Sámi László * Sámi Lászlóné * Sándor Béla * Sándor József * Sándorházy Béla * Sárdi István * Sárkány Lajos dr. * Sárosy * Sarudy Lajos * Scalda Hugó * Schabadka Ferenc János * Schaffer Béla /Adalbert/ * Schaffer Károly * Scheindhauer R. * Schell Luiz * Schilling * Schilling * Schivert Albert Gusztáv * Schmelzer * Schoefft /Schöfft/ Ágoston * Schönhuttal Frigyes * Schulcz Rezső * Schullek Frigyes * Schuller Betty * Schuller Lajos * Schullerus Frigyes * Schullerus Trude * Schullevini Frigyes * Schütz János * Schütz János * Schütz József * Schwanthaller, Ludvig Michael * Schwindt, Moritz von * Sebestyén József * Seitz Gusztáv * Sertits Valéria * Sigethi Sámuel * Sigmond Dezső * Siklósy Károly dr. * Sikó Miklós * Sikó Miklósné * Simai Antal * Simai János. * Simkó József * Simó Ferenc * Simó Ferencné * Simó János * Simon Elek * Simon János * Simon Vilmos * Sipos Bertalan * Smigelschi Oktáv * Solymosy Márton * Sólyom Ignác * Sonnefeld Zsigmond Buck * Spányi Béla * Sperke, Adolphus Adamus * Spiró Emille * Spitz György * Stadler Antal * Stasitzky * Staubert Ödön * Stech Alajos * Steiger Béla * Stein Gábor * Stein János * Stein János * Steindl Imre * Sterio Károly * Stetka Gyula * Stock János Márton * Stoklovski Kázmér János * Stotter Lajos * Stráf Ferenc * Strambert Ödön * Straubek /Strabe/ Ignatius * Strausz Ede * Streicher Béla * Streitmann Antal * Stróbl Zsófia * Stühler * Sulák Ferenc

Sámi László
/ Zilah, 1817. XI. 10 – Kolozsvár, 1881. X. 23./ tanár, politikus.
1848/49-es politikus, ref. kollégiumi történelemtanár. Iskoláit Zilahon, Kolozsváron és Po-
zsonyban végezte. Wesselényi Miklós 1846-tól Zilahon a ref. iskolában külön tanszéket állí-
tatott fel neki. Teleki László, majd Kossuth magántitkára volt. 1852-től haláláig Kolozsváron a
ref. gimnáziumban történelmet tanított. Publicistikai dolgozatait Amicus álnéven írta. 1853 –
ban nősült. Felesége Király Janka volt. Sírja a Házsongárd-i temetőben.
- 0520/1881 – arcképét Vastagh György fogja megfesteni.
- 0523/1881 – síremlékének tervét Szász Gyula szobrászművész készítette el. Sámi arcképén
Vastagh György már dolgozik.
- 0528/1882 – arcképét Sárdi István festette meg
- 0544/1882 – Vastagh György tagja a Sámi László Emlékkő Bizottságnak.
- 0589/1883 – Vastagh György két arcképet is festett róla.
- 0599/1883 – arcképét Sárdi István is megfestette, ki van állítva a kolozsvári képkiállításon.
- 0612/1883 – u.a.
- 0632/1884 – Sárdi István festette arcképét a ref. főtanoda vásárolta meg.
- 0641/1884 – újabb arcképét festi Sárdi István.

Sámi Lászlóné
Király Janka. / Debrecen, 1830 - Kolozsvár? /
Mostohaapja, Könyves Tóth Mihály híres debreceni ref. lelkész nevelte. Ott ismerkedett meg
Kemény Zsigmonddal és Petőfivel, aki verset is írt emlékkönyvébe. házasodtak. Amica álné-
ven húsz regényt fordított angolból. Többek közt Swift egyik első fordítója. Beszélt még néme
tül és franciául is. Sírja a Házsongárd-i temetőben van.
- 0512/1881 – Tóth Ágoston által rajzolt Bem arckép az ő tulajdonában van.

Sándor Béla
festő
Adattár: - 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. – “Fürdés után”, “Virrasztás”.
Életrajzi adatok: /Győr, 1872. VI. 17. – Bp., 1949. IX. 17. /
Az Iparművészeti Iskola tanára volt. Bp-en és Münchenbe végezte tanulmányait. Tájképeken
kívül freskókat készített. Az ő műve az egri székesegyház mennyezetének egyik mennyezet-
képe, és a budai kapucinus templom freskójának egy része.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1984. IV. 212.
- Lyka Millennium 1983. 113. 141. 154.

Sándor József
/ Bukarest, 1858. XI. 16. - Kolozsvár, 1945. / író, politikus.
EMKE-alapító titkára. Apja háromszéki székely, Bem hadseregében harcolt, majd Havasal-
földön élt emigrációban. 1874-1884 között Bukarestben, Budapesten és Kolozsváron tanult,
orvosi és bölcsészi diplomát szerzett. 1885-ben egyik alapítója az EMKE-nek. 1895-1905
között a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, 1921-ben az Erdélyi Magyar Párt egyik
alapítója, 1922-től a román kamara, majd a szenátus tagja. Becsülte a román irodalmat, s az
egyik első fordítója Mihail Eminescu verseinek. Sírja a Házsongárd-i temetőben.
- 0813/1890 – nn: Munkácsynál. - egyezkedik az EMKE alapító oklevél elkészítése kapcsán.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0911/1895 – megvette Sárdi István “Esti tájkép” című festményét.

Sándorházy Béla
festő.
Adattár: - 1282/1908 – E. Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Sárdi István
rajztanító, festő.
Adattár: - 0137/1863 – az Unitáriusok Leányiskolájának tanára.
- 0380/1875 – a Tanítóképezde rajztanára
- 0413/1876 – az Unitárius Főiskola / alsó osztályok / és a Tanítóképezde rajztanára
- 0415/1876 – a tűzvészről /IV. 15-27/ készített rajzáról Tauffer és Veress Gyula fény-
képészek másolatokat készített és azt árusítják.
- 0421/1876 – gróf Mikó Imre arcképét festi
- 0434/1877 – Kriza János arcképét készíti el
- 0435/1877 – az elkészült Kriza arcképről.
- 0437/1877 – u.a.
- 0439/1877 – felolvasása az iparos körben a rajz és művészet szerepéről.
- 0455/1877 – megfestette két példányba Kriza János arcképét, egyik Londonba került
- 0462/1877 – három képet állít ki az Iparmű-kiállításon. “Alvó vadász”, “A szent csa-
lád” ez utóbbi Van Dyck után és egy “Arckép”.
- 0467/1877 – Justus: Festmények és fényképek. /az Iparmű-kiállításról ir /
Sárdi “Alvó vadász” és Raffai bácsit ábrázoló “Arckép”-ét dicséri
- 0483/1879 – képzőművészeti kiállítás megtekintése végett Münchenbe utazott
- 0506/1880 – Bayard: Egy kolozsvári műterembe. Látogatás Melka Vincénél.
Javasolja egy múzeum alapítását, hol a Sárdi munkái is ott lennének.
- 0512/1881 – Tóth Ágoston által rajzolt Bem-arcképet másolta le
- 0528/1882 – megfesti Sámi László arcképét / kiállítva Plcz-féle üzlet kirakatában /
- 0531/1882 – Pestre utazott Munkácsy kiállításának megtekintésére.
- 0534/1882 – tagja a kiállítás szervező bizottságnak -Kéler Ilona síremléke érdekében
- 0535/1882 – u.a.
- 0540/1882 – Torda-Aranyos vármegye címerét festi.
- 0542/1882 – elkíséri Vastagh Györgyöt erdélyi tanulmányútjára.
- 0545/1882 – u.a. – nem Kőváryval, hanem Demjén Lászlóval utazik.
- 0547/1882 – u.a.
- 0548/1882 – u.a. VII. 17-én indulnak
- 0549/1882 – úti beszámolót közöl Vastagh erdélyi útjáról.
- 0553/1882 – cikke: Mátyás király szobra. / Schwanthaller egykori müncheni Mátyás-
szobráról.
- 0557/1881 – a kolozsvári tantestület gyűlésén előadást tartotta “műízlésről”.
- 0558/1882 – cikke: A közízlésnevelésről.
- 0562/1883 – tagja a kolozsvári képkiállítást előkészítő bizottságnak.
- 0564/1883 – u.a.
- 0575/1883 – benevezett a képkiállításra.
- 0578/1883 – u.a.
- 0581/1883 -- u.a. – Huterával rendezi a képkiállítást.
- 0585/1883 – u.a. – bevégezték a kiállítás rendezését.
- 0593/1883 – “Bandita” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0599/1883 – kiállított festményeiről /11 munkáját állított ki / Vágner Sándor tanít-
ványa volt Bécsben. “Pihenő vadász” , “Női akt”, “Téli esték”, “Deák
Ferenc” és “Sámi László”, valamint kolozsvári polgárokról festett arc-
képeit dicsérik.
- 0612/1883 – “Sámi László”-t ábrázoló arcképéről.
- 0613/1883 – u.a.
- 0623/1883 – a kolozsvári képkiállítás képsorsolási bizottságának elnöke.
- 0624/1883 – Zichy Ernőné vele készítteti a Bihar megyei Hosszú-Pály rom. kat temp
lom “Mária-Immaculata” képet
- 0625/1883 – a kép már fel is lett állítva a templomban.
- 0626/1883 – Zichy grófnénak egy régi Mária kép helyére, Murilló-féle Madonna
másolatot készít
- 0627/1883 – u.a.
- 0632/1884 – általa festett Sámi László arcképet a ref. főtanoda vásárolta meg.
- 0641/1884 – újabb Sámi László arcképet fest.
- 0643/1884 – Kyrmayer Károly és Kossuth Lajos arcképein dolgozik.
- 0644/1884 – nn: Telepy Károly és Bruck Lajos. Sárdi elkíséri Bánffyhunyadra őket.
- 0645/1884 – u.a.- Vastagh Gézával is járt Kalotaszegen
- 0678/1885 – a Kolozsvári Kir. Gazdasági Tanintézet épületének rajza 1880-ból.
- 0681/1885 – műtermét meglátogatta Ligeti Antal.
- 0683/1885 – megfestette Váradi Károly tanfelügyelő arcképét.
- 0686/1885 – a Közművelődési Egylet új pecsétjét rajzolta meg.
- 0687/1885 – nn: A kolozsvári Állami Nőtanító Képezde munka és rajzkiállítása.
A képezde tanára és a kiállítás szervezője: Sárdi István.
- 0688/1885 – bevégezte Kyrmayer Károly arcképét, melyet az Iparegyletnek festett.
- 0700/1885 – megtekinti Parlaghy Kossuth-képét a Vigadó épületében.
- 0723/1887 – cikke: A pusztulás helye. /a május 1.-én pusztító torockói tűzvészről /
- 0724/1887 – képet ajánl fel a tűzkárosultak felsegítésére “Torockói menyecske”
- 0728/1887 – Kiss Sándor Kereskedelmi Akadémia arcképét festette meg.
- 0735/1888 – Kossuth arcképét /pasztell / az EMKE részére festette meg.
- 0738/1888 – Kossuth Lajos arcképét készítette el szénrajzban.
- 0742/1889 – szervezi az Éltes Károly által javasolt képkiállítást
- 0747/1889 – a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet rajzát készíti el.
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti Társaság
- 0774/1890 – tagja a kolozsv. képkiállítás előkészítő bizottságnak - húsvétkor nyíllik.
- 0786/1890 – Kőváryval segít Telepy Károlynak a kiállítás rendezésében.
- 0798/1890 – Részt vesz a Telepy tiszteletére adott banketten.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0911/1895 – cikke: A festőművészetről, tekintettel a Nemzeti Szalon képkiállítására.
Kiállított képe: “Esti tájkép”-ét Sándor József vette meg.
- 1052/1900 – nn: Beteg művész a művészetekért. 10 éve már komoly beteg lakása a
Bástya u. 2 sz. alatt. A E. Sz. T-nak / Peielle titkárnak / ajándékoz egy
1879-ből való Böhm Pál rajzot.
- 1069/1900 – nn: Elismerés beteg festőnek. – az ESZT 100 koronás támogatása.
- 1171/1901 – Halála – 59 éves korában, 12 évig tartó betegség után IV. 8-án elhunyt
- 1173/1901 – Munkácsy Mihály “Siralomház” című képének egyik szigált vázlatát
egykor Sárdinak ajándékozta. Ezt most az özvegy értékesíteni akarja.
- 1181/1901 - nn: Az Szépművészeti Társaság ülése.
Pákey Lajos gyűjtést szervez Sárdi Istvánnak állítandó emlékkőre.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Tanulmányfej” – az elhunyt művész munkája.
Életrajzi adatok: /Torockó 1846 II. 26. – Kolozsvár 1900 IV. 8./
Gimnáziumi érettségit 1863-ban Kolozsvárt az Unitáriusoknál tett. Ugyanitt rajztanító 1863 és
1868 között. Mint papjelölt, 1868-1870 között hittant tanult, illetve ekkor házi tanítással is fog-
lalkozott gr. Forgách Kálmán úr házánál. 1870 és 1873 között állami segéllyel tanult festésze-
tet előbb Nürnbergben, azután Münchenben tanult /1872/. Ezek befejeztével Kolozsváron
telepedett le, s a tanítóképző iskola tanára lett. Itt 1874 III. 12-ig ideiglenes, 1881 IV. 8-ig vég-
leges tanári állást töltött be. Betegsége miatt 1892-ben nyugdíjazták. Az 1870-es években er-
délyi vonatkozású rajzait közölte a Vasárnapi Újság. Néhány műve / Deák Ferenc, id. Szilágyi
Ferenc arcképei, Kolozsvár belvárosának látképe, a Kolozsvári Múzeumba került.
Irodalom: - Értesítvény 1873-1874 – összesen 9 rajzórát ad a Tanító Képezdében.
- nn: Egy magyar művész halála. Sárdy /!/ István. Műcsarnok. IV-1901. 206.
- Éber Lexikon. 1935.
- Murádin Jenő: Sárdi István. Korunk. 1979. 12 szám.
- Lyka Századvég 1982. 75.
- Lyka Romantika 1982. 53. 170, - 53- apja lelkész volt.

Sárkány Lajos dr.
/ Kolozsvár, 1860. IV. 30. - Kolozsvár, 1929.? / matematikai tankönyvíró, kollégiumig.
Egyetemi tanulmányait 1879-84-ben Kolozsváron, 1884-85-ben, Berlinben végezte. 1885
szept.-től. a ref. főgimnázium mennyiségtan- és természettan tanára, 1896-1902 között igaz-
gatója. Sírja a Házsongárd-i temetőben van.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Sárosy
- 0739/1889 – 1845-ben Barabás lerajzolta /korabeli hírek /

Sarudy Lajos
dési divatáru kereskedő
- 0458/1877 – Huszka József rajztanár arcképe van üzletében kiállítva.

Scalda Hugó
- 0208/1868 –elkészíti a kolozsvári plébániatemplom főoltárának tervét.

Schabadka Ferenc János
rajztanár - Temesvár.
Adattár: -
Életrajzi adatok: A Bánság virágzó központjában, Temesvárott, a század legelején, 1813-ig a bécsi születésű Fi-
no József a rajziskola tanára. Őt Schütz János követte, Brodcky Károly az első rajzoktatója.
Schütz után ideiglenesen Krammer József következett, 1826-tól 1829-ig Schabatka Ferenc,
ettől fogva 1841-ig ismét Krammer, aki ez évben halt meg. 1841-ben Dunaiszky Henrik szob-
rász kapta meg a tanszéket.
Irodalom: - Berkeszi: Temesvári művészek. Temesvár. 1910. 16. /Schabadka Ferencnek írja /
- Bedy Vince: Schabadka Győri Szemle. I. évf. 27.
- Lyka Táblabíró 1982. 122.

Schaffer Béla /Adalbert/
festő.
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Nagykároly, 1815. – Düsseldorf 1871. III. 1. /
1832-be iratkozott be az akadémiára. Első nyilvános szereplése 1842-re esik, amikor Bécsbe tanulmányfejeket és arcképeket állít ki.
Pesti és bécsi tanulmányok után, Szentpéterváron és Düsseldorfba is dolgozott. Főleg
arcképeket és csendéleteket festett. Szülővidékén és Erdélyben sem dolgozott.
Irodalom: - nn: Adalbert Schaffer új képei. Der Spiegel. Pest 1845. 832. 933.
- Der Spiegel. Pest. 1851. 693.
- Der Spiegel. Pest. 1852. 747.
- Századok. 1874. 193.
- Archaeologiai Értesítő Pest. R. f. V. 138.
- Szana: Magyar művészet századunkban. Bp. 1890. 62.
- Szana: Száz év a magyar művészet történetéből. Bp. 1901. 57.
- nn: Schaffer Béla. Művészet. VII-1909. 203.
- Berkeszi: Temesvári művészek. Temesvár 1910. 96.
- P.I.: Schaeffer festő. Művészet. X-1911. 232.
- Divald: A Magyar Tudományos Akadémia palotája. Bp. 1917. 92.
- nn: Schaffer. Nyugat. 1922. 380.
- Éber Lexikon é.n. /1935/. 844.
- Bíró 1955. 188 – bibliográfia.
- Lyka Táblabíró 1981. 42. 47. 97. 114. 145-146. 153. 198. 248. 275. 398.
- Lyka Romantika 1982. 27.
- Lyka München 1982. 6.
- Műv. Lexikon 1984. IV. 233.

Schaffer Károly
- 0208/1868 – készíti a kolozsvári plébániatemplom főoltárának szobor-mintatervét.

Scheindhauer R.
arcképfestő
Adattár: - 0056/1848 – lakik Monostor u., Gebárd ház.
Életrajzi adatok: / 1836-1860 között működött /
Majtényi Rudolf arcképe, az egri múzeumban.
Irodalom:

Schell Luiz
Vastagh György festőművész felesége.
- 0138/1863 – esküvője Vastagh György festőművésznek. /október 7./

Schilling
kolozsvári család. János /1791-1859/ építészmérnök, Lajos /1854-1921/ történész, 1889-1919
között egyetemi tanár. Sírjuk a Házsongárd-i temetőben van.
- 0270/1871 – két - Bécsbe hitelesített - Michelangelótól származó kép van a tulajdonukban.

Schilling

lipcsei rézmetsző.
Adattár: - 0057/1848 – Szabó által rajzolt Teleki Domokos arcképet metszi.
Életrajzi adatok:
Irodalom: - Bíró 1955. 350. – irodalom.

Schivert Albert Gusztáv
nagyszebeni festő grafikus és fényképész.
Adattár: - 0335/1873 – a bécsi világkiállításra szánt munkáit bemutatja Nagyszebenben.
Életrajzi adatok: /Nagyszeben, 1826. IV. 9. – Graz, 1881. VII. 18./
Szülővárosában festészettel foglalkozott. Már az 1850-es évek legelején figyelme a fényképe-
zés felé fordult, 1865 körül Jassiban az Udvari Fényképész /Fürstlich romanischen Hofphoto-
graphen / címet is elnyerte. Visszatért Szebenben, elnyert címét élete végéig használta. Élete
végén átköltözött Grazba. Legfényesebb elismerését a bécsi világkiállításon nyerte el. A Bru-
chental Múzeum tulajdonában van több arcképe, amelyet a Bruchental család tagjairól készített
Irodalom: - J. Bielz: Ein Hermannstadter Malerkreis um 1850. Forschungen. 1970. 13 k., 1 sz.
- M. Wittstock: Nichterfüllte Hoffnungen. Nordwesten. 1979. V. 1.
- Lexikon Sachsen, 1993. 166. /Klein Konrad /
- Klein, Konrad: Fotografische Ateliers in Hermanstadt. 1860-1918. In. 120 de ani de arhivă în Transil-
vania. Arhivele Statului Sibiu. Sibiu 1996.
- Miklósi-Sikes 1997 /kézirat/, II. 300-301.

Schmelzer
1816-ban Kolozsváron élő szobrász.
- 0223/1869 – Kazinczy Ferenc említi nevét 1816-ban, amikor Kolozsváron járt.

Schoefft /Schöfft/ Ágoston
a Schoefft pesti festőcsalád tagja.
Adattár: - 0024/1842 – Agából Pestre érkezett / Körösi Csoma Sándor /
Életrajzi adatok: /Pest, 1809. – London, 1888. /
Sch. József Ágost /1776-1850/ festő fia. 1828-ban a bécsi akadémián, majd európai tanul-
mányút után Münchenben tanult. 1835-ben visszatért Pestre, 1836-tól Bukarestben dolgozott
mint arcképfestő. Innen Odesszába, majd Konstantinápolyba került, honnan hosszabb keleti
útra indult. Egy ideig Perzsiában dolgozott, majd a laharai maharadzsa udvarában több portrét
festett. Kalkuttában Lerajzolta Körösi Csoma Sándort, melyet később Pesten litografált. 1845
előtt egy pár évet Pesten tölt, de ekkor már Velencében van, innen Salzburgba teszi át székhe-
lyét. Az ötvenes évek közepétől Bécsben, Pesten élt, 1864-66 között É-Amerikában és Mexi-
kóban is megfordult. Élete utolsó éveit Londonba töltötte.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 848.
- Bíró 1955. 188. 191. – irodalom / a családról /
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 244.
- Lyka München 1982. 6.

Schönhuttal Frigyes
festő
Adattár: - 0939/1896 – a sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium részére Mikó, Csáky és Szász
Domokos arcképeit festi
Életrajzi adatok:
Irodalom:

kolozsvári virágkereskedő. Bel-Monostor utca.
- 0870/1894 – üzletében látható Nagy Gyula Inczédi Sámuelről készített arcképe.

építész, műegyetemi tanár.
- 0286/1871 – az Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezde tanárának nevezték ki.

festő, Schuller Lajos Ferenc festő-fényképész leánya.
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Segesvár, 1860. III. 11. – Segesvár, 1904. VIII. 8. /
1884-85-ben Grác-ban tanul, utána visszatért Erdélybe, s itt főleg vízfestékkel festett
tájképeket készített.
Irodalom: - F. Schuller: Aus dem Leben Schuller Betty. Die Karpathen. 1909. VIII. 1.
- Lexikon Sachsen 1993.

festő és fényképész.
Adattár: - 0877/1894 – nn: Képkiállítás Segesváron. Tájkép-rajzokat állít ki.
Életrajzi adatok: / 1826 - Segesvár 1906. márc. 18. /
Apja szászkeresztúri pap, anyja dán diplomata leánya. 1843 és 1845 között a klagenfurti J.
Wagner litográfiai műhelyében tanult. 1845-ben erdélyi utazáson vett részt. 1845-1846-ban a
bécsi Művészeti Akadémián tanult. 1846-tól 1848-ig újra mint litográfus dolgozott Klagenfurt-
ban. 1849-1857 között Párizsban tartózkodik nagybátyjánál Friedrich von Martensnél és tanul-
mányokat folytat az Ecole des Beaux Arts-ban. 1857-től rajztanár a segesvári gimnáziumban.
Schuller jó nevű festője volt a városnak, neve Erdélyben is jól csengett / arckép-, oltár-, város-
képek, stb. / Új utakat keresett a fényképészetben is. Döntő hatással volt későbbi munkásságá-
ra, a Párizsban eltöltött évek, hiszen nagybátyja neves rézmetsző volt /ő készítette az első pano
ráma felvételt Párizsról /, s a fényképészet feltalálójának Dagerrenek köréhez tartozott. Őt te-
kinthetjük Erdély első zsánerfotósának / román-, szász-, cigányélet jelenetek / Schuller volt az,
aki elsőként színezte fényképeit, még 1869-ben. 1876-ban, a nagyszebeni iskolában, kollégájá-
val Dörschlaggal, megpróbálta a rajzoktatás módszerét megújítani oly módon, hogy az előirt
gyakorlatok helyet, a szabadkézi rajzolást helyezte előtérbe. Jó képzőművész volt, de mun-
kásságának igazi jelentőségét a fényképészet terén elért sikerei adják.
Irodalom: - F. Schuller: Ludwig Friederich Schuller. Die Karpathen 1909. aug. 1.
- nn: Friedrich Schuller. Neue Weg, Bukarest. 1977. június 23.
- Lyka Táblabíró 1981. 213.
- Lyka Romantika 1982. 53. 62. 91. 111.
- B. Stephani: Sie pragten unsere Kunst. Kolozsvár 1985.
- A. Haffner: Der Zeichner, Litograph und Maler L.S. /.../ .
in: Carinthia l. Zeitschift für geschischtkiche Landescunde von karten. Klagenfurt. 1990.
- Lexikon Sachsen 1993. 445-446.
- Miklósi-Sikes 1997. 303. – fényképészeti munkásságának bibliográfiájával.

rajztanár
Adattár: -
Életrajzi adatok: / Fogaras 1866. VII. 22. – Nagysink 1898. XII. 22. /
A nagyszebeni gimnáziumban végzett, ahol Dörschlag tanítványa volt. Utána Bp-en Minta-
rajziskolában, majd Münchenben végzett. Besztercén volt rajztanár.
Irodalom: - Roth V.: Schullerus Fritz ein siebenbürgenis Künstlerleben Historia. 1908.
- Lyka Századvég 1982. 71.
- Lexikon Sachsen 1993. 447. - arcképpel
- W. Myss: Kunst in Siebenbürgen. Thaur bei Innsbuck 1991.

festő, S. Frigyes leánya.
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Szentágota, 1889. V. 3. – Nagyszeben, 1981. I. 24. /
Irodalom: - J. Fabritius-Dancu: Trude Schullerius. Bukarest. 1974.
- W. Myss: Kunst in Siebenbürgen. Thaur bei Innsbrusk 1991.
- Lexikon in Sachsen. 1993. 448.

Adattár: - 0877/1894 – nn: Képkiállítás Segesváron. / a besztercei szász templombelső /
Életrajzi adatok:
Irodalom:

kolozsvári
- 0713/1886 – arcképét Kőváry Endre festette meg.

rajztanár. – Temesvár.
Adattár: -
Életrajzi adatok: A Bánság virágzó központjában, Temesvárott, a század legelején, 1813-ig a bécsi születésű Fi-
no József a rajziskola tanára. Őt Schütz János követte, ettől fogva 1841-ig ismét Krammer,
Schütz után ideiglenesen Krammer József következett, 1826-tól 1829-ig Schabatka Ferenc,
aki ez évben halt meg. 1841-ben Dunaiszky Henrik szobrász kapta meg a tanszéket.
Shütz tanítványa volt egy fél éven át Temesvár leghíresebbé vált művésze, Brodcky Károly is.
Irodalom: - Schematismus literar regni hungariae. Buda. 1814. 50.
- Berkeszi: Temesvári művészek. Temesvár. 1910. 16.
- Lyka Táblabíró 1982. 122. 248.

rézmetsző
Adattár: -
Életrajzi adatok: Talán bécsi származású, 1817 körül Nagyváradon dolgozott. Készítette a város asztalos, és la-
katos céh vándorlevelét Nagyvárad látképével 1817-ben.
Irodalom: - Archeológiai Értesítő 1879. 241.
- Pataky 1951. 221.
- Lyka Táblabíró 1981. 239.

/1802 – 1848 / müncheni szobrászművész
- 0553/1882 – Sárdi István: Mátyás király szobra. /Schwanthaller müncheni szobráról.

bécsi festő és grafikus, tanár
Adattár: - 0254/1871 – Vastagh György bécsi mestere.
- 0257/1871 - /III. 14. / a közelmúltban elhunyt.
Életrajzi adatok: /Bécs, 1804. I. 21. – München, 1871. II. 8. /
A bécsi akadémián tanult 1847-től a müncheni képzőművészeti akadémia professzora volt, de
ezen kívül még Karlsruheban, Frankfurtban és Bécsben is működött. Művészete a korai rene-
szánsz hagyományokból táplálkozott.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 850.
- Bíró 1955. 192. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 40. 88. 306. 374. 385.
- Lyka Romantika 1982. 50. 88.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 252. /Benkő Viktorné /

Keöpeczi heraldikus, festő.
Adattár: - 1282/1908 – E. Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok: ./1878 – 1964/ Sírja a Házsongárd-i temetőben van
Irodalom: - Lyka Millennium 1983. 155. – Veress Endre történeti könyveit illusztrálta.

hamburgi képkereskedő
- 0449/ 1877 – Stein János kolozsvári könyvkereskedésében árusítja képeit.

- 0821/1891 – házasságot köt Peielle Róbert kolozsvári festőművésszel.
- 0823/1891 – u.a. - az esküvő VII. 22-én volt

ötvös és rézmetsző
Adattár: -
Életrajzi adatok: Kolozsvári születésű, Bécsben tanult.
Irodalom: - Lyka Táblabíró. 1982. 51.

/ Marósbogát, 1844. VIII. 1. -? / közgazdász, országgyűlési képviselő.
Sigmond Elek, az erdélyrészi gyáripar legjelentősebb képviselőjének fia. tanulmányait Kolozs-
váron és Bécsben végezte. 1873-ban fivérével " Sigmond Testvérek" néven átveszik apjuk
szeszgyárát, s pár év alatt Erdély egyik legjelentősebb vállalatává fejlesztik. A Kereskedelmi-
és Iparkamara , a Kereskedelmi Kör elnöke. Kezdeményezésére alakult a kolozsvári áruraktár,
rendezték évenkint az állatkiállítást. 1884-96 között Kolozsvár országgyűlési képviselője.
1898 júl.23-án a III oszt. Vaskorona-rend kitüntettje.
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti Társaság

budai vízgyógyintézet igazgatója.
- 0164/1864 – Mezey József szembeteg festőművészt kezeli.
- 0165/1864 – u.a.

Bölöni - festő
Adattár: - 0062/1853 – Magyarország képekben c. kiadványhoz, rajzokat készít.
- 0063/1853 – a kötet számára Kolozsvár épületeit rajzolja
- 0064/1853 – u.a. – a kötet címe: Magyarország és Erdély képekben.
- 0066/1853 – székelyföldre utazik, a kötethez rajzokat készíteni
- 0071/1854 – Kőváry Lászlóval egy Erdélyi Képcsarnok-ot akarnak kiadni
e célból elkészíti Barra Gábor dr. arcképét
- 0072/1854 – megjelent Barra dr. arcképének kőnyomata.
- 0073/1854 – u.a.
- 0075/1854 – Diana fürdő képét rajzolja
- 0077/1854 – műtermét a Híd utcai Pákei-féle házba nyitotta meg.
- 0080/1855 – műterméről ír a lap
- 0080/A/1956 – K/őváry L/: Festőink névrokonsága. - kolozsvári festőművész.
- 0086/1858 – Vastagh György festőművésszel állít közös műtermet a Közép utcában.
- 0087/1859 – festész, lakik a Házsongárd utcában
- 0088/1859 – Vastaggal műterem. Sikó Bethlen Károly részére Mária Terézia arckép.
- 0092/1859 – Vastaggal közös műtermük a Bel-Közép utca, Biasini-házban van.
- 0093/1860 – hazai első rangú művész, lakik a Házsongárdnál.
- 0171/1864 – a haza első számú művésze, lakik a Házsongárdnál.
- 0197/1866 – festész, lakik: Felső-szén utca, saját ház.
- 0294/1871 - megfesti Esterházy Kálmán Kolozs megye főispánjának arcképét.
- 0673/1885 – Kossuth Lajos arcképét festette meg.
- 0691/1885 – a Kossuth kép a Főtéri Helfy házban van kiállítva.
- 0692/1885 – a Kossuth-képet az EMKE számára igyekszenek megszerezni.
- 0700/1885 – megtekinti Parlaghy Kossuth-képét a Vigadó épületében.
- 0721/1887 – nn: Képek Kolozs vármegye üléstermében. / Eszterházy Kálmán gróf /
- 0734/1888 – általa festett Kossuth arcképről.
- 0879/1894 – Marosvásárhelyen lakik, megfestette Kovács F. apátplébános arcképét.
- 1087/1900 – nn: Munkácsy Mihály meghalt. -1891. X. 12-én járt Kolozsvárt, s akkor
megdicsérte Sikó Miklós műveit, EMKE alapító oklevelét készítette el.
- 1088/1900 – Fangné, Gyújtó Izabella: Elékezés Munkácsyra.
- 1092/1900 – nn: Sikó Miklós halála. /Marosvásárhelyt /
- 1098/1900 – nn: Sikó Miklós halála. /83 évet élt /
- 1155/1900 – Szabó Sámuel: Zeyk Domokos síremléke. – Síkó által festett miniatúra.
Életrajzi adatok: / Septér 1818. VII. 2. - Marosvásárhely 1900. V. 5. /
Nagyszebenben és Kolozsváron tanult, s művészete első próbálkozásai is itt születtek. Első
tanítói Neuhauser és Barabás voltak. 1845-ben kötött házasságot Filep Rózával, 1846 októbe-
rében Bukarestben telepestek le, a következp évben hazatért, részt vett a forradalomban, buj-
kált, majd visszatért Kolozsvárra, ahol portréfestésből élt. 1851-ben Münchenben tanult 9 hó-
napot, ahol Telepy Károly és Schoefft Antal voltak a tanulótársai.
Visszatért Kolozsvárra, ahol műtermet nyított. Egy rövid ideig fényképezéssel is foglalkozott.
Dolgozott Mezey Józseffel, Vastagh Györggyel, Simó Ferenccel és Urlaky Jánossal is. Legin-
kább akvarell és olajképeket festett, de készített szénrajzokat és litográfiákat is. Működésének
fény kora 1845 és 1860 közzé tehető. Megírta önéletrajzát. Öreg korára Marosvásárhelyre köl-
tözött s ott is halt meg.
Több önarcképe ismert. - 1852. Ceruzarajz. Jelzés: Sikó 852. 10X17 cm. /Bíró 1944. 47/
- 1860 k. /díszmagyarban / Olaj-vászon. M-vásárlelyi Múzeum.
- 1866. Olaj-vászon. Jelzése: Sikó 1866. 56X72 cm. Az EME tulajd.
- 1866. Olaj-vászon. 1944-ben magántulajdon.
- 1870 körül. Befejezetlen. 1944-ben magántulajdonban.
Irodalom: - Marosvásárhely. 1900. V. 5. 6 old. nn: Nagy idők, nagy tanúja. – Sikó haláláról.
- P.I.: Sikó festőről. Művészet XI-1912. 245.
- Kelemen Lajos: Bölöni Sikó Miklós erdélyi festőművész ismeretlen önéletrajza. Pásztortűz. 1927.
439-442 old.
- Ernyei Kelemen /közlése6: Kőváry László feljegyzései Sikó Miklósról. Művészeti Szalon. 1928. 8-9 s
szám. III évf. 15 old. - Kőváry 1850 körül készült följegyzéseiben művészről, csak Sikóról ír /
- Éber é.n. /1935/. 861. / sz.: 1816 – mgh. 1920 /
- Bíró József: Erdély művészete. Bp. 1941. 158.
- Biró Béla: Sikó Miklós 1818-1900. Erdélyi Helikon XV. 1942. 210-215. 2 K.
- Bíró József: Erdélyi kastélyok. Bp. 1943. 98.
- Biró Béla: Sikó Miklós élete és művészete. 1818-1900. Kolozsvár. 1944. – irodalommal.
- Paul I. Cernovodeanu: O acuarelă inedită a portretistului Sikó din 1846 / Sikó Miklós egy eredeti
akvarellje 1846-ból./ Egy bizonyos Smaradna Geanoglu arcképe, a Bukarest városi múzeum
gyűjteményében.
- Lyka Táblabíró 1981. 191. 218. – talán 1845-ben került az akadémiára, neve csak 1851-ben szerepel
- Lyka Romantika 1982. 26. 53. 87. 130.
- Biró 1955. 188.
- Gyulai Pál: Sikó Miklós portréfestő Bukarestben. Igazság 1983. XII. 16. 4 old.
- Műv. Lexikon IV. 1984. 280.

Filep Róza, 1845 októberétől Sikó Miklós festőművész felesége. Apja Filep József, országos
közügy aligazgató. 1865 után elméje fokozatosan elborult. Élete utolsó éveit Maros Nagyla-
kon élte le, s itt is hunyt el 12 nappal férje halála előtt, 1900 április 23-án.
- 147/A/1863 – a kolozsvári Nőegylet Műtárlatát nyitja meg.

festő, címfestő
Adattár: - 0056/1848 – lakik a Szén utcában
Életrajzi adatok: / 1803 k. – Kolozsvár 1849. III. 7.
Irodalom: - B. nagy 1977. 245.

- 0244/1870 – cikke: A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban. /Keleti
Gusztáv a miniszterhez írt előterjesztéséről.

- 0947/1896 – cikke: Ecce Homo. Munkácsy Mihály képe.

– kissolymosi, rajztanító
Adattár: - 0017/1840 - Antal János erdélyi ref. püspök arcképét rajzolta.
- 0031/1843 - Szentiványi Mihály költő arcképét készíti
- 0041/1846 - a Kir. Főkormányszék hites jegyzője
- rajztanító az Elemi Iskolában, lakása: Óvár, Víz u.
- 0055/1847 - Mikó Imre gr., Simó rajzolta arcképét sokszorosítja a ref., kőnyomó int.
- 0056/1848 - elemi iskolai rajztanár és arcképfestő. Lakása: Óvár, Víz utca.
- 0075/1854 - a boncidai kastély képét teszi kőre, melyet Kühn Vilmos metsz.
- 0078/1855 - r. kat Lyceum rajztanára
- 0080/1855 - egykori tanítványával, Úrlaky Jánossal nyitott műtermet.
- 0080/A/1956 – K/őváry L/: Festőink névrokonsága. - kolozsvári festőművész.
- 0087/1859 - Lyceumi tanár
- 0093/1860 - Lyceumi rajztanár, lakik Óvár szeglet, Báró Apor-ház.
- 0132/1863 - nyári rajziskolát indít a Lyceumban
- 0169/1864 – két csendéletet állít ki a Nőegylet kiállításán.
- 0171/1864 – Lyceumi tanár.
- 0179/1865 – Téves hír haláláról “egy szerencsétlen feldűlés áldozata lett”
- 0187/1866 – rajztanító, lakik az Óvárban.
- 0188/1866 – rajztanító
- 0197/1866 – festész, lakik Óvár, Vokál-ház.
- 0213/1868 – a nyári szünidő alatt a Lyceum Rajztanodájában órákat ad.
- 0222/1869 – rajztanító
- 0227/1869 – rajztanár, akadémiai festő, lakása: Óvár, Vokál-ház 231 sz., I-ső emelet
életrajzi adatok.
- 0229/1869 – nyári szünidőben rajzórákat ad a Lyceumi Rajztanodában.
- 0230/1869 – műtermének látogatásáról ír a lap.
- 0236/1869 – halála. /XII. 19/
- 0237/1869 – nekrológ. /rövid életrajz / - 68 éves volt. Felesége: Sándor Terézia,
fia: Simó József orvos, ennek neje Bakó Anna, unokái: Béla és Ágnes
- 0238/1870 – Hermann Ottó: A mezőség című kötete rajzait készítette Simó.
- 0241/1870 – Simó halála után, májusban újra indul a rajzoktatás az iparos iskolában.
- 0242/1870 – Simó helyet, az ipariskolában a rajzot Popper Ferenc fogja tanítani.
Életrajzi adatok: /Székelyudvarhely 1801. IV. 11. – Kolozsvár 1869. XII. 19. /
Székelyudvarhelyen, majd 1819 és 1826 között a bécsi Akadémián tanult, Budán, 1832.-től
Kolozsvárt működött.1836-tól 1866.ig a kolozsvári Normál Rajzoda rajztanára “pictor magis-
ter” volt. Olaj és akvarell portréi /Berzsenyi, Deák, Kisfaludy Sándor, Döbrentei / s főleg apró
lékosan kidolgozott női képmásai, valamint önarcképe jellemzik munkásságát. Első sikerét
Bécsben aratta Döbrentei arcképével, melyet 1824-ben állított ki. Dósa Géza és Székely Berta-
lan első mestere volt. Hírnevet 1824-ben készült Döbrentei portréval szerezte, 1829-ben festett
Kazinczy arcképe nyomtalanul eltűnt. 1836-ban tervet készített a kolozsvári Szent György lak-
tanya homlokzatának díszítésére, de a kivitelezést nem vállalta. 1849-ben felmentést kért a ka-
tonatartás alól.
Irodalom: - Thaisz: Egy Magyar Képírónak megesmertetése. /Simó Ferencről/ Tudományos Gyűjtemény.
XI-1827. VI. kötet., 122-124.
- K.S.: A kis-solymosi Simó családról. /Simó Ferenc családja / Turul. V-1887. 36-37.
- n.: Simó Ferenc festő. /Ismeretlen művei /. Művészet. XI-1912. 204.
- Bayer József: Kissolymosi Simó Ferenc festő. Erdélyi Múzeum. XXXII-1915. Új folyam. 81-83.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 862.
- Bíró József: Erdély művészete. Bp. 1941. 158.
- Bíró Béla: Kis-Solymosi Simó Ferenc /1801-1869/. Erdélyi Helikon. XV-1942. 522-527. 2 K.
- Bíró József: Erdélyi kastélyok. Bp. 1943. 98.
- Bíró Béla: A kolozsvári normál rajzoda. Erdélyi Helikon. 1943. 392.
- Bíró Béla: Simó Ferenc nyolc képe a Szépművészeti Múzeumban. Szépművészeti Múzeum Közle-
ményei. 1948. 2 sz. 61-64 képpel.
- Bielz, Julius: Familia pictorului Neuhauser şi începuturile peisagisticii tarnsilvănene. /A Neuhauser
család és az erdélyi tájképfestészet kezdetei. / Studii si cercetari de istoria artei. /Művészettör-
téneti Tanulmányok / - folyóirat. 1956/1-2. 318. 332.
- B. Nagy 1977. 2465.
- Lyka Táblabíró 1981. 82. 94. 104. 120. 140. 142. 212. 217. 223. 382-383.
82. - első mecénása egy Pál nevű kapitány volt, aki meggyőzte Simó Székelyudvarhelyen ügy
véd apját, hogy magával vihesse Bécsbe, ahol 1822-ben beiratkozott at akadémiára. 1823-ban
Salesnek a tanítványa. Döbrentei arcképét 1824-ben állította ki, ami hírnevet szerzett neki.
1825 -ben készített Kazinczy-arcképe elveszett.
104. – 1823-ban, bár még egészen ifjú festő, 100-200 forintot is elkér egy eredeti képért
- Lyka Századvég 1982. 73.
- Lyka Romantika 1982. 53. 61.
- Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek. Bp. 1983. 53. 124.
- Műv. Lexikon 1984 IV. 283.
- Szatmári László: Simó Ferenc. /1801-1869/. Művelődés. XLVIII-1995. Április-május. 42-45. 5 K.

a kolozsvári Nőegylet elnöke. /1863-ban alapították /
- 0141/1863 – Női-munka és Termény Tárlatot rendez a Közép utcai Korbuly-házban

unitárius lelkész. / 1900. I. 2. - élete 33-ik évében elhunyt. /
- 0981/1898 - Simó János unitárius lelkész: A tordai országgyűlés képe 1567-ből. /története /

kolozsvári polgármester
- 0710/1886 – özvegye arcképét Kún Sámuel festette meg

metsző, festő
Adattár: - 0001/1814 – Kisfaludy S. egyik írása alapján – illusztrációt metsz gyűrűre.
- 0080/A/1856 – K/őváry L/: Festőink névrokonsága. - kolozsvári festőművész.
- 0223/1869 – Kazinczy Ferenc említi nevét 1816-ban kolozsvári látogatásakor.
Életrajzi adatok: / életrajzi adatai 1976 és 1828 között követhetők /
Rézmetsző és pecsétmetsző, nyomdai factor. Nürnbergi járásbeli Eschenbach nevű városból
vándorolt be a 18 század végén Kolozsvárra, ahol Batthyányi Ignác nyomdájában dolgozott
1796-1804 között 1817-ben peres ügyét említik az okiratok. 1820.-ban Bécsben van, 1822-ben
Kolozsvárt megtelepedő pecsétmetszők miatt panaszol. 1824-ben bajorországi örökségét kéri,
1828-ban özvegyét említik. Kazinczy azt írta, hogy “gyűrűket farag réztáblák és antikok után”.
/Erdélyi levelei 16 old /. Többek közt Kisfaludy Sándor regéjéből Bakacsnak Lorától való bú-
csújelenetét véste ügyesen magyar mágnás gyűrűjébe. Simon Vilmos festő.
Metszetei: Batthyanaeum Karlsburgban /1796/, Címvignetta: Mártonfi: Initia astronomica spe-
culae Batthyaniane Albensis in Trans. /1798/, a kolozsvári lakatosok céhlevele /1798/ Kolozs-
vár látképe /1799/, és különféle metszetek 1804-ből.
Irodalom: - Erdélyi Múzeum 1814. I. 166.
- Tudományos Gyűjtemény 1824.
- nn: Simon János rézmetsző. Művészet. 1904. 271-272.
- nn: Simon /kolozsvári rézmetsző /. Művészet. 1908. 275-276.
- - Van: Simon S. Művészet. 1910. 270.
- Fleischer: Magyarok a bécsi akadémián. 1935.
- Bielz, Julius: Die Graphic in Siebenbürgen. Sibiu /Nagyszeben/ 1947. 15.
- Pataky 1951. 221-222.
- Bíró 1955. 188. - irodalom.
- B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest 1970. 200. 237. 251. 322-323.
- B. Nagy 1977. 246.
- Lyka Táblabíró 1981. /Simon család / 99. 114. 140. 143. 217.
- Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészet. Bp. 1983. 42. 54. 56. 124.

festő, János fia.
Adattár:
Életrajzi adatok: / Kolozsvár 1800 – Kolozsvár 1834. IX. 15. /
Az 1824-28 között a bécsi Akadémián tanult. Az kolozsvári anyakönyvekben így jegyzik be:
“Magister artis graficae et pictoriae privatus”
Irodalom: - Szuchy Emil: Simon Vilmos. Művészet. 1910. 270.
- Éber Lexikon é.n. /1935/.
- Lyka Táblabíróvilág 1981. 143.
- Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. 221-222.
- B. Nagy 1977. 246.

Adattár: -
Életrajzi adatok: - Brassói származású, Münchenbe Hollósynál tanult.
Irodalom: - Lyka München 19812

rajztanár
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Nagyszeben 1866. III. 21. – Nagyszeben. 1912. XI. 10 /
Nagyszebenben tanult, Dörschlag tanítványa volt. Utána Bp-en /1884/, Münchenbe képezte
magát. Selmecbányán, majd Erzsébetvároson tanított, közben oltárképeket is festett. 1898/99-
ben Itáliai tanulmányutón volt, 1903-1904 között Balázsfalván tanított
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 71.
- Virgil Vătăşianu: Octavian Smigelschi. Bukarest 1982.
- Myss W.: Kunst is Siebenbürgen. Thaur bei Innsbruck 1991.
- Lexikon Sachsen 1992. 488-489. - arcképpel

- 1335/1912 – nn: Gulácsy Lajos képkiállítása - Solymosy László rendezi Kolozsvárt.

olaszteleki festő.
Adattár:
Életrajzi adatok: / 1800 - ?/
1848-ban, 48 éves korában nősül. 1835-ben festette a kőrösfői ref. templom szószékkoronáját,
1836-ban a tűrei ref. templom orgonakarzatát.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 246.

- 0494/1880 - /adatai nyomán / nn: Egy magyar festő tragédiája. Paál László.

festő
Adattár: - 0567/1883 – “Utolsó gólya” című képe a kolozsvári képkiállításon
- 0587/1883 – részt vesz a képkiállítás rendezésében.
- 0587/1883 – “Utolsó gólya” című képéről.
- 0598/1883 – “Utolsó gólya”, “Hazatérő nyáj” és több apró tájképe a kolozsvári kép-
kiállításon.
- 0599/1883 – u.a.
- 0604/1883 – “Pihenő” című képét kisorsolják Kolozsváron.
- 0781/1890 – készűl a kolozsvári képkiállításon való részvételre.
- 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kiállított képe: “Őszi reggel”
- 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kolozsváron kiállított képe: “Két juhnyáj”
- 0800/1890 – “Hazatérés” című képét megvásárolta László Józsefné.
Életrajzi adatok: /Pest, 1852. III. 19. – Bp., 1914. VI. 12. /
Bécsben és Münchenben tanult, innen 1878-ban Szolnokra tért vissza. Kizárólag tájképeket
festett. Szolnokról Bodajkra költözött, majd Párizsba és Münchenbe. 1893-ban “Őszi verő-
fény” című képéért állami aranyéremmel tüntették ki. Az Országház étterme számára nagymé-
retű freskót készített. 1905-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 870.
- Bíró 1955. 230. 231. 250. 310. 327. 330. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 316-317.
- Lyka München 1982. 12. 66. 69.
- Lyka Millennium 1983. 26. 44. 65. 110. 127.

festő.
Adattár:
Életrajzi adatok: A korabeli kolozsvári iratok “ pictor Academiae Wienensis”-nek nevezik. 1825-ben lányát
kereszteli, 1827-ben erkölcstelen életmódja miatt panaszolnak rá.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 247.

/Gyuláné/ amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon.
- 1282/1908 – E Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

festő.
Adattár:
Életrajzi adatok: 1831-ben Bethlen Károlytól földet bérel. Ugyanebben az évben Tauffer Jánosnak és Schilling
Jánosnak tartózik, s adósságai miatt megszökik a várostól.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 247.

festő, szobafestő, kőrajzoló
Adattár: - 0070/1853 – kifesti a városi tánctermet /Redoutte/ virág és allegorikus jelenetekkel
Életrajzi adatok: /Kolozsvár 1828 – Kassa 1872. III. 23. /
1840-ben rézmetszést tanult a bécsi Akadémián. Pesten arcképeket rajzolt kőre / Mészáros Lá-
zár, József nádor, gr. Batthyányi Lajos /. Az 1850-es évektől Kassán rajztanár volt és arcképe-
ket festett.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi akadémián.
- Pataky 1951. 223.
- B. Nagy 1977. 247.
- Lyka Táblabíró 1981. 153. 155.
- Stadler Századvég 1982. 73.
- Lyka Romantika 1982. 61 – 1850-es években lett Kassán rajztanár.
- Műv. Lexikon. IV. 1984. 347.

festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: Kolozsvári születésűnek mondják. Egyetlen munkája ismert, ez Széchenyi István grófot ábrá-
zolja ifjúkorában. Most a pannonhalmi képtár tulajdona.
Irodalom: - A soproni bencés gimnázium Értesítő-je 1905/906 évről. 33.
- Mihályi: Pannonhalma részletes kalauza. 1923. 22. 24.
- nn: Stasitzky. Magyar Művészet. IV-1928. 59.
- A győri képzőművészeti kiállítás emlékkatalógusa. 1929. 28.
- Lyka Táblabíró 1981. 213.

Adattár: -
Életrajzi adatok: az 1860-as években rajztanár Székelykeresztúron. 1867-ben Gyulafehérváron találjuk, ahol
arcképeken és tájképeken kivűl húsz év alatt /1867-1887/ huszonegy oltárképet hozott létre.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 70.
- Lyka Romantika 1982. 62.

piarista rajztanár.
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1870-ben a Magyarország és a Nagyvilág hasábjain két látképet közölt Herkulesfürdőről.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 75.

fiatal festő
Adattár: - 0630/1884 – “Városi és falusi liba” című képe Demjén üzletében látható. Ő festette
az “Elhagyott tanya” –t is.
- 0631/1884 – u.a.
- 0637/1884 – “Erdei táj” és “Pusztai csendélet” c. képei Demjén üzletében láthatók
Életrajzi adatok: tanulmányait a müncheni akadémián végezte
Irodalom:

Kolozsvár.
- 0800/1890 – megvásárolta Haan Lajos egyik festményét a kolozsvári képkiállításon.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Stein János
/ kolozsvári szépmű-kereskedő, majd könyvárus. /
- 0017/1840 – özv. Barra Gábornéval közös üzletükben Simó F. rajzát árulják.
- 0082/1858 – Veress F., Vastagh Gy. által színezet fényképeit állítja ki boltjában.
- 0089/1859 – Kőváry Endre képe van kitéve üzlete kirakatába.
- 0087/1860 – árusítja, Veress Széchenyit ábrázoló fotóit, melyen Barabás kép után másolt.
- 0408/1875 – üzletében Kőváry festette királyportré látható, Simon Elek ügyvéd rendelte
- Stein üzletét Polcz Albert vette át július 11.-én
- 0449/1877 – Stein üzletében /!/ Seitz Gusztáv hamburgi képkereskedő kiállítása.
- 0780/1890 – a megnyitás előtt álló képkiállítás munkáiról műnyomatokat árusít.

festő
Adattár: - 1026/1899 – nn: “Exhumálás” – Papp Gábor munkája kapcsán említik nevét. Csoda,
hogy ilyen körülmények között, olyan művészek, mint Ács, Veress,
Nagy Zs, Stein, képesek művészetüket magas szinten művelni.
- 1059/1900 – tagja a művészbál szervezőinek.
- 1060/1900 – Biasini Mariska: A művészbál. – u.a. - tagja a szervezőknek.
- 1071/1900 – nn: Atelier látogatások. Stein János.
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták az alapszabályokat.
az ESZT igazgatósági tagja.
- 1115/1900 – nn: Stein János kolozsvári festő sikere. Szegeden a “Tetszelgés” c. képe
- 1117/1900 - nn: A kolozsvári festők műterméből… most tért vissza Párizsból.
- 1120/1900 – Szegedi kiállításon bemutatott képét Tenner Ede nyerte el.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “Rágalom” - arcképek
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Lear király”, “Corvin”. Stein Lotz tanítvány.
- 1243/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. Festményt ígért a kiállításra.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. “Laura”, “Szent Piroska”.
- 1266/1906 – most festi a kolozsvári Szent Péter-i templom belsejét.
Életrajzi adatok: /Kolozsvár 1874. VII. 14. – Bp. 1944. után /
Az Iparművészeti Iskola tanára. Bécsben, Münchenben, Párizsban tanult, majd egy ideig Ko-
lozsváron élt. 1899-től Lotz Károly mellett dolgozott, akinek stílusa erősen hatott rá. Freskókat
készített az Operaház étterme, az egri székesegyház, a nyíregyházi plébániatemplom és a kolozs
vári Szent Péter templom számára. A Kerepesi temetőben az Utolsó Ítéletet ábrázoló mozaikot
készítette. 1905-ben Művészeti bonctan címen könyvet adott ki.
Irodalom: Szokolay Béla: Stein János festőművész. Pásztortűz. XII-1926. 146-148.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 886.
- Műv. Lexikon. 1984. IV. 352.
- Lyka Millennium 1983. 110. 113.

építész, műegyetemi tanár
- 0273/1871 – a Képzőművészeti Tanács tagja

festő
Adattár: - 0612/1883 – “Istálló belseje” című képe a kolozsvári képkiállításon. /a Műcsarkból
kérték kölcsön /
- 0613/1883 – u.a.
Életrajzi adatok: /Szászkabánya, 1821 – Pest, 1862. VI. 4. /
Bécsben, Pozsonyban, majd Pesten működött. Keresett arckép és életfestő volt. A szakma a
polgári romantika művelő között tartja számon.
Irodalom: - nn: Sterio festészete. Vasárnapi Újság. 1857. 115.
- nn: Sterio Károly meghalt. Divatcsarnok. 1862. 23 sz. boríték és 460-461.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 886.
- Gothard István: Sterió Károly akadémiai festőművész élete és művei. Vasi Szemle IV-1937. 64-72. K.
- Bíró 1955. 189. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 150. 276. 307.
- Lyka Romantika 1982. 54. 114. 116. 119. 122. 125. 127. 129. – apja mérnök volt -
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 355.

festő
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
Életrajzi adatok: /Királylehota, 1855. VIII. 29. – Bp., 1925. X. 14. /
A Mintarajziskolában, Bécsben, Münchenben tanult, majd 1888-ig Benczúr mesteriskolájának
a tagja. Egyházi tárgyú kompozíciói mellett, Benczúr modorában zsánerképeket is festett.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 886.
- Bíró 1955. 251 – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 356.
- Lyka München 1982. 27. 60.
- Lyka Millennium 1983. 49. 148. 152.

festő és rézmetsző
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Nagyszeben 1742 – Nagyszeben, 1800. III. 25. /
Nagyszebeni születésű festő munkálkodása még a 18-ik századra tehető. Bécsben tanult
Meytens-nél. Sokáig élt Pozsonyba, ahol inkább műkereskedése, mint képei s metszetei után
élt Ugyanitt Horányi Elek: Memoria Hungarorum… c. művéhez metszeteket és az Ungari-
sche Magazin számára, rajzokat készített. Élete utolsó éveit /1786-tól/ ismét szülővárosában
töltötte, ahol még festett néhány arcképet. Legtöbb képe a nagyszebeni Brukenthal Múzeumba
került, ahol restaurátor is volt. “Kertben ülő nő” című képe a Szépművészeti Múzeumban.
Irodalom: - nn: Stock Századok. 1874. 197.
- nn: Stock. Die Karpathen. Brassó. II-1909. 733.
- nn: Stock Márton festő. Múvészet. VIII- 1909. 411. , X-1911. 46.
- nn: Stock Mihály. Magyar Művészet. IV-1928. 400. VII.- 1931. 40.
- nn: Stock. A Szépművészeti Múzeum Évkönyve, V. 1929. 201.
- Lyka Károly: Stock mester újjászületése. Új Idők. 1931. 200. K.
- Bíró 1955. 168. 189. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1982. 102. 215.
- Műv Lexikon IV. 1984. 358.

Adattár: - 0850/1892 – nn: Stoklovski Kázmér János arcképfestő Kolozsvárt.
Életrajzi adatok: 1892-ben Kolozsvárt telepedett le. A krakkói és bécsi akadémián /Makkart / tanult, a magyar
Operaháznál is volt alkalmazva. Lakása az Alsó-Szén utca 2 szám alatt.
Irodalom:

amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

festő
Adattár:
Életrajzi adatok: 1840-ben azért panaszol, mert Paget Jánosnénak végzett munkáját nem fizették ki.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 247.

marosvásárhelyi rajztanár.
Adattár: - cikke: A görögök festészete.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

rajzmester
Adattár:
Életrajzi adatok: Az anyakönyvekben 1790-től szerepel. 1800-ban a vár melletti birtokosok sorában szerepel a
neve. 1802-ben az asztalos céh perli. 1806-ban Kemény Farkassal van nézeteltérése.
Irodalom: - Jakab Elek: Kolozsvár története. III. 1888. 550.
- B. Nagy 1977. 247.

a keleti vasút kolozsvári raktárának vezetője.
- 0440/1877 – két Munkácsy rajz van a tulajdonában, melyet 1860 körül Gyulán kapott.

amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

rajztanár, iparművész
Adattár: -
Életrajzi adatok: Nagykárolyba született, Nagyberecskereken hozott létre nagyobb szönnygszövő ipart.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 76.

festő
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “Kacsa család”
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
Életrajzi adatok: /Krakkó, 1860. V. 14. – Bp., 1941. IX. 17. /
Stróbl Alajos szobrászművész húga. Bécsben és Bp-en tanult, arcképeket festett.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 889.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 365.

porosz építési tanácsos
- 0175/1865 – tervezi a Magyar Akadémia palotáját, ahová az Esterházy-képtár kerül.

Sulák Ferenc
brassói festőművész
Adattár: - 1239/1903 – brassói festőművész.
- 1254/1904 – u.a.
- 1255/1906 – u.a.
Életrajzi adatok:
Irodalom: