Macskássi Pál * Macskássy Pál * Madarász Viktor * Magyar Mannheimer Gusztáv * Magyari Lajos * Magyary Mihály * Majláth Gusztáv * Major * Majoros Károly * Makart, Hans * Makó Ede * Mándy Ferenc * Mannsberg Lajos * Mansfeld /Klausenburg/ Ferdinánd * Mansfeld /Klausenburg/ Károly * Marastoni Jakab, Jacopo * Margittay Tihamér * Mária Terézia * Mária Terézia * Márk József * Márk Lajos * Márki Sándor * Markó András * Markó Károly * Markó Károly * Márkonyi Ádám * Marselek Endre * Marselek Ferenc * Márton Kálmán * Masanek * Masszák Hugó * Masszák Hugóné * Maticska Jenő * Mátrai B. Béla * Mátyás király * Medgyessi László József * Megyeri Dezső * Melber József * Melczer Gyula * Melka Vince * Merész /Müller/ Gyula * Merő István * Merza Lajos * Mesterházy Kálmán * Mészöly Géza * Mezey József * Mezey Lajos * Michael Lajos * Michelangelo Bounarotti * Miess Frigyes * Mihalik Dániel * Mihály Vajda * Mikes Miklós gróf. * Mikó Árpád * Mikó Imre * Mikó Pálma * Mikolai István, * Miska Zsuzsanna és György * Mogyorossy * Mohai Károlyné * Molnár József * Molnár József * Molnár József * Molnár Márton * Monostori Izdenczi József * Montbach Emma * Montbach Sándor * Moretti Rezső * Morvay Ignác * Munkácsy Mihály * Murillo, Bartolomé Esteban * Murr * Mülhofer Mór * Münster Ede

Macskási Pál
1848-ban Kolozsvár polgármestere.
- 0721/1887 – arcképét Kőváry Endre festette meg.

Macskássy Pál
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti Társaság

Madarász Viktor
festő
Adattár: - 0218/1868 – tegnapelőtt /IX. 23./ Párizsból Kolozsvárra érkezett.
- 0511/1881 – Eötvös József, Pauler Tivadar dr., Trefort Ágoston dr. arcképeit festi
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. - “Vak Bottyán”
Életrajzi adatok: /Csetnek, 1830. XII. 14. – Bp. 1917. I. 10. /
Rész vett a szabadságharcban, majd jogi tanulmányokat folytat Pécset, s közben Posa Gusztáv-
nál festeni tanul. 1853-56 között Bécsben folytatja tanulmányait. 1856-ban első volt a magyar
festők közül ki Párizsba utazott, hogy tanulmányait folytassa. 11 évig élt itt. Visszatért Mo-ra
de tehetségét nem értették meg, s sokan támadták érte. 1873-ban abbahagyta a festészetet, s a
család rézműárúüzletét vezette, s csak két évtized múlva kezdett el ismét. festeni
Irodalom: - Lyka Károly: Madarász Viktor. Bp. é.n.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 515.
- Radocsay D.: Madarász Viktor. Bp. 1941.
- Székely Zoltán: Madarász Viktor. Bp. 1954.
- Bíró, 1955. 75. 213. 214. 322.. 330. 345. 346. 357. 382. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 137. / Kovács Éva /
- Lyka Romantika 1982. 8. 13. 17. 42. 49. 50. 52. 67. 91-92. 96. 99. 101. 105-109. 111-112. 121. 125.
- Lyka München 1982. 6. 31.
- Lyka Millennium 1983. 15. 39. 49. 103. 105. 133. 149. 155.

Magyar Mannheimer Gusztáv
festő.
Adattár: - 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Őszi táj”
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
Életrajzi adatok: / Pest, 1859. II. 27. – Bp. 1937. I. 16. /
A Mintarajziskolában, majd Bécsben Wagner Sándornál, Budapesten Benczúr mesteriskolájá-
ban tanult. Sok kiállításon vett részt, főleg tájképeket festett. A Szinnyei Társaságalapító tagja.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 521.
- Bíró, 1955. 246. 330. 332. 340. 356.- irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 141. /Kampis Antal /
- Lyka München 1982. 27. 52. 54.
- Lyka Millennium 1983. 31. 95. 127.

Magyari Lajos
háromsági, festő
Adattár: - 0033/1843 – Életképek címen lapot indít, elkészíti Teleki Sámuel arcképét
- 0034/1843 – felszólítás előfizetésre
- 0036/1844 – felszólítás előfizetésre – “Jeles magyar férfiak” arcképét rajzolja
- 0042/1846 – Kiskövet címen lapot indít – Kir. Tábla jegyzője.
- 0043/1846 – u.a.
- 0044/1846 – közli az általa készített Rafael portrét a Kiskövet-ben.
- 0047/1846 – a Hon és Külföld közli az általa 1844-ben rajzolt Benkő József arcképet
Életrajzi adatok: 217- 1843-ban ad hírt a Honderű kolozsvári levelezője Magyari Lajos fiatal festőről, aki “Újabb
próbáját adá szorgalmának, a közönséget az erdélyi főkormányzók képeivel lepé meg /…/ kö-
zepén a táblának a mostani főkormányzónak élet után rajzolt mellképe, körötte /…/ a már el-
hunytak”.
Irodalom: - nn: /hírek/ Honderű. 1843. VI.
- Lyka Táblabíró 1981. 217.

Magyary Mihály
kolozsvári újságíró-, szerkesztő.
1881-ben a Kossuth-Világ szerkesztője, 1882-bena Kolozsvári Sajtó munkatársa, 1888-tól az
Ellenzék kiadó tulajdonosa. 1902-ben a Mátyás-szoborbizottság tagja, Salamon János síremlé-
kének kezdeményezője /Klősz József szobrász munkája /
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Majláth Gusztáv
erdélyi r.k. püspök
- 1015/1899 – arcképén Kőváry Endre dolgozik.

Major
- 1269/1908 – cikke: Néhány szó a művészetről.

Majoros Károly
rajztanár.
Adattár: -
Életrajzi adatok: Szatmáron tanított.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 71.
- Lyka Millennium 1983. 155.

Makart, Hans
Adattár: - 0812/1890 – Esztegár László: Makart-kép a Műcsarnokban.
Életrajzi adatok: /Salzburg, 1840. V. 29. – Bécs, 1884. X. 3. /
Bécsben, Münchenben tanult. 1866-tól Bécsben élt, 1879-ben a bécsi akadémia professzora
lett. Történeti kompozíciókat festett.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 547.
- Bíró, 1955. 73. 331.. 387. 388. 389. 413. 542.- irodalom.
- Műv. Lexikon. 1967. III. 219. / Benkő Viktorné /
- Lyka München 1982. 6. 32. 55.

Makó Ede
miniatűrfestő
Adattár: -
Életrajzi adatok: Bécsben tanult, 1841-ben Temesváron dolgozik.
Irodalom: - Berkeszi: Temesvári művészek. 1910. 96.
- Lyka Táblabíró 1981. 155. 248.

Mándy Ferenc
Bukarestben élő udvari fényképész
- 1323/1911 - Kertész Imre: A Romániai ipar a múltban és a jelenben

Mannsberg Lajos
dr.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Mansfeld /Klausenburg/ Ferdinánd
erdélyi festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1821-ben, 16 évesen rézmetszést tanul az akadémián.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. 1935.
- Pataky 1951. 55. 177-178.

Mansfeld /Klausenburg/ Károly
erdélyi rézmetsző
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1820. VI. 10-én, 16 évesen iratkozott be rézmetszést tanulni az akadémiára. Családi nevét /Klausenburg Náthán / 1820. VI. 8-án változtatta meg. 1821. VIII. 15-én átment a történeti festészet osztályba.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. 1935.
- Pataky 1951. 55. 178.

Marastoni Jakab, Jacopo
pesti festő
Adattár: - 0025/1842 – Kolozsvárra érkezett
- 0026/1842 – Külső Monostor utcában van a műterme, fényképeket is készít.
- 0050/1846 – Pesten megnyitja művészakadémiáját
- 0051/1846 – u.a, az Életképek írása.
Életrajzi adatok: /Velence, 1804. III. 24. – Pest, 1860. VII. 2. /
Olasz származású festő. 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd onnan 1836-ban Pestre került. Ba-
rabás Miklós mellett korának legtermékenyebb arcképfestője volt, az 1840-i kiállításon 25 arc-
képe szerepelt.1846-ban létrehozta az első Magyar Festészeti Akadémiát, mely a hazai művész
képzés elindítója volt. Ezért Pest város még ez évben díszpolgárává választotta. 1859-ben el-
vesztette látását, majd tébolydában végezte életét. Fényképezéssel is foglalkozott. 1842-ben,
Kolozsvárra látogatott, az akkor itt ülésező országgyűlés tagjainak lerajzolása, illetve lefényké-
pezése végett. Magával hozott dagerrotip-gépét Apór Károly báró vásárolta meg, aki az erdélyi
fényképezés hőskorának egyik kiemelkedő tagja volt.
Irodalom: Megjegyzés: Marastoni fényképészeti munkásságának bibliográfiája.
Miklósi Sikes Csaba: Fényképészek és Műtermek… 1997. Kézirat. 270.
- nn: Művészi hír. Marastoni Jakabról. Der Spiegel. 1836. máj. 25. IX. 42. 336.
- nn: Művészi hír. Marastoni Jakabról. Der Spiegel. 1837. máj. 13. X. 38. 304.
- nn: Marastoni újabb műveiről. Pesti Hírlap. 1842. 127 sz. 194.
- nn: Herr Marastoni… A festő újabb művei. Der Spiegel. XVIII-1845. 527.
- A pesti uszoda rajzai. Marastoni műve. Pesti Divat Lap. 1846. II. 654.
- nn: Marastoni oltárképei. Religio. 1850. VIII. 4. 119.
- nn: Marastoni Jakab nekrológa. Divatcsarnok. 1860. 200.
- nn: Arckép. Vasárnapi Újság. 1862. 202. 225.
- nn: “Országgyűlési arcképcsarnok” Marasztoni rajzai. Vasárnapi Újság. 1862. 58. 321.
- Than Mór egyetemi tanár arcképe. Marastoni rajza. Vasárnapi Újság. 1862. 155.
- nn: Díszes arckép-csarnok. Vasárnapi Újság. 1863. 377.
- nn: A nemzeti színházi arcképcsarnok. /Marastoni rajzai / Vasárnapi Újság. 1863. 207.
- nn: A Marastoni-féle festészeti akadémiában a képek kisorsolása. Vasárnapi Újság. 1869. 21-
- Kelemen Lajos: Marastoni Giacomo akadémiai festő. Művészet. X-1922. 392.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 552.
- Péter Kornélia: Marastoni Jakab. 8 r, 8 K. 72 L., Bp. 1936.
- Bíró, 1955. 96. 97. 104. 185. 229. 230. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 238.
- Lyka Táblabíró 1981. 15. 83. 93. 97. 104. 129-130. 132. 157. 213. 264. 306-307. 312. 315. 360. 376.
387. 394-395. 399.
- Lyka Romantika 1982. 7. 11. 23. 26-27. 5. 56. 58. 60. 62-64. 67. 69. 80. 111. 119. 126. 129-130.
- Lyka München 1982. 5.

Margittay Tihamér
festő
Adattár: - 0574/1883 – részt vesz a kolozsvári képkiállítás rendezésében
- 0575/1883 – várják Kolozsvárra, a képkiállítást rendezése ügyében.
- 0576/1883 – u.a.
- 0576/1883 – “Már késő” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0578/1883 – u.a.
- 0598/1883 – “Halálraítélt” nagyméretű képén Munkácsy hatása.
- 0604/1883 – “Tiltott gyümölcs” című képét kisorsolják Kolozsváron.
- 0894/1895 – tagja a Nemzeti Szalon bizottságának, mely szervezi az első vidéki
– kolozsvári – képkiállítást
- 0899/1895 – munkát küld a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállítására.
- 0902/1895 – nn: Magyar Művészek Kolozsvárt. Jelen lesz a N. Szalon megnyitóján.
- 0903/1895 – u.a.
- 1343/1913 - nn: Képkiállítás a Megyeházán. Kolozsváron árusítják képeit.
Életrajzi adatok: /Jenke, 1859. XI. 27. – Bp., 1922. II. 23. /
Bp-en és Münchenben tanult. Legfőképpen életképeket festett, humoros szemlélete kedvelt
művészek sorába emelte. A Műcsarnokban kiállított képeit a szakirodalom “élet-képeknek”
nevezte.
Irodalom: - Rózsa M.: Marghitay Tihamér élete és művészete. Bp., 1903.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 553.
- Bíró 1995. 246. 254. 326. 329. 331. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 244.
- Lyka Romantika 1982. 127.
- Lyka München 1982. 56. 58. 68.
- Lyka Millennium 1983. 82. 155.

Mária Terézia
/ 1717-1780/ osztrák főhercegnő 1736-tól Lotharingiai Ferenc felesége, 1740-től
Ausztria főhercegnője, magyar és cseh királynő
- 0088/1859 – Bethlen Károly részére, Sikó Miklós festőművész a császárnő arcképét festi

Mária Terézia
Károly Lajos neje
- 0819/1890 – arcképét Biasini Mari festette meg Bécsben.

Márk József
akadémiai festő.
Adattár:
Életrajzi adatok: A kolozsvári Márk András pléhes fia. 1838-ban Havasalföldre kér útlevelet. 1846-ban egy csa-
ládi jogi vita következtében fél évi fenyítékegyházra ítélik. Valamivel később szülei és testvé-
rei kérik a tanácsot, hogy engedje szabadon, “minthogy életmódja a festészet, ezzel esztendői
elzárás ideje alatt felhagyni kényszerítettvén, keze annyira elnehezedett, hogy fogsága kitelté-
vel azzal felhagyni kénytelen lészen”. A tanács a kérést elfogadta.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 114. 152. 228.

Márk Lajos
festő
Adattár: - 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Lelkifurdalás”
Életrajzi adatok: /Retteg, 1867. VIII. 25. – New York, 1940. /
1886-tól Münchenben az Akadémián, illetve Hollósynál, majd Párizsban a Julian Akadémián
és Bp-en Benczúr Gyula iskolájában tanult. Eleinte zsánerképeket, később aktos kompozíció-
kat és főleg arcképeket festett. Az USÁ-ban keresett portréfestő volt
Irodalom: - Lyka Károly: Márk Lajos. Új Idők. V-1899. 305. 4 K.
- Paur Géza: A “Royalista piktorok” társasága. Márk Lajos Rajza. Vasárnapi Újság. 1899. 96. K.
- Sebestyén Károly: Márk Lajos. Művészeti Krónika. II-1905. 9 sz. 1-2. Képpel.
- nn: Márk Lajos karikatúrái Nagy Endre “Gyönyörű lovagkor” című szatirikus művéhez. Művészet.
IV-1905. 339.
- Lyka Károly: Márk Lajos újabb festményei. Művészet. VI-1907. 281-294.
- Marco: Márk kiállítása a Szalonban. A Hét. 1907. 758-759.
- K-ny Ö-n: Márk Lajos festményeinek kiállítása a Nemzeti Szalonban. Vasárnapi Újság. 1907. 898.
- P.J.: Márk Lajos itthon. A Hét. XXII-1911. 664
- Rózsa Miklós. Márk Lajos. Művészeti Szalon. Új Művészet. I-1913. 31 sz. 9-10.
- nn: Látogatás Márk Lajos műtermében. Pesti Napló. 1923. aug. 19. 5.
- Siklóssy László: Márk Lajos. Művészeti Szalon. I-1926. 3 sz. 12-16. Képpel.
- Siklóssy László: Márk Lajos. Képzőművészet. II-1928. 218-222. Képpel.
- Ty: Műhelytitkok. Márk Lajos. Tolnai Világlap. 1929. 37 sz. 23. K..
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 554.
- Bíró 1955. 246. 301. 317. 325. 332. 333. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 247.
- Lyka München 1982. 74. 77. 81.
- Lyka Millennium 1983. 33. 44. 49. 79-81. 108. 148. 154. 155.

Márki Sándor
dr. / Kétegyháza, 1853. III. 27. - Gödöllő, 1925. VII. 1. / történetíró, egyetemi tanár.
Az MTA tagja /l. 1892, r.1912./ Előbb Aradon és Bp,-en, 1892-től a kolozsvári egyetemen, az
Egyetemes Történeti Tanszék rendes tanára 1892-1919 között. /Emlékkönyv K-E. 1997. 261-
262. / Aradon és Bp-en volt gimnáziumi tanár, Kolozsvárra 1892-ben jött. 1902-ben a Mátyás
szobor létrehozása körül kifejtett tevékenységéért Legfelsőbb elismerésben részesül.
- 0272/1871 – Dürer szülőfaluját a Bihar megyei Atyás községben jelöli meg.
- 0888/1895 – nn: Millenniumi képtárgyak. /a javaslattevő bizottság tagja.
- 0968/1897 – Ifj. Téglás Gábor: Kolozsvári képírók. Leányának, Mariskának arcképét Veress
Zoltán készítette el.
- 0993/1898 – cikke: Műízlés a középiskolában.
- 1211/1902 – tagja az ESZT által tervezett kiállítás szervező bizottságának.

Markó András
festő
Adattár: - 0576/1883 – “Tisza menti tájkép” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0598/1883 – “Erdőrészlet Pisa mellett” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
Életrajzi adatok: /Bécs, 1824. IX. 29. – Marti, 1895. VI. 12. /
Atyjánál, id. Markó Károlynál, majd 1859-től Bécsben tanult, majd legnagyobb részt ott is
működött. Romantikus életképeket és tájképeket festett.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1967. III. 247.
- Lyka München 1982. 6. 77.

Markó Károly
id. festő
Adattár: - 0010/1837 – Kismartonban festett képét Bécsben eladták 1200 pengő Ft-ért.
Életrajzi adatok: /Lőcse, 1791. IX. 25. – Villa Appeggini, 1860. XI. 19. /
A magyar tájképfestészet első nagy hatású, iskolát teremtő mestere. Mérnöknek készült, tanul-
mányait Kolozsvárt és Pesten végezte. Tanulmányait előbb Lőcsén, városi főmérnökként dol-
gozó apjánál kezdte, majd Pesten /1818 után/, Bécsben folytatta. 1830-32 között Pozsonyba,
Kismartonban, Gömörben dolgozott, majd Olaszországban telepedett le. 1838ig Rómában dol-
gozott. 1840-től a MTA tagja volt. 1843-ban Firenzébe költözött, elsősorban súlyos szembajá-
nak kezelése végett. 1847-től a Firenze melletti Villa Appeggiben élt. 1853-ban Pestre látogat,
ahol lelkesen ünnepelték. 1861-ben művészi hagyatékának nagy részét a Képcsarnok-egylet
vette meg, s a Nemzeti Múzeumnak adományozták.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 554.
- Pogány Ö. Gábor: Idősebb Markó Károly. Bp., 1954.
- Bíró 1955. 172. 173. 185. 323. 326. 331. 380. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 247. /Pogány Ö. Gáborné /
- Lyka Romantika 1982. 12. 51. 54-55. 68. 71. 80-81. 85. 116. 123. 129.

Markó Károly
ifj. festő.
Adattár: - 0598/1883 – “Olaszországi táj” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0599/1883 – tanítványa, Ligeti Antal /…/
- 0781/1890 – készűl a kolozsvári képkiállításon való részvételre.
Életrajzi adatok: / 1822. I. 22. – Moszkva, 1891 /
Apjától, id. Markó Károlytól tanult, annak stílusának követője volt. 1838-tól Olaszországban,
1885-tól Oroszországban működött.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 554.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 249.

Márkonyi Ádám
- 0356/1874 – Prém József: Az arcképről.

Marselek Endre
festő. Apja Marselek Ferenc fényképész.
Adattár: - 0366/1874 – édesapja Marselek Ferenc fényképész halála.
- 0906/1895 – köszöntik a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításán való részvételéért.
- 0911/1895 – cikke: A festőművészetről, tekintettel a Nemzeti Szalon képkiállítására.
Kiállított képe: “Ájtatosság”
- 0913/1895 – Széchy Károly dr. dicséri a fiatal művész kiállított munkáit.
- 0913/1895 – Papp Károly dr.: Marselek Endre. /”Szundikáló vén mama”, “Jó segít-
ség”, “Öreg úr ki bibliát olvas”, “Ájtatottság” című képeiről, melyek a
Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításán voltak láthatók.
Életrajzi adatokat közöl.
- 0968/1897 – Ifj. Téglás Gábor: Kolozsvári képírók. Kőváryval dolgozik.
- 0976/1898 – nn: Kilenc arckép. Kőváry, Marselek és Melka megfestették a város
egykor volt kilenc híres vívójának arcképeit / Jósika M., Kendeffy Á.,
Biasini C., Chappon A., Helmerich J., Uzoni A., Tompa K., Kőváry
M., Wesselényi M. /
- 1005/1899 – akárcsak Kőváry, ő is megfestette Erzsébet királyné arcképét.
- 1030/1899 – elfogja készíteni az Erzsébet-sétány képét /metszetbe akarják átvinni /
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes
Szervező Bizottság jegyzője
- 1040/1900 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. - u. a.
- 1059/1900 – tagja a művészbál szervezőinek.
- 1060/1900 – Biasini Mariska: A művészbál. – u.a. - tagja a szervezőknek.
- 1066/1900 – nn: Atelier látogatások. Marselek Ferenc.
- 1083/C/1900 – a Kolozsvár közli E. Kovács Gyuláról készített arcképét
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták az alapszabályokat.
az ESZT igazgatósági tagja.
- 1117/1900 - nn: A kolozsvári festők műterméből. Kőváryval közös műterme van,
most egy Mária-képen dolgozik
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. kérni fogják e célra a várostól, a Sétatéren álló Korcsolya pavilont
- 1181/1901 - nn: Az Szépművészeti Társaság ülése.- kiállítás megnyitó aug. 28-án, a
sétatéri korcsolya-pavilon átalakítása, Sárdi István emlékköve – Pákey,
Marselek, Veress, Peielle, Melka, Kőváry, Gráf, Kriesch,
- 1198/1901 – egy oltárképet festett - a Gál és Molnár-féle üzlet kirakatában látható
- 1204/1902 – Kőváry Endrével festik az Igazságügyi palota 10 db. királyképét.
- 1211/1902 – tagja az ESZT által tervezett kiállítás szervező bizottságának.
- 1215/1902 – Kőváryval közösen festett királykép - Igazságügyi Palota - 2,5 m magas
- 1221/1902 – nn: Az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság Közgyűlése - szervezési
ügyek megvitatása. MÁV kedvezmény – a művek fogadása, rendezése.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. –arc- és tájképek.
- 1236/1902 – Sz.D.: Az erdélyi művészek tárlatán. /Kőváry és Marselek munkáiról /
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. A szervező bizottság tagja.
Festményt ígért a kiállításra.
- 1245/1903 – nn: A Szépművészeti Társaság kiállítása.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. “Női arckép”, “Virágcsendélet”,
“Áhítatóság”.
- 1295/1910 – képíró, műterme a Bartha Miklós u. 12 szám alatt.
Életrajzi adatok: /?-?/
Első mestere Kőváry Endre. 1889-90 között a bp-i Mintarajziskola növendéke, 1892-ben Mün-
chenbe ment, Knierr tanítványa volt, 1893-ban az akadémia növendéke lett. 1894 júniusáig ta-
nult itt, Peielle Róbert, Ács Ferenc, Veress Zoltán, Frőlich Vilmos, Lenkey Ödön, Tegyei Lajos
voltak évfolyamtársai.
Irodalom: - Lyka München 1982. 69.

Marselek Ferenc
/1797-1874/, volt városi tizedkapitány, fia ifj. Marselek Ferenc /1824 – 1905 / fényké-
pész, unokája legifjabb Marselek Ferenc festőművész.
- 0366/1874 – 77 éves korában bekövetkezet halála. Fia Marselek Endre festőművész.
- 0914/1895 – dr. Papp Károly: Marselek Ferenc. – életrajzi adatok.

Márton Kálmán
kolozsvári könyvkereskedő
- 0523/1881 – 1889-től Demjén könyvkereskedését vette át.

Masanek
mérnök rajztanár
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1869-ben Szászsebesen volt rajztanár.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 76.

Masszák Hugó
/
1901-ben Szegedy Masszák Hugó / grafikus, szakíró
Adattár: - 0116/1862 – Kolozsvárra jött, Veress Ferencnél akar fényképészetet tanulni
- 0193/1866 – Pesten oltárhoz vezeti Barabás Miklós leányát, Adélt.
- 0273/1871 – képezdei tanár, a Képzőművészeti Tanács jegyzője.
- 1158/1901 – Masszák Hugó véleménye Papp a “Visszautasítottak Szalonjában” kiál-
lított “Zsidó nő” című képéről. – ajánlja, hogy hagyja a Nagybányai íz-
lésrontó irányzatot, és másoljon híven a régi mesterektől…
Életrajzi adatok: /Nagyenyed, 1831. VIII. 10. – Bp., 1916. VIII. 26. /
1857-ben, a későbbi apósánál, Barabás Miklósnál tanult kőrajzolást, 1862-ben Kolozsváron
Veress Ferencnél fényképezést. 1860-63 között litográfiákat készített. A Vasárnapi Újságban
több fametszete jelent meg. 1864-ben Magyar Képzőművész, 1868-ban Műcsarnok címen
művészeti hetilapot indított.
Irodalom: - nn: Arcképcsarnok. Vasárnapi Újság. 1860. 549.
- nn: A “Pesti Napló” munkatársainak… /Masszák Hugó rajzai /. Vasárnapi Újság. 1861. 177.
- Bíró 1955. 214.- irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 416.
- Lyka Romantika 1982. 19. 20. 130.

Masszák Hugóné
/
1091-ben Szegedy Masszák Hugóné / Barabás Ilona /Adél /
Adattár: - 1196/1901 - /-Y/: Séta az amatőrök kiállításán. –művei emelik a kiállítás nívóját.
Életrajzi adatok: /Pest, 1844. VII. 14. – Bp., 1929. III. 12. /
Barabás Miklós leánya és tanítványa. Főleg arcképeket festett apja modorában.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1965. I. 155.

Maticska Jenő
festőművész
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán - munkájának
- 1196/1901 - /-Y/: Séta az amatőrök kiállításán. –művei emelik a kiállítás nívóját.
- 1199/1901 – I-ső díjjal jutalmazták műveit a kolozsvári amatőrök kiállításán.
- 1200/1901 – nn: Bezárt az Egyetemi Kör kiállítása. - u. a.-
Életrajzi adatok: /Nagybánya, 1885. XI. 30. – Nagybánya, 1906. II. 8./
Nagybányán tanult, Hollósy Simon tanítványa, tájképeivel hamar sikert aratott. Általában a
nagybányai iskola legtöbbre hivatott tehetségének tartották, de 21 éves korában, tüdővész
következtében meghalt. Műveiből 1910-ben emlékkiállítást rendeztek.
Irodalom: - nn: Maticska Jenő halála. Művészet. V-1906. 128-130.
- Tersánszky J. Jenő: Még néhány “nagy balog”-ról. / Maticsak Jenő stb. / Nyugat. 1936. 106-108. 5 K
- Bíró 1955. 246. 311. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 264.
- Lyka Millennium 1983. 138.

Mátrai B. Béla
kolozsvári színművész
-0405/1875 – Veress F. fényképen örökítette meg, melyet Kőváry Endre színez.

Mátyás király
magyar király
- 0084/a/1858 – Vízkelety Béla rajza.
- 0553/1882 – Sárdi István: Mátyás király szobra. /Schwanthaller müncheni szobráról /
- 0642/1884 – Gyárfás Jenő “Mátyás király kihallgatása” című képen dolgozik.

Medgyessi László József
kolozsvári kereskedése
- 0710/1886 – üzletében látható Kún Sámuel, gróf Béldy Gyuláról készített arcképe.

Megyeri Dezső
Jámbor / Pest, 1857. III. 5. - Bp, 1913. X. 14. / színházigazgató.
1884-ben lett a Kolozsvári Színház tagja, csakhamar rendezője, 1896-ban, Ditrói Mór távozása
után igazgatója. 1899-ben Bp.-re szerződött...1901-ben ismét kolozsvári színházigazgató.
Sírja a Házsongárd-i temetőben.
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.

Melber József
festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Temesvár 1774. - Temesvár 1842. /
Munkásságáról közelebbit nem ismerünk.
Irodalom: - Berkeszi: Temesvári művészek. Temesvár. 1910. 27-28.
- Lyka Táblabíró 1981. 248.

Melczer Gyula
arcképfestő
Adattár: - 0065/1853 – Kolozsvárra érkezett Klimovics-al.
- 0069/1853 – székelyföldi és erdélyi műutazáson van Klimovics-al.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Melka Vince
festő
Adattár: - 0506/1880 - Bayard: Egy kolozsvári műteremben. Látogatás Melka Vincénél.
- 0515/1881 - a királyfi lakodalmára készülő album arabeszkjeit rajzolja.
- 0534/1882 - tagja a kiállítás szervező bizottságnak -Kéler Ilona síremléke érdekében
- 0562/1883 - tagja a kolozsvári képkiállítást előkészítő bizottságnak.
- 0564/1883 - u.a.
- 0574/1883 - Hutera Gyula bp-i építész, kiállítás-rendező, felkereste műtermében.
- 0575/1883 - benevezett a képkiállításra
- 0593/1883 - “Havasi vadász” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0598/1883 - /…/ kár, hogy Melka nem jelent meg valami nagyobb festménnyel /…/
Bánffy Ádám válaszúti kastélyában több nagyméretű képe van.
- 0599/1883 - kiállított munkáiról
- 0653/1884 - nn: Medve van. A trónörökös által a Görgényi-havasokban lőtt medvét
Melka örökítette meg
- 0681/1885 - műtermét meglátogatta Ligeti Antal
- 0695/1885 - nn: A trónörökös vadászata Görgénybe. Melka is elkísérte.
- 0721/1887 - nn: Képek Kolozs vármegye gyűléstermében. /Béldy Ferenc gróf és
Jósika Lajos báró /
- 0733/1888 - rajzai díszítik az EMKE albumot.
- 0976/1898 - nn: Kilenc arckép. Kőváry, Marselek és Melka megfestették a város
egykor volt kilenc híres vívójának arcképeit / Jósika M., Kendeffy Á.,
Biasini C., Chappon A., Helmerich J., Uzoni A., Tompa K., Kőváry
M., Wesselényi M. /
- 1074/1900 - HE: Atelier látogatások. Melka Vince
- 1102/1900 - véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták az alapszabályokat.
az ESZT igazgatósági tagja.
- 1131/1900 - nn: Walter Crane és a kolozsvári festők. / úgy tervezik, hogy Melka és
Peielle műtermét fogja meglátogatni.
- 1142/1900 - nn: Walter Crane látogatásai Kolozsvárt. /Melka, Veress, Kőváry /
Melka “Vásár” és a “Görgényi havasok” című képeit dicsérte.
- 1181/1901 - nn: Az Szépművészeti Társaság ülése.- kiállítás megnyitó aug. 28-án, a
sétatéri korcsolya-pavilon átalakítása, Sárdi István emlékköve – Pákey,
Marselek, Veress, Peielle, Melka, Kőváry, Gráf, Kriesch,
- 1197/1901 - nn: Gráf Jakab és Melka Vince.
- 1221/1902 - nn: Az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság Közgyűlése. – szervezési
ügyek megvitatása.– MÁV kedvezmény – a művek fogadása, rendezése.
- 1222/1902 - tagja a kiállítás még hátralevő műszaki feladatait felvállaló csapatnak.
- 1228/1902 - Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. – egyiptomi tájak
- 1229/1902 - József Ágost főherceg megvásárolta egyik kiállított képét.
- 1232/1902 - nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán. – egyiptomi tájak, és erdélyi városképek.
- 1242/1903 - nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. Festményt ígért a kiállításra.
- 1245/1903 - nn: A Szépművészeti Társaság kiállítása.
- 1246/1903 - -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. – majdnem gyerek kora óta itt él
- 1251/1903 - megvásárolták a kiállításon bemutatott egyik képét.
- 1282/1908 - E. Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
- 1295/1910 – házbirtokos, képfestő, Petőfi u. 6 szám alatt.
- 1320/A/1911 – haláláról. /1911. IX. 25 /
- 1321/1911 – dr. Richter Aladár: Melka Vince /1834-1911/ életrajzi adatok.
- 1321/A/1911 – Felszeghy Dezső: Melka Vince.
- 1344/1914 – nn: Melka Vince emlékkiállítás.
- 1347/1914 – Kuszkó István: A Vasvári /Pál/ kápolna oltárképe. -Melka festette 1892.
Életrajzi adatok: / Neu-Benatek 1834. I. 10 – Kolozsvár 1911 IX. 25./
Prágából került Mo-ra s 1870 körül telepedett le Kolozsváron. Az 1880-as évek elején Rudolf
trónörökös megbízásából, a híres görgényi vadászatokról számos képet és szénrajzot készített,
melyek a lianzi kastélyban voltak. 1910-ben több akvarellje és rajza a Szépművészeti Múzeum
ba került. Három képe az E.M.-ban volt.
Irodalom: - dr. Richter Aladár búcsúztatója: Melka Vince. Kolozsvári Hírlap. 1911. IX. 26.
- dr. Richter Aladár: Melka Vince emlékezete. Erdélyi Múzeum Egyesület évkönyve. 1912. 77-80.
- Felszeghy Dezső: Melka Vince. Erdélyi Lapok. 1911. X. 15. 20 sz., 559-601.
- két munkájának reprodukciója a Pásztortűz 1927. 8 sz.
- nn: Vlaceslav Melka. Carpati. 1933. 6 és 12 sz., 1934 4 sz.
- Thieme-Becker: Vlaceslav Melka. Künstler Lexikon. XXIV kötet.
- Éber Lexikon, 1935. 105.
- Constantin Beu: Romănia în arta pictorului Veceslav Melka. Tipografia “Cartea Romănească din
Cluj. Sibiu, 1944. 15 K. / Románia Melka Vince festőművész munkásságában /
- Műv Lexikon. III 1967. 289.
- Negoiţă Lăptoiu: Realităţi transilvane în creaţia lui Vlacesav Melka. In.Incursiuni în plastica Transil
-vană. Kolozsvár. 1981. 22-34.
- Sas Péter: Melka Vince festőművészről. Művelődés. XLVIII-1995 április-május. 17-18.3 K.
- Kelemen Lajos levele Lyka Károlyhoz. /Melka Vincéről. Sas Péter közlése Művelődés. XVIII-1995
április-május. 19-21. 8 K.

Merész /Müller/ Gyula
festő, az EME képtárának első őre
Adattár: - 1325/1911 – Barabás Gyula: Merész Gyula képkiállítása. /Kolozsváron született, ez
az első egyéni kiállítása /
- 1334/1912 – dr. Persián Kálmán: Képzőművészeti élet Kolozsváron. - említik nevét
- 1338/1912 – nn: Az Erdélyi Múzeum Képtára. Állandó képkiállítás Kolozsváron.
- 1340/1913 – v.l.: Az Erdélyi Múzeum Képtárának megnyítása. – ő a képtár őre
- 1344/1914 – nn: Melka Vince emlékkiállítás.
- 1345/1914 – u .a. – Merész nyitotta meg a kiállítást.
Életrajzi adatok: / Kolozsvár 1888. V. 16 - /
A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Párizsban, Firenzében és Rómában járt. Korának
népszerű arcképfestője volt. A Nemzeti Galériában több műve látható. 1945 után nyugatra
távozott.
Irodalom: - Útmutató az Erdélyi Nemzeti Múzeum Képtárában. Művészettörténeti bevezetővel ellátta: Rózsaffy
Dezső. Összeállította: Merész Gyula. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának
kiadása.
1913.
- nn: Merész Gyula gyűjteményes kiállítása. Világosság. 1921. II. 16.
- Valkó László: Merész Gyula tárlata a budapesti Műcsarnokban. Pásztortűz. XIV-1928. 526-527.
- nn: Merész Gyula tárlata a milánói Pesaro-galériában. Pásztortűz. XV-1919. 119-120.
- Merész Gyula: A Városmajori templom s az újabb egyházművészeti irány. Magyar Kultúra
XXI-1934. II. félév, 368-372.
- Bódi Ferenc: Merész Gyuláról. Diárium. I. /X/ 1940. 143.
- Bíró Béla: Két kolozsvári tárlat. /Merész Gyula, Kolozsvári Moldován I. / Erdélyi helikon.
XVI-1943. 674-676.
- Műv. Lexikon. III. 1967. 299.

Merő István
rajztanár
Adattár: -
Életrajzi adatok: Déván volt rajztanár, elődje Vigh Ferenc volt.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 74.

Merza Lajos
1888-ban és 1902-ben tagja a Mátyás-szoborbizottságnak
- 1251/1903 – megvásárolta Gyárfás Jenő “Disznóölés” című képét.

Mesterházy Kálmán
festő
Adattár: - 0574/1883 – részt vesz a kolozsvári képkiállítás szervezésében
- 0575/1883 – várják Kolozsvárra, a képkiállítás rendezése ügyében.
- 0576/1883 – u.a.
- 0576/1883 – “Tájkép” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0587/1883 – “Székely Kornélia arcképe” – a modell Kolozsvárra érkezett.
- 0598/1883 – kiállított “két képéről” kritika. – “Alkony tehenekkel”- jó kép,
“Hortobágy”, “Alföldi táj”
- 0599/ 1883 - /…/ ügyes festő.
- 0604/1883 – “Tájkép” című képét kisorsolják Kolozsváron.
- 0609/1883 – Jenei Viktor dr. megvette “Hortobágy” című festményét
- 0781/1890 – készűl a kolozsvári képkiállításon való részvételre.
- 0899/1895 – munkát küld a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállítására.
- 0902/1895 – nn: Magyar Művészek Kolozsvárt. Jelen lesz a N. Szalon megnyitóján.
- 0903/1895 – u.a.
Életrajzi adatok: /Szabadka, 1857 – Bp., 1898. I. 14. /
Autodidakta volt. 1874-től szerepelt naturalista tájképeivel kiállításokon. Fontos szerepet
játszott a vidék képzőművészeti életének megszervezésében.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 570.
- Bíró 1955. 214. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 301.
- Lyka Millennium 1983. 33.

Mészöly Géza
festő
Adattár: - 0285/1871 – elnyerte a bécsi akadémia legnagyobb, 300 Ft-os, jutalmát.
- 0576/1883 – “Tájkép” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0598/1883 – növények között állatokat ábrázoló képe – szép munka.
Adattár: - 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kiállított képe: “A tyúk és a csibe”
Életrajzi adatok: /Sárbogárd, 1844. V. 18. – Jobbágyi, 1887. XI. 11. /
A hazai tájképfestészet kiemelkedő művelője. Joghallgató korában Markó, Ligeti, Telepy ké-
peket másolt. Ligeti biztatta, 1869-től 1871-ig a bécsi akadémián tanult. 1872-77 között felvált
va Bp-en és Münchenben dolgozott. 1882-83 között Párizsban élt. 1885-től a Női Festőiskola
tanára volt.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 570.
- Bíró 1955. 214. 215. 223. 330. 382.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 304.
- Lyka Romantika 1982. 12. 53.
- Lyka München 1982. 6. 11. 43. 44. 45. 47. 61. 64. 69.
- Lyka Millennium 1983. 26. 44. 46. 127.

Mezey József
festő és fényképész
Adattár: - 0140/1863 – Orbán Balázs mellett dolgozik /Székelyföld leírása /
- 0142/1863 – u.a.
- 0152/1864 – súlyos szembajban szenved, a Képzőművészeti Társulat támogatása
- 0153/1864 – Orbán Balázzsal gyűjtött székelyföldi adatok bemutatása Kolozsvárt
- 0154/1864 – u.a.
- 0162/1864 – 12 festményét sorsolják ki, a beteg művész megsegítésére.
- 0163/1864 – u.a
- 0164/1864 – Siklóssy budai vízgyógyintézetébe utazik kezelésre
- 0165/1864 – a 12 kép kisorsolását Gellért László nagybányai ügyvéd felügyeli.
- 0166/1864 – Mezey Budára utazott, Gellért ügyvéd intézi a kisorsolt képek átadását
- 0176/1865 – festményeinek kisorsolásáról.
- 0204/1867 – Bem seregének tüzértisztje, megbetegedése előtt lefestette egykori tá-
bornoka arcképét, most ennek fényképmásolatát árusítják.
- 0205/1867 – Bem tábornok arcképének fényképmásolatai Demjén-nél kaphatók.
- 0489/1880 – 1846-ban, Szatmáron megfestette Petőfi arcképét.
- 0490/1880 – u. a.
- 0491/1880 – r.s: Petőfi egy eredeti ismeretlen arcképe. /szembaja 1858-ban kezdő-
dött, szemvilágát 1863-ban vesztette el
- 0492/1880 – u.a.
Életrajzi adatok: /Kisléta, 1823. V. 11 – Budafok, 1882. IX. 8. /
Marastoninál tanult egy fél éven át. Tevékenységének színhelye Pesten kívül, Kolozsvár, Eger
és Nagybánya volt. Főleg arcképeket és oltárképeket festett. 1840 után Szatmáron, Daróczi
Bálint mérnök irodájában dolgozott, ott ismerkedett meg Petőfivel. 1856-ban Sikó Miklóssal
Erdélyt járja, festenek s fényképeket is készítenek. 1865 után Orbán Balázs társaként részt
vett a “Székelyföld leírása” monográfia adatgyűjtésében, de 1864-ben súlyos, vakulással
végződő szembaja miatt, csak az első kötetek kiadásánál lehetett jelen. Számos oltárképet és
arcképet festett, s így az egri minorita templom kórusán függ 1869-ben festett képe “Szt Lász-
ló vizet fakaszt a sziklából”. Az egri városháza számára megfestette “Szt. István” kompozíció-
ját. Nevét leginkább a reformkor és a szabadságharc kiemelkedő személyéről készített portréi
/Bem, Petőfi/ tették ismertté. /Vers/írással is foglalkozott. 1864-ben Pestre ment és nagy nehe-
zen eléldegélt irodalmi munkái révén és azzal a szerény támogatással, amelyet neki a Képző-
művészeti Társulat nyújtott.
Festészettel jobbára csak az 1850-es években kezdett el foglalkozni. Az 1840-es években Tom
pa Mihálynak készített néhány akvarell képet, melyet a költő egyik kötetébe kötetett, s ezzel
Böszörményi Katalinnak kedveskedett. Petőfit is megfestette 1846-ban, e kép történetéről ő
maga mesélt részleteket.
Irodalom: - Abonyi Emil: Egy művészünkről, akit a balsors súlyt. /Mezey József/. Fűvárosi Lapok. 1864. 385.
- nn: Kisorsolt képek. Vasárnapi Újság. 1864. 421.
- M.S.: Mezey Józsefről. Fővárosi Lapok. I-1864. 84. 156. 231.
- -rs.: Petőfi egy ismeretlen eredeti arcképe. Vasárnapi Újság. 1880. 33-34. K.
- Ferenczi Zoltán: Petőfi arcképeiről. Petőfi Múzeum. Kolozsvár. 1888. 280-283.
- Farkasfalvi Imre: Mezey József. Művészet. IX-1910. 227-231.
- nn: Mezey József festőről. Művészet. Művészet. 1912. 245.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 573.
- Bíró 1955. 186. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 309.
- Sűtő András Előszó. In: Orbán Balázs: Székelyföld képekben. A bevezető tanulmányt írta, a fény-
képeket másolta Erdélyi Lajos. Kriterion. 1971.
- Erdélyi Lajos: Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. Bp. 1993. 15-16. / fényképészeti
munkásságáról ír /
- Miklósi-Sikes 1997, II. 274-275.
- Lyka Táblabíró 1981. 93. 153. 157. 217. 239-240. 395.
- Lyka Romantika 1982. 24. 26. 53. 59. 63. 86. 110. 124.

Mezey Lajos
nagyváradi festő és fényképész
Adattár: - 0503/1880 – nn: Mezey Lajos halála. /Nekrológ / - 60 éves volt.
Életrajzi adatok: /Nagyvárad, 1820 X. 3. – Nagyvárad, 1880. VII. 29. /
Bécsben és Münchenben tanult. Szülővárosában müködött mint portréfestő. 1862-ben Szinnyei
Merse Pál első mestere volt. Már 1845-ben dagerrotípiákat készít Pesten, később Nagyváradon
is fényképezett. 1864-ben Bécsben tovább képezte e téren magát, s önálló műtermet is nyitott,
melyet 1872-ben Décsey Ede pesti fényképész vett át.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1967. III. 309.
- Mezey András: Szinnyei Merse Pál nagyváradi mestere: Mezey Lajos festőművész és fotográfus éle-
te, művészete. Bp. 1996. / korábbi irodalommal /
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 573.
- Lyka Táblabíró 1981. 157.
- Miklósi-Sikes 1997, II. 275-276.

Michael Lajos
Temesvári festő és rézmetsző
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1877 és 1882 között rézmetszést tanult a bécsi Akadémián Jacoby osztályán. 1873-ban
iratkozott be 15 éves korában.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi akadémián 1935.
- Pataky 1951. 183.

Michelangelo Bounarotti
reneszánsz művészet nagymestere.
Adattár: - 0270/1871 – két képe van a kolozsvári Schilling-család tulajdonában.
- 0444/1877 – nn: Michelangelo Bounarotti.
Életrajzi adatok: /Caprese, 1475. III. 6. – Róma, 1564. II. 18. /
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 574.
- Bíró 1955. 414. 415. 416. 418. 419. 420. 421. 422. 423. 424. – irodalom
- Műv. Lexikon, 1967. III. 328-335.
- - Lyka Táblabíró 1981. 65. 118.

Miess Frigyes
brassói festő
Adattár: - 1239/1903 – brassói festőművész.
- 1254/1904 – u.a.
- 1255/1906 – u.a.
Életrajzi adatok: /Brassó 1854. VIII. 21. – Brassó, 1935. V. 29./
Kereskedő pályáját abbahagyva, 1883-1885 között a bécsi akadémián, 1885-1889 között a
müncheni akadémián tanult festeni, 1894-től állított ki Bp-en táj és alakos képeket. Brassóban
működött.
Irodalom: - Theme, Becker: Allg. Lex. D. Bild. Künsster, Bd. 24. Leipzig 1930.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 580.
- Lyka München 1982. 64.
- Lyka Millennium 1983. 155.
- W. Myss: Kunst is Siebenbürgen. Thaur bei Innsbruck 1991.
- Lexikon Sachsen, 1993. 337-338. – a művész önarcképét közli. -
- Miklósi-Sikes 1997 /kézirat/ 1997. II. 283.

Mihalik Dániel
festő.
Adattár: - 1226/1902 – Wlassics az E. M. kolozsvári Képtárának ajándékozta egy festményét
Életrajzi adatok: / Tallós, - Tomasikovo /SK/ - 1869. XII. 14. – Szolnok, 1910. VI. 16./
Bp-en Székely Bertalannál és Lotz Károlynál, majd Münchenben tanult. Bp-en és Szolnokon
működött, ahol egyike volt a telep alapítóinak. Főleg álföldi tájképeket festett.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 580.
- Bíró 1955. 247. 254. 332. 333. 336. 338. 339. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 338.
- Lyka München 1982. 69.

Mihály Vajda
- 0117/1862 – arcképét Vastagh György, a brassói Román Egylet kiállítására küldi

Mikes Miklós gróf.
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti Társaság
- 0774/1890 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.- húsvétkor nyíllik.

Mikó Árpád
- 0978/1898 – Huszár Ilona megfestette arcképét.

Mikó Imre
gróf. / Zabola, 1805. IX. 4. - Kolozsvár, 1876. IX./ mecénás, történész, politikus.
Sokat tett azért, hogy Erdély gazdasági és kulturális téren az európai fejlődés irányvonalába
kerüljön. Életével példát mutatott Erdély főurainak. 1847-től 1849-ig erdélyi kincstárnok, 1848
októberében az agyagfalvi székely nemzetgyűlés elnöke. 1848. december 2-án a gubernium fo
lyamodványát Olmützbe vitte, ahol 1849 októberéig őrizetben tartották. 1861-ben, rövid ideig
Erdély főkormányzója, 1867-1870 között közmunka- és közlekedési miniszter. Az Erdélyi Mú
zeum Egylet, az állandó színház, az erdélyi vasút megteremtésében elsőrangú szerepe volt. Ő
bátoritotta Debreczeni Mártont a Kivói csata megírására, majd ennek kiadását is vállalta. Csa-
ládi sírboltja, valamint fekete gránit síremléke a házsongárdi temetőben.
Arcképét - Sikó Miklós 1842-ben készítette el /Bíró B.: Sikó M. Kolozsv. 1944. 46 /
- Barabás Miklós
- 0055/1847 – Simó Ferenc által rajzolt arcképét sokszorosítják a ref. kőnyomó, intézetben
- 0421/1876 – Sárdi István festi meg arcképét
- 0436/1877 – Kőváry Endre festi meg arcképét.
- 0516/1881 – arcképét Barabás Miklós festette meg.
- 0566/1883 – tervezik a képkiállítást egykori kolozsvári házában megrendezni /terv marad /
- 0567/1883 – Jakab Elek: A kolozsvári képkiállítás ügyéhez.
- 0748/1889 – arcképét Bitzó Géza készítette el rajzban.
- 0939/1896 – arcképét Schönhuttal Frigyes készítette el.

Mikó Pálma
amatőr festőművész.
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör kiál-
lításán,
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Mikolai István,
tóthmikolai
Adattár: -
Életrajzi adatok: Nagy Sámuel az általa “optikai mérték szerint” készített rajza után metszette rézbe Marosvásár-
hely látképét.
Irodalom: - Művészet. X-1911. 374.
- Lyka Táblabíró 1981. 221.

Miska Zsuzsanna és György
az EMKE alapító tagjai.
- 1288/1909 – az EMKE megbízásából arcképeiket Ács Ferenc festette meg.

Mogyorossy
székelyudvarhelyi tanár
- 0696/1885 – arcképét most fejezte be Barabás Miklós.

Mohai Károlyné
- 1160/1901 – arcképét Kőváry Endre festi.

Molnár József
festő
Adattár: - 0310/1872 – a bécsi kiállításon “Kedvenc” című képe szerepel
- 0598/1883 – “Légyott” című nagyméretű képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kolozsváron kiállított képe: “Vallás”
- 1002/1899 – P.: Egy régi gárda halottja / szép méltatás /
Életrajzi adatok: /Zsámbék, 1821. III. 21. – Bp., 1899. II. 6. /
Velencében, Münchenben és Rómában tanult. 1833-tól Pesten élt és történelmi festményeket
készített, valamint Nemzeti Album címen megjelent táj- és életképeivel állt a művészet nemzeti
törekvései mellé.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 595.
- Bíró 1955. 186. 323. 548. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 362. /Zádor Anna /
- Lyka Táblabíró 1981. 42. 82. 92. 118. 145. 172. 174-176. 192-193. 196. 217. 263. 395.
- Lyka Romantika 1982. 7. 8. 17. 25. 42-43. 53. 87. 90. 103. 109. 116. 123. 127. 130.
- Lyka München 1982. 43.

Molnár József
festő.
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Zsámbék 1821. III. 21. – Bp. 1899. II. 6./
Mint arcképfestő kereste meg Erdélyben, nevezetesen Kolozsváron és Désen kenyerét és élt itt
néhány évet, míg annyi pénzt tudott szerezni, hogy Velencébe utazzon. Haan Károly tanára.
Velence mellett Rómába és Münchenbe tanult. 1853-tól Pesten élt, és történelmi festményeket
Készített. / Dezső vitéz önfeláldozása / Nemzeti Album címen albumot állított össze.
Irodalom: - Turcsányi E.: Molnár József. Bp. 1938.
- Bíró 1955. 186. 323. 548. – irodalom.
- Műv. Lexikon 1967. III. 362-363. – Zádor Anna.
- Lyka Táblabíró 1981. 42. 82. 92. 118. 145. 149. 172. 174-176. 192-193. 196. 217. 263. 395.
- Lyka München 1982. 43.

Molnár József
rajztanár.
Adattár: - 0849/1892 – lerajzolta Vasvári Pál gyilkosának, a 81 éves Togya Szimion arcképét.
- 1097/1900 – cikke: A huszadik század művészete.
Életrajzi adatok: / Kolozsvár, 1863. III. 3. - /
Kolozsvárott, a Polgári Iskolában tanult 3 évet, majd újabb hármat a hosszúfalusi fafaragó isko
lában, ahol 1877-ben végzett. 1881-ben a város anyagi támogatásával tanult tovább a bp-i, Ipar
művészeti Főiskolán. Tanulmányai végeztével szülővárosában, egy műbútorasztalos műhelybe
dolgozik, 1884 után a Tanitóképezde háziipar tanára. Sárdi István betegeskedése miatt 1891 u-
tán a rajztanítást is felvállalta.
Irodalom: - Értesítvény-Tanítóképezde 1894-1985 évre, 38-39.

Molnár Márton
festő
Adattár:
Életrajzi adatok: 1839-ben, 24 éves korában nősül. 1846-ban civakodás miatt kerül ügye a tanács elé.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 231.

Monostori Izdenczi József
- 0438/1877 – arcképét Bikfalfy Falka Sámuel készítette el 1790-ben.

Montbach Emma
amatőr festő
Adattár: - 1075/1900 – P.g.: Atelier látogatások.
- 1128/1900 – nn: Kolozsvári festők munkái. A nyáron Nagyiklod-i kastélyában mű-
vésztelep működött, melynek Papp Gábor volt az egyik vezetője.
E munkákból kiállítást terveznek bemutatni.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Paraszt portré”, “Szent György lovag”
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. Festményt ígért a kiállításra.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Montbach Sándor
festő
Adattár: - 1075/1900 – P.g: Atelier látogatások. Montbach Sándor. /Nagy Iklodón lakik /
- 1128/1900 – nn: Kolozsvári festők munkái. A nyáron Nagyiklod-i kastélyában mű-
vésztelep működött, melynek Papp Gábor volt az egyik vezetője.
E munkákból kiállítást terveznek bemutatni.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. –sajnálják, hogy nem küldött munkát
Életrajzi adatok: 1877-ben a müncheni akadémia diákja.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 26.

Moretti Rezső
olasz képrestaurátor
Adattár: - 0756/1889 – Kolozsvárt dolgozik, megtekintette a szamosújvári Rubens képet is.
- 0758/1889 – Bp-ről ismét Kolozsvárra érkezett, az E. M képeit restaurálja.
- 0764/1889 – Bede Jobb: Régi képekről. /Moretti 22 képet restaurált az E. M.-ban.
- 0807/1890 – ismét Kolozsváron van, képeket restaurál az EM-ban.
- 0809/1890 – u.a.
- 1218/1902 – 8-10 napig a kolozsvári vármegyeház képeit restaurálja.
Életrajzi adatok: / ? . 1916 /
Irodalom: - nn: Moretti Rezső meghalt. Az Újság. 1919. nov. 4. 5.
- Bíró 1955. 302 – irodalom.

Morvay Ignác
festő
Adattár: - 0053/1847 – olaszhonból Kolozsvárra érkezik, műterme a Szentlélek u. 202 sz.
Életrajzi adatok:
Irodalom: - Lyka Táblabíró 1981. 172. – 1844.-ben Rómában él és ott dolgozik.

Munkácsy Mihály
festő, az 1839-ben alakult Pesti Műegylet egyik vezetője
Adattár: - 0107/1861 – a “tehetséges fiatalember”, Szamosi felfedezettje.
- 0249/1870 – “Siralomház” című képéről másolatok készülnek. /Deutsch Rt./
- 0263/1871 – a német sajtó dicséri munkáit “Siralomház”, “Háborús idők”,
“Őszi erdőben “
- 0268/1871 – “Háborús idők” című festménye sikeréről.
- 0275/1871 – londoni útjáról, számos kitüntetéséről.
- 0279/1871 – düsseldorf-i műtermésről.
- 0295/1871 – a weimári festészeti akadémiára hívják tanítani, a meghívást elfoglalta.
- 0299/1872 – egy iskolába menő gyereket ábrázoló képéről ír
- 0301/1872 – Párizsba költözik
- 0312/1872 – “Tépéscsinálók” című képéről.
- 0347/1873 – Pasteiner Gyula: Munkácsy és Vastagh.
- 0383/1875 – nn: Irodalmi és művészeti viszonyaink a múlt évben.
- 0416/1876 – festményei a párizsi Szalon kiállításán
- 0427/1876 – nn: Munkácsy Mihály.
- 0440/1877 – két rajza van Kolozsváron, Strausz Ede tulajdonában, melyet még Bé-
kés-gyulán készített. Ekkor rajzot Fischer-nél tanult, Strausznál evett.
/Két öreg arcképe /
- 0478/1879 – első rajztanára Szamosi Elek volt /hír egy korabeli levél kapcsán /
- 0480/1879 – elhunyt barátja, Paál László
- 0484/1879 – nn: Munkácsy és Vastagh találkozása. Felvetődött egy közös kolozsvári
látogatás ötlete.
- 0485/1879 – nn: Munkácsy kép Kolozsváron. Velis Simon orvos fiát ábrázolja.
- 0488/1880 – Teleky Bella grófnőt Párizsba festeni tanítja.
- 0498/1880 – nn: Petőfi dalban és rajzban. / többedmagával illusztrációkat készít /
- 0527/1882 – P.: Bécsi levél – Krisztus Pilátus előtt. /Munkácsy festménye /
- 0529/1882 – B. Prónay Gábor: Munkácsy.
- 0530/1882 – Munkácsy és Teleki Blanka kapcsolata / Teleki Sándor arcképe /
- 0531/1882 – Pesti kiállítását megtekintette Kőváry Endre és Sárdi István is.
- 0532/1882 – Ferenczy Zoltán: Munkácsy Mihály “Krisztus a Pilátus előtt” című
festménye.
- 0584/1883 – Velis kolozsvári “vízgyógyász” fiát ábrázoló festményét be fogják mu-
tani a kolozsvári képkiállításon.
- 0585/1883 – u.a.
- 0586/1883 – u.a. – a kép ki volt állítva évekkel ezelőtt a Nőegylet kiállításán.
- 0647/1884 – “Krisztus a kereszten” címe az új festményének.
- 0649/1884 – “Kálvária” című képének egy vázlata Teleki Sándor tulajdonában van.
- 0651/1884 – nn: Még egyszer Munkácsy képéről.
- 0655/1884 – Békéssy Károly: Munkácsy Mihály művészete.
- 0679/1885 – “Krisztus Pilátus előtt” és “Újoncozás” című képeiről Borszéki
Károly kópiákat készít.
- 0693/1885 – Gabányi: Munkácsy Mihály.
- 0708/1886 – nn: Munkácsy Mihály “Mozart halála” című képéről.
- 0722/1887 – felkérték az EMKE alapító oklevél rajzának elkészítésére.
- 0741/1889 – elvállalta az EMKE oklevél rajzának elkészítését.
- 0813/1890 – nn: Munkácsynál. – az EMKE alapító okiratáról. /Párizsi riport/
Munkácsy Zichy Jenőt ajánlja a kolozsváriaknak
- 0831/1891 – ma reggel Écsy társaságában Kolozsvárra érkezett. /X. 12./
- 0832/1891 – u.a. – elhozta az EMKE oklevél tervrajzát.
- 0833/1891 – nn: Munkácsy Mihály Kolozsvárt. A “Honfoglalás”-hoz gyűjt adatot.
Gyarmathy Zsigmond meghívta Bánffyhunyadra.
- 0834/1891 – meglátogatta Dunky-Fivérek és Kató József fényképészek műtermét,
este B-Hunyadra utazott.
- 0835/1891 – visszatért Kolozsvárra / egy napot töltött B-Hunyadon /
- 0836/1891 – bankett a Hungária étteremben, a mester tiszteletére
- 0836/1891 – B-Hunyadon Barcsay Domokos kisérte /ő hozta vissza hintóval /
- 0837/1891 – u.a.
- 0838/1891 – u.a. – megjelent a Kató-féle Munkácsy-fénykép.
- 0839/1891 – nn: Munkácsy Bánffy Hunyadon.
- 0840/1891 – Kató árusítja Munkácsyról készített fényképét.
- 0841/1891 – Telepyt kérték fel az EMKE oklevél sokszorosításának elvégeztetésére.
- 0842/1891 – u.a.
- 0843/1892 – nn: Munkácsy Mihály első mestere. Albrecht Nándor asztalos halála.
- 0846/1892 – nn: Festészetünk. /a historikus festészetről ír, javasolja, hogy a “Honfog
lalás” című képen Munkácsy ne fessen román népviseletben ábrázolt
alakokat.
- 0864/1893 – Berczik Árpád: Munkácsy Arpád-képe. Szirmai Antal elkészítette Mun
kácsy mellszobrát, a párizsi Magyar Egyesület székházában leplezték le.
- 0933/1895 – ígéri, hogy Kolozsvárra jön, felolvasást tartani.
- 0936/1895 – Ürmössy Lajos: A magyar művészet ünnepe. / Munkácsy visszatért
Magyarországra /
- 0947/1896 – Simkó József: Ecce Homo. Munkácsy Mihály festménye.
- 0974/1897 – Kunfi Zsigmond: Munkácsy Mihály.
- 1084/1900 – nn: Munkácsy Mihály meghalt.
- 1086/1900 – nn: Munkácsy Mihály /1844-1900/ halála.
- 1087/1900 – nn: Munkácsy Mihály halála. –kolozsvári történetek. /Sikó munkái/
- 1090/1900 – nn: Munkácsy életéből.
- 1091/1900 - Barcsay Domokos: Munkácsy Mihályról.
- 1093/1900 – Gyarmathy Zsigán: Munkácsy B - Hunyadon és az ezeréves kiállításon.
- 1096/1900 – D.J.: Munkácsy és Kolozsvár.
- 1099/1900 – Bródy Sándor: Munkácsy utolsó vacsorája.
- 1100/1900 – nn: Munkácsy Mihály halála.
- 1105/1900 – cikke: Gyermekkorom emléke. /Francia lapokból átvéve /
- 1108/1900 – nn: /Farnos Dezső dr. / Pataky László műterméből. Pataky alvinci műter
mében van “Krisztus Pilátus előtt” című képe egyik alakjának vázlata.
- 1173/1901 – Munkácsy “Siralomház” című képének egyik szigált vázlatát egykor
Sárdi festőnek ajándékozta. Ezt most Sárdi özvegy értékesíteni akarja.
- 1338/1913 – nn: Az Erdélyi Múzeum képtára. – a gyűjt.-ben Munkácsy kép is van.
Életrajzi adatok: /Munkács, 1844. II. 20. – Endenich, 1900. V. 1. /
Irodalom: - nn: Munkácsy Mihály ifjúkori képei. Képzőművészeti Szemle. 1879. 128.
- nn: Munkácsy Mihály Aradon. Pesti Napló. 1890. okt. 6. okt. 7.
- Ligeti Antal: Munkácsy Mihály ifjúsága. Budapesti Szemle. 1891. 321-344.
- Kazár Emil: Munkácsy fiatal koráról. A Hét. 1900. 294-298. K.
- Harsányi Pál: Visszaemlékezés Munkácsy pályakezdetére. Műcsarnok. 1900. 218-220.
- Naményi Lajos: Munkácsy Mihály ifjúkori szerelme. Új Idők. 1902. 521-522.
- Malonyay Dezső: Munkácsy első festménye. Művészet. 1902. 274-283.
- nn: Munkácsy Mihály őseiről. Művészet. 1903. 66-68.
- Ordy Lehel: Munkácsy Mihály mint inas. Visszaemlékezés. Vasárnapi Újság. 1908. 323-324.
- nn: Munkácsy Mihály ifjúkori rajzai. Művészet. 1914. 383. K.
- Takács Zoltán, Felvinczi: Jegyzetek Munkácsy ifjúkorához. Szépművészeti Múzeum Évkönyve. 1921.
23. 81-95. 5 K.
- Szokolay Béla: Munkácsy Mihály és Paál László. Élet. XVI-1925. 271-272.
- nn: Munkácsy Mihály inasévei. Rádió Élet. 1934. 41 sz. 7.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 602.
- Harsányi Zsolt: Munkácsy és Pataky. Új Idők. 1934. 333-334. K.
- Farkas Zoltán: Paál László levelei Munkácsy Mihályhoz. Szépművészeti Múzeum Évkönyve. 1940.
- Hory Etelka: Munkácsy Mihály kalotaszegi látogatása. Keleti Újság. /Kolozsvár /. 1944. márc. 5.
- Bíró 1955. 48. 71. 80. 82. 169. 204. 211. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 284. 285. 286. 288. 289.
323. 325. 329. 330. 341. 343. 370. 381. 382. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 399-402. /Végvári Lajos /
- Lyka Táblabíró 1981. 406.
- Lyka München 1982. 6. 10. 23. 24. 27. 29. 39. 59. 65. 68. 76.
- Lyka Romantika 1982. 8. 12. 14-16. 24. 43. 49. 53. 69. 87. 116.117. 123. 127. 156.
- Lyka Millennium 1983. 26. 33. 41. 87. 96. 103. 108. 133. 151.

Murillo, Bartolomé Esteban
Adattár: - 0169/1864 – “Koldus Gyerek” című képét másolta le Barabás Henriette.
- 0228/1869 – munkáinak reprodukcióit árusítják Kolozsváron.
Életrajzi adatok: /Sevilla, 1618. I. 1. – Sevilla, 1682. IV. 3. /
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /935/. 607.
- Bíró 1955. 421. 447. 448. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 403.
- Lyka Romantika 1982. 95-96.

Murr
német művészettörténész
- 0272 – Dürer életrajzának kutatója.

Mülhofer Mór
máramarosszigeti modellvéső
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1822 és 1825 között rézmetszést tanult az Akadémián.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. Bp. 1935.
- Pataky 1951. 56. 187.

Münster Ede
kolozsvári.
- 0956/1896 – rendezi – többedmagával – a kolozsvári Ereklye Múzeumot.