Tessitori Hermino
szobrász, cementöntő. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben. Nagy u. 61. sz.
1902. Restaurálja a kolozsvári "Vezér-szobrokat"
Újsághírek: 603/A. 741. 746/A.

Tessitori-Curisatti
cég szobrász és cementöntő. Kolozsvár.
1899. Cégük neve szerepel a Kolozsvári Cím- és Lakásjegyzék-ben.
1901. Erzsébet-szobor talapzat munkálatai. (Pákey terve). Kolozsvár.
Újsághírek: 603/A. 741. 746/A.

Thaller (Thaler), Franz
osztrák szobrász. (Wörgl, 1759. júl. 8. - Bécs, 1817. ápr. 25.)
Münchenben, majd Bécsbe dolgozott.
1806. Teleki Sámuel és felesége, Bethlen Zsuzsanna bronz mellszobrai. Marosvásárhely. Teleki Téka.

Tilgner Viktor
szobrászművész. (Pozsony, 1844. okt. 25. - Bécs, 1894. ápr. 16.).
Az osztrák fővárosban tanult Bécs újbarokk korszakának ünnepelt, is igen aktív mestere. A bécsi Mozart és a soproni Liszt Ferenc szobor az ő munkája. Műveiből egész gyűjteményt őriz a soproni múzeum. Fadrusz János mestere volt.
1877. Sikereiről írnak a lapok.
1894. Meghívást kapott a Mátyás-szobor pályamunkáinak elbírálói sorában. Váratlan halála.
Újsághírek: 147. 402.

Tímár András
kőfaragó. Kolozsvár.
1806. Társaival Kocsárdi kőfaragó mesterre panaszkodik, aki üti-veri őket, s nem hajlandó fizetni nekik. 1833-ban, 65 éves korában újranősül.

Timár Mihály de Dés
kőfaragó, szobrász.
András fia. Az anyakönyvekben 1822 és 1845 között találkozunk a nevével.
1853-54. Kolozsvári műhelyét hirdeti.
Újsághírek: 021. 028.

Tóth András
szobrász. (Pusztasimánd, 1858. szept. 8. - Debrecen, 1929. márc. 14.).
Tóth Árpád költő apja. Budapesten tanult. 1902-ben Debrecen számára Szabadságszobrot mintázott (1910-ben lebontották). Hasonló sorsa jutott 1919-ben a selmecbányai Honvédemlék is. Több Kossuth-szobra ismert (Nagyszalonta, Nagykörös, Cleveland). Kis-marján egy Bocskai-szobra áll.
1894. Részt vesz a kolozsvári Mátyás-szoborpályázaton.
1899. Szilágyi István mellszobra. Máramarossziget.
Újsághírek: 395. 397. 398. 399. 400. 403. 406. 410.

Tóth István
szobrászművész. (Szombathely, 1861. nov. 9. - Bp., 1934. dec. 12.).
A bécsi Akadémián tanult, majd Budapesten telepedett le. Köztéri szobrai közül Kossuth Lajos, Hunyadi János és Nepomuki Szent János szobra Budapesten, Kossuth Lajosé Szentesen, Szent Márton szobra a szombathelyi székesegyházban, míg a szegedi Fogadalmi templomban és a nagyváradi székesegyház főoltárán több alkotása látható.
1893. Szent László egészalakos bronzszobra. Nagyvárad. A székesegyház előtt.
1896. Szaniszló Ferenc püspök egészalakos bronzszobra. Nagyvárad. A székesegyház előtt.
1906. Pieta szobor. Nagyvárad. Eredetileg az olaszi plébániatemplom, jelenleg ferences templom előtt.
1908. Részt vett a Bartha Miklós szoborpályázaton. Budapest.
Újsághírek: 854. 885.

Trampist Keresztély
szobrász. Versec.
1904. Kratzer Antal, 1882-1887 között Detta polgármesterének mellszobra. Detta. (Deta) Temes m.

Tunner Kornél
kőfaragó. Temesvár.
1894. Honvédek obeliszkje. Temesvár. Selyemgyártelek.
1894. Honvédek obeliszkje. Temesvár. Józsefvárosi sírkert.
1897. Honvédemlék. Gyertyámos (Căpriniş). Temes m.
1899. Honvédemlék. Szabadfalu. (Freidorf). Temes m.
1913. Petőfi Sándor emlékmű emléktáblája. Szabadfalu. (Freidorf) Temes m. Az emléket Székely László városi műépítész tervezte, felépítését Schmidt és Bagyanszky vállalkozók és Goldstein Fülöp cementgyáros cége végezték.

Vastagh György ifj.
szobrász. (Kolozsvár, 1868. szept. 18.- Bp., 1946. jún. 3.).
György festőművész fia. Münchenben tanult. Budapesten részt vett a Bazilika díszítő munkálataiban. Bethlen Gábor szobrát a Köröndön állították fel, majd a Millenniumi emlékműre helyezték át. Rákóczi lovas-szobrát Szeged számára készítette, Hadik András szobra Budán lett felállítva. A kolozsvári Állami Levéltár, a kolozsvári Római-katolikus Keresztelési Matricolája (Matricola Baptistorium) szerint (168 old. 240 pont) Vastagh Georgius pictor és Josephine Schelle, Híd utca 317. szám alatti lakosoknak 1868. szeptember 18-án ikreik születtek: Georgius Michaele Vastagh és Josephina Rosa Vastagh névre 1868. szeptember 24-én keresztelte Wendler Fridericus és Scholtez Waleria.
1894. Részt vesz a kolozsvári Mátyás szobor pályázaton.
1912. Purjesz Zsigmond orvos szobra. Kolozsvár.
Újsághírek: 394. 396. 397. 398. 399. 400. 403. 406. 410. 891. 892.

Vay Miklós
szobrász. (Golop, 1828. dec. 24.- Golop, 1886. jan. 28.).
A bécsi akadémián tanult, élete jav részét itt is élte le. Sok szobrot mintázott a magyarság jeleseiről: Berzsenyi Dániel (1860), Kazinczy F. (1861), Vörösmarty (1865), Pálóczy László (1869), Kisfaludy Károly (?), Deák Ferencz (1872). Több művének kőfaragó munkáját Izsó Miklós végezte.
1861. "Ifj. Vay Miklós báró, a volt kancellár fia, jövőben Pesten egy nagyobb szobrászati műtermet fog felállítani miután minden idejét a művészet eme ága felé kívánja fordítani". (Alföld. Arad. 1861. nov. 30.).
1863. Vörösmarty szobor munkálatairól. Felállítva 1866-ban.
1884-85. Mikó Imre kolozsvári mellszobrán dolgozik.
Újsághírek: 037. 047/A. 235. 258. 308.

Verő László
szobrász. Nagykőrös.
1900. Id. Lendvay Márton (1806-1853) színművész mellszobra. Nagybánya.

Vigám János
kőfaragó. Kolozsvár.
1800-ban katonának fogják, de Schindler Mihály kőfaragó kéri elbocsátását.

Vizkeleti Béla
festőművész. (Újarad, 1825. nov. 25. - Pest, 1864. júl. 22.).
Történelmi témájú kompozíciókat festett, illusztrációkat készített a Vasárnapi Újság részére.
1858. Mátyás-király arcképe. Ceruzarajz. Temesvár.
Újsághírek: 030.

Weischelbraun (Weixelbraun) József
kőfaragó és építőmester.
Felső-Ausztriai kremsi kerületből származik, 1822 körül jött Kolozsvárra. Itt házasodott, majd az Óvárban házat vásárolt. Az anyakönyvben, 1835-ben jegyzik be. 1840-ben a guberniumtól dicséretet kap, amiért egy csomó mintarajzát a helybeli iskolának ajándékozta. Csak épületekhez készített kőfaragómunkáiról tudunk. Munkássága 1850-ig követhető.
1850. Kolozsvári műhelyét hirdeti.
Újsághírek: 021.

Weiszlovics Lajos
kőfaragó. Nagyvárad.
1878 u. Szigligeti Ede (1814-1878) drámaíró, rendező emléktáblája. Nagyvárad. Szigligeti Ede utca 15 szám alatt, a szülőház falán.

Wurschbauer Karl
osztrák éremvéső. (Graz, 1774. - Gyulafehérvár, 1841. máj. 18.)
1794-ben került Gyulfehérvárra. Erdélyi vonatkozású emlékek gazdag sorozata (Döbrentey, Haller, Rudnay) után naptárérmeket és vegyes tárgyú vereteket készített. Fia, Károly a szintén éremvéső volt. Ő készítette a gyulafehérvári erőd díszes emlékérmét.
1819. Döbrentei Gábor emlékérem. Cserey Farkas könyvtárgyűjtő rendelte meg Karl Wurschbauertől.
1836. A Zeneintézet emlékérme. Gyulafehérvár.

Zala György
szobrász. (Alsólendva, 1858. ápr. 16. - Bp., 1937. júl. 31.).
A századforduló neobarokk irányzatának legtöbbet foglalkoztatott művésze. Tanulmányait Budapesten, Bécsben és Münchenben végezte, legjelentősebb mestere a bécsi Hellmer volt. 1885-ben - első jelentős munkájaként - megbízták a Huszár Adolf által elkezdett Szabadságszobor elkészítésével, 1889-ben a budai várban álló Honvédszobor mintázásával. 1894-ben megnyerte a Millenniumi-emlékmű pályázatot, mellyel 1920-ra készült csak el. Vidéki emlékművei között a nagykörösi Hősi-emlékmű (1925), Deák Ferenc szobra (Szeged) az ismertebb.
1885. Huszár halálát követően, megbízzák az aradi Szabadság (Vértanuk) szobrának befejezésével.
1886. Az aradi szobor munkálatai.
1888-1889. A Mátyás-ház emléktáblájának a munkálatai. Kolozsvár.
1890. A Vértanuk-szobrának munkálatai. Arad.
1894. Készül a kolozsvári Mátyás-szobor pályázatra, de az Andrássy-szobor munkálatai miatt lemondja a jelentkezést. Tagja a kolozsvári Mátyás szobor bíráló bizottságának
1895. Tagja a zilahi Wesselényi-szoborpályázat bíráló bizottságának
1901. Erzsébet szobor. Arad. Vármegyeháza kertjében.
1902. Kiss Györggyel, Köllő Miklós síremlékét szeretnék elkészíteni
1911. Ellenzi a szoborbizottság azon döntését, amely a Bartha Miklós szoborpályázat nyerteseként Istók Jánost hirdette ki.
Újsághírek: 250. 260. 298. 313. 330. 397. 402. 405. 406. 408. 412. 424. 428. 725. 888.

Zwörner Sándor
szobrász. Kolozsvár.
1895. Gabányi munkája nyomán elkészítette Teleki Sándor gr. mellszobrát.
Újsághírek: 423. 432.