Bach Nándor
rajztanár
Adattár: -
Életrajzi adatok: Vácott született, a bp-i műegyetemre járt, s előbb Sopronba volt rajztanár /1869-1872/, azután
Nagyváradon /1899-ig/, ahol terveket rajzolt az ortodox zsinagóga számára 1891-ben. Knapp Ferenc építette fel.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 76.Bain Sándor
festő
Adattár: - 0652/1884 – 15 éves tanuló ceruzarajza /Hunwald Arnold/ Demeter üzletében.
- 0660/1885 – Nagy Péter néhai ref. püspök arcképét rajzolta meg.
- 0666/1885 – u.a.
- 0720/1887 – arcképeket rajzol. /?/
- 0757/1889 – nn: Bain Sándor fiatal festő halála. /Kézdivásárhelyen, ahová egy
munkára hívták, belázasodott és elhunyt /
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bajnok Jusztinián
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán – munkájának címe "Remete tölgy"
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bálint János
Bukarestben élő szobrászművész
- 1323/1911 - Kertész Imre: A Romániai ipar a múltban és a jelenben. – udvari fafaragóBallagi
- 0518/1881 – cikke: Elmefuttatás a művészet, aestetika és kritika körében.Balló Ede
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. "Krisztusi sírban "
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán.
Életrajzi adatok: /Liptószentmiklós 1859. XII. 17.- Bp., 1936. X. 19./
1877-től 1881-ig a Mintarajziskola növendéke, művészetére főleg Székely Bertalan hatott.
Bécsben /1881/, Münchenben /1885-86/ tanult. 1894-től a Mintarajziskolában tanított. Meg-
fordult Madridba és Rómába. Az Olajfestés mestersége című könyvét három magyar és egy
német kiadást is megélt.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 54.
- Biró, 1955. 47. 237. 334. 356. 357. 360. 365. - bibliográfia
- Műv. Lexikon. 1965. I. 151.
- Lyka München 1982. 61.
- Lyka Millennium 1983. 37. 40. 41. 45. 121.Bánffy Ádám
gróf, műkedvelő művész
Adattár: - 0506/1880 – Bayrad: Egy kolozsvári műteremben. Látogatás Melka Vincénél.
Bánffy válaszúti kastélya ebédlőjébe allegorikus jeleneteket, tájképeket fest.
- 0598/1883 – u.a.
Életrajzi adatok: /1846 – Válaszút, 1887. X. 26. /
Az Erdélyi gazdasági Egylet alelnöke volt, válaszúti birtokán gazdálkodott. Sokat tett az
erdélyi háziipar fejlesztése ügyében. Daganatos betegségben hunyt el, válaszúti birtokán
temették el. Válaszúti /Kolozs m./ birtokán porcelánfestéssel és fafaragással is foglalkozott.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 25.
- Lyka Századvég 1982. 25.Bánffi Dénesné
gróf.
- 0194/1866 - Bécsben, az Erdélyi Múzeumnak adományoz 50 darab festményt.
- 0195/1866 – a képek már el vannak rendezve, az E. M.-ban
- 0196/1866 – megnyitó május 22-én.Bánffy Dezső
báró
/Kolozsvár, 1843. X. 28. – Bp. 1911. V. 23. /1875-ben Belső-Szolnok
v. m. Főispánja s
Kőrösvidéki főkapitány. Nevéhez fűződik az 1881-ben átadott Szamosmenti-vasút kiépítése.
1895-1899 között miniszterelnök, a Szabadelvű Párt tagja. A kolozsvári Mátyás-szobor anyagi
támogatója 1896-ban.
- 0487/1879 – Teleki Sándor: Deési levél K. Papp Miklósnak. / a kiállításon bemutatott arc-
képét Nagy Miklós festette.Bánffy Ernő
gróf
1888-ban a Kolozsvári Mátyás-Szoborbizottság tagja.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnakBánffy Miklós
gróf
/1873 – 1950 / író, politikus. Sírja a Házsongárdi temetőben.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 1298/1910 – tagja a pb-i Művészház kolozsvári kiállítását szervező bizottságnakBánffy Zoltánné
- 1188/1901 - nn: Amateur kiállítás. - az Egyetemi Kör Kossuth u. új székházában – védnök.Bányai Elemér
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes Szervező
Bizottság tagja
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. – kérni fogják e célra a várostól, a Sétatéren álló Korcsolya pavilont.
Barabás Ábel
irodalomtörténész, kollégiumi tanár
/ Verespatak, 1877. VIII. 17. – Kolozsvár, 1915. VI. %. /. A kolozsvári egyetemen 1903-ban doktori diplomát szerez. Az Ellenzék belső mun-
katársa. 1901-1903 között a kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgja. Lelkes híve volt az
eszperantó nyelvnek. Kiadta Meltz Hugó Petőfi tanulmányát. 1902-ben Fadrusz zilahi Turul-
emlékműve rovásírása kapcsán kibontakozott vitában, a szobrászművész pártján áll. Sírja a
Házsongárd-i temetőben van.
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták az alapszabályokat.
az ESZT igazgatósági tagja.
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. – kérni fogják e célra a várostól, a Sétatéren álló Korcsolya pavilont
- 1159/1901 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. Jelen van azon a megbeszélésen, ahol
eldöntik, hogy az ESZT március 2-án a Redotte-ban kiállítást rendezBarabás Gyula
- 1325/1911 – cikke: Merész Gyula képkiállítása.Barabás Henriett, festő
Adattár: - 0143/1863 – kiállít a Nőegylet kolozsvári kiállításán
- 0168/1864 – 13 képet állít ki a Redoutte-ban, a Nőegylet kiállításán. /Torockói asz-
szony és leány, Rubensné arcképe /kópia /, Rembrandt arcképe /kópia /,
Koldus gyerek /kópia /, Csendélet, Viszontlátás, 2 virágcsendélet, Gyer-
mek arcképe, 3 arckép / - 0170/1864 – megrajzolta Petőfi arcképét.
Ennek színezett kőnyomatára előfizetés.
- 0172/1865 – a kőnyomatot Berlinben, most készítik.
- 0182/1865 – Demjén üzletében már árusítják a Petőfit ábrázoló színnyomatot
- 0211/1868 – Demjén László felesége.
- 0247/1870 – megromlik férjével viszonya, ekkor már Pesten apjánál lakik.
- 0330/1873 – beadta válóperes keresetét férje, Demjén Lászóval szemben.
Életrajzi adatok: /Pest. 1844. VII. 14. – Bp. 1929. III. 12. /
Barabás Miklós leánya, Demjén László kolozsvári könyvkereskedő felesége Főleg arcképeket
festett apja modorában. Sok közéleti személyt megörökített. Arcképei és csendéletei a Pesti
Műegylet tárlatán /1856-65/ állította ki. 1864-ben Petőfiről festett két olajképe után reproduk-
ciók készültek.
Irodalom: - nn: Petőfi színnyomatú arcképe. /Barabás Henriett festménye/ Vasárnapi Újság 1864. 520.
- Műv. Lexikon. I. 1865. 155.
- Lyka Romantika 1982. 21. – számos gyümölcskép szerzője, 1864-ben két képet festett Petőfiről,
ezekről férje, Demjén László színes sokszorosításokat készített, s ezeket könyvkereskedésében
árusította.
- Lyka Millennium 1983. 49. 105. 133. 148. 149.Barabás Miklós – márkusfalusi.
Adattár: - 0004/1828 – mint tehetséges, Kolozsvárt élő, ifjú festőről ír az Erdélyi Híradó
- 0097/1860 – Széchenyi képet fest a kolozsvári Kaszinó részére. Veress ez után fény-
képet készít, s e “miniatűr” változatot, Stein üzletében árulják.
- 0116/1862 – Masszák Hugó, Veress Ferencnél, a fényképezés mesterségét tanulja.
- 0193/1866 – Adél nevű leánya Masszák Hugó feleséget lett.
- 0247/1870 – Barabás és Demjén vitája /Henriett és Demjén ekkor már külön élnek /
- 0248/1870 – u.a.
- 0273/1871 – a M.T.A tagja, akadémiai festész, a Képzőművészeti Tanács tagja
- 0297/1871 – Pesten, Új utcában két emeletes házat épített.
- 0330/1873 – vitája vejével, Demjén Lászlóval. Leánya Henriett beadta a válóperes
keresletet.
- 0423/1877 – Kemény Zsigmond báró arcképét festi.
- 0461/1877 – Ötven éves jubileumának megünneplésére készül
- 0465/1887 – XII. 5. munkásságának 50 éves jubileuma – Trefort min. köszöntője
- 0466/1877 – nn: Barabás Miklós. /életrajza. /
- 0468/1877 – Havad Dózsa Géza: Barabás Miklós ünneplése.
- 0477/1879 – Ráth György helyébe, a Képzőműv. Társ. elnökének választották meg.
- 0491/1880 – r.s.: Petőfi egy ismeretlen eredeti arcképe. / festett egy eredeti arcképet /
- 0516/1881 – Mikó Imre arcképét festette meg Háromszék megye részére.
- 0696/1885 – a székelyudvarhelyi Kollégium számára megfestette Kiss Ferenc, Mo-
gyorossy, Gaál Mihály, P. Szathmári Aranka arcképeit.
- 0707/1886 – elhunyt kolozsvári veje Demjén László könyvkereskedő.
- 0729/1887 – ötven éves jubileumát ünnepelték meg.
- 0730/1888 – korabeli hírek Barabás Miklósról.
- 1844 – Petőfi arcképét készíti el, 1845-ben meg is jelent a rajz
- 0732/1888 – u.a.
- 0739/1889 – korabeli hírek Barabásról.
- 1845.-ben műtermében Petőfi, Sárosy, Tóth L. arcképei láthatók
- 0975/1898 – nn: Barabás Miklós temetése.
- 1017/1899 – Versényi György: Barabás Miklósról. /az 1828-i írás történetét meséli el
Életrajzi adatok: /Márkusfalva 1810. II. 10. – Bp. 1898. II. 12./
Kolozsvárott először 1828-ban járt. Nagyenyedről jött, Székely Bertalan apjánál, a guberniumi
kancellárián dolgozó Székely Dánielnél szállt meg. Önéletrajzában írja, hogy ekkor látott elő-
ször egy festőt, az akkor itt dolgozó olasz Gentiluoma rajzmestert - az olajfestés technikával
dolgozni. A városból 1829 augusztusában ment el, előbb pestre, majd innen a bécsi akadémia-
ra ment festészetet tanulni. Mivel az ígért anyagi támogatások sorra elmaradtak, Bécsből már
1830-ban visszatért Kolozsvárra, ahol ismét Székely Dánielnél szállt meg, s akárcsak eddig, a
festészetből élt meg. A következő év tavaszán – mivel a munkát adó arisztokrácia elhagyta a
várost – Barabás is Szebenbe ment, ahol lefestette az idősebb Neuhausert, s a Bruchental kép-
tár számára is dolgozott, másolatokat készített. /…/ Végül Bukarestbe kötött ki. 1833-ban hagy
ta el a román fővárost, majd Erdélyben /Kolozsváron és Szebenben/ időzött. 1834 januárjában
- útban Bécs felé – ismét átutazott Kolozsváron. Egy Olaszországi kitérő után, visszatér Pestre,
majd 1838-39-ben a Pesti árvíz kapcsán ismét Kolozsvárt tölti a telet. Itt készített munkáiról
pontos jegyzéket készített. Kapcsolata Kolozsvárral a továbbiakban is megmaradt, hiszen Hen-
riett leánya, Demjén László kolozsvári könyvkereskedőhöz ment feleségül. A házasság válás-
sal végződött, majd Demjén ezt követően öngyilkos is lett, Barabás ápolta régi kapcsolatait
Veress Ferenc fényképésszel, hiszen vejét, Masszák Hugót, hozzá küldte a fényképezés titkait
elsajátítani. Pataky szerint rézmetszéssel is foglalkozott Ismert munkái: nagyapja, Dálnoki Ga-
ál István-, br. Kemény Zsigmond /1898/-, és Kossuth Lajos 1848-ból való arcképei.
Irodalom: - nn: Barabás Miklós és műterme. Tudománytár. /Buda/ 9-1836. 235-239.
- nn: Művészek jutalmazása. /Ferenczy István és Barabás Miklós anyagi helyzete / Hasznos
Mulatságok. 1838. II. 45-46.
- Novák Dániel: Rövid felelet Barabás úrnak. Hasznos Mulatságok. 1840. II. 63-64.
- Barabás Miklós levele Londonbul. 1843 júl 4. Honderű I-1843. II félév. 80-82.
- nn: Barabás Miklós családjáról. Pesti Hírlap 1844. 335 sz. 473.
- nn: Aradi vészlapok. Barabás st. Illusztrációival. Pesti Hírlap. 1844. 396 sz. 716.
- nn: Barabás Miklós festőiskolát nyit. Pesti Hírlap. 1844. 344. sz. 261.
- nn: Fővárosi újdonságok. A Pesti Divatlap címképén Barabás Szigligeti képmása. Pesti Hírlap. 1844.
373 sz. 518., 382. 596.
- nn: Barabás Miklós rajzairól és festményeiről. Pesti Divatlap. 1844. II. 20. 52. 82. III. 100. 107.
- nn: Barabás Miklós rajzairól és festményeiről. Pesti Divatlap. 1845. I. 338., III. 1143.,
- nn: Barabás Miklós újabb képei. Pesti Hírlap. 1845. 421 sz. 26, 433 sz. 127, 451 sz. 245.
- nn: Barabás Miklós rajzairól és festményeiről. Pesti Divatlap. 1846. I. 41. 159.
- nn: Barabás Miklós színészrajzai. Pesti Divatlap – műmelléklet. 1846. 800. 412.
- Vahot Imre: Barabás Miklós. Pesti Divat. II-1846. 1030-1034.
- nn: Barabás Miklós újabb képei. Pesti Hírlap. 1846. 605 sz. 25.
- Apró újdonságok /Barabás "Oláh csládjáról" / Életképek. 1846. II. 99.
- nn: Liszt arcképe. /Barabás M. rajza / Pesti Divatlap. I. 1846. 396.
- nn: Barabás Miklós színészrajzai. Pesti Divatlap – műmelléklet. 1847. 877 sz. 300., 839 sz. 376.,
998 sz. 388.
- nn: Barabás Miklós színészrajzai. Pesti Divatlap – műmelléklet. 1848. 47 sz. 397., 281 sz. 38.
- nn: Barabás Miklós színészrajzai. Pesti Divatlap – műmelléklet. 1849. 308 sz. 123., 317 sz. 160,
133 sz. 218.
- nn: Magyar költők arckép-albuma. / Barabás festmények /.Vasárnapi Újság. 1855. 301-302.
- J. M.: 24 író és színes arcképe. /Barabás rajzok / Vasárnapi Újság. 1856. 238.
- nn: S "Hölgyfutár" Barabás festménye. Vasárnapi Újság. 1857. 211.
- nn: Antalfi János sárospataki tanár. Barabás litográfiája. Vasárnapi Újság. 1858. 309.
- Vajda János: Magyar képek albuma. Barabás rajzai után acélba metszve. 8 r. 12 k, 87 L, Pest. 1859.
- nn: Magyar írók arcképcsarnoka. /Barabás festmények /. Vasárnapi Újság. 1859. 236.
- Barabás Miklós előadása az Akadémia nyelvészeti osztályán. Vasárnapi Újság. 1859. 490.
- nn: Barabás Miklós jeles festészünk. Vasárnapi Újság. 1859. 535.
- nn: Barabás Miklós. Vasárnapi Újság. 1859. 526.
- M.: Barabás Miklós. Vasárnapi Újság. 1860. 477-478. K.
- nn: Hazai művészeti mozgalmak. /Barabás, Izsó /. Magyar Képzőművész. 1864. Jún. 20. 94-95.
- nn: Barabás Miklós "A Lánchíd alapkőletétele” c, képéről. Fővárosi Lapok. I-1864. 851.
- nn: Barabás legújabb nagy festménye. Vasárnapi Újság. 1864. 384.
- nn: Barabás Miklós Kazinczy arcképéről. M.T.Akadémia Értesítője. 1868. 275.
- nn: Barabás jubileuma. Vasárnapi Újság. 1877. 780-781.
- nn: Hírek a műtermekből. /Barabás M. / Képzőművészeti Szemle. I-1879. 14.
- nn: Tisza Kálmán arcképe / Barabás M. / Képzőművészeti Szemle. )-1879. 116.
- nn: Hírek a műtermekből. /Barabás M. / Képzőművészeti Szemle. II-1880. 16. 163.
- Maszák Hugó: Barabás művészi pályája. Verses elbeszélés. /Kny. Ország Világ / 1887.
- nn: Barabás művészete és kora. Vasárnapi Újság. 1887. 141-142. Képekkel.
- Barabás rajzaihoz. Vasárnapi Újság. 1887. 149-150. Képekkel.
- nn: Apróságok Barabás Miklósról. Vasárnapi Újság. 1898. 123-124. K.
- nn: Barabás Miklós. 1810-1898 Vasárnapi Újság. 1898. 117-118 K.
- Masszák Hugó: Barabás Miklós. Új Idők. IV-1898. 167-168. K.
- Szmrecsányi Miklós: Barabás Miklós. 1810-1898. Művészet. IX-1910. 146-158. K.
- Szana Tamás: Barabás Miklós. 1810-1898. Vasárnapi Újság. 1899. 717-718. K.
- V.: A Barabás kiállítás. Műcsarnok. II-1899. 393-394. 406.407 422. 471.
- Viharos: Barabás Miklós képei. A hét. X-1899. 728.
- nn: Iparművészetek könyve. I. k. 1902.
- Barabás Miklós emlékiratai. Közli: Kézdi Kovács László. Kis 8 r, 237. Bp. 1902. 16 r, 80 L. Bp.
1904. Isnmertette: Kristóf György. Erdélyi Múzeum. XX-1903. 106-107.
- Viszota Gyula: Barabás Miklós és Markó Károly akadémiai tagsága. Művészet. VI-1907. 419-420.
- Szegedy-Masszák Hugó: gróf Széchenyi István arcképe 1836-ból. Vasárnapi Újság. 1908. 261-262.K
- B.J. /Bayer József /: Barabás Miklós Pestre érkezése 1835-ben és első sikere. Művészet. 1910. 159-60
- Szegedy-Masszák Hugó: Barabás Miklós. 1810-1898. Vasárnapi Újság. 1910. 329-333. K.
- Tövis: Művészeti krónika. Négy kiállítás. /Barabás rajzai …/ A Hét XXVI-1915. 706-707.
- Lyka Károly: Barabás, az arcképfestő. Új Idők. XXVI-1920. 455-456 K.
- Hoffmann Edith: Néhány korabeli bírálat Barabás Miklósról. A Műbarát. II-1922. 234-239.
- Hoffmann Edit: Barabás Miklós. 8 r. 17 K. 34 L., Bp. 1923.
- Hoffmann Edith: Kiadatlan oklevelek Barabás Miklóstól. A Műbarát. III-1923. 30-34.
- Siklóssy László: Barabás Miklós. Pásztortűz. XI-1925. 2-4 K.
- Rédeyné Hoffmann Mária: Barabás Miklós a Lánchídról. Magyar Művészet. II-1926. 241-242.
- Szentiványi Gyula: Barabás Miklós. 16 r. 13 K, 27 L. Bp. 1926.
- Hoffmann Edith: Barabás Miklós. Emlékkönyv. A Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára.
1929. 480-484.
- Hoffmann Edith: Barabás Miklós. Művészeti Szalon. IV-1929. 10 sz. 4-6. Képpel.
- Szokolay Béla: Barabás Miklós festőművész. Élet. XX-1929. 153-155. Képpel.
- K. Sebestyén József: Márkosfalvi Barabás Miklós. Művészeti Szalon. IV-1929. 10 sz. 12-13.
- Veress Andrei: Pictorul Barabás si Romănii. 8 r, 34 L. Bucureşti, 1930.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 55.
- Lyka Károly: Barabás Miklós. Rádió Élet. VII-1935. 31 sz. 15.
- Vásárhelyi Z. Emil: Barabás Miklós. Erdélyi Helikon. X-1937. 445-457.
- nn: Amíg a kis góbé eljut odáig. Emlékezés Barabás Miklósra. Rádió Értesítő. IX-1937. 37 sz. 5.
- Hoffmann Edith: Barabás Miklós. Tükör. 1939. 1 sz. 11-16. 3 K.
- Barabás Miklós: Önéletrajza. Első kiadás: 1944.
1.- Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Bíró Béla. Bp. 1944.
Ism.: G.T. Szépművészet. 1944. 292-293.
2.- Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Banner Zoltán. Kolozsvár. 1985.
Ism.: Murádin Jenő: Barabás Miklós vallomásos önéletrajza. Igazság. 1986. II. 9.
3.- Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Murádin Jenő. Sepsiszentgyörgy, 1998.
- Bíró Béla: Barabás Miklós önéletrajza. Erdélyi Helikon. XVII-1944. 271-277. Képekkel.
- Bernáth Aurél: Barabás Miklós. Első Magyar Biztosító Tudósítója. 1944. III.
- Barabás Miklós Önéletrajzából részletek. Magyar Művészet. XV-1948. 54-56.
- Rabinovszky Márius: Barabás Miklós emlékkiállítás… Szabad Művészet. 1948. 322-323.
- nn: Barabás Miklós kiállítása. Magyar Művészet. XV-1948 6 sz. 283.
- Kiss Pál, M.: Barabás Miklós élete Önéletrajzában. Szabad Művészet. II-1948. 46-47.
- Végvári Lajos: Barabás Miklós. Kiállítás katalógus. Bp. 1948.
- Hoffmann Edith: Barabás Miklós. 8 r. 77 K, 64 L., Bp. 1950.
Ism: - Pogány Ő. Gánorné Szabad Művészet. V-1951. 222-223.
- Vayer Lajos. Művészettörténeti Értesítő. Bp. 1952. 144.
- Wilhelmb Gizella: Barabás Miklós 1843.-ban Párizsban festett arcképei. Magyar Művészettörténeti
Munkaközösség Évkönyve. 1951. 121. Képpel.
- Pataky 1951. 73-74.
- Biró, 1955. 72. 97. 170. 171. 173. 178. 180. 223. 327. 342. 377. 378. 436. - bibliográfia
- Műv. Lexikon, 1965. I. 156-158.
- B. Nagy 1977. 119. 125.
- Lyka Táblabíró 1981. 41-42. 45. 47. 58. 71. 79. 80. 87-88. 92-94. 97. 104-105. 109. 113. 120. 143-
144. 153. 171-172. 174-176. 212. 215-216. 218-220. 222. 236. 310. 368. 372. 381. 395. 398.
402-405.
- Lyka Romantika 1982. 11. 15. 21. 25-27. 33. 42-43. 50-51. 68. 111. 118-122. 126-127. 129-130.
- Lyka München 1982. 46. 80.
- Lyka Millennium 1983. 49. 105. 133. 148. 149.
- nn: Barabás Miklós önéletrajzából. Igazság. 1983. V. 13. /közreadja: Murádin Jenő /
- Murádin Jenő: Barabás Miklós a szülőföld emlékezetében. Szabadság. 1998. III. 19. 5. 2 K.Barcsay Domokos
/1843-1913/ országgyűlési képviselő, főrendházi tag. Sírja a Házsongárdi temetőben.
- 0837/1891 – Bánffyhunyadi útjáról négyes fogatán, ő hozta vissza Kolozsvárra.
- 0838/1891 – u.a.
- 1091/1900 – cikke: Munkácsy Mihályról – én is voltam Munkácsy kocsisa.Barcsay Tamás
- 1298/1910 – tagja a pb-i Művészház kolozsvári kiállítását szervező bizottságnakBaritiu, Gheorghe
brassói író, lapszerkesztő
- mint elnök, megnyitja Brassóban a Román Irodalmi és Művelődési Egylet kiállításátBarner Michael
festő, rézmetsző, zeneszerző és zenész.
Adattár: -
Életrajzi adatok: / Agnita, Agnetheilm. 1881. I. 26. – Medgyes, 1961. VII. 6. /
Tanulmányait Fogarason, Brassóban és Budapesten Művészeti Akadémia festészeti szakán
végezte. 1907-től Nagyszebenben később Medgyesen élt.
Irodalom: - E. Andree: Mihail Barner. Megjelent: Sie pragten unsere Kunst. Cluj-Napoca 1975
- Lexikon Sachsen. 1993.Bornemissza Albertné
báró, gróf Kornis Gabriella, amatőr festő
Adattár: - 0426/1876 – kolozsvári otthonában, munkáiból, egy kis múzeumot rendezett be.
- 0467/1877 – porcelánfestmény-munkákat állít ki az Iparmű-kiállításon
- 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán
- 1199/1901 – III-ik díjjal jutalmazták a kolozsvári amatőrök kiállításán.
- 1200/1901 – nn: Bezárt az Egyetemi Kör kiállítása. – u. a.
Életrajzi adatok:
Irodalom: Lyka Századvég 1982. 25.Barra Gábor
kolozsvári litográfus és könyvnyomdász.
Adattár: - 0012/1837 – halála
Életrajzi adatok: – /Ákos, 1799-Kolozsvár 1837. XII. 17./
A mesterséget Szebenben tanulta Bielz nyomdájában, ahol az 1820-as években kaligráfusa
volt. Angol, francia és német földön tanulta a mesterséget. 1831-ben veszi át a kolozsvári
kőnyomda vezetését. Barabás és Simó rajzai után művészi arcképeket is litografált, a hivatalos
nyomtatások és térképek mellett. 1835-ben “papiros és szép mű árus” boltot akar nyitni. Ke-
lemen Benjámin írta róla, hogy a “Víz Cura áldozata” lett.
Arcképét Barabás Miklós készítette el 1833-ban /Barabás, Önéletrajz. 1985. 166. /
Irodalom: - B. Nagy 1977. 183.
- Lyka Táblabíró, /1922/. 1981. 221.
- Barabás Miklós önéletrajza. /Banner Zoltán / Kolozsvár 1985. 2Barra Gáborné
- özvegy.
- 0017/1840 – Stein Jánossal üzemeltetett szépműkereskedésében Simó rajzát árulja
- 0057/1848 – kiadja Teinnál-al az Unió Zsebkönyvet, benne Teleki Domokos arcképeBarra Imre
homorodalmási dr. /Kolozsvár, 1799- Kolozsvár, 1854. I. 22. / – Korának igen nép
-szerű orvosa volt. Bécsben tanult. Hírnevét az 1831 évi kolera járvány megfékezésében muta-
tott helytállásával alapozta meg. Sírja a Házsongárd temetőben. Neogótikus síremléke Kager-
bauer Antal munkája.
- 0071/1854 – Sikó Miklós megrajzolja arcképét
- 0072/1854 – megjelent Barra dr. kőnyamatos arcképe.
- 0073/1854 – u.a.Bartha János
kolozsvári színművész
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.Bartha Miklós
/Rugonfalva, 1847. XI. 14. – Bp. 1905. X. 19. / Független párti politikus, publicista.
1880-ban megalapította az Ellenzék című kolozsvári újságot, melynek 1895-ig felelős szerkesz
tője, attól kezdve haláláig, főszerkesztője volt. 1893-ban az EMKE mozgalom egyik fő elindí-
tója volt. 1898-től a Petőfi Társaság tagja.
- 1103/1900 – nn: Kőváry műterméből. – most készíti arcképét.
- 1169/1901 – arcképét Kőváry Endre festette meg.
- 1256/1906 – nemrég hunyt el, arcképét, most Papp Gábor festi.
- 1261/1906 – elkészült a festmény az EMKE számára.Bartók Lajos
rajztanár
Adattár: - 0598/1883 – “Faluháza előtt” és “Sárga csikó” c. képei a kolozsvári képkiállításon.
Életrajzi adatok: Szatmáron született, 1872-76-ig járt a Mintarajziskolába, majd szülővárosába működött, utóbb a
váci siketnéma-intézetbe rajztanári állász vállalt. Még Szatmáron festette a “Mulató betyár”-t,
Budapesten kiállította a “Delelő juhok”-at, a “Csizmadiainas”-t is /1885/. Ugyanitt a gimnázi-
um falára freskókat is festett.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 72. 75.Basta, Giorgio
/ 1554-1607 / osztrák generális
- 0117/1862 – Mihály vajda gyilkosa.
Bayrad
- 0506/1880 – cikke: Egy kolozsvári műteremben. Látogatás Melka Vincénél.Batiz Ottó
Adattár: - 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “ Judit”
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bayer József
festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: /1750-1802 után /
Bécsből érkezett Temesvárra, s csak több évi ott tartózkodás után kapott 1802-ben polgárjogot.
Irodalom: - Berkeszi: Temesvári Művészek. Temesvár. 1910. 24.
- Lyka Táblabíró 1981. 248.Beczkói János
színházi festő
Adattár: - 0190/1866 – Samyl című előadáshoz új díszleteket fest.
- 0199/1867 – a Mohácsi Vész című drámához fest új díszletet
- 0212/1868 – jutalomjátéka, címe: Bűvös varázs című nagyopera.
- 0225/1869 – jutalomjátéka, címe: Egy óra.
- 0287/1871 – új díszleteket készít
- 0300/1872 - jutalomjátéka
- 0418/1876 – a “Kolozsvári Dalkör” tagjaként Szegedre ment, onnan Bécsbe, az
ottani színházi díszletfestés új módszereit tanulmányozni.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bede Jobb
- 0764/1889 – cikke: Régi képekről. /Moretti 22 képet restaurált az EM-ban.
- 0787/1890 – cikke: A képkiállításról.Beer Lipót
brassói litográfus
Adattár: - 0464/1887 – a kolozsvári Iparmű-kiállításon “egy nagy képe” látható.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Békéssy Károly
dr., amatőr festő, egyetemi tanár, lapszerkesztő.
Adattár: - 0534/1882 – tagja a kiállítás szervező bizottságának /Kéler síremlék érdekében /
- 0655/1884 – cikke: Munkácsy Mihály művészete.
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti Társaság
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0977/1898 – nn: dr. Békéssy Károly Kolozsvár képe.
- 1055/1900 – nn: Kolozsvár Párizsban. Városképei is ott lesznek.
- 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán – “Albach Gézáné arcképe”
- 1196/1901 - /-Y/: Séta az amatőrök kiállításán. –művei emelik a kiállítás nívóját.
- 1282/1908 – E Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok: /Kolozsvár 1850. II. 14. – Kolozsvár, 1938. XII. /
Az államtudományok doktora, az alkotmányi politika magántanára a kolozsvári egyetemen. A
jogot Kolozsváron és Bp-en végezte. Egyik alapítója - 1914-ig igazgatója - az Erdélyi Iparfej-
lesztő Egyletnek. Fadrusz János barátja volt. Szerkesztette a Kelet /1875-1881/, majd a Kolozs-
vári Közlöny /1882-1886/ stb.című napilapokat. Tehetséges képzőművész, mint diák, Orbán
Balázs monumentális művébe is több rajzot készített, a párizsi világkiállításon két nagyméretű
Kolozsvárt ábrázoló festményével szerepelt. 1989-ben a városháza folyosóján voltak láthatók.
Gyermekkorában apja mellett fényképészinas is volt, egy ideig Marosújváron dolgozott. Az
1920-as években megírta életrajzát, mely sok érdekes város-és fotótörténeti adatot tartalmaz...
Levéltári források: - A Kolozsv. Ref. Egyházközösség Levéltára. Keresztelések anyakönyve. 71/27. 216 old.
Békésy Károly sz.: 1850 febr. 14. Keresztelte Herepei Gergely 1850 febr. 16.
Szülei: apja Békésy József, anyja Szabó Julianna. / 8 testvére volt /
Irodalom: - Békésy Károly: Életem története. Kézirat a Kolozsvári Akadémiai Levéltár Kézirattárában.
Jelzet: MS /Manuscriptum Reformatum / 1860. 224 old.
- Engel Károly /közlése/: Én édes szülővárosom. Szemelvények Békésy Károly “Életem története”
című munkájából. Utunk 1971. VIII. 19. 33 szám. 6-7.Béldy Ákos
gr. //1864-1932/. Kolozs megye főispánja. Báró Jósika Samu lemondása után, alig 42 évesen
lett kinevezve. Az EMKE elnöke is, 1897-99 között a Zenekonzervatórium igazgatója volt.
Főrendházi tagként hunyt el. Az ő főispánsága alatt valósult meg a Mátyás-szobor. Családi
sírboltja a Házsongárdi temetőben van.
/Irodalom: Gyalui Farkas: Uzoni Béldi Ákos grófról. Ellenzék. 1932. III. 6. /
- 0789/1890 – megnyitja a kolozsvári képkiállítást.
- 0791/1890 – u.a.
- 0896/1895 – a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottság elnöke.
- 0897/1895 – u.a.
- 0910/1895 – meglátogatja a kiállítást.
- 1188/1901 – nn: Amateur kiállítás. - az Egyetemi Kör Kossuth u. új székházában – védnök.
- 1337/1912 – Papp Gábor elkészítette arcképét az EMKE számáraBéldy Ferenc
gróf. Kolozsvár.
- 0721/1887 – arcképét Melka Vince festette meg.Béldy Györgyné
gróf. Kolozsvár.
- 0710/1886 – arcképét Kún Sámuel festette megBéldy Gyula
gróf, Kolozsvár
- 0710/1886 – arcképét Kún Sámuel festette meg.Beliczkay
- 0491/1880 – Petőfi Zoltántól, hozzá került a költőt ábrázoló dagerrotípia.Bem József
tábornok / Tarnw, 1794. III. 14. – Apelló, Szíria, 1850. XII. 10. /
- 0204/1867 – Mezey által rajzolt arcképe Úrházy György íróhoz került, erről Borsos és
Doktor fényképészek másolatot készítettek Pesten
- 0205/1867 - arcképéről fényképmásolatok Demjén kolozsvári üzletében is kaphatók.
- 0519/1881 – Tóth Ágoston által készített arcképről /rajz /, Sárdi István másolatot készít
- 0949/1896 – Peielle Róbert festőművész Bem egykori főhadiszállásinak képeit festi.
- 0994/1898 – Papp Gábor festőművész részt vesz a kolozsvári emléktábla tervezésébenBenczúr Gyula
festőművész
Adattár: - 0510/1881 – müncheni műtermében tanul Bethlen Aladár gróf.
- 0661/1885 – új festőiskolájáról.
- 0902/1895 – nn: Magyar Művészek Kolozsvárt. Jelen lesz a N. Szalon megnyitóján.
- 0903/1895 – u.a. – nem jött el -
- 0919/1895 – dícséri Kriesch Aladár millenniumi képtervének vázlatát
- 1020/1899 – Nemes Eliza kolozsv. grófnő művészpártoló alapítványának a kezelője.
- 1220/1902 – az ESZT kolozsvári kiállítására három képet küldött.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
- 1344/1914 – Fodor Ferenc: Benczúr Gyula 70 éves.
Életrajzi adatok: /Nyíregyháza, 1844. I. 28. – Dolány – majd Benczúrfalva - ma Szécsény, 1920. VII. 16./
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 73.
- Biró, 1955. 89. 96. 102. 323. 330. 334. 335. 347. 348. 357. 364. 375. - bibliográfia
- Műv. Lexikon. 1965. I. 206-207.
- Lyka München 1982. 5. 6. 10. 12. 13. 15. 23. 35. 28. 29. 31. 32. 38. 54. 58. 59. 60. 61. 81.
- Lyka Romantika 1982. 23. 49. 54. 61. 86. 104-105. 116. 156.
- Lyka Millennium 1983. 16. 28. 32. 37. 43. 46. 48. 49. 50. 68. 69. 100. 105. 106. 112. 119. 121. 127.
134. 142. 143. 146. 149.Benel Ferencné
amatőr festő
Adattár: - 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. Festményt ígért a kiállításra.
- 1282/1908 – E Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Benjámin Hermann
festő
Adattár: - 1308/1911 – Kolozsváron, Monostor u. 25 sz. alatt műtermet és festőiskolát nyitott
- 1327/1912 – nn: Képzőművészeti dolgok. – munkáit dicsérik.
- 1334/1912 – dr. Persián Kálmán: Képzőművészeti élet Kolozsváron. - említik nevét
Életrajzi adatok: /Kolozsvár, 1881. X. 13. – 1942. /
Nagybányán tanult 1902-ben, majd szülővárosától 1903-ban kapott ösztöndíjjal folytatta
tanulmányait. Münchenben, tanult, de megfordult Párizsban és Rómában is. 1913-ban a ko-
lozsvári Múzeum-Egyesület termében ötven vízfestményét mutatta be. Midenekelőtt arckép-
festőként tartották számon. 1905-ben Fáy Sándorral Kolozsvárt festőiskolát nyitott, mely csak
rövidideig működött. Benjámin, tanulmányútjáról visszatérve, ismét iskolát nyit /Monostori u.
25 sz. /, de ez sem volt hosszú életű.
Irodalom: Murádin 1997. 82.Benkő István
részmetsző
Adattár:
Életrajzi adatok: Wesselényi és Széchenyi arcképét metszette az 1830-as években. Mint elmeháborodott halt
meg.
Irodalom: - Pataky 1951. 76.
- Körmendy Kinga: A Széchenyi Gyűjtemény. Bp. 1976. 118. 198.
- B. Nagy 1977. 184.
- Lyka Táblabíró 1981. 70. 221.Benkő József
/1740-1814/ ref. lelkész és teológiai tanár. Székelyudvarhelyen, majd Középajtán élt, ahol
botanikuskertje is volt. “Transsylvania” c. latin nyelven írt kétkötetes történelmi tanulmány
- 0002/1814 – Bethlen Gergellyel való kapcsolatáról.
- 0047/1846 – Magyar Lajos által, 1844-ben rajzolt arcképét közli a Hon és Külföld.Beőthy Zsolt
dr. /Buda, 1848. IX. 4. – Bp. 1922. IV. 18. / irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár. Az
MTA tagja /1876/, a Kisfaludy Társaság tagja, 1897-től titkára, 1900-től haláláig elnöke. Ő
volt Fadrusz János által mintázott zilahi Wesselényi szobor leleplezésének ünnepi szónoka.
,- 0250/1871 – cikke: Művészeti állapotok.Berczik Antal
- 0864/1893 – cikke: Munkácsy Arpád-képe.Bercsényi Miklós
gróf, /sz. 1664/ kuruc hadvezér.
- 0476/1878 – arcképét a dési rajztanár, Halasy Béla festette meg, az Olvasó EgyletnekBerde Mózes
laborfalvi /Szentivánlaborfalva, 1815. XII. 15. – Kolozsvár, 1893. IV. 18./ jogász,
1848/49-ben Háromszék kormánybiztosa. Halálra ítélték, de 8 év várfogsággal megúszta bün-
tetését. A kiegyezés után miniszteri főtanácsos. Vagyonát az erdélyi unitárius egyházra hagy-
ta, ennek felhasználásával épült a kolozsvári /1901/ és a székelykeresztúri /1914/ unitárius
iskolák impozáns épületei. Sírja a Házsongárdi temetőben.
- 1117/1900 - nn: A kolozsvári festők műterméből. Kőváry festi arcképét.
- 1128/1900 – u. a. elkészült0 a kisebb méretű próbakép.
- 1170/1901 – arcképét Kőváry Endre festi.Bergmann, Franz Anton
festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1762-től működött az 1810-es évekig.
Nagyszebeni művész, aki az erdélyi arisztokrácia több tagjának / Bánffy Farkas gr. főkurátor,
Bánffy Gergely gr.-né, Batthyány Ignác püspök képmása /, valamint Gyöngyösi János prédi-
kátornak az arcképét festette meg. Művei a nagyszebeni Brukenthal Múzeumban, Brassóban,
Nagyenyeden és a bp-i Szépművész. Múzeumban vannak. Kolozsváron Szathmári Pap Mihály
arcképét festi – Simó rajza Ő festette a magyarfenesi /1795/ és szamosfalvi /1807/ oltárképeket
is. Valószínűleg ekkor időzött több időt Kolozsváron, vagy költözött ide. A városi anyaköny-
vekben 1979-ben, 1802-ben és 1808-ban szerepel a neve. 1810-ben arra kéri a kolozsvári taná-
csot, hogy öregségére való tekintettel mentsék fel a városi taxák fizetése alól.
Irodalom: - Kazinczy: Erdélyi levelek. Bp. 1880. 85. 92. 105. 283.
- Műv. Lexikon. I. 1965. 216.
- B. Nagy. 1977. 185.
- Lyka Táblabíró 1981. 15. 211-212.Berkovics Pál
festő és rézmetsző
Adattár:
Életrajzi adatok: Temesvári festő. 1834-1836 között rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. 1935.
- Pataky 1951. 56. 81.Berky Ferenc
festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: /1824 – 1881 /
Szatmári művész. 1845 előtt az itt dolgozó Gaál Ignác tanítványa. Pesten tanult, de már 1847-
be visszatért Szatmárra, ahol termékeny munkásságot folytatott. Fia lehet az a Berky Dezső,
aki 1880-98 között divatos fényképésze volt a városnak.
Irodalom: - Lyka Táblabíró 1981. 239. 395.
- Miklósi-Sikes 1997. 196-197.Betegh Péter
kolozsvári kereskedő
- 0710/1886 – kiállítja Kún Sámuel által festett gróf Béldy Györgyné arcképét.Bethlen Aladár
gróf, bethleni
Adattár: - 0510/1881 – Münchenben, Benczúr Gyula és Greguss Imre műtermében tanul.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bethlen Ferenc
műkedvelő
Adattár: -
Életrajzi adatok: az 1820-as években Kolozsváron rézkarcolást tanult Nagy Sámueltől.
Irodalom: - Pataky 1951. 51. 58. 81. 187.
- Lyka Táblabíró 1982. 68. 221.Bethlen Gergely
gróf ifj.
- 0002/1814 – apjának, id. gróf Bethlen Gergely mellképét festetiBethlen Karolina
műkedvelő.
Adattár: -
Életrajzi adatok: az 1820-as években Kolozsváron akvarell képeket festett
Irodalom: - Lyka Táblabíró 1982. 68.Bethlen Károly
- 0088/1859 – Sikó Miklós, az ő megrendelésére, egy Mária Terézia arcképet festBethlen Pál
- 1298/1910 – tagja a pb-i Művészház kolozsvári kiállítását szervező bizottságnakBettelheim Samuné
aradi könyvkereskedő felesége.
- 0177/1865 –Böhm Pállal, Guido Reni Madonna képét másoltatja a minorita rendháznakBettelheim Testvérek
aradi könyvkereskedők. Üzletük a Főtér-i, Szabó-féle házban volt. 1863-1865
között itt székelt az Alföld kiadóhivatala, s innen kezdte az “Aradi vértanúk” szobrának
megvalósításához szükséges alapok megteremtését Bettelheim Vilmos laptulajdonos.
Bettelheim Károly Pestről, 1851-től négy éven át Bécsben tanult az Akadémián festeni, apró
képecskékből éldegélt, végül Mednyánszky László báró kegyelemkenyerén élt. / Lyka Roman-
tika 1982. 69 / Talán ő az egyik Bettelheim testvér s innen a képzőművészetek iránt mutatott
vonzalma.
- 0103/1861 – boltjukban Prepeliczay Lajos két arcképe van kitéve.
- 0114/1862 – boltúkban Szamosi “Vízhordó Erzsike” című képe van kiállítva.Biasini Cajetán.
- 0976/1898 – nn: Kilenc arckép. Kőváry, Marselek és Melka megfestették a város egykor
volt kilenc híres vívójának arcképeit / Jósika M., Kendeffy Á., Biasini C.,
Chappon A., Helmerich J., Uzoni A., Tompa K., Kőváry M., Wesselényi M. /Biasini Domokos
kolozsvári vívómester, szállodatulajdonos, Biasini Mariska festőművész nagyapja.
- 0880/1895 – id. Biasini Domokos halála /1821-1895/
- 0881/1895 – nn: Biasini Domokos halála. – jó életrajz és családfa.
- 0882/1895 – u.a.Biasini Domokosné
amatőr festő
Adattár: - 0467/1887 – kiállít a kolozsvári Iparmű-kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Biasini Ilona
Bereczki Szakács Kálmánné, Biasini Mari testvére
- 0889/1895 – halála. / 31 éves volt, + 1895. II. 27-én /Biasini Mariska
festő
Adattár: - 0520/1881 – IX. 8 – tegnap Münchenbe utazott, az Akadémián fog tanulni.
- 0638/1884 – ki Münchenben tanul, kiállított a Bp-i tavaszi tárlaton.
- 0740/1889 – tavaly óta Münchenben tart fenn műtermet. A múlt nyáron Palavicini
őrgrófnál dolgozott. Néhány hetet Kolozsvárt töltött, de most /IV.7/
Pozsonyba ment, a Rummerskirk család meghívásának tesz eleget.
- 0752/1889 – VII. 18-én Laxemburgba utazik Stefánia özvegy trónörökös leányát,
Erzsébetet lefesse.
- 0753/1889 – u.a. – Frigyes főherceg családját is megfesti.
- 0754/1889 – u.a.
- 0755/1899 – most Badenben van, ahol a spanyol királyné anyjának Erzsébetnek
arcképét festi.
- 0765/1889 – Stefánia hercegnő arcképét készül elkészíteni /Laxemburgba /
- 0769/1889 – tegnap este Kolozsvárra érkezett /XII. 2./
- 0819/1891 – bécsi és párizsi sikereiről - Mária Terézia, Károly Lajos nejének arcképe
- 0822/1891 – néhány napja Kolozsvárra érkezett / VII. 20. / Tutsek Sándorné arcképe.
- 0829/1891 – meghívást kapott Münchenből Mária José arcképét fogja megfesteni.
- 0845/1892 – a Divatszalon közli arcképét.
- 0847/1892 – Münchenben él, tegnap Bukarestbe utazva, megállt Kolozsváron. IV.27.
- 0848/1892 – Bukarestből, hol arcképeket festett Kolozsvárra érkezett. V. 30.
- 0867/1894 – ma Kolozsvárról Münchenbe, majd Párizsba és Kölnbe utazott. I. 10.
- 0874/1894 – Kolozsvárra érkezett, s többidőt itt tölt családja körében. VII. 16.
- 0875/1894 – nn: Orosz vendég Kolozsváron. Lawrowsky Ljuba, Biasini Mari egyko-
ri müncheni növendéktársa érkezett. VIII. 7.
- 0880/1895 – Biasini Domokos halála. /a festőnő nagyapja – 74 éves volt /
- 0881/1895 – nn: Biasini Domokos halála./1821-1895/ - családfa és életrajz.
- 0882/1895 – nn: Biasini Domokos halála. Nekrológ.
- 0889/1895 – Biasini Ilona, Bereczki Szakács Kálmánné /Mari testvére / halála.
- 0928/1895 – Münchenből Kolozsvárra érkezett. Legutóbb Bécsben Goluchowsky
Agenor külügyminiszter feleségének és leányának arcképeit készítette
- 0960/1897 – hosszabb ittlét után, tegnap elutazott Kolozsvárról. I. 12.
- 0965/1897 – Kolozsváron van, bicikli kiránduláson vett részt. V. 10.
- 0967/1897 – Ma Kölnbe utazott, onnan Hágába megy. VI. 23.
- 0968/1897 – Ifj. Téglás Gábor: Kolozsvári képírók. Talentumos festő.
- 0995/1898 – több hét itthon tartózkodás után tegnap Kölnbe utazott. XII. 31.
Megfestette Szurdokon báró Jósika Sámuel arcképét.
- 1059/1900 – tagja a művészbál szervezőinek.
- 1060/1900 – cikke: A művészbál. – u.a. - tagja a szervezőknek.
- 1065/1900 – nn: Atelier látogatások. Biasini Mariska.
- 1159/1901 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. Jelen van azon a megbeszé-
lésen, ahol eldöntik, az ESZT III. 2-án a Redotte-ban kiállítást rendez
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. Sajnálják, hogy nem állított ki.
Életrajzi adatok: /Kolozsvár. 1866. I. 3. – Riederau 1937. V. 12. / sírja a Házsongárd-i temetőben.
Müncheni és bécsi tanulóévei után Münchenben, majd Riederbauban élt, igen keresett arckép-
festőként.
Irodalom: - Műv. Lexikon. I. 1965. 232.
- Lyka Millennium 1983. 148. 151.Biczó /Bitzó/ Géza
festő és grafikus, rajztanár
Adattár: - 0748/1889 – Mikó Imre arcképét készíti el rajzban.
- 0749/1889 – Szász Domokos arcképét készíti el rajzban.
Életrajzi adatok: /Nagykőrös 1853. II. 20. – Bp. 1907. XI. 4. /
A Mintarajziskolában, Bécsben és Münchenben tanult. 1873-tól jelentek meg rajzai a Vasár-
napi Újságban. Többnyire klasszicizáló tipusú alakos tájképeket festett Halason, majd Bp-en
volt rajztanár. 1880-után állított ki, főleg Bp-en.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n./1935/ 84.
- Biró, 1955. 207. - bibliográfia
- Műv. Lexikon, 1965. I. 233.
- Lyka Századvég 1982. 72.Bicsérdy János
miniatűrfestő és illusztrátor.
Adattár: - 0231/1869 – Orbán Balázs: Székelyföld leírása kötetéhez fametszeteket készített.
Életrajzi adatok: /1860-1889 között működött/
Szekszárdon, majd Pesten élt, ahol megbízták a Képes Krónika lemásolásával, amiért egy évig
Bécsben dolgozott. Ma a Nemzeti Múzeum tulajdona.
Irodalom: - Műv. Lexikon. 1965. I. 232.
- Lyka Romantika 1982. 58. 127.Bielz András
litográfus, rézmetsző.
Adattár:
Életrajzi adatok: / Nagyekemező, Tirnava, Grossprobsdorf 1812. I. 12. – Bukarest 1866. III. 2. /
1850-ben Bukarestben Burelli-vel nyitott egy litográfiát, melyez 1852 után Danielis Károllyal
vezetett. A Brukenthal Múzeum gyűjteményében őrzik általa metszett és litografált, Mihail
Viteazul és Horea arcképeit.
Irodalom: - Lexikon Sachsen 1993. 52.Bielz Mihály
nyomdász, litográfus.
Adattár: - 0003/1828 – Nagyszebenben nyomdát állít 1828 előtt
- 0009/1836 – a Jasi-i Orvosi és Természetvizsgáló Társaság tagja
Életrajzi adatok: / Berethalom, Birthalm, Biertan 1787. V. 10. – Nagyszeben, 1866. X. 27./
Ő alapította 1821-ben az első erdélyi kőnyomdát Nagyszebenben. Maga is ügyes kőrajzoló
volt, főleg térképeket készített. A hat évig nála dolgozó kolozsvári Barra Gábor és Barabás
Miklós is tőle sajátította el a litográfiát.
Irodalom: - Lyka Táblabíró /1922/ 1981. 221.
- Műv. Lexikon 1965. I. 234.
- Lexikon Sachsen 1993. 53.Bihari Sándor
festő
Adattár: - 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kolozsváron kiállított képe: “Csónakázó
társaság”, Oláh temetés”
- 0817/1891 – Gyarmathy Zsigáné: Egy képről. – a festő 1889-ben ott járt s akkor
készített egy festményt.
- 1220/1902 – képet küldött az ESZT kolozsvári kiállítására.
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
Életrajzi adatok: /Rézbánya – Nucet - 1855. V. 19. – Bp. 1906. III. 28. /
Bécsben és Párizsban tanult, azután főképpen az 1885-től 1886-ig Szolnokon töltött esztendő
volt nagy hatással fejlődésére. “Bíró előtt” című képét I. Ferecz József vásárolta meg, ami egy
csapásra híressé tette nevét. Már 1890-ben érdeklődni kezdett a plein-air festészet iránt, 1900-
ban egyike volt a szolnoki művésztelep alapítóinak. A millenniumra készítette nagyméretű
kompozícióját “Zsigmond király a nagyváradi székesegyházban fogadja Ulászló lengyel ki-
rályt” /Nagyvárad város tulajdon / a történeti festés hagyományos stílusát iparkodott a megfes-
tés modern eszközeivel felfrissíteni.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n./1935/. 83.
- Biró, 1955. 207. 208. 330. 331. 352. 379. 380. - bibliográfia
- Műv. Lexikon, 1965. I. 234.
- Lyka München 1982. 69.
- Lyka Millennium 1983. 51. 65-67. 69. 75. 87. 104. 149. 151.Bikfalvi Falka Sámuel
18-ik században élt erdélyi rézmetsző
Adattár: - 0438/1877 – Eperjessy Kálmán: Újabb adatok hazai régibb rézmetszőiről és rajzoló-
inkról. / 1790-ből Monostori Izdenczi József arcképe. /
Életrajzi adatok: /Fogaras 1766. V. !. – Buda. 1826. I. 20. /
Székelyudvarhelyen és Szebenben tanult. A rajziskolában Neuhauser Ferenc volt a tanítója.
1791-ben Teleki Sámuel támogatásával Bécsbe ment, ahol Bikfalvi Koréh Zsigmond festőtől
tanult. 1792-ben az Akadémiára iratkozott be, ahol 1795-ig tanult. Az Akadémia mellett a
pénzverdében rézmetszést és betűvetést, egy másik nyomdában betűöntést is tanult. 1796-ban
jelent meg az első könyv, mely az ő betűivel készült: Gróf Teleki Sámuel marosvásárhelyi
könyvtárának katalógusa. Teleki közbenjárására ösztöndíjat kapott az erdélyi főkormányszék-
től 1798-ig. Ez után az Egyetemi Nyomdához szegődött, a betűmetsző műhely vezetőjeként.
Lapot is adott ki 1800-ban, s a nevéhez fűződik Kisfaludy Sándor Himfi szerelmei 1807 évi
kötetének metszeteinek elkészítése, illetve az Erdélyi Múzeum /1814/ betűit is ő metszette, ame
lyeket Kazinczy is dicsért. Elegáns könyvdíszeit “F” betűvel jelezte. Ő metszette a gellérthegyi
csillagvizsgáló alapkövébe az épület rajzát és feliratát, valamint Kultsár István verseit a Nem-
zeti Színház alapkövébe tett fehér ólomlapra.
Irodalom: - Magyar Kurír 1795. III. 508., 1798. III. 128., 1800. III. 162-164.
- nn: Jelentés. Magyar Hírmondó 1800, 1801.
- Vaterl. Bl. für d. Oesterr. Kaiserst. 1808.
- Roesler Kalendar von Ofen und Pesth 1809.
- Verein. Ofner Pester Zeintung. 1813. VIII. 8.
- Erdélyi Múzeum 1814. Előszó és 88 old. , 1816. V. 172-182 old
- Y: Falka Sámuelről. Tudományos Gyűjtemény. 1817. III. 154., 1819. VI., 1827. XI. 124.
- Hasznos Mulatságok. 1817. 334.
- Hazai és Külföldi Tudósítások 1826. 49..
- Berényi: Dar grosse Zeitalter Franz I. 1833. I. 305.
- Századok 1874.
- Hon 1877.
- Kazinczy levelezése. 1891. IV. 223. 233. 598. VIII. 274. 336. 611. 653. IX. 113. 148. 189. 333. 367.
414. 475. X. 9. 18. 36. 84. 334. 414. 424. XI. 138. 171. XII. 316.
- Kőszegi: Nemes családok Pest-vármegyében. 1899. 94.
- nn: Falka Sámuel. Művészet. III-1904. 199.
- Szuchy Emil: Falka Sámuel. Művészet. IX-1910. 270.
- Kelényi B. Ottó: Adatok Bikfalvi Falka Sámuel betűöntő és rézmetsző működéséhez. Magyar
Könyvszemle XXXIII-1926. 369-372.
- Iványi és Gárdonyi: A Kir. Magyar Egyetemi Nyomda története. 1927. 113. 116. 123. 127. 134. 139.
140. 146-147.
- Éber Lexikon é. N. /1935/. 234.
- Bíró 1955. 166. 181 – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 82. 96. 371.Blaha Lujza
/Rimaszobat, 1850. IX. 9. – Bp. 1926. I. 18. / színésznő
- 1169/1901 – arcképét Kőváry Endre festi.Blau Lipót
rajztanár.
Adattár: - 0234/1869 – rajztanításra ajánlkozik, lakása: Kül-Torda utcában.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Blösz Károly
Adattár:
Életrajzi adatok: brassói származású
Bécsből 1858-ban ment Münchenbe tanulni. 1863-ban az ugyancsak brassói Vladeriánnal
átment a bécsi akadémiára tanulni.
Irodalom: - Lyka Romantika 1982. 70. 87. –Blum Lajos
aradi rajztanító
Adattár: - 0081/1857 – az aradi r. kat. Főgimnázium és a Kereskedelmi Iskola rajztanára
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bodnár Lajos / János, Dániel /
arcképfestő, kollégiumi tanár.
Adattár: - 0056/1848 – Lajos, arcképfestő, lakik a kolozsmonostori kapunál.
- 0087/1859 – János, rajztanító, lakik a Házsongárdnál
- 0093/1860 – Dániel, rajztanító, lakik a Bel-Közép utcában
- 0171/1865 – Dániel, rajztanító
- 0187/1866 – Dániel, rajztanító
- 0188/1866 – Dániel, rajztanító
Életrajzi adatok: Bodnár Dániel – 1825-ben Wass Miklós akvarell portréját festi. Jelzete: “D. Bodnár pinxit
1825”. Wass lvt. Beragasztva a család Huszti András által készített képes albumában.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 188.
- Lyka Romantika 1982. 62. 164. – Bodnár János is tanított rajzot Kolozsvárott /1858/, művészi
munkásságáról nincs adatunk.Bodó Ida
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bodó Károly
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán - munkájának
- 1200/1901 – nn: Bezárt az Egyetemi Kör kiállítása. – díszoklevéllel jutalmazzák
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bodor Irén
amatőr festő
Adattár: - 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán.
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. Festményt ígért a kiállításra.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bodor László
királyi alügyész, amatőr vegyész
- 0445/1877 – egy /rajz/sokszorosító eljárást dolgozott ki.
- 0447/1877 – u.a.Bodor Pál
/Erdőszentgyörgy, 1788. VI. 22. – Kolozsvár, 1849. VIII. 17. / ezermester, bankóhamisító.
Híres zenélő kutat 1820-1822 között építette meg Marosvásárhelyen
- 0058/1849 – halála.Boemm Rita
Fehér Kálmánné, festő.
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “Genre-kép”
Életrajzi adatok: /Lőcse, 1868. I. 20. – Bp. 1848. IV. 19. /
Boemm Tivadar festőművész leánya. Drezdában és Párizsban végezte tanulmányait, 1898-ban
Bp-en telepedett le. Akvarelljei és enteriőröket ábrázoló festményei gyakran szerepeltek a Mű-
csarnokban.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/ 91.
- Biró, 1955. 292. 335. - bibliográfia
- Műv. Lexikon. 1965. I. 258.
- Lyka Millennium 1983. 152.Boér Márton
Adattár:
Életrajzi adatok: /Kolozsvár 1762 – Marosvásárhely 1830 /.
Bécsben tanult Kolozsváron és Marosvásárhelyen dolgozott. Főleg portrékat festett. Vásárhe-
lyi előjárók arcképei mellett, nevéhez fűződik a plébániatemplom stációképei és egy nagymé-
retű Sz. László-oltárkép. A kolozsvári protokollumok 1823-ban azt írták, hogy “már régtől
fogva itt lakik”. Ebben az évben festette Hollai Ferenc guberniumi titkár temetési címereit.
1825-ben egy peres ügyét átteszik a vásárhelyi táblához, már írják “nem itteni birtokos s itt
csak fest”. Öngyilkosságot követett el.
Irodalom: - Kiss Pál, M.: Boér Márton. Művészettörténeti Értesítő. 1957. 129-199.
- B. Nagy 1977. 188.
- Lyka Táblabíró 1981. 216.
- Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészet, Bp. 1983. 54.Bogdán-féle kereskedés
Kolozsvár, Wesselényi-ház, Fő tér 13 szám.
Tulajdonosa Bogdán István /1830 - 1888. VII. 19. / a Szabadalmazott Kereskedelmi Társulat
és Iparkamara kolozsvári fiókjának elnöke és városi tanácsos volt.
- 0679/1885 – Borszéki Károly munkáit állítja ki üzlete kirakatában.Bokros Elek
amatőr festő
Adattár: - 0467/1877 – festményei a kolozsvári Iparmű-kiállításon
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bornemissza Ignácné
kolozsvári árvaház alapítója 1871-ben, 1892-ig vezette.
- 0865/1893 – arcképét Huszár Ilona készítette el.
- 0866/1893 – u.a.
- 0955/1896 – Huszár Ilona nagyanyja, a művésznő tanulmányainak támogatója.Boross György
/ Tordátfalva, 1855. IV. 19. – Kolozsvár, 1941. I. 25. / unitárius pap, majd 1828-38 között
püspök. Teológiai tanulmányait Kolozsvárt, illetve 1877-79 között Londonba végezte. Meg-
írta Brassai Sámuel életrajzát /1927/. Sírja a Házsongárdi temetőben.
- 0961/1897 – cikke: Egy kép előtt. Kriesch Aladár “A tordai országgyűlés “ című képéről.Borsos és Doktor
budapesti fényképészek. /Borsos József 1821 – 1883, Doctor Albert 1818-1888/
Budapesti műtermük 1861 és 1870 között működött, Borsos ezt követően másokkal is társult,
1870-75 között a besztercei Koller Károllyal, 1876-ban Vastagh György kolozsvári festőmű-
vésszel. Borsos, bár festő is volt, nevét inkább a fotótörténeti kutatás őrizte meg.
- 0204/1867 – sokszorosítják a Mezey József által rajzolt Bem arcképetBorszéki Károly
festőművész növendék.
Adattár: - 0679/1885 – egy éve tanul a bp-i főiskolán három képet állít ki a Bogdán-féle üzlet
kirakatában Két Munkácsy kópia /Krisztus Pilátus előtt és Újoncozás /
és egy önálló munkát /Kocsmai jelenet /
- 0681/1885 – tegnap megnézte Ligeti is a Munkácsy-féle kópiákat
Életrajzi adatok:
Irodalom:Borúth Andor
festő, Benczúr tanítvány
Adattár: - 1177/1901 – nn: Brassai mellképe a Magyar Tudományos Akadémián. Veress Z.
vállalta el, végül – nem tudni mi okból - Boruth Andor festette meg.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
Életrajzi adatok: /Sátoraljaújhely, 1873. VI. 18. – Tátraszéplak, Tatranská Polianka 1955. /
Akadémikus stílusban dolgozott. Rövid ideig Münchenben Hollósynál, majd öt éven át
Párizsban tanult, Madridban Velazquezt tanulmányozta. 1900-ban tért haza, s a Műcsarnok
számos díját elnyerte. Az Akadémiának számos tudosát megfestette.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 97.
- Műv. Lexikon. 1965. I. 279.
- Lyka München 1982. 77. 79.
- Lyka Millennium 1983. 49. 95. 151.Bosznay István
Adattár: - 1216/1902 – egy tájképet küldött az ESZT által megnyitandó k.-vári képkiállításra.
- 1226/1902 – Wlassics az E. M. kolozsvári Képtárának ajándékozta egy festményét
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
Életrajzi adatok: /Csurgó, 1868. X. 19. – Bp. 1944. XI. 1. /
Pályája elején Debrecenben rajztanár. Az 1890-es évtől rendszeresen kiállított a Műcsar-
nokban, 1891-ben Debrecenbe rajztanár, 1910-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett.
Számos hivatalos díjat elnyert festményei /főleg tájképek / egy nagyobb számú gyűjteménye a
Nemzeti Galériába került.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 98.
- Biró, 1955. 310. 331. 333. 334. 341. - bibliográfia
- Műv. Lexikon. 1965. I. 283.
- Lyka Századvég 1982. 74.Boutibonne Lajos
francia származású festő
Adattár: - 0083/1858 – Ormos Zsigmond említi írásában.
Életrajzi adatok: - Működése 1810 és 1840 között követhető.
1810-1830 között Pesten rajzórák adásából él. A magyar tájakról készített kőrajzainak soro-
zatát 1822-ben adta ki Schmied János budai kőnyomdász. A Pesti Műegylet első kiállításán
/1840/ két képpel szerepelt. Ekkor már Bécsben élt, s ott halhatott meg az 1840-es években.
Irodalom: - Biró, 1955. 180. 190. - bibliográfia
- Lyka Romantika 1982. 50. 89. 91. 95.
- Műv. Lexikon 1965. I. 289-Böhm András
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán
Életrajzi adatok:
Irodalom:Böhm Pál
festőművész, a Böhm művészcsalád tagja.
Adattár: - 0124/1862 – Nagyváradról Aradra költözött, lakik a Nagyhíd u., Dongel házban.
- 0125/1862 – elkészítette az aradi S.J és neje arcképét
- 0167/1864 – Aradon festményeket állít ki.
- 0174/1865 – Aradon állította ki “Az alföldön halászlegény vagyok én” című képét.
- 0177/1865 – Guido Reni “Madonna” képét másolja az aradi Minorita rendháznak.
- 1052/1900 – nn: Beteg művész a művészetekért. Sárdi egy 1879-ben készített rajzá-
nak másolatát ajándékozza az E. Sz. T.-nek.
Életrajzi adatok: /Nagyvárad 1839. XII. 28. – München, 1905. III. 29. /
Rajzkézségét apjától örökölte, aki mérnök és cégérfestő is volt. Fiatal korában inaskodott, dísz
letet festett, majd beállt vándorszínésznek, majd Nagyváradon, az ott tartózkodó Haan Antaltól
tanult festeni. Ekkor oltár-, és arcképfestést vállalt. 1862-ben Debrecenbe, Pestre, majd Bécsbe
ment, főleg képtárakba másolt. Még ugyanez évben Aradra költözött, ahol festőiskolát is nyi-
tott. Legkiválóbb tanítványa Paál László volt. 1867-ben Pestre költözött, innen 1871-ben ösz-
töndíjjal Münchenbe utazott, ahol Mészöly Géza barátjával dolgozott. Itt élt 34 éven át. 1873-
75 között többször járt Szolnokon, s ekkor készültek élete legjobb művei.
Irodalom: - Kazár Emil: Böhm Pál. Vasárnapi Újság. 1880. 701-702. K.
- nn: Tiszai halászok. Böhm Pál festménye. Képzőművészeti Szemle. II-1880. 14.
- nn: Külföldön élő művészeink. Böhm Pál. Képzőművészeti Szemle. II-1880. 135.
- nn: Petőfi új díszkiadásban. /Böhm, Jankó, Székely, Zichy / Vasárnapi Újság. 1883. 794. Képek.
- nn: Két müncheni magyar mester. /Wágner S., Böhm P. / Új Idők. 1899. 194.
- Szana Tamás: Böhm Pál 1839-1905. Vasárnapi Újság. 1905. 601-602. Képpel.
- nn: Böhm Pál. 1839-1905. Vasárnapi Újság. 1905. 226-227. Képek.
- Olgyai Viktor: Böhm Pál. Művészet. IV-1905. 182-186.
- Lyka Károly: Egy öreg festő művészi hagyatéka. Böhm Pál képei a Nemzeti Szalonban.
Új Idők.XI-1905. 282.
- nn: Böhm Pál. Tolnai Világlap. 1905. 39 sz. 1532. K.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 101.
- Fodor Ferenc: Böhm Pál. Szépművészet. V-1944. 155-160. K.
- Biró, 1955. 208. 223. 230. 331. - bibliográfia
- Műv. Lexikon. 1965. I. 292.
- Lyka Táblabíró 1981. 49. 50. 73. 75. 78. 83. 97. 162-163. 180-181. 195. 209. 240. 302-303. 366.
- Lyka Romantika 1982. 26. 54. 72. 75. 112. 116. 123. 127. 136.
- Lyka München 1982. 6. 13. 14. 45. 64.
- Lyka Millennium 1983. 26. 65. 133.Bölöni Farkas Sándor
/ Bölön, 1795. I. 15. – Kolozsvár, 1842. II. 3. / író, utazó. 1825-ben alakította a
“Gondolkodó Társaság”-ot. 1834-ben adta ki Kolozsvárt főművét, “Utazás Észak Ameriká-
ban”. Kezdeményezője volt az 1833. január 13.-án alakult “Nemzeti Casinó”-nak, és egy sor
más közcélú intézménynek. Sírja a Házsongárdi temetőben.
- 0014/1839 – a kolozsvári Kir. Főkormányszék fogalmazója.Brandenburg Katalin
- 0096 – Vastagh György festi arcképét a Porosz Királyi Képtár számára.Brandspiegel Gábor
festő
Adattár:
Életrajzi adatok: / 1803 -
Néhol akadémikus festőnek, máshelyt szobafestőnek titulálják. 1837-ben kéri, hogy mentsék fel
a tizedesség megváltásától. Felesége miskolci, pénzért s örökség ügyben sokat perel. 1836-ban
Kolozsvárt a Szent György laktanya homlokzatára tervezett címereket elkészítését vállalta el.
1843-ban és 1844-ben a Redoutte termeit festi ki.
Irodalom: - Jakab Elek: Kolozsvár történetének világosító rajzai. Bp. I-II. 1888. 647-651.
- Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. 1935.
- Pataky 1951. 91. – Rézmetszést tanult az Akadémián. 1827. XI. 5.én iratkozott be, 24 éves krában.
- Lyka Táblabíró 1981. 213.
- Lyka Romantika 1982. 25.
- B. Nagy 1977. 190.Brandt József
dr/ Pósfalva 1838 – Kolozsvár 1912 / sebész, a kolozsvári egyetem tanára 1872 1904 között.
Orvosi diplomát Bécsben szerzett /1864/, 1865ig itt orvos, 1867-től a kolozsvári Orvos–tanin-
tézeti tanár. Sírja a Házsongárdi temetőben. / Emlékkönyv M.E. 1997. 93-94. /
- 0853/1893 – Kőváry Endre megfestette arcképét.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0904/1895 – Kőváry Endre által festett arcképe a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításán
- 0905/1895 – u.a.Brassai Sámuel
/Torockószentgyörgy, 1800- Kolozsvár, 1897/ erdélyi polihisztor.
A kolozsvári unitárius kollégium tanára, majd az EME
Igazgatója. Az egyetem 1872-ben történt megnyitásakor az elemi matézis tanára lett, s mint
olyan működött nyugdíjazásáig. 1872-73 ban az egyetem első prorektora, 1879-80-ban rektora.
1837-tól a MTA levelező tagja, 1887-től rendes tagja. Zeneszerető ember, maga is kiváló mu-
zsikus volt. Sírja a Házsongárdi temetőben. Síremlékét Pákey Lajos tervezte, a szobor Kozma
Erzsébet műve. /Emlékkönyv K.E 1997, 95./
- 0675/1885 – arcképét, Veress Zoltán festette meg /akvarell /
- 0762/1889 – jelen van a képkiállítás előkészítése megbeszélésén.
- 0886/1895 – az Írók és Művészek Köre, az “Itthon” elnökévé vállasították.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0937/1896 – a Mintarajziskolában taníttatja Csíky István dombói fiút.
- 0938/1896 – u.a.
- 1177/1901 – a MTA számára arcképének elkészítését Veress vállalta, de Boruth készítetteBraunecker Stina /Ernesztin /
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
Életrajzi adatok: /Körmöcbánya, 1865. – Bp., 1923. X. 27. /
A Mintarajziskolában Deák-Ébner Lajos ás Lotz Károly, Münchenben F. Lenbach voltak taná-
rai. Elsősorban arcképfestő.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1965. I. 299.Brocky Károly
festő. Temesvár.
Adattár: -
Életrajzi adatok: / Temesvár 1807. V. 22. – London 1855. VII. 8. /
A múlt század első feléének legjelentősebb magyar mestere. Brodcky fél évet járt a temesvári
rajziskolába, ahol az első rajzoktatója Schütz János volt. A temesvári borbély fiának karrierje
Bécsbe indult, ahol 1825 és 1833 között tanult, elsősorban Weldin Ferenc nevű rokonának a-
nyagi támogatásával. Négy akadémiai díjat is nyert. 1832-ben és 1833-ban utoljára járt szülő-
városában, ahol több arcképet is készített. Itália, majd 1837-ben Párizs következett, ahonnan
hamarosan - egy angol főúr meghívására - Londonba került 1846-ban két évet ismét Bécsbe
töltött, majd végleg visszatért Londonba.
Irodalom: - Bíró 1955. 180. – bibliográfia.
- Műv. Lexikon 1967. I. 305.
- Lyka Táblabíró 1981. 47. 93. 122. 140. 142-143. 177. 197. 248.Brodszky Sándor
Adattár: - 0598/1883 – “Naplemente” és “Rákos-pataki híd” képei a kolozsvári képkiállításon.
- 0781/1890 – készül a kolozsvári képkiállításon való részvételre.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
Életrajzi adatok: /Tóalmás, 1819. VII. 20. – Bp. 1901. I. 23. /
Orvosnak készült, 1841-ben a bécsi akadémiára iratkozott be, majd Münchenbe végezte be ta-
nulmányait. 1846.-ban Tirolban és Svájcban festett, 1856-ban Pesten telepedett le. Romanti-
kus stílusban festett tájképei zömét a Balaton partján festette.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 105.
- Biró, 1955. 287. 214. - bibliográfia
- Műv. Lexikon, 1965. I. 306.
- Lyka Táblabíró. 40. 153. 155. 192-193. 395.
- Lyka Romantika 1982. 25. 27. 43. 53. 87. 123-125. 129.
- Lyka Millennium 1983. 133.Bródy Sándor
/Eger, 1863. VII. 23. – Bp. 1924. VIII. 12. / író, újságíró.
- 1099/1900 – cikke: Munkácsy utolsó vacsorája.
- 1168/1901 – a kolozsvári művészbál védnöke, Kolozsvárra érkezett.Brose V.
bécsi ötvös
- 0119/1862 – elkészítette Szent István jobbját őrző ereklyetartót /Terv: Lippert J.- Arad /Bruck Lajos
Adattár: - 0598/1883 – “Hajó a tengeren” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0604/1883 – “Hajó a tengeren” című képét kisorsolják Kolozsváron.
- 0644/1884 – nn: Telepy Károly és Bruck Lajos. /Kolozsváron B-hunyadon nyaral.
- 0645/1884 – u.a.
- 0650/1884 – a Párizsban élő festőművész “Kalotaszeg” című képét a Műcsarnok
tárlatán szándékszik bemutatni.
- 0690/1885 – műtermét Párizsból Budapestre tette át, itt fejezi be a “Kalotaszegi lány”
című festményét.
Életrajzi adatok: /Pápa, 1846. XI. 4. – Bp., 1910. XII. 2. /
Bécsben és Olaszországban tanult. 1874.-ben Párizsban telepedett le, de Londonban is dolgo-
zott. 1894-ben visszatért Bp-re és életképeivel állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain.
Számos Munkácsynak tulajdonított festmény tőle származik.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 108.
- Biró, 1955. 47. 208. 254. 292. 331. 336. 339. - bibliográfia
- Műv. Lexikon 1965. I. 312.
- Lyka Romantika 1982. 70.
- Lyka München 1982. 6. 61.
- Millennium 1983. 49.Brukk Hermina
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “Virágok”
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Brüll Mór
ötvös
Adattár: -
Életrajzi adatok: aradi ötvös, 1842-ben az első pesti iparmű-kiállításon dicsérő oklevelet kapott az ott kiállított
Gyűrűjéért, 1845-ben a város rendelt nála munkát.
Irodalom: - Lyka Táblabíró 1982. 50. 52.Bulhardt János
brassói akadémiai festőművész
Adattár: - 1239/1903 – brassói festőművész.
- 1254/1904 – u.a.
- 1255/1906 – u.a.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Burián Pál
kolozsvári könyvkereskedő
- 0049/1846 – Heinrich János bécsi arcképfestő munkáit állítja ki üzletébenButkiewicz Tódor
lengyel származású festő
Adattár: - 0980/1898 – Kolozsváron letelepedett, műterme a Nagy utca 7 sz. alatt.
- 1164/1901 – nn: Megfagyott lengyel festőművész. – Székesfehérváron.
- 1166/1901 – nn: Butkiewicz él!. - Részeg volt, s nem halott
Pakson festi “Burok előnyomulása” című képet.
Életrajzi adatok:
Irodalom:Bükhler Rozália
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán
Életrajzi adatok:
Irodalom: