Szabó Antal * Szabó János * Szabó Mihály * Szabó Sámuel * Szacsvay Sándorné, Wesselényi Józefa. * Szádeczky Kardos Gyula * Szádeczky Kardos Lajos * Szakál János * Szálmi Lajos * Szamosi János * Szamossy Elek * Szamossy László * Szanyik Ede Sámuel * Szász Béla * Szász Domokos * Szász Gyula * Szathmári P. Aranka * Szathmári Papp Károly * Száz Zoltán * Széchenyi István * Széchy Ákos * Széchy Károly * Széchyné, Lorencz Josephine * Szeghy József * Székely Bertalan * Székely Dániel, * Szekula Ákos * Szenczer Mária * Szenes Fülöp /Stern/ * Szent István * Szentgyörgyi * Szentgyörgyi Ilona * Szentiványi Mihály * Szentkereszti Stefánia * Szentkereszty Zsigmond * Szentpéteri Zsigmond * Szeráky Imre * Szeredahelyi József * Szeredahelyi Kálmán * Szeszák Ferenc * Szigligeti Ede * Sziklai Dezső * Szilágyi Ferenc * Szinnyei Merse Pál * Szinte Gábor * Szirmai Antal * Szmercsányi Miklós * Szobonya Mihály * Szombathelyi Béla * Szőlőssy * Szőlőssy és Csernyanyszky * Szvacsina Géza * Szvacsina Gézáné

Szabó Antal
festő, iparművész.
Adattár: - 1138/1900 – nn: Kolozsvári festő munkája.
Európában szerzett képesítés után pár hónapja Kolozsváron van, ahol
Lechner Gyula, bátyja, Jenő tervezte villájának dekorációját végezte el.
- 1152/1900 – nn: Egy festő műterméből. – több vidéki városban is dolgozik már.
Életrajzi adatok: 1912-ben a szolnoki művésztelepen dolgozik.
Irodalom: - Lyka Millennium 1983. 70. 71.

Szabó János
festő
Adattár: - 0057/1848 – Teleki Domokos arcképét rajzolta, metszette: Schilling se, Lipcse.
- 0060/1851 – meghalt Marosvásárhelyt.
Életrajzi adatok: /Székelyudvarhely, 1784 – Marosvásárhely, 1851. I. 27. /
Előbb Brassóban, majd Kolozsvárott, 1848-tól Marosvásárhelyen működött. Népszerű arckép-
festő volt /Bolyai Farkas, Szász Károly, Bánffy György, Deáki Fülöp Terézia arcképe /. Stílusa
hatott a fiatal Barabás Miklósra is. Grafikával is foglalkozott, a kolozsvári ref. kollégiumban
litográfiai műhelyt rendezett be.
Irodalom:
- Biás István: ifj. Szabó János festőművész gyászjelentése. Művészet. IX-1910. 394.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 893. / 1794 – 1851. I. 27. /
- Balogh Jolán: Kolozsvár műemlékei. Bp. 1935. 42.
- Bíró József: Erdély művészete. Bp. 1941. 158.
- Bíró József: Erdélyi kastélyok. Bp. 1943. 98.
- Kiss Pál, M.: Elfelejtett magyar művészek. Szabó János. Szabad Művészet. II-1948. 247-248 K.
- Bíró 1955. 189. – irodalom.
- B. Nagy 1977. 248.
- Lyka Táblabíró 1981. 58. 116. 216. 399.
- Lyka Romantika 1982. 120. 127.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 398-399.

Szabó Mihály
festő és rajzmester.
Adattár:
Életrajzi adatok: 1812-ben a Középkapu órájának számlapján festi ki. 1821-ben árvája ügyét tárgyalja a város.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 248.

Szabó Sámuel
/ Székelyföldvár. 1829. V. 16.- Kolozsvár. 1905. I. 1. / Tüzérképző iskolát végzett, majd
1848.-ban mint honvédfőhadnagy Gábor Áron mellett harcolt. 1856-ban Heidelbergben tanult.
1858.-tól marosvásárhelyi, majd 1868-tól haláláig kolozsvári kollégiumi történelemtanár.
1867-68-ban szerkesztette a Székely Közlönyt. Naplójában beszámolt az Erdélyi Múzeum ala-
kuló üléséről. 1897-ben nyugalomba vonult. Sírja a Házsongárdi temetőben
Sírja a Házsongárd-i temetőben van.
- 1155/1900 – cikke: Zeyk Domokos síremléke. – Síkó által festett Zeyk miniatúra.

Szacsvay Sándorné, Wesselényi Józefa.
- 0987/1898 – arcképét, a Süketnéma Intézet számára, Kőváry Endre készítette el.

Szádeczky Kardos Gyula
dr. / Pusztafalu, 1860. XII. 30.- Kolozsvár. 1935. XI. 8./ geológus, egyet. tan.
Bölcsész-doktori diplomát Bp.-en szerzett. 1896-1918 között a kolozsvári egyet. ásványföldtan
tanára és az Erdélyi Múzeum Ásványtárának igazgatója. 1883-tól a Földtani Társaság rendes-,
majd örökös tagja. Sírja a Házsongárdi temetőben. 1900-ban és1902-ben véleményt mond a
Mátyás-szobor talapzatánál használandó kövekről.
- 0827/1891 – kíséri Maradett Flecher és Rose le Quenswe angol festőnőket a tanulmányúton

Szádeczky Kardos Lajos
dr. / Pusztafalu, 1859. IV. 5. - Bp, 1935. XII. 29./ történész, egyetemi tanár
Az MTA tagja /l. 1888, r.1909/ 1891 és 1919 között a kolozsvári egyet. tanít. Régi magyar tör
ténelmi és irodalmi forrásanyagokat gondozott, például Bethlen Kata önéletírását, Apor Péter
verses műveit és leveleit stb. A Székely Oklevéltár egyik kiadója. 32 éves korában már egyete-
mi tanár, s Szabó Károlynak a székelyek történetnyomozójának örökét veszi át. A Székely Ok-
levéltár V-VII kötetei már az ő szerkesztésében jelentek meg.
Irod. nn: Szádeczky Kardos Gyula /nekrológ/ Székelység. 1936. március-április. 1-2. /fotó/ Ak-
tívan részt vett a Mátyás-szobor megvalósításában. A kolozsvári egyetemen a Magyar Történe-
lem Tanszékén tanár 1891-1919 között /Emlékkönyv K-E. 1997. 337 /
- 0888/1895 – nn: Millenniumi képtárgyak. / javaslatot tevő bizottság tagja /

Szakál János
ércmetsző, kolozsvári ötvösmester
Adattár: - 0463/1877 – készíti 1759-ben a kolozsvári Asztalosok céhlevelét.
Életrajzi adatok: / 1751-92 között működött/
Sok műve maradt fenn, magán s állami gyűjteményben egyaránt. 1741-ben szabadult fel, 1750-ben már legénye van, 1756-ban saját háza van az Óvárban. 1756-ban a “vénség” sorában veszik fel, 1770-ben ő a céh “unitárius mestere”. 1792-ben tanulót fogad fel.
Irodalom: - Jakab Elek: Kolozsvár története. III. 1888. 269.
- Kelemen Lajos: Régi ötvös rajzemlékek Kolozsvárt. Kolozsvári Hírlap. 1916. január, 4 szám.
- Bíró József: A kolozsvári Szent Mihály templom barokk emlékei. Kolozsvár 1934. 35. 63.
- Bíró József: A gernyeszegi Teleki kastély története. Bp. 1938. 22. 90.
- Pataky Dániel: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. 226.
- B. Nagy Margit: reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest. 1970. 324.
- Lyka Táblabíró 1981.396.
- Műv. Lexikon. 1984. IV. 400.

Szálmi Lajos
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Szamosi János
- Mayer dr. / Kolozsvár. 1840. IV. 18. – Kolozsvár. 1909. IV. 27. / filozófus, tanár.
Atyját korán elvesztette nagyapja Burián Pál könyvkereskedő nevelte Iskoláit szülővárosában,
az egyetemet 1858-tól Bécsben végezte. 1872-ig Budán tanár, s a tudományegyetem megnyi-
tásával visszatért Kolozsvárra, ahol a kolozsvári egyetem Classica Philologia tanszékének ren-
des tanára 1872-1909 között, 1873-tól ő volt a Tanárképző Intézet igazgatója is.
- 0926/1895 – Abt Antallal és ő tanú Kriesch Aladár esküvőjén.

Szamossy Elek
festő
Adattár: - 0080/A/1956 – K/őváry L/: Festőink névrokonsága. - kolozsvári festőművész.
- 0105/1861 – Olaszországból Aradra érkezett, Franciaországba készül.
- 0107/1861 – ő fedezte fel nemrég, Munkácsyt, ki asztalos legényként dolgozott.
- 0108/1861 – Weincheim báró család tagjainak arcképét festi
- “Vízhordó Erzsike” című képe az Alföld aradi szerkesztőségében van
- 0114/1862 – A fenti kép Aradon, a Bettelheim Testvérek boltjában látható.
- 0123/1862 – A Karácsonyi család meghívására Torontál megyébe utazott
- 0124/1862 – Elköltözött Aradról, helyette Bhöm Pál jött Nagyváradról.
- 0127/1862 – Karácsonyi László, majd Guidó foglalkoztatja - Párizsba készül menni
- 0478/1879 – ő volt Munkácsy első rajztanára. /hír egy korabeli levél kapcsán /
- 1090/1900 – nn: Munkácsy életéből. – ő volt az első tanítómestere
Életrajzi adatok: /Déva 1826. VI. 28. – Bp. 1888. IV. 21. /
Ő ismerte fel elsőnek Munkácsy tehetségét, s rendszeres oktatásban részesítette. Mint festő,
tanulmányait Bécsbe kezdte 1851-ben Rahl magániskolájában, /Munkácsy is nála kezdte a
tanulást / de 1852-ben már Aradon festett képmásokat. Később Velencébe dolgozott. 1861-
ben hazatérve a békésgyulai kastélyban és a vidéki kúriákban / Aradon, Buziáson stb. / arc-
képeket festett. Ezekre az utakra a fiatal Munkácsy Mihály is elkísérte. Pesten és Nagyvára-
don – ahol néhány évig rajztanár volt - főleg oltárképeket és arcképeket festett. Pártfogójának,
Ormos Zsigmondnak hagyatékából származó 22 műve a Temesvári Múzeumba került.
Irodalom: - nn: Szamossy Elek, Szász Géza, Jakobey Károly, Faragó József. Képzőművészeti Szemle. 1879. 31.
- Naményi Lajos: Szamossy Elek. Művészet. I-1902. 291-294.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 893.
- Bíró 1955. 222. 230. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 240.
- Lyka Századvég. 1982. 73. 75.
- Lyka Romantika 1982. 8. 24. 67. 80. 109. 121.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 402. /Dömötör István /

Szamossy László
Szamossy Elek fia, festő.
Adattár: - 0935/1895 – Abrudbánya millenniumi képeit festi. /Királyi pár, Kossuth Lajos, We-
kerle, Lukács László, Jókai Mór, Hieromnyi Károly /
Életrajzi adatok: / Pest 1866. IV. 27 – Bécs. 1909. I. 2. /
Elek fia. Münchenben és Párizsban tanult, majd Rómában keresett arcképfestővé vált.
Irodalom: - nn: Szamossy László. Művészet. VIII-1909. 52-54. K.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 893.
- Bíró 1955. 251.- irodalom.
- Műv. Lexikon 1984. IV. 402-403.

Szanyik Ede Sámuel
nagyszebeni építész, rézmetsző
Adattár: -
Életrajzi adatok: 1850-ben, 28 éves korában, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. Bp. 1935.
- Pataky 1951. 227.

Szász Béla
/Nagyenyed, 1840- Kolozsvár, 1898 / filozófus, költő, a kolozsvári egyetemen a Bölcseleti Tan-
szék rendes tanára 1872-1896 között. Gimnáziumi tanulmányait Pesten Marosvásárhelyen és
Nagyenyeden végezte, teológiai tanulmányokat Pesten /1859-1863/, filozófiát Jenában kezdte
/1863/, Uttrechben fejezte be. 1865-ben Marosvásárhelyen tanít, s a Székely Közlöny szerkesz-
tője. 1870-ben Kolozsvárra költözött, ahol a Kelet szerkesztője lett, majd az egyetem tanári ka-
rában kapott helyet. Három ízben dékánja, 1890-91-ben rektora is volt az egyetemnek, 1883-
tól az MTA levelező tagja. Sírja a Házsongárd-i temetőben van.
- 0534/1882 – tagja a kiállítás szervező bizottságnak /Kéler Ilona síremléke érdekében /
- 0562/1883 – tagja a kolozsvári képkiállítást szervező bizottságnak.

Szász Domokos
/Nagyenyed, 1840. IV. 23. – Kolozsvár. 1898. VII. 7. / filozófus, költő, egyetemi tanár.
Az MTA tagja/1883/ 1870-ben jött Kolozsvárra, ahol a Kelet szerkesztője, a ref. főskola-,
1872-től az egyetem bölcsészeti tanára. 1869-70-ben a Székely Hírlapot, később a kolozsvári
Kelet c. újságot szerkesztette. 1868-tól tagja volt a Kisfaludy Társaságnak.
Sírja az utóbbi időben tűnt el a Házsongárdi temetőben
- 0748/1889 – arcképét Bitzó Géza készítette el rajzban.
- 0761/1889 – a kolozsvári képkiállítás szervező bizottságának tagja.
- 0774/1890 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.- húsvétkor nyíllik.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0939/1896 – arcképét Schönhuttal Frigyes festi meg.

Szász Gyula
kolozsvári szobrászművész
- 0523/1881 – elkészítette Sámi László sírjának tervezetét.

Szathmári P. Aranka
Székelyudvarhely
- 0696/1885 – arcképét most fejezte be Barabás Miklós.

Szathmári Papp Károly
Adattár: - 0021/1842 – Elő-, vagy Árapataka fürdőn fest
- 0023/1842 – megjelent “Itália” című albuma.
- 0028/1842 – megjelent “Erdély Képekben” című albuma II-ik kötete.
- 0029/1843 – Bölöni Farkas Sándor arcképét rajzolja
- 0032/1843 – Bécsből írt levele – beteg.
- 0075/1854 – az erdélyi tájképeiről készített kőnyomatokat Kühn Vilmos színezi
- 0079/1855 – keleti harctéren készített albumáért kitüntetést nyer
- 0080/A/1956 – K/őváry L/: Festőink névrokonsága. - kolozsvári festőművész.
- 0094/1860 – Kóos Ferenc ír róla, mint bukaresti művészről és lapkiadóról.
- 0095/1860 – bukaresti tevékenységéről, párizsi, londoni útjáról
- 0098/1860 – új lapot /Illusztratiunea/ fog indítani Bukarestben
- 0099/1860 – a lap a 4-ik számánál tart.
- 0100/1860 – segíti a Bukuresti Magyar Közlöny megjelenését.
- 0101/1860 – Kóos Ferenc írásában dicséri a Kolozsvárról elszármazott művészt.
- 0210/1868 – I Károly udvari festésze és fényképésze, ottani munkássága.
- 0295/1871 – Bukarestbe él és dolgozik.
- 0321/1872 – Vadnay Károly: Bukarest fogadói. /…/ legismertebb festő-fényképész
- 0360/1874 – Szathmári európai útra készül, kiállítását, Kolozsvárt is megrendezi
- 0361/1874 – u.a.
- 0365/1874 – romániai működéséről ír.
- 0367/1874 – november 28. - Kolozsvárra érkezett, itt kiállítást rendez.
- 0368/1874 – nn: Aqvarelle kiállítás. Szathmári bemutatkozó írása, életrajzzal.
- 0369/1874 – kiállítása december 2.-án nyílik
- 0370/1874 – a kiállítás a Redoutte nagytermében volt
- 0371/1874 – u. a
- 0372/1874 – arcképeket fest Kolozsvárt.
- 0374/1874 - K. Papp Miklós: Egy magyar festő külföldön. /bukaresti műtereméről /
- 0375/1874 – a kiállítás nyitva tartását meghosszabbították egy héttel.
- 0376/1874 – u.a.
- 0377/1874 – rokonai meglátogatására, Nagy-Enyedre utazik /XII. 16./
- 0378/1874 – visszatért Nagy-Enyedről, ahol egy kisebb kiállítást is rendezett /XII.25/
- 0379/1874 – újabb kiállítást rendez Kolozsváron.
- 0381/1875 – újabb kiállítása a Bel-közép u., dr. Adler-háznál nyílt meg. /I. 1./
- 0382/1875 – a kiállítás január 10.-ig lesz nyitva.
- 0384/1875 – egyik festményének árát a Nőegylet részére ajánlotta fel.
- 0385/1875 – nn: Szathmári Pap Károly képei.
- 0386/1875 – u.a.
- 0387/1875 – március 13-14-én Marosvásárhelyt rendez kiállítást.
- 0388 /1875 – u.a.
- 0391/1875 – Désen és Szamosújváron is kiállítást rendez. /IV. 25 és IV. 26. /
- 0392/1875 – u.a.
- 0396/1875 – V. 4.- elutazott Kolozsvárról, képeit Aradon és Pesten fogja bemutatni.
- 0404/1875 – Marienbadban a svéd királyné arcképét festette meg
- 0406/1875 – elutazott Marienbadból, Budapesten át, Bukarest felé utazik.
- 0407/1875 – u.a. – Drezdában is megfordult.
- 0409/1875 – október – megérkezett Bukarestben – ottani munkáiról.
- 0410/1875 – u.a.
- 0412/1875 – tervezi, hogy végleg visszatér Kolozsvárra.
- 0682/1885 – az 1840-es években Ligeti Antalnak egyik rajzát kőre metszette és azt
sokszarosította.
- 1323/1911 – Kertész Imre: A Romániai magyar ipar a múltban és a jelenben
- magát franciának vallotta, Sathmary névírással /…/
Életrajzi adatok: / Kolozsvár 1812 I. 11 – Bukarest 1887. VI. 3. /
Kolozsváron, Bécsben és Itáliában tanult, majd Kolozsvárra tért vissza. 1842-43-ba Erdély Ké
pekben című kőnyomatos albumok /Füzetek/ kiadását kezdi meg. 1844-ben Bukarestbe költö-
zött, ahol udvari festő és fényképész lett. Rengeteget utazott, 1874-ben Kolozsvárt és több er-
délyi városban gyűjteményes kiállítást rendezett. Igen fontos fényképészeti munkásságot foly-
tatott.
Irodalom: - nn: Szathmári Pap Károly kitüntetése. Divatcsarnok. 1855. 333.
- nn: Szathmáry Pap Károly erdélyi hazánkfia, jeles festő… Vasárnapi Újság. 1861. 376.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 895.
- Bíró Béla: Szathmáry Pap Károly. Erdélyi Helikon. XVI-1943. 669-706. 2 K.
- Lyka Táblabíró 1981. 39. 145. 147. 218.
- Lyka Romantika 1982. 25-26, 53. 97. 127.
- Lyka München 1982. 6.
- Műv. Lexikon 1984. IV. 410.
- Miklósi-Sikes 1997. XXXV-LIII. életrajz irodalommal, 311-312 – fényképészeti munkássága.

Száz Zoltán
- 0952/1896 – cikke: Millenniumi levél. Thorma Károly által festendő “Aradi vértanúk” című
képet kritizálja. Petrich Soma hasonló munkájához hasonlítja.

Széchenyi István
gróf /1791-1860/ politikus.
- 0097/1860 – Arcképét a kolozsvári Kaszinó részére Barabás M. megfestette, Veress erről fo-
tómásolatokat készített, s ezt Stein üzletében árulja.

Széchy Ákos
kolozsvári Polgári Fiúiskola igazgatója.
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes Szervező
Bizottság ellenőre.
- 1040/1900 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. - u. a.
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták az alapszabályokat.
az ESZT pénztárosa
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. kérni fogják e célra a várostól, a Sétatéren álló Korcsolya pavilont
- 1211/1902 – tagja az ESZT által tervezett kiállítás szervező bizottságának.
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. A szervező bizottság tagja.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. Sajnálják, hogy nem állított ki.
- 1253/1903 – a kolozsvári kiállítás egyik fő rendezője volt.

Széchy Károly
Závodszky dr. / Cegléd, 1848. II. 13. - Bp. 1906. I. 3./ irodalomtörténész, egyetemi tanár
az MTA l. tagja /1902/. Az egyetemet Bp.-en végezte, újságírással foglalkozott, bölcsészdok-
torárust 1878-ban szerzett. 1880-1904 között a kolozsvári Felsőbb Leányiskola, illetve az egye
tem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanára 1890-1904 között. tanára. 1905-ben Gyulai
Pál tanszékének örököseként, Bp.-re távozott. Aktívan részt vett a város szellemi életében
/Emlékkönyv K-E. 1997. 434. /
- 0815/1890 – előadása: Festészetünk és szobrászatunk.
- 0890/1895 – cikke: A történeti képek kérdéséhez. – vita a millenniumi kép témája körül.
- 0906/1895 – megnyitotta Vastagh György-el a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállítását.
- 0909/1895 – előadást fog tartani a Nemzeti Szalon képkiállításán.
- 0913/1895 – előadást tartott a kiállításról /dicséri Marselek és Kőváry munkáit /

Széchyné, Lorencz Josephine
- 1113/1900 – cikke: A szépművészetek Spanyolországban és Murillo. /Ferenczy J. könyve /

Szeghy József
Adattár: - 0183/1865 – Vajdahunyad várának 1833 évi állapotáról készít akvarell képeket.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Székely Bertalan
ádámosi, festő
Adattár: - 0232/1869 – Kolozsváron elhunyt atyja, Székely Dániel. /IX. 15./
- 0255/1871 – Az 50 éves pesti színház díszleteit készíti.
- 0261/1871 – Vacano, bécsi műkritikus “Apáca” című képét dicséri.
- 0262/1871 – u.a.
- 0267/1871 – a kormány megvásárolta V. László című képét.
- 0286/1871 – az Orsz. Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezde tanárának nevezték ki
- 0310/1872 – a bécsi kiállításon “Chinai lány” című képe.
- 0345/1873 – Tóth Kálmán bajai előjáró arcképét festette meg.
- 1220/1902 – képet küldött az ESZT kolozsvári kiállítására.
- 1304/1910 – betegségéről ír.
- 1311/1911 – nn: Székely-múzeum Kolozsváron – javasolják felállítását
Életrajzi adatok: /Kolozsvár, 1835. V. 8. – Mátyásföld, 1910. VII. 21. /
Első mestere Simó Ferenc kolozsvári rajztanító volt. 1851-55 között a bécsi Polytechnikum-
ban, majd a képzőművészeti akadémián tanult. A család szűkős anyagi helyzete miatt, 1855-
ben visszatért Erdélybe, ahol egy ideig vándor piktorként portrék, cégérek festéséből élt. Bras
sóban egyik rokonánál lakott, s ott festette a gyógyszertárnak Aesculapius-cégérét. Már ekkor
megmutatkozik páratlan tehetségének jelei /Egri Nők első változata / 1856-ban Nagyszebenbe
képmásolatokat festett 1857.-ben Brassóban ismerte meg az amatőr-festő Berres ulánus őrna-
gyot, aki főúri családoknál szerzett Székelynek megrendelést. Csehországba utazott és Aichel-
berg gr. Számára, annak birtokán családi arcképeket festett, s megházasodott. Rövid nagykani-
zsai tartózkodás 1859-ben Münchenbe utazott. Itt festette Greguss János arcképét, illetve “Ön-
arcképét” mely már egy kiforrott művész munkájának tekint a kritika. Nemsokára hazahívják,
támogatói között Kemény Zsigmond és Eötvös József neveit is megtaláljuk. Mivel a tervezett
Magyar Képzőművészeti Akadémia létrehozása ekkor még nem sikerült, 1863-ban müncheni
meghívásnak tesz eleget, amit egy holland és francia tanulmányút követett. 1864-ben tért
vissza Pestre, 1867-ben festette meg egyik legnépszerűbb művét, az “Egri nők”-et. 1871-től
tanári állást kapott az Országos Minta Rajziskolában.
A nagyenyedi Dósa Géza nála /Pesten/ kezdett rajzot tanulni, majd ment 1866-ban Bécsbe.
Irodalom: - Horváth Janka: Székely Bertalan fiatalságából. Vasárnapi Újság. 1910. 770-772.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 896.
- Bíró 1955. 80. 95. 222. 223. 323. 324. 328. 336. 337. 338. 344. 345. 346. 362. 363. 371. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 38. 120. 217. 246.
- Lyka Romantika 1982. 7. 12. 23. 43. 50. 53. 69. 71. 86. 90. 96. 99. 105. 107-108. 111-112. 121. 125.
127. 156.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 418-420. /Haulisch Lenke /
- Lyka München 1982. 31. 56. 69. 82.
- Lyka Millennium 1983. 15. 16. 32. 37-40. 45-47. 49. 103. 104. 105. 108-110. 112. 114. 121. 133. 153

Székely Dániel,
ádámosi.- Székely Bertalan festőművész édesapja /1796-1869/
- 0014/1839 – a kolozsvári Kir. Főkormányszék írnoka
- 0041/1846 – a kolozsvári Kir. Főkormányszék fogalmazója
- 0232/1869 – halála – nyugalmazott főkormányszéki titkár.
- 0233/1869 – halála /73 éves volt /

Szekula Ákos
az EMKE ellenőre, 1902-ben a Mátyás-szoborbizottság tagja.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes Szervező
Bizottság pénztárnoka
- 1040/1900 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. - u. a.

Szenczer Mária
amatőr festő.
Adattár: - 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk. – kiállít Kolozsváron.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Szenes Fülöp /Stern/
festő
Adattár: - 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
Életrajzi adatok: /Törökszentmiklós, 1863. V. 4. -?/
Tanulmányait Bp-en, Münchenben, Nagybányán és Párizsban végezte. Főleg portrékat és natu-
ralisztikus életképeket festett. Kiállított a Nemzeti Szalonban /1905, 1927 /, 1917-ben a Mű-
csarnokban volt gyűjteményes kiállítása.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 898.
- Bíró 1955. 306. 330. 332. 340. 353. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 427.

Szent István
magyar király.
- 0119/1862 – jobbja ereklyetartója elkészült Bécsben /Brose/, terv: Lippert J. Arad.
- 0121/1862 – augusztus 15-én szentelik fel az új ereklyetartót.
- 0504/1880 – ábrázolás József főherceg alcsúti kápolnájának oltárképe /Vastagh György /
- 0828/1891 – Mezőtelegd ref. templomában falkép került elő. /Szent László és Miklós /

Szentgyörgyi
Bukarestben élő karikatúrista
Adattár: - 1323/1911 - Kertész Imre: A Romániai ipar a múltban és a jelenben.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Szentgyörgyi Ilona
festő
Adattár: - 0576/1883 – “Gyümölcs csendélet”-e a kolozsvári képkiállításon.
- 0599/1883 – kiállít a kolozsvári képkiállításon
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Szentiványi Mihály
/ 1813 – 1842/ költő, újságíró. Sírja a Házsongárd-i temetőben van.
- 0031/1843 – arcképét Simó Ferenc készíti.

Szentkereszti Stefánia
báró, amatőr festő
Adattár: - 0291/1871 – olajfestményei a Nőegylet kolozsvári tárlatán láthatók.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Szentkereszty Zsigmond
dr. 1902-ben a Mátyás-szoborbizottság tagja.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Szentpéteri Zsigmond
kolozsvári színművész.
1856 és 1861-ben, arcképét Sikó Miklós festette meg - vízfestmény - /Bíró 1944. 48. /
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.

Szeráky Imre
kolozsvári
- 0956/1896 – rendezi – többedmagával – a kolozsvári Ereklye Múzeumot.

Szeredahelyi József
/ Hódmezővásárhely 1804. III. 9. - Pest. 1851. II. 18. / színművész.
Az 1827-ben a maga alapította operatársulattal Kolozsváron is fellépett
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.

Szeredahelyi Kálmán
kolozsvári színművész
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.

Szeszák Ferenc
/ Kolozsvár 1881. III. 7.- Kolozsvár 1919. II. 18. / szobrászművész.
Stróbl Alajosnál kezdte tanulmányait, Párizsban folytatta. Kolozsváron élt. Fő műve: Arany
János-szobra Nagyszalontán. A Műcsarnokban 1911-től szerepelt, főleg bronzszobrokkal.
Több síremléke a Házsongárdi temetőben.
- 1211/1902 – tagja az ESZT által tervezett kiállítás szervező bizottságának.
- 1221/1902 – nn: Az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság Közgyűlése - szervezési
ügyek megvitatása. MÁV kedvezmény – a művek fogadása, rendezése.
- 1222/1902 – tagja a kiállítás még hátralevő műszaki feladatait felvállaló csapatnak.
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. A szervező bizottság tagja.
- 1245/1903 – nn: A Szépművészeti Társaság kiállítása.
- 1334/1912 – dr. Persián Kálmán: Képzőművészeti élet Kolozsváron. - említik nevét

Szigligeti Ede
színművész
- 0669/1885 – arcképét Vastagh György festette meg.

Sziklai Dezső
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Szilágyi Ferenc
14 éves aradi diák, tehetséges képzőművész.
Adattár: - 0546/1882 – tehetségét a Munkácsyhoz hasonlítja Dömötör László rajztanára.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Szinnyei Merse Pál
festő
Adattár: - 1305/1910 – nn: Szinnyei Merse Pál bécsi kitüntetése. – állami arany érem.
Életrajzi adatok: /Szinnye Újfalú, 1845. VII. 4. – Jernye, 1920. II. 2. /
Első mestere a nagyváradi Mezey Lajos volt, 1864-től a müncheni akadémián tanult, 1866-tól
Wagner János osztályában járt. 1870 között hazatért szülőfalujában, innen 1872-ben visszatért
Münchenbe. Ebben az évben fogott hozzá főműve, a “Majális” megfestéséhez, melyet a teljes
közöny és megnemértés övezett. 1873-ban elkedvetlenedve hazautazott Jernyére, s csak ritkán
festett. A Műcsarnok 1896 évi kiállításán a “Majális” elsöprő sikert aratott, amely ismét vissza
adta munkakedvét. Öreg korára számos kitüntetésben részesült. Kinevezték a Képzőművészeti
Főiskola igazgatójának, képviselőnek választották.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 905.
- Bíró 1955. 106. 216. 223. 224. 225. 231. 326. 329. 330. 331. 343. 344. 412. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 157. 239. 391. 406.
- Lyka Romantika 1982. 49. 53. 59. 86. 142. 156.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 457-458. /Nagy Ildikó /
- Lyka München 1982. 6. 10. 23. 25. 27. 33. 36. 37. 38. 39. 41. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 51. 54. 64.
- Lyka Millennium 1983. 31. 33. 37. 39. 40. 49. 53. 118. 133.

Szinte Gábor
rajztanár, etnográfus
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Sepsiköröspatak 1855. III. 21.. – Bp. 1914. III. 24. /
Bp-en a Mintarajziskolában tanult, azután Vácot, Déván és Bp-en volt rajztanár. Néprajzi cik-
keit saját rajzaival illusztrálta. Számos erdélyi műemlékről készített felmérése az Országos
Műemlékvédelmi Hivatal tervtárában van.
Irodalom: - Műv. Lexikon 1984. IV. 487.
- Lyka Századvég 1982.
- Lyka Millennium 1983. 25. 155.

Szirmai Antal
szobrászművész.
- 0864/1893 – Berczik Antal: Munkácsy Árpád-képe. Szirmai elkészítette Munkácsy-szobrát

Szmercsányi Miklós
Kolozsvár.
- 0768/1889 – cikke: Képkiállítás Kolozsvárt.

Szobonya Mihály
festő
Adattár: - 0599/1883 - “Kovácsműhely előtt” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0603/1883 – “Olasz zenész” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0605/1883 – képei Münchenből érkeztek Kolozsvárra.
Életrajzi adatok: /Nemesoroszi, 1855. – Bp., 1898. XII. 7. /
Bp-en és Münchenben tanult. Kiállításokon főleg életképekkel szerepelt. Művei közül “Jókai
Mór arcképe” /1894/ a Petőfi Irodalomi Múzeum gyűjteményében van.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 907.
- Bíró 1955. 251. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1984. IV. 464.
- Lyka München 1982. 27. 60.
- Lyka Millennium 1983. 33.

Szombathelyi Béla
kolozsvári színművész
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.

Szőlőssy
bukaresti könyvkereskedő
- 0321/1872 – Bukarest legelső könyvkereskedésének a tulajdonosa.

Szőlőssy és Csernyanyszky
kolozsvári kárpitos cég üzlete /Sétatér utca /
- 0713/1886 – kirakatában Kőváry Endre Schütz Jánost ábrázoló arcképe van kiállítva.
- 0717/1886 – Kirakatában Kőváry Endre báró Kemény György arcképe van kiállítva

Szvacsina Géza
/1848 – 1917 / politikus, királyi tanácsos.
1899-ben polgármesternek választották. 1902-ben a Mátyás szobor megvalósítása körül kifej-
tett tevékenységéért Legfelsőbb elismerésben részesül Sírja a Házsongárdi temetőben
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0907/1895 – megnyitotta Nemzeti Szalon kolozsvári kiállítását.
- 1268/1908 – arcképét Kőváry Endre festette meg.
- 1271/1908 – nn: Csermely János képkiállítása.
- 1298/1910 – tagja a pb-i Művészház kolozsvári kiállítását szervező bizottságnak
- 1300/1910 – a Művészház kolozsvári kiállítását nyitotta meg a Vármegye házán.

Szvacsina Gézáné
- 1188/1901 - nn: Amateur kiállítás. - az Egyetemi Kör Kossuth u. új székházában – védnök.