hock János/ nálunk is fog képkiállítást rendezni.

1024.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 5. 3 szám.
Nn: Festő kolónia.
Habár a cím rendkívül sokat ígér, most még nem lehet tudni, vajon a kolozsvári művészek által megindított mozgalom magában rejti-e, egy megválasztással kecsegtető intézménynek mélyebb hatása eredményét. A többszöri összejövetelek, tanácskozások után, melynek élén és kezdemé-nyezőjük gyanánt mindannyiszor Peielle Róbert festőművész szerepelt, ma már úgy áll a dolog, mintha némi fénypontok kezdenének ebben a közönség állandó csökönyössége folytán, légies-nek tetsző mozgalomba feltünedezni.
Művészeti életünk egyenlő a semmivel, s azok a festők és szobrászok, kik itt már ével óta ábrándoznak a művészeti élet megteremtésén, süketebb fülekre sehol sem találtak volna, mint éppen Kolozsvárt, melynek közönsége, egyeteme, illetékes faktorai, soha sem látták szüksé-gesnek a művészetek fokonként erősödő térfoglalását. Viszonyainkra nézve igen jellemző, hogy a Pielle úr által megindított mozgalom is a nyilvános institutumok minden hozzájárulása nélkül fogant meg, s házias jellegéből, a hírlapi buzdítások, privát felhívások dacára, ma sem tudott kivetkőzni /…/ Legutóbb mégis egy megalakítandó festőkolónia ötletét tárgyalták meg.

1025.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 6. 4 szám.
Papp Gábor festőművész készülő nagy képe alkalmából igen sokan keresték fel sétatéri műter-mében /…/. A kép 3 m. magas, 4 m. széles, címe: “Exhumálás” /…/

1026.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 7. 5 szám.
Nn: Exhumálás”.
Művészi viszonyaink mostohasága egészen érthetővé teszi, hogy vannak művészeink, kik immár évek és évek óta élnek itten a legszigorúbb inkognitóban, s törekvéseikkel annyira különállóvá lettek a kolozsvári szellemi élet közösségétől, akárcsak Heine ismert cédrus- és pálmafája, melyek soha nem találkoztak, s úgy sorvadtak el /…/ Nagy szó, hogy ily körülmé-nyek között olyan művészek, mint Veress, Stein, Nagy Zsigmond, Ács, Peielle, képesek voltak itten kifejlődni /… /
Az itt levő művészek a nyilvánosságra nézve nem léteznek, s tudomást csak akkor veszünk róluk, mikor küszködéssel telt, elhagyott évek után feltűnnek valamely külföldi tárlaton műveikkel. Egy ilyen útra készen álló, biztató jelek között tovainduló művészünk Papp Gábor / a kép leírásával folytatja /

1027.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 8. 6 szám.
Tegnap nyílt meg a Nemzeti Szalon, ahová kolozsvári festő, Peielle Róbert “Alkony” című képe is bekerült

1028.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 8. 6 szám.
A nagy élénkséggel és buzgalommal megindított művészeti mozgalom, mely a képírás művé-szetének népszerűsítését és vidéki városokban való elterjedését célozza, nálunk, fájdalom, nem tud gyökeret ereszteni.

1029.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 11. 283 szám.
Nn: Kolozsvári festő a Nemzeti Szalon kiállításán.
Peielle Róbert kolozsvári fiatal tehetséges festőművész, kinek egy alkotása a budapesti tárlaton pár év előtt már diadalt aratott, most ismét nagy képét állították ki a Szalon termeiben.

1030.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 11. 283 szám.
Marselek Endre vállalta, hogy elkészíti az Erzsébet-sétány látképét, hogy arról metszvény készülhessen /…/

1031.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 19. 17 szám.
A Nemzeti Szalon vezetője úgy határozott, hogy januárban Kolozsváron kiállítást rendez /…/

1032.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 20. 17 szám.
Papp Gábor “Exhumálás” című nagyméretű képe befejezés előtt áll /…/

1033.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 20. 291 szám.
A fővárosi lapok rövid időközökben foglalkoznak azzal a hirdetéssel, hogy a budapesti Szalon januárban képkiállítást rendez Kolozsvárt /:::6 Kolozsvárt erről, az illetékes szervek nem tudnak semmit /…/, s a képzőművészet ápolására határozottak károsnak tartanánk ezt /…/. 1877 óta, számos esetben rendeztek itt fővárosi művészi testületek képkiállítást, de az érdeklődés mindig csekély volt /…/. Kolozsvárt most egy Képzőművészeti Társaság van alakulóban, alapszabályai már meg vannak, s kiállítást is akarnak rendezni. Ha ez megtörtént, akkor jöhet a Szalon /…/

1034.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 20. 18 szám.
A téli tárlaton Veress Zoltán is szerepel egy képpel /…/ ez úttal mát ötödször.

1035.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 22. 293 szám
Dr. Ferenczy József: Egy képről. /tárca/

1036.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 31. 27 szám.
Nn: Szépművészeti Társaság Kolozsvárt.
A tegnap este volt az alakuló közgyűlés /…/. A Tornavívóda földszinti nagytermében /…/ Deáky Albert elnöklete alatt, mintegy 60-an vettek részt. Ferenczy Zoltán anyagi meggondolá-sokra hivatkozva, ajánlotta: nem volna-e jobb, ha egy olyan meglevő társulatba illeszkednének be, mely programjában a művészetek kultuszának is helyet adott /…/ Az összegyűltek egy önálló szervezet mellett döntöttek /…/

1037.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 28. 296 szám. /csütörtök/
nn: Erdélyrészi Képző Művészeti Társaság.
Több ízben említettük, hogy a művészeti érzék fejlesztése és terjesztése érdekében, műpártolók köre alakult, mely képek, szobrok és egyéb művészeti tárgyak kiállításával is, a művészeti érzék fejlesztésére kíván hatni. Azt is említettük, hogy e társaság alapszabályszerűleg fog alakulni. Alapszabályait már el is készítették. Ennek tárgyalása egy közgyűlés elé kerül, mely szombaton d.u 5 órakor a Tornavívoda termében tartatik /…/

1900.

1038.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 2. 1 szám.
Nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság.
A szépművészet ügye mostohagyermek volt eddig az erdélyi részekben. A kormány mit sem törődött vele /…/ Az egyetem, polip karjaival átfogta az erdélyi urak, lelkes és tudós hazafiak áldozatkézségéből alakult kincses tárt, az Erdélyi Múzeum gyűjteményét /…/ s három évtized óta, hull rá a feledés pora /…/. A közönség ki volt szolgáltatva az osztrák vigécek ostro-mainak, kik ízléstelen olajnyomatú képeket, melyeknél értékesebb a ráma, mint a kép, részlet-fizetés mellett rádisputáltak a magára maradt közönségre /…/ Ma ott állunk, hogy Kolozsvárt egész városrészekben alig lehet egy eredeti művészképet látni /…/
Szombaton alapították meg az “Erdélyrészi Szépművészeti Társaságot”, a szépművészetekkel foglalkozók és műbarátok körét. Deáky Albert elnöklete alatt nyílt meg a szombaton össze-jövetel. Ferenczy József egyetemi tanár olvasta fel az alapszabályzatot. Hozzászóltak: Kuszkó István, Peielle Róbert, dr. Nagy Károly, dr. Széchy Ákos, Kőváry Endre, Papp Gábor, Bányai Elemér. /…/ Elhatározták, hogy azonnal akcióba lépnek és előkészítik egy kiállítás tervét. Ezért, az alapszabályok jóváhagyásáig, egy ideiglenes bizottságot kértek fel, melynek elnöke Deáky Albert, alelnök, Ferenczy József dr. és Kőváry Endre, titkár Peielle Róbert, jegyzők, Debreczeni Béla, Marselek Endre és Veress Zoltán, pénztárnok, Szekula Ákos. Ellenőr: dr. Széchy Ákos. A sajtó utján a közönség tájékoztatására felkértek dr. Gyulai Farkast és Kuszkó Istvánt.

1039.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 2. 1 szám.
A Szépművészeti Társaság alapszabályainak helyben hagyása után, az elnökség megkezdi a nyilvánosság előtt is működését, s nagy súlyt fog helyezni arra, hogy a tervbe vett művészeti felolvasások minél gyakrabban, és minél nagyobb közönségnek jelenlétébe tartassanak meg. A február-március havában a kolozsvári és erdélyrészi művészek munkáiból rendezendő műtárlat-tól igen sokat várnak /…/

1040.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 4. 3 szám.
Nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság.
/…/ Hírt adtunk már arról a mozgalomról, mely Kolozsvár művészei és műbarátai körében megindult és melynek célja Kolozsvár és általában az erdélyi részekben a műízlés fejleszteni, a művészetek iránt az érdeklődést felkelteni és azt elszórva és saját erejükre hagyva sikertelen munkát végző művészeteket összefoglalva, olyan nagyobb eredményeket érni el, amelyekhez csak vállvetett munkával lehet számítani. Ez a társaság a napokban megválasztotta az ideigle-nes tisztikarát és elkészítette alapszabályait, melyet jóváhagyás céljából a miniszternek fölter-jesztettek. Elnökség: Deáki Albert – elnök, Ferenczy József dr.- alelnök, Kőváry Endre – alelnök, Peielle Róbert – titkár, Debreczeni Béla, Marschelek Endre és Veress Zoltán jegyzők, Szekula Ákos – pénztáros, dr. Széky Ákos – ellenőr.

1041.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 4. 3 szám.
Nn: Művészbál Kolozsváron.
/…/ Február 3-án tartatik meg, az Egyesület pénztára javára az első művészbál /…/

1042.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 5. 4 szám.
Vastagh György kiváló festőművész ma reggel Kolozsvárra érkezett /…/

1043.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 8. 5 szám.
Nagyban folyik a készülődés a művészbálra, még plakát is nyomtatott /…/

1044.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 10. 9 szám.
A Szépművészeti Társaság bált rendez /…/ Plakátját Veress Zoltán készítette el, egy darabig a New York szálló első emeletének egyik ablakában volt látható. A plakáton egy vidám, fehér kosztümős bohóc, három fényes gombbal játszik bohókás jókedvében.

1045.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 11. 10 szám.
Nn: Művészeti előadások az egyetemen.
A kolozsvári egyetem esztétikai és művészettörténeti tanszékét mindezideig nem állították fel, sőt még tervbe sem vették illetékes helyen /…/. Míg ez az óhaj – esetleg – megoldódik /…/ minden második félévben, vagy egy évnyi időközökben, az ifjúság számára esztétikai és művé-szettörténeti előadásokat fognak tartani. /…/ Csenceri János és Posta Béla fogják az előadá-sokat megtartani, Polykleitos, illetve az antik építészetről /…/

1046.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 14. 13 szám.
A Szépművészeti Társaság elküldte alapszabályait az összes erdélyrészi városok tanácsához.

1047.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 16. 15 szám.
Dr. D. A.: Séta a Műcsarnokban. / Az “Újság” eredeti tárcája/
Valamelyik pesti újság az idei téli tárlatról azt jegyezte meg, hogy ott több szőnyeget adnak el, mint képet. /…/ Nem értem, hogy ezt az új dolgot miért nevezik szecessziónak? Azt értem, hogy ha egy csomó fiatal piktor egy szép napon ott hagyja a torkig élvezett Párizst, s neki megy a normandiai erdőknek, azzal a szándékkal, hogy minden unott chablonnal szakít, s megfesti a természet lelkét és testét. Azt is értem, ha Hollossy mester vezetése alatt, felszedi egy csomó müncheni fiatal festő növendék a sátorfáját augusztusban, és festi Nagy-Bányát. De, hogy miért kell ezeket az embereket, a kik /…/ közül az egyik a fát zöldnek látja és a másik – ugyanazt a fát – lilának, a harmadik csak egy búsuló árnyékot /…/. Hogy ezeket az emberi formába öntött eleven forradalmakat, akik minden ami sablon, iskolás, kategória és rendszer ellen fordulnak, kik a gondolat eredetiségét, egy ellesett új tónust nem adnának egy raktár Telepi-féle képért, hogy ezeket miért nevezik mind összevetve “szecessziónak”, ezt igazán nem értem /…/

1048.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 18. 17 szám.
A lap szerkesztősége javasolja, hogy a város építse fel a “Szépművészetek palotáját” /…/

1049.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 20. 16 szám.
Az E. Sz. T. az erdélyi hatóságoknál már bejelentette, alapszabályai bemutatása mellett, hogy tavaszon képzőművészeti kiállítást rendez. Kolozsvár város tanácsát, valamint a kolozsvári Korcsolyázó Egyletet a csarnok kiállítás céljára való átengedése ügyében kereste meg /…/ A társaság a kiállítást május 1-én kívánja megnyítni.

1050.- 1900. Szolnok-Doboka. Dés. Január 21. 3 szám.
F: Az utcáról, a szeccessióról, és már emberekből.
/…/ ” Szecessió! Ki van mondva hát a kísérő szó: Szecessió! Erről beszélnek ma a város büdös utcáin, a szalonokban, műbarátok és művészeti körökben, fenn és alant, mindenütt. Ez a szó ma mindent jelent. Ami eddig hóbort volt, az most szecessió, a görbe székláb: szecessió, a félretaposott cipősarok: szecessió /…/ belebomlottak tisztára ebbe a szóba az emberek.

1051.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 23. 18 szám.
A most megalakult E. Sz. T. -ot elsőnek a Magyar Képzőművészeti Társaság üdvözölte. Adja a távirat szövegét.

1052.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 23. 18 szám.
Nn: Beteg művész a művészetekért.
Sárdi István az erdélyi részek egyik legtehetségesebb festő-, és rajztanára 10 év óta annyira beteg, hogy évek óta látását is elvesztette. A beteg művész így is tudomást vesz a külső világról, levelet diktált és küldött Peielle Róbertnek:
Igen tisztelt Titkár Úr!
Ide mellékelve van szerencsém Böhm Pál, Münchenben még ma is élő festőművész hazánkfia, két érdekes magyar életképet ábrázoló, eredeti festményről készített és nekem 1879 évben nála tett látogatásom alkalmával emlékül adott 2 darab fényképet azon kéréssel elküldeni, hogy azokat, mint nyeremény tárgyakat az E. Sz. T. javára kisorsolandó műtárgyak sorában felvenni szíveskedjék. Sajnálom, hogy ma már nem tudok azon helyzetben lenni, miszerint az említett célra bár egy darab saját szerény munkát Önnek átadni Időközben eladott minden munkáját. Sárdi István. Bástya utca 2 szám.

1053.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 23. 22 szám.
K. Zs.: Ruskin. /tárca/
/…/ 81 éves korában meghalt /…/ Ő volt a forrás, a melyből az angol iparművészet és angol ízlés /… / jó ideig táplálkozott. Ő a törvényes őse az egész szecessziónak, képírásban, műipar-ban, a szépirodalomban egyaránt /…/ 1849 év tavaszán Londonban egy kisebb fajta képkiállí-tást nyitott meg /…/ a közönség nem értette ezeket a képeket, t.i. Dante Gabriel Rosetti, Holman Hunt, Millais és Stephenson műveit, melyek megegyeztek abban, hogy minden kép alatt a P. R. B. jelzés - Preraphhaelitik Broter Hood - szövetség neve, volt látható /…/

1054.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 24. 23 szám.
Nn: Tolsztoj a művészetről. /Az “Újság” eredeti tárcája/
Tolsztoj a mai művészetet az egyes kiváltságos osztályok tulajdonába látja, melyeknek szolgá-latában a hiúság, nemi vágy és életúnság hármas érzelmének a kifejezésén kívül, egyebet alig tartalmaz /…/

1055.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 23. 18 szám.
Nn? Kolozsvár Párizsban.
Az új század első világkiállításán Kolozsvár város is részt fog venni /…/. A város magát kilenc nagy művészi képpel mutatja be. Ezek közül hat Békéssy Károly festett /…/ A két legnagyobb kép közül a Szent Mihály templomot a Főtérrel, a másik a Vashíd körüli épületeket tünteti fel /…/ A másik kisebb kép a Bethlen-bástyát mutatja, háttérben az ódon Református templom /…/ A másik három képet Papp Gábor festőművész festette. Mindhárom a Sétatérről vett részlet, teljesen új, szecessziós felfogásban, olajba dolgozva ki, halvány, elmosódó tónusú képek, a részletes minden kidolgozása nélkül, csupán az összbenyomásra számítva, s bár nálunk szokatlan új irányzat nem tudott hatást elérni, nem lehetetlen, hogy Párizsban lesz hatása. /…/ Ezenkívül három nagyobb, különálló, s vagy harminc kisebb fénykép albumba foglalva mutatja be a várost /…/

1056.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 30. 24 szám.
Nn: A szépművészet sorsa egyetemünkön
/…/ Miként a második félévi tanrendben látjuk /…/ dr. Posta Béla az antik építészetről, dr. Csengeri János a görög szobrászatról, dr. Ferenczy József a költészetnek a többi szépművé-szetekhez való viszonyát tárgyalja.

1057.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 31. 30 szám.
Kerényi Miklós: Szecesszió és szimbolizmus. /eredeti tárca/
/…/ a szépművészetek fejlődésének egyik természetes folyománya /…/ ornamentika és egy-szerű színhatás jellemzi a szecessziót /…/ Védi az új művészeti irányzatot.

1058.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 31. 30 szám.
Papp Gábor festőművész “Az üldözöttek” című képét a napokban fejezte be. /…/. A képen lát-ható nő, egy félig megvilágított szobában, az asztal előtt, mély gondok között ül, míg a férfi éppen távozóban van és a búcsújelenet hatása alatt, fájdalmasan tekint vissza még egyszer imá-dottjára /…/ Ők a nyomos és a sors mostohasága folytán nem lehetnek egymásé.

1059.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Február 3. 27 szám.
A ma esti művészbálra nagy a készülődés. A festők Peielle Róbert műtermében, hetek óta dolgoznak a díszleteken. A munkába részt vettek: Peielle Róbertné, özv, Peielle Istvánné, Rigó Mariska, Biasini Mariska, Ács Ferenc, Peielle Róbert, Kőváry Endre, Marselek Endre, Stein János, Veress Zoltán. Papp Gábor festő is készített egy reklám képet, melyet a New York szállóban látható /…/

1060.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 5. 28 szám.
U.o. Biasini Mari: A művészbál. /…/ Megtörtént a Szépművészeti Társaság első bálja.
/…/ Rendező Bizottság: Biasini Mari, Kőváry Endre, Veress Zoltán, Stein János, Marselek Endre, Papp Gábor, Ács Ferenc. /…/ Meghívták Fadruszt is, de maga helyet, egy táviratot kül-dött: Szívből sajnálom, hogy nem jöttem. Fényes sikert kívánok. Fadrusz János

1061.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Február 5. 28 szám.
Nn: A Művészek bálja. /cikk/
Óriási sikere volt a bálnak. Kora délután gyúlt a nép. 5 órakor ostrom alá fogták az épületet úgy, hogy 7 órakor még a rendőrség is kivonult. 6-700-an vettek részt /…/ Fadrusz János távi-ratba gratulált a rendezőknek.

1062.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 11. 41 szám.
Kőváry Endre festőművészünk befejezte E. Kovács Gyula fiatalkori arcképét /…/ A régi arc-kép, melyből ma már egyetlen példány sincsen, egy Koller nevű és már elhalt fényképésznek a műve, mely egy E. Kovács Gyula összes arcképei közül a legsikerültebbnek mondható /…/

1063.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 12. 42 szám.
/…/ a napokban úgy döntöttek, hogy a Szépművészeti Társaság első kiállítását elhalasszák a Mátyás-szobor felavatásáig.