Istók János
szobrász. (Bácsfalu, 1873. VII. 15. - Bp., 1972. febr. 22.)
Münchenben, majd Stróbl mesteriskolájában végezte tanulmányait. Leginkább emlékmű, és portrészobrászattal foglalkozott, művészetét nagy szakmai műgond, érzékeny mintázás jellemzi. Legismertebb alkotása Bem József (1934) emlékszobra. Széchenyi Ferenc (1902), Ramasse-ter Vince (1908) emlékszobra és Luiszer család síremléke Sümegen, Csányi László Zalaegerszegen, Ghiczy Kál-mán emléktáblája Komáromban.
1902. Részt vesz az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán. Kolozsvár.
1905. Kossuth Lajos mellszobra. Várfalva. (Moldoveneşti). Kolozs m.
1908. Részt vett a. Kossuth és Bartha Miklós szoborpályázaton. Budapest.
1911. Új Kossuth és Batha-pályázat, amelyet megnyert. Zala ellenezte a döntést.
1913. Felavatták Bartha Miklós szobrát, Gábor Áron szobrán dolgozik.
Újsághírek: 792. 793. 804. 849. 854. 885. 886. 888. 908.

Izsó Miklós
szobrász. (Disznóhorváti, 1831. szept. 9.- Bp., 1875. máj. 29/).
A 19. századi magyar szobrászat jelentős alakja. Sárospatakon tanul, a szabadságharc után bujdosott, majd 1851-ben Ferenczy István rimaszombati műhelyébe került. 1856-ban Pestre költözött, ahol kőfaragóként dolgozott. 1857-ben Bécsbe, 1859-ben Münchenbe utazott, ahol 1861-ig tanult. 1862-ben a Busuló Juhász c. zsánerszobrával sikert ért el. Ettől kezdve Pesten dolgozott, főleg portrékat mintázott (Arany János, Egressy Béni, Megyery Károly, Fáy András, Révy Miklós). 1866-ban tervet készített a Széchenyi-szoborhoz, majd ugyanebben az évben Csokonai-emlékmű mintázásához kezdett, amelyet 1871-ben avattak fel.
1864. Erdélyi útja során Széchenyi és Mátyás szobrokat ajánl készíteni Kolozsvárnak.
1867. Debrecenben felavatták Fáy András mellszobrát, az Egressy mellszobrán dolgozik, Aradon a Vértanuk szobrát vele szeretnék elkészíttetni.
1869. Erdélyi útja és a szárhegyi márvány "felfedezése".
1870. Haldokló honvéd c. szobrát Sepsiszentgyörgyön akarják felállítani, új pesti műterme, házassága Szeredahelyi Józefinnal.
1871. Reáltanodai tanárrá nevezték ki. Megbízták a budapesti Petőfi szobor kivitelezésével.
1872. Elkészült a Petőfi-szobor, Mányik Ernika művésznő síremlékén (dombormű) dolgozik.
1874. Arany János mellszobra szárhegyi márványból. Szeredahelyi szobrának elkészítésére kap megbízást.
1875. Izsó Miklós betegsége és halála. Tervezték, hogy Gyulai Ferenc kolozsvári színész szobrát ő fogja elkészíteni. A Búsuló Juhász c. szobrának kicsinyített mását árusítják Kolozsvárt.
1876. A kolozsvári Gyulai-szobrot egykori tanítványa, Huszár Adolf készítette el.
Újsághírek: 039. 040. 041. 042. 048. 057. 069. 070. 071, 072. 076. 078. 088. 089. 093. 111. 112. 117. 118. 119. 121. 129. 170. 249.

Jablonszky Vince
szobrász. Budapest.
1875. Székely vértanúk emlékoszlopa. Marosvásárhely. Az egykori Postaréten.
1881. Az aradi vesztőhely emlékműve. Arad. Vesztőhely-mező.

Jankovits Gyula
szobrász. (Bp., 1865. ápr. 9.- Pomáz, 1932. dec. 23.)
Az Iparrajziskola elvégzése után az Iparművészeti Iskolában, majd ösztöndíjjal Münchenben és Bécsben tanult. Emlékműveket, egyházi szobrokat, épületplasztikai munkákat (Országház), síremlékeket készített. Ismertebb munkái Szt. Gellért-szobor (1902), Jókai-mellszobra a Szabadság hegyen (1905).
1896. Árpád-szobor. Brassó, millenniumi ünnepségek.
Újsághírek: 485. 503.

Jobbágy Miklós (Túri)
szobrász. (Bp. 1882. máj. 13. -?)
Festőnek készült, de szobrászattal is foglalkozott. 1907-től szerepelt portréival, népi figuráival kiállításokon. Főbb művei: Marokszedő lány, Magyar aratók. A Ludovika alapításának százéves évfordulójára emléktáblát készít.
1900. Szegedy-Masszák Hugó megrendelésére elkészíti Brassai Sámuel mellszobrát.
1906. Részt vesz a Munkácsy- szoborpályázaton. Budapest.
Újsághírek: 335. 336. 844.

Kacsúr József
. kőfaragó.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben
Újsághírek: 603/A.
.

Kagerbauer Antal
építőmester. (Abrudbánya, 1814. jún. 5. - Torda, 1872. okt. 8.)
Tordáról 1828 előtt költözött Kolozsvárra, ahol Winkler György építőmester mellett inaskodott, majd dolgozott. Részt vett a Magyar utcai ref. templom építésében, melyet ő fejezett be. 1829-1851 között, tervezi és építi a Tanácsházat (1841-45), lebontja a Monostor (1843) és a Középkaput (1850), tervezi és építi a marosújvári Bethlen kastélyt (1850-69), vezeti a Farkas utcai Nemzeti Színház átalakítását (1865) stb. Több neogótikus síremléket tervez és kivitelez a Házsongárdi temetőben.
1844. Bölöni Farkas Sándor síremlékének tervezése és kivitelezése. Házsongárdi temető.
1845. Szentiványi Mihály síremlékének tervezése és kivitelezése. Házsongárdi temető.
1851. Debreczeni Márton síremlékének tervezése és kivitelezése. Házsongárdi temető.
1854. Barra Gábor síremléke. Házsongárdi temető.
1865. Mikó Imre családi kriptáját tervezi és építi a Házsongárdi temetőben
Újsághírek: 011. 012. 027. 046. 127. 718.

Kallós Ede
szobrász. (Hódmezővásárhely, 1866. febr. 22. - Bp., 1950. márc. 15.)
Bp.-en és Párizsban tanult. Hazatérve számos emlékművet, síremléket és épületdíszítő szobrot faragott. Emlékszobrai: Irányi Dániel (Budapest, 1904), Vörösmarthy Mihály (Budapest, 1908 - Telcs Edével) Kölcsey Ferenc (Gyula, 1939), Erkel Ferencné, (Hódmezővásárhely), Kossuth Lajos (Makó), Kölcsey Ferenc (Nagykároly), stb. Síremlékei: Bartha Miklós, Irányi Dániel, Jankó János stb.
1892. Részt vett a Wesselényi dombormű pályázaton. Budapest.
1896. Pusztaszer. Árpád szobor avatása.
1897. Kölcsey Ferenc szobrának avatása. Nagykároly. A Károlyi kastély kertjében.
1908. Kossuth Lajos egész alakos szobra. Nagykároly. (Carei). Szatmár m.
Újsághírek: 437. 501. 831. 832.

Kádár Márton
kőfaragólegény. Kolozsvár.
1809-ben mestere Schinder Mihály a katonaságtól szeretné megszabadítani.

Kauffungen Richard
osztrák szobrász. (Bécs, 1854-).
1879. Báró Scudier Antal táborszernagy egészalakos állószobra. Temesvár.

Keszler Adolf
szobrász. (Brassó, 1859. vagy 1863 ápr. 7.- Bp., 1903).
A bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd Huszár Adolf műtermében, a Deák-szobor mellékalakjain dolgozott. Részt vett az Országház díszítésében. Művei közül a Deák-szobor mellékalakjai a legismertebbek.
1885. Huszár Adolf halálát követően, Magyari Lajossal el szeretné készíteni az aradi Vértanuk-szobrát.
Újsághírek: 247.

Kiss György
szobrász. (Szászvár, 1852. aug. 17. - Bp,. 1916. vagy 1919. ápr. 29.).
A müncheni akadémián tanult. Hazatérve akadémikus stílű díszítő szobrokat faragott az operaház, a pécsi székesegyház, az országház számára. Ismertebb művei a szombathelyi Berzsenyi Dániel és a pécsi Szepessy Ignácz püspök szobor.
1888. Mária mennybemenetele bronzszobor. Nagyvárad. Az olaszi plébániatemplom kertjében.
1892. Részt vett a Wesselényi dombormű pályázaton. Budapest.
1901-02. Vállalkozik barátja, Köllő Miklós síremlékét díjtalanul elkészíteni.
1906. Mária-szobor. Dózsa György kivégzésének a helyén. Temesvár. A szobrot magában foglaló kápolnát Székely László temesvári építész tervezte.
Újsághírek: 381. 382. 683. 725.

Klieber Josef
. szobrász. éremverő és festő. (Innsbruck, 1773. nov. 1. - Bécs, 1850. jan. 11.)
A bécsi Képzőművészeti Akadémián Ferenczy István egyik tanára volt. Liechtenstein herceg számára Bécsben és környékén számos reliefet, szoborcsoportot és dekoratív plasztikát készített. Reliefjei több bécsi és bodeni ház homlokzatát díszítik. Munkásságának jelentős része Magyarországhoz kapcsolódik A pesti német színház számára Apolló és a 9 Múzsa szobrát, a pannonhalmi apátság könyvtára részére István király és Ferencz császár nagyméretű szobrát készítette. Dolgozott Esterházy Miklós csákvári kastélya részére.
1831. Császárlátogatás emlékműve. Kolozsvár. Avatása: 1831. okt. 4-én.
1899. Kolozsvár. Karolina-emlékoszlop (Státua, Obeliszk) reliefjei. (Irod: Jakab Elek után Bíró Lajos: A főtéri emlékoszlop története.).
Újsághírek: 588.

Klősz József
szobrász. (Kolozsvár, 1843 - Kolozsvár, 1922).
Évtizedeken át a város egyetlen szobrásza. Részt vett a Szent Mihály templom tornyának építésén, ahol a kőrózsákat faragta. Ismertebb munkái a Széchenyi (1867) és az Andrássy szobor ez utóbbit kiküldte az 1873-as bécsi világkiállításra. A vigadó alföldi csíkos c. szobrával részt vett az 1885. évi budapesti kiállításon. Tanulmányúton járt Bécsben és Párizsban. Sok épületdíszítési munkát végzett Kolozsváron, Budapesten és Bécsben. Az egyik legkeresettebb sírkőfaragója volt a városnak. (Kéler Ilona, Salamon János, E. Kovács Gyula, ifj. Megyeri Dezső stb. síremlékei). Fadrusz megbízásából készítette a Mátyás-szobor 1918 után levert Magyarország címerét. Sírja a Házsongárdi temetőben van. Sírja a Házsongárdi temetőben.
1867. Trombitás, ügyvéd síremléke. Gerenday rajza után). Szászrégen. Városi temető. Széchenyi mellszobrát felállítják Kolozsváron.
1872. Szilágy megye címere. Zilah. Vármegyeháza homlokzata. Az Országos Magyar Iparegyesület évi kitüntetettje.
1873. Andrássy Gyula szobra. A város kiküldi Klőszt a bécsi világkiállításra
1874. Andrássy Gyula mellszobrát Kolozsvár városának ajándékozta.
1876. Készülnek az Andrássy-szobor felállítására Kolozsváron.
1879. "Cement öntvényei"-nek esztétikai értékét dicsérik.
1882-83. Kéler Ilona síremlékének domborműves arcképe. Házsongárdi temető.
1884. Az Ipartestület új székházának szobordíszei. (Bertha Mihállyal). Házsongárdi temető.
1885. A Vígadó alföldi csikós c. szobrát elküldte az Országok Kiállításra, majd az EMKE-nek ajándékozta.
1892. 100 éves a Magyar Színjátszás emléktáblája. (Pákey tervei alapján Bertha Mihállyal).
1896. Diákemlékmű. Nagyenyed.
1900. Salamon János síremléke domborműve. (Kőfaragó munka: Nagy-testvérek).
1901. E. Kovács Gyula színművész sírja dombormű-arcképe. Házsongárdi temető.
1902. A Mátyás-szobor talapzatának magyar királyi címerköve.
1906. Megyeri Dezső fia Kálmán síremléke.
1910. Neve és műhelye (Kisszamos u. 6) a Kolozsvári Cím és Lakásjegyzékben. Szerepel.
1912. Klősz József munkásságának 50 éves jubileuma.
Újsághírek: 049. 052. 053. 094. 095. 101. 104. 105. 109. 110. 113. 132. 160/A. 173. 191. 192. 193. 200. 216. 221. 222. 222/A. 230. 233. 248. 249. 251. 252. 257. 367. 634. 644. 645. 648. 709. 710. 825. 839. 876. 890.

Kocsárdi Mihály
kőfaragó. Kolozsvár. (+ 1810).
A Kolozsvár melletti Bács falu határában volt kőbányája, valószínű, hogy innen is származik. A polgári esküt 1797 júl. 30-án tette le. Munkássága 1790 és 1808 között követhető, ekkor épület-kőfaragó munkát végzett Kolozsváron, Kolozsmonostoron, Hadadon és Koronkán.

Koncz Lajos
kőfaragó.
1899 - Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Kotró András
kőfaragó. Kolozsvár (+ 1832 febr. 2-án, 60 éves korában)
1821 és 1826 között Schindler Mihály kőfaragó örököseivel van elszámolásbéli vitája.

Kozma Erzsébet
szobrászművész. (Marosvásárhely, 1879. máj. 30. - Bp., 1973. aug. 31.). Fadrusz János tanítványa, 1901-től szerepelt a nyilvánosság előtt főleg arcképszobrokkal (Brassai Sámuel, Veress Zoltán, Ifj. Téglás Gábor, stb.). A pécsi székesegyház altemplomába 14 márvány reliefet készített.
1897. Veress Zoltán arcképszobra. A kolozsvári Sétatéren épülő Korcsolya-pavilon két homlokzati szobra. Ifj. Téglás Gábor síremlékszobra. Kolozsvár. Tehetségéről és munkaszeretetéről írnak, Fadrusz tanítványának nevezik. Házassága Veress Zoltán festőművésszel.
1910. A Brassai-síremlékre az általa készített mellszobrot állítják fel. Kolozsvár.
1913. Részt vesz az EMKE kolozsvári képzőművészeti kiállításán.
Újsághírek: 529. 539. 605. 600. 612. 637. 649. 654. 657. 844. 873. 899.

Köllő Miklós
szobrászművész. (Gyergyócsomafalva, 1861. - Bp., 1900. szept. 17.)
Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota és az Országház részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban. Segesvári Petőfi szobra, ma Kiskunfélegyházán van, Kossuth-szobra Marosvásárhelyen elpusztult, Garay János szobra Szekszárdon lett felállítva.
1894. Részt vesz a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton.
1897. Petőfi szobor avatása. (július 31-én). Segesvár.
1898-99. Kossuth-szobrot. Marosvásárhely. Annak munkálatai, felavatása.
1899. Mádéfalvi veszedelem emlékoszlopa, szobrászati munkái. Tervezte: Tamás József.
1900. Betegsége és halála. Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.
1901. Kiss Györggyel Köllő Miklós síremlékét kívánja elkészíteni (A kőfaragó munkát Fejér Miklós, Rendes Antal, Balázs János székely kőfaragók vállalták)
Újsághírek: 399. 400. 403. 406. 407. 532. 550. 575. 586. 587. 592. 663. 651. 665. 666. 667. 683. 684. 696. 725.

Körösi Endre
kőfaragó. Kolozsvár.
1891. A Rákóczi-emlékoszlop felújítása kőfaragó munkája. Kolozsmonostor.
Újsághírek: 348.

Kranner Josef Andreas
prágai művész.
1852. Katonai emlékoszlop, vagy Rukavina-szobor terveit készíti. Temesvár. A szoborfaragványok Max József bécsi szobrász művei.

Kugler Pál Ferenc
szobrász. (Sopron, 1836. júl. 11.- Bécs, 1875. ápr. 11).
A bécsi akadémián tanult, egy ideig Olaszországban élt, majd Magyarországra költözött. Főleg mellszobrokat készített (Liszt, Engel, Lotz, Madarász).
1871. Siaguna érsek márvány mellszobra. Temesvár.
1872. Temesvári művésznek nevezik. I. Ferencz József látogatásának domborművét készíti.
Újsághírek: 086. 097.