Pákey (Pákei) Lajos
építész. (Kolozsvár, 1853. márc. 1. -Kolozsvár, 1921. ápr. 5.). Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban kezdte, majd 1876-ban Budapesten és Münchenben folytatta. Bécsben a báró Hansen egyetemi tanár és miniszteri tanácsos mellet végezte a gyakornoki éveit, ahol részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. 1880-ban szülővárosa meghívja a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. Gazdag tervezői munkásságából csak a szobrászművészethez kapcsolódó tevékenységét emeljük ki.
1882. Kéler Ilona színművésznő síremlékének a terve. Kolozsvár. (1883-ban készült el)
1882. Kriza János nagyajtai emléktáblájának a terve.
1892. A 100 éves magyar színjátszás emléktáblájának a terve.
1893. A kolozsvári Mátyás-szoborbizottság tagja.
1894. Fadrusz János a budai (naphegyi) műteremlakását tervezi. A Fadrusz Jánossal kötött Mátyás-szoborszerződés egyik aláírója.
1896. Tervezi a Mátyás szobor talapzatát, vezeti az alapkőletétel előkészületeit.
1898. Brassai Sámuel síremléktervét készíti.
1899. A Mátyás-ház felújítási tervét készíti. A város vezetése elfogadja a Szent Mihály templom köré általa tervezett " vasrácskerítés tervét.
1900. A megrendelők elfogadják a Brassai-síremlék tervét, amelyen Kozma Erzsébet szobra fog állni. Elkészül a Mátyás-szobor talapzatának a terve.
1901. Tervezi a kolozsvári Erzsébet-szobor talapzatát.
1902. Felügyeli a Mátyás-szobor talapzatának munkálatait. A szobor megvalósítása körül kifejtett tevékenységét a király a Ferenc József Lovagrend keresztje kitüntetéssel ismeri el.
Újsághírek: 191. 200. 201. 216. 221. 222. 365. 367. 376. 413. 420. 486. 487. 562. 582. 593. 605. 638. 670. 675. 676. 734. 785. 847. 873.

Pál Ferenc
kőfaragólegény. Kolozsvár.
1806-ban másokkal együtt Kocsárdi Mihályra panaszol, hogy nem akarja rendesen fizetni, azon kívül goromba, szidja és veri.

Philipp István
szobrász.
1912. Csiky Gergely mellszobra. Arad.
1912. Fábián Gáspár mellszobra. Arad.

Pittino Anselmo
kőfaragó.
Az olasz származású mester Székelyföldön letelepedve, számos munkát készített. Feljegyezték róla, hogy az esztevényi Gábor Áron síremléket is tervező Gyárfás Győző sepsiszentgyörgyi városi főmérnök munkatársa volt.
1896. Millenniumi obeliszk. Ozsdola. (Ojdula). Kovászna m.
1896. Millenniumi obeliszk. Bereck. (Bretcu). Kovászna m.

Plasz (Placz) György
kőfaragó. Kolozsvár.
1844-ben lányát kereszteli. 1846-ban Schramer Ferenc kőfaragóval perel.

Pongrácz Sigfrid
szobrász. Budapest.
1909. Kossuth Lajos egészalakos szobra. Arad. (Margó Edével)

Prázsmári István
kőfaragó. Barót. Kovászna m.
1901. Honvédemlék. Véczer. (Barót határában).

Prokop, Philip Jacob
. (Rosenberg, 1740. máj. 1. - Bécs, 1814. okt. 16.) szobrász.
B. Mollnál tanult a bécsi akadémián. Mint önálló művész főleg magyar megrendelőknek dolgozott. 1782-1788 között a pápai r. k. templom főoltárának a szobrait, a szószéket és a keresztelőkutat kivitelezte. Dolgozott Esterházy Károly dunántúli és Eger környéki templomai számára. 1799-ben Szobathelyre hívták meg, ahol az épülő székesegyházon különféle szobrászati munkákat végzett.
1801. Frontius őrnagy síremléke. Brassó.
1806. Brukenthal Sámuel síremléke. Nagyszeben.

Radnai Béla
szobrász. (Pozsony, 1873. máj. 25 - Bp., 1923. nov. 21.)
A Képzőművészeti Főiskola tanára. Loránfi Antalnál és Stróbl Alajosnál tanult, majd Fadrusz János első segédje volt, ez utóbbi hatása kimutatható Radnai későbbi munkásságába. Köztéri szobrai közül gr. Széchenyi Imre (Balatonföldvár), Leiningen honvéd tábornok (Törökbecse), Petőfi (Pozsony), Damjanich (Szolnok) a legismertebbek.
1905. Lenau Miklós költő egészalakos szobra. Csatád. (Lenauheim). Temes m.

Raimann Johannes
kőfaragó. (Károly apja) (1782. k. - Kolozsvár, 1842. okt. 21.).
1826-ban Kolozsváron dolgozik. 1831-ben temetési költségekre kölcsönvett 12 forintot. 1833-ban kéri a tanács engedélyét, hogy gazdaasszonyt tarthasson.

Reimann Károly
kőfaragó. Kolozsvár.
1843-ban, 23 éves korában nősül. 1845-ben 120 ezüstforintot vesz köl-csön, amire leköti a Külső Szén utcai telekrészét, a Hójában levő 3 fertály szőlőjét és a Szén utcai sikátor mellett levő házát és telkét. 1846-ban neve még szerepel az anyakönyvekben.
1853-54. Kolozsvári műhelyét hirdeti.
1882-83. Kéler Ilona síremléke. Kolozsvár. Házsongárdi temető.
1884. Sámi László síremléke. Kolozsvár. Házsongárdi temető.
1898. Bem tábornok emléktáblája. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
1900. A Mátyás-szobor talapzatának kivitelezője.
1902. Tagja a Mátyás szoboravatás "Fogadó és elszállásoló bizottságának"
1903. Salamon János síremléke. ( Klősz Józseffel). Kolozsvár. Házsongárdi temető.
Újsághírek: 025. 028. 193. 200. 221. 241. 578. 603/A. 652. 757. 825.

Rendes Antal
kőfaragó. Székelyföld.
1901. Köllő Miklós sírja kőfaragó munkáját szándékszik Fejér Miklóssal és Balázs Jánossal elkészíteni.
Újsághírek: 683.

Róna József
szobrászművész. (Lovasberény, 1861. febr. 1. - Bp., 1939. dec. 31.).
Tanulmányait Bécsben végezte, 1886-ban Budapesten telepedett le. Fő műve Szavoyai Jenő lovas szobra, a magyar neobarokk szobrászat legjobb alkotása. Emlékszobrai Zrínyi (Budapest), Kossuth (Miskolc, Szeged). Kisméretű szobrai sikert arattak, 1910-ben megnyerte az állami nagy aranyérmet. Egy magyar művész élete címmel, kétkötetes önéletrajza 1929-ben jelent meg.
1894. A kolozsvári Mátyás szobor pályázat résztvevője.
1899. Szentháromság szobor. Arad.
1903. Szerepel az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kolozsvári kiállításán.
1906. Kótsi Patkó János és E. Kovács Gyula mellszobrai. Kolozsvár. Nemzeti Színház.
1908. Részt vett a fővárosi Kossuth-szoborpályázaton. Peres útra szándékszik terelni a Kossuth szoborbizottság döntésének eredményét.
Újsághírek: 397. 398. 399. 400. 403. 406. 410. 823. 849. 852.

Sallak Zoltán
szobrász. Csíkszereda.
1910. Erzsébet királyné mellszobra. Csíkszereda.

>Schaffer Béla
szobrász. Kolozsvár.
1869. Szobrászként említik.
Újsághírek: 073.

Schindler Antal
kőfaragó. Kolozsvár. (+ Kolozsvár, 1831. szept. 8.)
Id. Mihály fia, ifj. Mihály testvére. A kolozsvári anyakönyvekben nevével 1821-től lehet találkozni. 1821-ben testvérével, Mihállyal, a császárlátogatási-emlékoszlop megfaragására szerződik. 1821 és 1826 között Kotró András kőfaragóval van hosszadalmas pere, aki az öreg Schindler Mihály tartozását az örökösökön követeli. 1826-ban azt kéri, hogy az emlékoszlopra adott köveit becsüljék meg, s ha munkája értéke eléri az előleg összegét, mentesítsék adósságától. Testvére ugyanis annyira áron alul vállalta a munkát, hogy tönkrement bele, ő is kénytelen volt bányáját eladni, s legényként máshol dolgozni. Az adósságát azonban haláláig nem tudta megadni.
Újsághírek: 588.

>Schindler Mihály id.
kőfaragó. (1754. - Kolozsvár, 1821. márc. 23.)
1786-ban házasodik, 1811-ben újranősül. Munkássága 1792-től követhető, de kizárólag építkezések kőfaragó munkáit végzi. Fiai Mihály és Antal szintén kőfaragók. 1800-ban Vigám János, 1809-ben Kádár Márton nevű legényét kéri mentesíteni a katonaság alól. Örököseit sokáig pereli Kotró András kőfaragó.

Schindler Mihály ifj.
kőfaragó. (1798. - Kolozsvár, 1826. ápr. 20.)
Id. Mihály fia, Antal testvére, mindketten kolozsvári kőfaragók. Az anyakönyvben szobrászként szerepel. 1819-ben házasodik. 1821-ben szerződik a császárlátogatási-emlékoszlop kőfaragó munkájának az elvégzésére. Tevékenységükkel a város nincs megelégedve, s a megbízást visszaveszi tőlük. A felvett nagy előleget így nem tudják ledolgozni, s 1033 forinttal adósok maradnak, amit soha nem tudnak megfizetni. A nagy adósság miatt Mihály teljesen tönkremegy, ivásnak adja fejét, s 28 éves korában meg is halt.
Újsághírek: 588.

Schmelczer Josef
szobrász. Kolozsvár.
Bécsből származik, s az odavaló magisztrátus 1816-ban adósága miatt keresi. Dolgozott Bethlen Lajos gróf kerélesi kastélyában, ahol kerti szobrokat készített, s valószínű, hogy id. Jósika Miklós magyarfenesi kastélyának kertjében is hasonló munkát vállalt. 1816-ban elkészítette Kazinczy dombormű arcképét. Élete végén ismét Bécsben dolgozott.
1816. Kolozsvári művésznek írják.
1816 u. Szoborpark. Több szobra Bethlen Lajos kastélyparkjában. Keréles.
1816 u. Szoborpark. Több szobra id. Jósika Miklós kastélyparkjában. Magyarfenes.
Újsághírek: 001/A. 066/A.

Schnell Mihály
szobrász. Kolozsvár.
1885. A Szent Mihály templom részére szenteltvíztartót és térdeplőt farag.
Újsághírek: 261.

Schuller Antal
kőfaragó. Kolozsvár.
1806-ban társaival együtt Kocsárdi Mihály kőfaragóra panaszol, aki üti-veri őt, s nem fizeti rendesen.

Schwanthaller Ludwig Michael
szobrászművész. (München, 1802. júl. 26. - München, 1848. nov.14.).
A 19. századi német szobrászat egyik igen jelentős alakja. Apjánál, Schwanthaller Franz szobrászművésznél, a müncheni akadémián tanult. 1826 után Thorvaldsen római műtermében dolgozott. Főbb művei: Hermann csatája (Regensburg), Mozart- emlékmű (Salzburg), Geothe -emlék (Frankfurt), Bavaria (1837-48 München).
1882. Sárdi István festőművész cikke, amelyben a müncheni művész által 1873-ban készített Mátyás- szobortervről ír is.
Újsághírek: 208. 366. 610. 841.

Sikó Miklós
festőművész. (Septér, 1818. - Marosvásárhely, 1900. máj. 5.).
Münchenben tanult. Vándorpiktorként járta Erdélyt, rengeteg arcképet festett. Megfordúlt Bukarestben, majd évtizedeken át Kolozsváron tartott fen műtermet, egy időben Vastaghal György festőművésszel is dolgozott.
1854. Barra Gábor orvos arcképét rajzolja 1854-ben, amely alapján készült annak síremléke.
Újsághírek: 026.

Siklódy Lőrinc
szobrászművész. (Ditró, vagy Borszék, 1876. szept.17. - Bp., 1945. szept.).
Székelyudvarhelyen, a Kő-, és Agyagipari szakiskolában tanult 1899-ig, majd Budapesten (1899-1901) és Münchenben (1902-1903) folytatta tanulmányait. Hazatérte után Stróbl Alajos mesteriskolájába járt (1904-1906), majd Párizsba ment, ahol a "Julian Akadémia" hallgatója volt (1907-1908). 1900-tól állít ki a Műcsarnokban. Több köztéri szobrot készített. Honvédemlék (Sopron), Katona József síremléke (Kecskemét) a legismertebb munkái. Ő készítette a tihanyi Kálvária szoborcsoportot, amely ma a sümegi temetőben van.
1908. Részt vesz a bp.-i Bartha Miklós szoborpályázaton. (Új pályázat 1911-ben).
Újsághírek: 854. 885.

Simon János
rézmetsző. Kolozsvár.
Erdélybe a nürnbergi járásban levő Eschenbach nevű városból vándorolt be a 18. század végén. 1796 és 1804 között Kolozsváron Batthyány Ignác nyomdájában dolgozott. 1817.-ben mint a bécsi Schmeltzer József szobrász itteni megbízottja szerepel. Özvegyét 1828-ban említik.
1816. Kolozsvári művészként említik.
Újsághír: 001/A. 066/A.

Sípos János (András?)
szakiskolai rajztanár, amatőr szobrász. Temesvár.
1899. Petőfi domborművű arcképe, a Bem József főhadiszállásának emlékhelyén. Szabadfalu. (Freidorf). Temes m.

Sovánka István
faszobrász, iparművész. (Lipótszentmiklós, 1858. - Sepsibükszád, 1944. febr. 23.).
1875-1880 között a zayugróci fafaragó iskolában, Fadrusz János osztálytársa volt. Később Zala György műtermében dolgozott, majd pályát változtatva, 1881-től, a zayugróci üveggyárban a színes üvegmaratás mestere lett.1904-ben az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. újantalvölgyi gyárának szolgálatába szegődött, majd 1907-ben a sepsibükszádi üveggyár tervezője lett.
1895. Részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton.
Újsághír: 397. 398. 399. 400. 403. 406. 410.

Spáda János
kolozsvári építőmester.
1906. Barcsay Ákos fejedelem síremléke. Kozmatelke. (Cozma). Maros m. (terv és kivítelezés)

Steinhaufer József
szobrász. Kolozsvár.
Zsombori származású. 1820-ban arra kéri a tanácsot, hogy Kolozsváron működhessen, mert otthon 23 évig minden munkalehetőséget kimerített és már nincs miből megélnie. Letelepe-dését engedik, de a "rettenetes pénzszűke" miatt nehéz megélhetést jósolnak neki.

Stritzki Antal
kőfaragó. Kolozsvár. (+ 1837).
Az Arad megyei Radnáról való. 1827-1830 között nézeteltérése van Csűrős Antallal, akivel együtt bérelnek egy kőbányát. 1831-ben, 27 éves korában nősül. 1832-ben Szamosújvárra szökött Laboncz István legényét szeretné visszahozni.

Stoklass József
(Béla ?) szobrászművész.
1892. Részt vesz a Wesselényi-dombormű pályázaton. Budapest.
Újsághírek: 381. 382.

Stróbl Alajos
szobrász. (Lipótújvár, 1856. jún. 21.- Bp., 1926. dec. 13.).
1876-80 között Bécsben tanult. 1881-ben készítette az Operaház elé Erkel és Liszt szobrait. Ettől kezdve négy évtizeden át az ország legtöbbet foglalkoztatott emlékműszobrásza volt. Főbb munkái: Arany János (Budapest, 1886-89), Szent István-emlékmű (Budapest, 1893-1906), Kossuth-mauzóleum (Budapest, 1901-1909), Mátyás-kút (Budapest, 1904-1906), Széchenyi István (Nagycenk, 1904), Dobó István (Eger, 1907), Arany János (Nagykörös, 1909-1910), stb. A párizsi világkiállításon nagydíjat nyert Anyánk c. szobra a 19. századi magyar szobrászművészet egyik remekműve. 1885-től közel 40 éven át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt.
1891. Báró Esterházy Miklós megbízásából Mátyás-kútja c. szobrot készíti a tatai várban. Jékey Aladár írása: Egy pár szó Arany János szobrának Toldijához. (Stróbl munkája).
1893. Apáti Abt Sándor fiatal tordai szobrászművész műtermében készül tanulmányokat folytatni.
1894. Tagja a kolozsvári Mátyás-szobor pályázat bírálóbizottságának. Tanítványa Holló Barnabás.
1895. Tagja a zilahi Wesselényi szoborpályázat elbíráló bizottságának.
1899. A budai Várban Mátyás-kútja c. szobrán dolgozik (Tervezte : Hauszmann A.). A Kolozs megyei Hidalmáson felavatták Erdély első Erzsébet-szobrát, Stróbl munkáját. Budapesten felavatják Arany János szobrát.
1900. A budai vár Mátyás-kútja c. szobrán dolgozok.
1901. Kiöntötték a Kolozsvárnak szánt Erzsébet-szobrot. Hozzáfogtak a budai Mátyás-kútja c. szobrának felállításához.
1902. Részt vesz az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán. Kolozsvár.
1904. Arany János szoborterve. A kivitelezést átadja Szeszák Ferencnek. Nagyszalonta.
1910. Arany János szobrának ünnepélyes átadása. Nagykörös.
1911. József főherceg megbízása Arany János mellszobrának mintázására, melyet a Margitszigeten szándékoznak felállítani.
Újsághírek: 339. 351. 369. 386. 388. 402, 405. 406. 408. 412. 424. 584. 600. 642. 670, 675, 676. 699. 711. 792. 793.

Strammer Ferenc
kőfaragó. Kolozsvár.
1853-54. Kolozsvári műhelyét hirdetik.
Újsághírek: 025. 028.

Strohoffer Béla
szobrászművész.
1892. Részt vett a Wesselényi-dombormű pályázatán. Budapest.
Újsághír: 382.

Szamosi Soós Vilmos
szobrász. (Kolozsvár, 1885. szept. 22. -?).
Egy évig Fadrusz János műtermében dolgozott, majd az iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos, a Képzőművészeti Főiskolán Rudnai Béla növendéke volt. Főként emlékérmeket és plaketteket készített. 1913-ban Rákosszentmihályon élt, Dávid Ferenc és Barcsai szobor-terveken dolgozott.
1908. Brassai Sámuel szobor terve.
1910. Az elkészült Brassai szobor bemutatása. Budapest.
1913. A pécsi dalárda 100 éves jubileumi plakettje I-ső díjban részesült.
Újsághírek: 860. 870. 900.

Szathmáry Papp Károly
festőművész, fotógráfus. (Kolozsvár, 1812. jan. 11. - Bukarest, 1887. júl. .3.).
Kolozsváron, Bécsbe és Itáliában tanult, majd az 1830-as években visszatért Kolozsvárra, ahol 1842-43-ban kiadta Erdély Képekben című munkáját. 1843-44-ben Bukarestbe ment, ahol udvari festő lett. Bár többször gondolt a hazatérésre életét Bukarestben töltötte le. 1874-ben Kolozsváron egyéni képkiállítást rendezett.
1843. Bölöni Farkas Sándor arcképét rajzolta meg, amely alapján a síremlék szobra készül.
Újsághírek: 010.

Szász Gyula
szobrász.
1881. Sámi László síremlék terve. Kolozsvár. Házsongárdi temető.
Újsághírek: 190.

Szász István
kőfaragó.
1899. A mádéfalvi veszedelem emlékműve. Mádéfalva. (Siculeni). Hargita m. Tervezte Tamás József építész, a kitárt szárnyú sas-szobrot Köllő Miklós készítette.

Szeszák Ferenc
(Kolozsvár, 1881. márc. 7. - Kolozsvár, 1919. febr. 18.).
Stróbl Alajosnál, majd Párizsban tanult, később főleg Kolozsváron élt és dolgozott. Főműve: Arany János szobra Nagyszalontán. A Műcsarnokban 1911-től szerepelt, főleg bronz szobrokat állított ki. Több szecessziós hangvételű síremléke Házsongárdi temetőben.
1900. E. Kovács Gyula színművész és Brassai Sámuel dombormű arcképe.
1901. Tanulmányi "Dicsérő Oklevelet" kap Budapesten, Kolozsvár városa tanulmányi ösztöndíjban részesíti.
1902. Hallgatóként, az Iparművészeti Főiskola első díját nyerte. Elkészítette Versényi György költő szobrát. Jelen volt az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság első közgyűlésén. Mátyás király és Beatrix mellszobrait mintázta. Részt vett az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán.
1903. Részt vett az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kiállításán.
1904-1907. Arany János egészalakos szobra. Nagyszalonta.
1906. Ferenczy-díjjal jutalmazzák. Budapest. Párizsi tanulmányútja.
1906. Wesselényi Miklós és Jósika Miklós szobrai. Kolozsvár. Nemzeti Színház homlokzata.
1908. Kossuth és Bartha Miklós szoborpályázat. Budapest. Betegsége.
1911. Csányi-szoborpályázaton III. hely. Zalaegerszeg. Bartha Miklós szoborpályázat. II. díj.
1913. Kiállít az EMKE kolozsvári kiállításán.
1915. Augusztus 18-án leleplezik Kolozsváron a Kárpátok őre c. szobrát, amelynek anyagi hátterét Lyka Döme pázmándi birtokos biztosította.
Újsághírek: 660. 661. 663. 673. 682. 707. 719. 744. 746. 769. 778. 792. 793. 822. 823. 837. 838. 849. 850. 854. 855. 863. 880. 885. 887. 898. 899.

Székely Károly
szobrász. (Marosvásárhely, 1880. jan. 22.- Bp., 1941. jún. 9.).
Stróbl Alajos mesteriskolájában és Brüsszelben tanult. 1907-től állított ki a műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Fontosabb műve a marosvásár-helyi Rákóczi-szobor.
1907. Elnyeri a Mesteriskola Ferenczy-féle díját.
1912. Miksa Zsuzsanna (EMKE alapító) síremléke és a marosvásárhelyi Rákóczi-szobor
Újsághírek: 846. 897.

Székely Mihály
építőmester. Kolozsvár.
1899. A főtéri császárlátogatás-emlékmű (Státua, Obeliszk, Karolina oszlop) elköltöztetője eredeti helyéről (a Főtér délkeleti szegletéről) az Óvár terére.
1902. Tagja a Mátyás szoboravatási ünnepségeket előkészítő "Fogadó és elszállásolási bizottságnak".
Újsághírek: 757.

Szigeti Péter
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Szlajuka Lipót
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.